Magyar Ifjúság, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-20 / 38. szám
Én a pisztránggal először egy hangversenyteremben találkoztam, ahol Schubert Pisztrángölöse hangzott fel, s már akkor kiváncsi lettem, milyen lehet az a dal, amely a zeneirodalom egyik legszebb kvintettjére ihlette Schubertet. Másodszor egy étteremben, „kékre főzve”._ Harmadszor nemrégiben, bükki vizekben, elevenen. Nevek szimfóniája Ha az ember elindul Miskolcról nyugat felé, szinte percenként tárulnak eléje hegyek s erdők új szépségei. Lillafüred, Jávorkút, Bánkút__egyre beljebb a Bükkbe. Fenyő, gyertyán, zöld és zöld, komor zöld, derűs zöld s közben csend és ózon szimfóniája. És mindenütt váratlan kaland. A bánkúti turistaház gondnokának, Rákóczi Ferenc a becsületes neve, a kocsis-udvaros-mirtdenesé Petőfi Sándor. Mostanában született unokája is, Petőfi Sanyika. A közeli Bükkszentkereszt lakosai évtizedek előtt (amikor még ezek a történelmi nevek nem voltak védettek), ilyen impozáns nevekre magyarosodtak, Kossuth, meg Bercsényi is akad közöttük jócskán. De nemcsak embereknek, falvaknak, hegyeknek, erdőknek is csodálatos nevük van. Állat és ember közelségét mutatja a sok állatnevű természeti tünemény. Van errefelé Bivalyorom, Kecskebarlang, Kutyaszállás, Csigatető, Nyulász, Bolhás, Galambosbérc, Libahegy, Borzlyuk-tető, meg még rengeteg efféle. Legszebb az Úttörő-csúcs. De van Nyavalyás hegy is, meg Szalonnafalva, meg Büdöspest-barlang. No enynyit a nevekről. Lehetne belőlük napestig szemelgetni. Az ember itt közel érzi magát a természethez, régmúlt időkhöz. Hiszen itt van ii, Istállóskő, ennek barlangjában találták meg a bükki ősembert, akinek neandervölgyi korát ma már múzeumokban rendszerezett több mint 30 ezer tárgy bizonyítja. Szilvásvárad, összehajtó lombok alatt surran az autó, kis patakok, csendes tavak kísérik útján. Tündéri titkok tükre, tiszta tó! (Kosztolányi.) És akkor az erdészház. A pisztrángok világa. Tilalmas... e2mS3a... A Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság középpontjában vagyunk, s egyben az ország legnagyobb pisztrángnevelő-telepén. Az erdészünk mellett tizenöt medence, távolabb, elszórva még több, összesen harminckét medencében élnek a rab-pisztrángok, a környező patakokban, tavakban a szabadok. Régóta űzhetik itt a pisztrángfogás sportját; ezt bizonyítja a szabad tó mellé állított hatalmas vastömb, a hajdani Szalajkavölgyi vashámor emléke. Nagy sima lapján fölül és jobb sarkában ez a szöveg: „Tilalmas a halászat, ebatta. 11 Mai 1834”. Ma az ebattát pontosan körülhatárolt halászati törvények helyettesítik, amelyek megszabják, mikor mekkora pisztrángra lehet lesni. A további részleteket Simon Károly meséli, a pisztrángtelep vezetője, meszsze környék leghíresebb erdei embere. (Ez itt, ahol vagyunk, több mint ezerholdas természetvédelmi terület, s ennek is Simon Károly a kezelője. Továbbá „népművész”, szarvas- és muflonagancsból, vaddisznóagyarból remek kis szobrokat farag. Jó néhány darabja a brüsszeli világkiállításon is szerepelt. S mindezen kívül száz kiló, de milyen mozgékony hozzá! Hogy hidegvizű patakjainkban pisztráng fickándoz, azt sok száz éve tudjuk. Helységnévtáraink már 1261-ben feljegyezték a „Pisztrángé patak” nevet. A módszeres pisztrángtenyésztés azonban fiatal. Legutóbb az 1962-es évből származó halászati törvény szabályozta. A pisztráng volt az egyetlen hal, amely erdészeti parancsnokság alá került. Volt egy Erdészeti Főigazgatóság, amely időközben megszűnt. Átszervezünk, átszervezünk. Már-már fogyni kezdtek pisztrángjaink, de aztán akadtak egyesek, akik maguk is szenvedélyes vadászok-halászok lévén, kezükbe vették a pisztrángok sorsát. És így jön, hogy 1957 óta, amikor Simon Károly ráncbeszedte a pisztrángiskola dolgát, fokról fokra emelkedett pisztrángjaink mennyisége, s ma évi 80 mázsát teremnek tavaink. (Ebben a summában nincsenek benne a mintegy 800 kilométernyi pisztrángos patakok vad lakói.) Ma Budapestet és több más városunk vendéglőit látja el Szalajka, de állandó vevőnk Ausztria is, ahonnan speciális pisztrángszállító camionok jönnek hozzánk az értékes halért. Vinnének többet is, ha lenne, de hát a szaporítás évek lassú munkája. A pisztráng ugyanis nem akármilyen vízben tenyészik; nagy az oxigénigénye ennek a halfajtának, magas oxigéntartalmú hegyi vizekben pedig (s ne legyenek melegebbek 14—15 foknál!) nem dúskálunk. Vizeinkben kétféle pisztráng él: az ősi magyar sebes és a később meghonosított szivárványos. A szivárványost azért hívják így, mert finom pikkelyei alatt átütnek színei. A sebest piros és fekete pettyek díszítik. A pisztráng kétéves korában válik ehetővé, éri el a 20—22 centiméteres hosszúságot. Ez az átlag. De volt Szalajkának egy csodahala is: 72 centiméter BARANGOLÁS HAZAI TÁJAKON hosszúságra, 5 és fél kiló súlyra növekedett. Eleinte nem tudták, aztán nem akarták kihalászni. Már-már olyan tekintélye lett, mint egy vén házőrző kutyának. Tizenegy éves kort ért meg, végelgyengülésben múlt ki. Simonék megsiratták, felravatalozták, aztán kitömették. Üvegszekrényben fogja hirdetni a picszitrángnemzetség dicső múltját. A pisztráng, amikor elkövetkezik a szerelem időszaka, kavicsos medret keres és abban valóságos fészket túr magának. Köréje gyűlnek a hímek, egyegy nőstényre rendszerint kettő-három. Addig bökdösik, ingerüli, harapdálják, amíg az anya kiveti magából az ikrákat; az apa odafecskendezi a tejet, — megszületik az ivadék. A mohó ember azonban nem várja ki ezt a természetes folyamatot. Az ívás idején — a sebeseknél november-decemberben, a szivárványosoknál február-márciusban — kiemeli a halat a vízből. Gyakorlott kéz kitapogatja, hogy a terhesség utolsó stádiumában van és akkor meggyorsítja a nemek munkáját. Tiszta flanellruhára helyezi az anyát és kimaszírozza belőle az ikrákat, majd a hímből a tejet. (Mintegy 1500—2000 ikrát termel a fejlett pisztráng. Két személy kell ennek a nehéz műveletnek az elvégzéséhez. Akkor műanyag tálon összekeverik a két anyagot, negyedórát állni hagyják, majd megfelelő keltető edényben vizet adnak hozzá. Ezekben az edényekben 42—44 nap alatt kel ki az ivadék, további két hét múltán pedig belekerül a medencébe. íme, a rab pisztráng szerelmi élete ... Persze a medencében gondtalan az élete, nem kell a táplálékért fáradtra úsznia magát. A kicsiket naponta négyszer, a nagyobbakat kétszer etetik. Eszerint tehát megnyugtató a pisztrángok szociális helyzete. És mégis félén öntsd le borral Tudni illik azt is a pisztrángról, hogy ő volt az első halunk, akinél a mesterséges megtermékenyítést meghonosítottuk. Azóta már más halfajta is akad, amelyet a jóságos emberkéz megkímél a családalapítással járó gondoktól, de a kezdet dicsősége a pisztrángé. Más erényei is vannak, ő a legértékesebb magyar halfajta, drágább a balatoni fogasnál. Mai ára — a medence — kilónként 50 forint. Pisztráng-tanulmányutam vége nem lehetett más, mint e nemes és kecses halcsemege megkóstolása. Simon mester egyetlen mozdulattal kiemelt a medencéből öt szép példányt (Forelien Quintett), az erdészlak fiatal szakácsnéja fadarabbal fejbekólintotta őket, s nekilátott az uzsonnakészítésnek. Nehogy irigynek, Nyálcsorgó Jakabnak tartson bárki is, átadom a Szalajkamódra készült pisztrángpecsenye receptjét. A pisztrángot enyhén hagymás zsírban süsd ki, miközben só-bors paprika keveréke kerül karcsú testébe, majd paradicsomos-zöldpaprikás mártást kapjon, végül öntsd le egy kis borral. Tálaláskor adj hozzá aranybarna Egri Leánykát, s végül mártogasd ki a tepsit, amelynek levében utolsót úszott a drága jószág. Az uzsonnára várván keresgéltük a zeneien csengő „pisztráng” szó eredetét. Kiderült, hogy halunkat lengyelül ostragnak hívják. A szó szláv eredete tehát nem kétséges, de azóta megmagyarosodott és nemcsak a hozzája fűződő asszociációk miatt, de csengése révén is legüdébb szép szavaink egyike. Még csend van itt Amikor a jámbor utas elhagyja Szalajkát, egyik szívével sajnálja, hogy ez a csodaszép, gazdag vidék idegenforgalmi szempontból teljesen szűz terület, mennyi valutát lehetne vele szerezni! De másik szívünk örül: ide még nem tört be a zaj, nincs hordozható táncdalfesztivál, meg efféle. Maradjon még egy darabig csak a miénk a pisztrángok birodalma, meg azé a bűbájos, fehérmellényű kis vízirigóé, aki éppen most siklott el lágy röppenéssel a puhatestű pisztrángok habot porzó patakja felett. Szánthó Dénes kék, idegesek. Ha madár röppen el a tó, vagy a medence felett, árnyékától megriadnak, szertefutnak. (Vajon boldog-e a pisztráng?) Ezért kihalászásuk a mégoly szűk medencéből is nehéz lenne, ha ember és állat össze nem fogna ellenük. Van ugyanis a szalajkai telepnek két kutyája. Korcsok ugyan, de (vagy éppen ezért?), nagyon eszesek. Amikor a gazda megjelenik a medence egyik oldalán a hosszú rúdú merítő hálóval, a másik oldalon Mackó és Horgász vad ugatásba kezd. A halak erre az ellenkező oldalra menekülnek, oda, ahol a háló várja őket. Nem szeretnék az istenben boldogult La Fontaine János tudományába belekontárkodni, de ebből a mesterkedésből mindenesetre az a tanulság, hogy nem kell minden nagyhangú csaholástól megijedni ...