Magyar Ifjúság, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-25 / 12. szám
BORBÉLY TIBOR: Csak egy hittel... Kemdan gifben. Komorabban. Napról-napra konokabban mondogatom igazam. Naponta összegezni kényszerít hitem. Naponta megsebzem magam. Azzal, ki bárhol, hittel, —elvünkért hal, én társhalált halok, de sebzetten és halottan újra szólok, — amíg helyettük szólhatok. Mert minden erre tanít! Halotton is énekelni, halotton is, újra, még egy halálért, — mégegyszer harcba menni! Félhitüek, elvheréstek, — honunkban élő szívet s hazát cseréltek, suttogva vádaskodjatok. Nyilt szó helyett, mondjátok mindenre egyre ezt: bonyolult. Nékem a múlt is — mert éltem s értem buktatóit — fényesen ragyog. Tudom: célunkhoz az út, értelmünkön át vezet. De az úton, menni, biztosan, — csak egy hittel lehet. Bőrkabátos lenni fiúk, régi társak a mai harcban, velem éltek, — hisz halni, a zsoldos halt igazán, kinek testét, a zsold töredékét, s emlékét rejti örökre a föld. Október tavaszi társcsillaga. Elődünk. Első proletárhatalom. OMEGA. — a Qualiton jól sikerült felvételeket készített az Omega együttessel, amely Wittel Mária, Benkő László, Kóbor János, Somló Tamás énekével szólaltatja meg a Sigman—Becout—Delame szerzőhármas WHAT NOW MY LOVE című, hangulatos, lassú dalát; Bono LITTLE MAN-ét, Blackley BEND IT-jét és az I PUT A SPELL ON YOU Című Hawkins-számot. Érdekesen keveredik ezen a két lemezen a romantikus hagyományos tánczene hatása a beat hangzással és (nyilván a folk-beat ,,terep előkészítése” nyomán) a népies fordulatokkal. Legkevésbé újszerű közülük a What Now My Love. Legérdekesebb a keveredés a Little Man-ben és a Bend Itben; ezekben lemérhető, hogy az orosz románcok dallamfordulatai, amelyeket a francia slágerek már évtizedek óta annyira kedvelnek, most kezdenek hódítani az angol-amerikai területen is. Balalajka hangzás és gopak ritmus változik a spanyol-délamerikai elemekkel és bendzsó cowboy zenével. A Bent szerzője szemmelláthatóan megirigyelte Theodorakisz világsikerét, a Zorba film híres számait utánozza. De úgy, hogy a bendzsódalok stílusában indul, aztán átvált a Zorba hangulatára, majd élénk kozaktánc ritmusra gyorsul. Omegáék nagyon ügyesen szólaltatják meg ezeket a számokat. Hangszerelésük színes, nem olyan monoton, mint általában a hazai beat együtteseké. Leghatásosabb produkciójuk az I Put a Spell on You. A francia drámai chansonokra emlékeztet, modernebb formában. Hatásos orgonaszólóval kezdődik, felette recitáló ének, s az egész remekül fokozódik. Kitűnő előadószám, és Somló Tamás ki is aknázza mindazt a lehetőséget, amelyet az énekesnek nyújt. — DISCOPHOL — Szokatlanul sokan jöttek össze szombaton este a Balzac utcai autóvillamossági művelődési otthonban. A kíváncsiság csábította ide a fiatalokat. Milyen lesz az „új Syconor”? Akik ott voltak, nem bánták meg, hogy eljöttek. Nem is olyan régen még fellépett a Rádióban, szerepelt a Televízió népszerű műsorában, a Halló, fiúk, halló, lányokéban. De az első nehézségektől visszariadt. Nem tudott helytállni a nagy versenyben. A közönség igényesebb lett, ez talán éppen az Illés és az Atlantis együttesnek köszönhető. A sikerhez már nem volt elég a mindent elsöprő dinamika. A Syconor visszavonult. Talán teljesen fel is oszlott volna, ha a katonaságtól leszerelő Nemes László, a zenekar technikusa, nem önt lelket a többiekbe. Kicserélték a felszerelést, új számokat írtak, tanultak. Stílust változtattak. Régi ideáljuk a Rolling Stones együttes volt. Most a Hollies együttes stílusában írják számaikat, énekelnek, hangszerelnek. Rengeteget dolgoztak, s csak ezután álltak ismét a közönség elé. Kiknek tapsoltunk? Barta Tamás szólógitárosnak legtöbb gondja nem a zenével van. Technikumi érettségi előtt áll, ez most a legfontosabb. Fenyő Miklós énekesnek és „zeneszerzőnek” is hasonlóak a gondjai. A hosszú próbák után, éjszakákon át tanul, hogy másnap a gimnáziumban is „sikere” legyen. Deutsch András basszusgitáros már dolgozik. „Érettségi után szakmát tanultam, mert erre a zenére nem lehet egy egész életet alapozni!” — mondja. így gondolkozik Hauer Rezső, a dobos is. ő kétszeresen is „dobos”. Nagymestere a dobostortáknak, hiszen náluk családi hagyomány a cukrászság — ő is ezt a szakmát választotta. A Syconor újonca: Csomós Péter, aki másutt kezdett gitározni és énekelni. A Mistral együttes tagja volt. 23 éves. ő sem akar hivatásos zenész lenni. Nyomdász szakmát tanul. Most újabb terveket kovácsolnak. Azokból csak annyit árulunk el, hogy néhány új — saját — számuk is van a tarsolyukban. Egyelőre próbálnak és — próbálnak. Szeretnének minél nagyobb nyilvánosság előtt játszani. _ Mosonyi László * SAROK Fejér megyében 18 klub jelentkezett a KISZ Központi Bizottságának „Kiváló ifjúsági klub” pályázatára. Ezek a klubok erejüket megfeszítve munkálkodnak azon, hogy a pályázat feltételeit — a rendszeres magas színvonalú programot, a tagság aktivizálását — teljesítsék. A kísérlet é. a „hosszúhajúak" Tóth Gusztáv, a székesfehérvári művelődési ház igazgatója, aki 18 éve dolgozik népművelési munkakörben, a város legfiatalabb klubját vezeti. — Január közepén készült el a klub — mondja. — Hetenként hatszor, délután működik. Jóval a napi nyitás előtt sorba állnak a gyerekek, hogy mihamarább bejuthassanak. Nincs belépő, nincs klubigazolvány, még klubvezetőség sincs. Úgy gondolom, először meg kell adni a lehetőséget, hogy valóban azok a fiatalok jöjjenek ide, akiket érdekel, s csak akkor maradjanak itt, ha jól érzik magukat. Egyetlen követelményünk: a rendes viselkedés. Járnak ide középiskolás, szakmunkástanuló és munkás fiatalok egyaránt. Még „hosszúhajúak” is, akik eddig a buszmegállónál, csoportokba verődve töltötték az estéket. Mondták is egyesek, hogy miért engedem be őket, nem kellenek ide. Kitartottam elhatározásom mellett. Nincs is velük semmi baj. A program? Itt előre elkészített program nincs. Csak lehetőség: olvasásra, játékra, zenekall FEJÉR megyó gatásra, tv-nézésre és beszélgetésre. S havonta egyszer meglepetés várja az ifjú vendégeket: olyan műsor, amelyről csak kezdetekor derül ki, hogy mi is tulajdonképpen. — Aztán, ha kialakul a törzsközönség, mi is választunk vezetőséget és sűrítjük a programokat. Egyelőre csak figyelünk, tapasztalatokat gyűjtünk, hogy később minél jobban kiszélesíthessük a klub vonzásának körét. A modernül berendezett társalgót, játék- és tv-termet festmények díszítik. Minden hónapban felkérnek egy-egy Fejér megyei festőművészt, hogy kölcsönözzön 14—15 képet. A fiatalok nagy érdeklődéssel szemlélik ezeket az alkotásokat, sőt közülük néhányat már meg is vásároltak. Mezőszentgyörgyi kívánságok A 4x4 méteres helyiségben 25—30 fiú és lány nézi a folytatásos tv-játék utolsó jeleneteit. A berendezés: néhány asztal, egy szekrény, sötétbarnára mázolt székek, fekete, olajos padló. Szombat este van. Anda Izabella klubvezető és Bojtár Gyula KISZ-titkár elmondja: 1964-ben alakult a klub, de csak azóta van rendszeres klubélet, mióta beneveztünk a „Kiváló ifjúsági klub’’ pályázatra. Még Lepsényből is átjárnak ide a fiatalok. Nagy sikere volt az irodalmi estünknek, a történelmi vetélkedőnek és a politikai előadássorozatnak. Csakhát... A helyiség nagyon szegényes. De nem követelőznek. Terveket szőnek. A faluban élő 180 fiatal többsége vállalná a bontási anyagból elkészíthető klub felépítését a társadalmi munkában. Ehhez kérnek segítséget a tanácstól, a termelőszövetkezettől, a járási és a megyei KISZ-bizottságtól. S ha erre még nincs lehetőség, szeretnék kicserélni a jelenlegi berendezést, hogy kulturált körülmények között művelődhessenek és szórakozhassanak a mezőszentgyörgyi fiatalok is. Lelkes munkájukkal rászolgáltak. Borbély Gábor Székesfehérvári klubsarok (Rabáczy Szilárd felvétele) GRECO FÖLDRE SZÁLL , MEGKÍNOZVA, MEGÖLETVE A Magyar Tanácsköztársaságot — dicsőséges 133 napja után — vérbe fojtották. 1919. augusztus 4-én az új kormány rendeletet adott ki: „A házak köztulajdonba vételéről szóló rendelkezések hatályukat vesztik.’’ Augusztus 6-án újabb rendelet jelent meg: „A magántulajdon joga mindazon ipari és kereskedelmi üzemek tekintetében, amelyek 1919. évi március hó 21-én magánjogi személyek tulajdonában voltak és amelyeket az említett időpont óta köztulajdonba vettek, helyreáll.” A mindössze hatnapos kormányt másik váltotta fel. Az újabb kormány hivatalba lépése napján, augusztus 7-én kihirdette — fontos — rendeletét: „A Tanácskormány által kiadott összes rendeletek, amelyek alapján földbirtokok köztulajdonba vétettek, hatályon kívül helyeztetnek. Ebből folyólag minden birtokos, haszonbérlő vagy ezek jogutódai, illetőleg meghatalmazottai tartoznak gazdaságaikat átvenni”. Végrehajtás — azonnal! A Budapesti Közlöny 1919. augusztus 20-i száma rendeletet hozott nyilvánosságra a „Tanácsköztársaság közegeiről és megbízottairól”, a „Tanácsköztársaság fegyveres erejének tagjairól”, s azokról, akik a „Tanácsköztársaság megalapítása, fenntartása vagy visszaállítása érdekében” fejtettek ki tevékenységet: „A letartóztatás ellen perorvoslatnak helye nincs.” „... alakszerű nyomozó eljárásnak nincs helye”. „Az államügyészség intézkedései ellen perorvoslatnak nincs helye.” „A büntetés végrehajtására halasztás nem engedélyezhető.” Az úri Magyarország vérszomja azonban annyira heves volt, hogy a statáriális bírósági eljárásokat meg sem várta. Az 1. számú tiszti különítmény 2. szakasza Prónay Pál — civilben földbirtokos — vezetésével augusztus 4-én, kora hajnalban elindulva Horthy „hadseregfővezérletéből”, Szegedről, augusztus 8-án Dunaföldvárra érkezett. „Elsőnek egy apa saját fiával a patikánál levő lámpavasra lett felakasztva” — olvassuk Prónay naplófeljegyzéseiben. Miután szakaszát kiegészítette, tiszti különítményével Enyingre vonult. Azoknak, akiket útközben meggyilkoltak, számuk 60-ra, 80-ra tehető. Az enyingi „igazságszolgáltatást” is híven feljegyezte Prónay naplójában: „Gróf Széchenyi József, aki még Szegeden jelentkezett nálam szolgálattételre, kért engem arra, hogy vegyem utamat Enyingnek, mert nagyatyja, az öreg Csekonics Endre kegyelmes ott lakott és a kommunisták nem kímélték ezt a 80 év körüli aggastyánt sem. Sőt, cselédsége is hálátlanul és gyalázatosan viselkedett. Tehát ezeket és másokat megfenyíteni rándultam ebbe a községbe, mert volt munka elég. A korcsma udvarán az első félórában egy fára máris öt kommunista lett felakasztva.” 1920. január elején Horthy — a „nemzeti hadsereg fővezére” — két különítményparancsnokának, Prónay Pál alezredesnek és Ostenburg- Moravek Gyula őrnagynak azt a parancsot adta, hogy egységeiket fejlesszék zászlóaljakká. Horthy Miklóst, a Prónay- és az Ostenburg-különítmény jelenlétében, a „nemzetgyűlés” 141 szavazattal, 10 ellenében, 1920. március 1-én megválasztotta kormányzónak. „efőméltósága” április 1-én bevonult a királyi várba. A keménykalapos tanú: Herczeg Ferenc A magyar úri családok kedvelt, heti olvasmánya, az Új Idők, folytatásokban közölte Herczeg Ferenc legfrissebb regényét. „Az Új Idők számára nemcsak a magyar írók legelsőjét jelenti — így indították útjára a sorozatot. — Benne testesült meg világnézetünk, életfelfogásunk, irodalmi hitvallásunk.” A regény utolsó részében Herczeg Ferenc megörökítette Budapest egykorú helyzetképét, 1920 tavaszát. S kivételesen: hitelesen. Jellemzően. A magyar úri családok ezt olvashatták a proletárforradalom tavaszát követő ellenforradalmi — úri — tavaszról, az „írófejedelem” tolmácsolásában: „1920... A tejszínű párán keresztülsütött a vakító fehér napfény, a városban pedig olyan nyirkos és ragadós meleg lett, mint valami pálmaházban. Délben teli volt a Belváros sétáló emberekkel. A diktatúra óta a pestiek nem tudtak betelni az élvezettel, hogy lássák egymást és hogy mutassák magukat. Az utcák képe megváltozott tavaly óta, a sportsapkák tízezrei eltűntek, az emberek megint tüntető önérzettel viselték a keménykalapjukat, mint mesekirály az arany koronáját. A Váci utca emberáradatában magános katonatiszt sétált. Rohamsisakot viselt a fején, úgynevezett entente-szíjat a félvállán, sárga revolvertokot az övén, apostoli kettős kereszttel ékesített szalagot a karján. Igen jó kiállású férfi volt, csak a csípője volt asszonyosan széles és talán ettől volt olyan ringó járása is. A Piaristák előtt egy monoklis úr érte utól a katonát. A monoklis szenzációs homesponba öltözött és fehér bokavédőt viselt. Hátulról karoncsípte a tisztet. — Jó napot, Joánovics! — Szervusz, Pálfi! — Hát ti most Pesten vagytok? — Tegnap vonult be a különítményünk. Nem fog ártani hazánk szép fővárosának, ha itt is megrostáljuk kicsit a forradalmárokat. A folyam fölött kissé megritkult a köd és a vakítóan fénylő párafüggöny mögött sejteni lehetett a vár tornyainak és tetőinek elmosódó körvonalait.” Herzog báró palotájában Herzog Mór Lipót báró budapesti palotájában rendszerint visszavonultan töltötte napjait. Különösen a délelőttöket, amikor a napfény gazdagon áradt szét,a palota termeiben. A báró lemondott a Váci utcai — bár divatos — sétákról, ritkán látták a tavaszias hangulatú Belvárosban. Szeretett otthon tartózkodni. Sétálgatott palotájának termeiben, néha megpihent, s leült, különösen akkor, ha elégedett volt a napfény erejével és irányával. Ezeken a sétáin nagy utakat tett meg: eljutott Hollandiába, Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba. S mindenhova egyetlen délelőtt alatt. Az időt is keresztül-kasul járta. Herzog Mór Lipót báró. A XX. századból átballagott a XIX. századba, s onnan hol a XVII. századba, hol pedig a XV. századba, de ne soroljuk tovább. A báró egyetlendélelőttön hat évszázadot tudott bejárni, beleszámítva azokat a pihenőket is, amelyekről már szóltunk. De a hosszabb-rövidebb pihenők nem a fáradtság, hanem a frisseség jelei voltak a bárónál. Ült és nézett, s alig bírt magával a gyönyörűségtől. Nemcsak — például — Spanyolországot és a XVI. századot látta ilyenkor közvetlen közelről, hanem Grecót is. Greco napfényben pompázó remekművét, amely a báró palotájában függött. A Krisztust megfosztják ruhájától megint Herzog báró magángyűjteményében volt. A Tanácsköztársaság megbuktatása után, amikor a szocializálások megszűntek, ezt a képet is leakasztotta az ellenforradalom a Műcsarnok faláról és viszszaadta „előző tulajdonosának”. Az „előző tulajdonos" katalógusából A Herzog-gyűjteményt eredetiben — természetesen — nem láthatta a nagyközönség. A palota ajtai csak kevesek előtt nyíltak meg. Herzog Mór Lipót báró nem szerette, ha zavarták. A gyűjtemény egyik leírását azonban ismerjük Ludwig Baldass, a világhírű művészettörténész jóvoltából, aki Bécsből 1927-ben azért utazott Budapestre, hogy bebocsátást nyerjen a Herzogpalotába. Néhány világgá repített képcím a napfényes termekből: Palma Vecchio: Madonna. — Lucas Cranach: Az angyal megjelenik Joachimnak. — Frans Hals: Férfiarckép. — NicolaesMaes: Női arckép. — Jean Baptiste Siméon Chardin: Csendélet. — Honoré Daumier: Fürdő férfiak. — Goustav Courbet: Ornans mellett; A Neufchatel-i tó; A forrás. — Edouard Manet: Néger nő. — Claude Monet: A tengerparton. — Pierre-Auguste Renoir: A Henriot-család. — Edgar Degas: Táncoló balerinák. — Paul Cézanne : Almák; Fürdés. — Paul Gauguin: Csendélet. S a spanyolok közül: Francisco de Zurbaran: Szent András. — Velázquez iskolája: Don Baltasar Carlos infáns. — Goya: Bikák útközben a viadalhoz; Marquesa de Casa Flores: El entierro de la Sardinia (Karneváljelenet); Az ivók. — El Greco: Az angyali üdvözlet (Változat); Krisztus az Olajfák hegyén; Szent Jakab; Szent András apostol; Krisztust megfosztják ruhájától. Hajnal A híres Greco-kép itt raboskodott évtizedekig, egészen addig, míg felszabadulásunk után a Szépművészeti Múzeumba nem került. Így köszöntött ránk történelmünkben és a Greco-kép történetében is az a korszak, amelyet Móricz Zsigmond 1919-ben álmodott: „Egy szebb, boldogabb és nagyobb élet”. Simon Gy. Ferenc A báró foglya lett később az a Greco-kép is, amelyet a halhatatlan spanyol mester önarcképének tartanak Bíró Mihály egykorú rajza: Fehér terror Magyarországon A HÉT KÉRDÉSE: Miért nem képez a Szegedi Tanárképző Főiskola hivatásos népművelőket? A kérdésünkhöz kapcsolódó három nyilatkozat Szegedről: Dr. Waldmann József, a Szegedi Tanárképző Főiskola „Minden feltételünk adott a hivatásos népművelők oktatására. Az ének-zene tanszék a kórusok és a zenekarok; a rajz tanszék a képzőművészeti szakkörök; az irodalmi tanszék a színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok a könyvtárak számára tudna alkalmas vezetőket képezni. Műszaki tanszékünk tanárai a műszaki szakkörök előadóinak, vezetőinek oktatását láthatnák el.” Csenke László, a Csongrád megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője: „Ha Szegeden is lenne népművelési szak, akkor az érdekeltek közül jóval többen, s kisebb fáradsággal, valamint nagyobb sikerrel tudnák elvégezni tanulmányaikat.” Gaál Géza, a Szegedi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese: „Szívesen és különösebb nehézség nélkül kidolgoznánk a négy évre szóló oktatási tervet. Jövőre fejeződik be főiskolánkon az oktatási reform, akkorra lesznek ismét kétszakosak a hallgatóink, s így 1968-ban már meg is kezdhetnénk a hivatásos népművelők képzését.’’ ★ A Szegedi Tanárképző Főiskola mégsem képez hivatásos népművelőket. Szeretnénk remélni, hogy csak — egyelőre. Éppen az itt végző általános iskolai tanárok közül kellene minél több népművelési szakembert kiképezni, hiszen ők jutnak el a legnagyobb számban a népművelés első számú őrhelyeire, a falvakba. Ez a megoldás sokat segíthetne nemcsak a Csongrád, hanem a Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megye továbbtanulásra kötelezett népművelőinek is. S ha arra gondolunk, hogy Magyarországon mindeddig egyetlen tanárképző főiskolán sincs népművelési szak, s hogy azoknak a népművelőknek, akiknek előírt kötelességük a megfelelő szakképesítés megszerzése és ezért most mindenhonnan Debrecenbe vagy Budapestre kénytelenek utazgatni konzultációkra, vizsgákra — akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a szegedi tervezgetések országos figyelmet érdemelnek. Kérjük a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy fontolja meg ezt az elég könnyen hasznosítható lehetőséget és — nyilatkozzék. Akácz László