Magyar Ifjúság, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-20 / 25. szám
Jubileum (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató Kerekes Zoltán éppen Győrből érkezett. A Pamutszövő és Műbőrgyárban kötött megállapodást. A szálloda új székházatait rendelte meg. S mivel a gyár a kért határidőre nem mondott biztosat, az üzemi KISZ-szervezet vállalta a segítséget, amikor meghallották, hogy a Hotel Ifjúságról van szó. A szállót az egész országban ismerik. Miközben beszélgetünk, telefonhívás érkezik Párizsból. Egy francia üzletember, a vonal túlsó végén barátjára hivatkozik,, aki igen jól érezte itt magát a BNV idején. Szobát kér augusztusra. Bár már augusztusra is „telt ház’’ van — némi átcsoportosítással — biztosítják a szobát. A szállót tehát az országhatárokon túl is elismerik. Visszatérő vendégeik vannak az NDK-ból, kapcsolatban állnak a Bécsi Egyetemmel, ahonnan sűrűn érkeznek hétvégére is diákok. A vendégek Egy groteszk gyertya emlékezteti az igazgatót Nyikolaj Gyemoljajevre. Kolja a MOSZFILM-stúdióból érkezett. A 119-es szobában lakott és kellemesen érezte magát. Búcsúzóul a szobaszámmal és a szálló nevével díszített gyertyát ajándékozott az igazgatónak. Azért gyertyát, mert a gyertyaöntés a hobbyja. Azért ilyet, mert mindig szeretne a 119-es szobában lakni, ha Budapestre érkezik... A Komszomol delegációt — itt-tartózkodása idején — érdekelte, hogyan dolgozik az ifjúsági szálló. Beszélgettek arról, hogy a moszkvai Junoszt hasonlóképpen működik. Egy hét sem telt el, a Komszomol közvetítésére fiatal szovjet vendéglátóipari szakemberek érkeztek, tanulmányozták a munkát. Most pedig a Junoszt látja vendégül a Hotel Ifjúság üzemvezetőjét, szakácsát és felszolgálóját. A szakmában is növekszik a szálloda híre, neve. A szálló Tervrajzokat nézegetünk. Bizonyítják, hogy a 16—17 millió forintos beruházással jelentősen bővül a Hotel Ifjúság. Az emeleti étterem helyén 20 szoba épül. Kétágyas, összkomfortos kényelmes szobák, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. S mert a Hotel Ifjúság nem csak szállóvendégeit fogadja, de szórakozási lehetőséget is nyújt a fiataloknak, a kerthelyiség helyére új éttermet, konyhát építenek olyan megoldással, hogy a tetőteraszra kerül a presszó. A népszerű szálló tehát épül, bővül. 1971- ben kezdik meg a munkát, s bizonyára lesz néhány fiatal, akik „besegít”, hogy a Hotel Ifjúság mielőbb kibővítve álljon a vendégek rendelkezésére. K. M. FELVINCI Ezek a pálmák mekkorát nőttek! A színes, bilétás tábla is itt volt már akkor. Ügyes találmány. Megmutatja, hogy ki hol van éppen: iskolában, munkahelyen, kimenőn ... Az akváriumok újak, de a lépcsőfordulóban izgalommal körülállt versenytábla a régi, csak bekeretezték. Az arcok viszont mind újak. A régi lakók már messze járnak, szakmunkások valahol. De az igazgató, Vágvölgyi Győző, ismerősként nyitott ajtót, s nevetett: — Eltelt a négy év, s maga újra itt van, a Hotel Felvinciben... A MOM 40. számú Mező Imre Kollégiumában, a Felvinci úton. Ipari tanulók között. TRÉFÁS GYANÚSÍTÁS Már volt, aki meggyanúsította az igazgatót, persze, csak tréfából: — Ti biztosan előre beterveztétek, hogy minden negyedik évben kirukkoltok valamivel... Ami igaz, az igaz! Ezt mutatja a látszat. 1961-ben ők nyerték el először az ipari tanulóotthonok között — mert akkor még csak azok voltak — a KISZ KB vörös zászlaját. Eltelt négy év, s 1965-ben ők szerezték meg először az ipartanulókollégium címet. Most — ismét négy lepergett év után — a középszintű bentlakásos intézmények közötti versenyben elsőként vitték el a pálmák, a KISZ KB vándorzászlaját, s leköröztek sok középiskolás kollégiumot is. — Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz majd 1973-ban? — tréfálkozott az igazgató, de nagy a gyanúm, hogy komolyan gondolta. A HITETLENKEDŐK PRÓBÁJA Benedek István, a KISZ-titkár, csendben büszkélkedik. Joggal, hiszen az ő titkárkodása alatt nyerték meg az országos versenyt. De szerényen csak ennyit mond: — A srácoknak köszönhető. Pista a múltkor arról panaszkodott az igazgatónak, hogy már sehol nem mer beszélni a Hotel Felvinci életéről, mert nem hiszik el mondókáját, s azt gondolják, hogy „báryjánoskodik”. Az igazgató csak bólogatott. Neki ez már nem újdonság. Aztán eljönnek látogatóba a hitetlenkedők, s megkérdezik: lehet-e beszélni az önkormányzat tagjaival? — Lehet, persze, csak tessék, én ki is megyek... — nevet ilyenkor az igazgató, s „lelki füleivel” már hallja a beszélgetést követő, fejcsóválással kísért mondatot: — Hát, igen! Ez nagyon úgy hangzott, ahogy elmondtad ... A 11-IK PARAGRAFUS Mi van a Hotel Felvinciben? Semmi ördöngösség. Egyszerű a tétel: az önállóságról nem beszélni kell, hanem csinálni! Amikor elért hozzájuk, 1967-ben a versenyfelhívás híre — s a kollégiumgyűlés kimondta, hogy „csináljuk!” — az önkormányzat minden eddiginél nagyobb hatáskört foglalt programba. A „szenzáció” a 11-ik paragrafus volt! Ebben az állt, hogy a KISZ- vezetőség hetente fogadóórát tart, s azokat a panaszokat, amelyekre nem talál megoldást, írásban továbbítja az igazgatóhoz. S a paragrafus csattanója? „...a kollégium igazgatója egy héten belül válaszolni köteles!” Óriási volt az ováció. — Sarokba szorítjuk a dilit! Vágvölgyi Győző „vette a lapot”, de közben hadakoznia kellett kollégáival, akik felszisszentek a „köteles” szócskán, s a pedagógus tekintélyét féltették. De ő visszavágott: — Miféle korona esik le a fejemről? Semmilyen! Ami emberileg megoldható: megoldom. Ami nem megy, arról őszintén beszélek a fiúkkal. Nem lesz itt semmi baj! Nincs is. „FACÉROK" ÉS FÉNYEZŐK Egy KISZ-csoport: nyolc fiú. Tavaly ősszel — merész kísérletként — elhatározták, hogy minden csoportvezető maga választhatja meg a tagokat, akikben bízik, akiket majd vezet. A kollégium nyüzsgő méhkashoz hasonlított. Ki kit választ? Ki ki mellé áll? Ki kit ismer el vezérnek? Persze akadtak olyanok is, akik senkinek sem kellettek. De „tartalékban” ott volt a legügyesebb csoportvezető, aki ezzel kezdte „székfoglalóját” a „facérán” maradtak előtt: — Igaz, hogy mi nem ismerjük egymást, s még nem vagyunk haverok, de ha akarjátok, , akkor megmutathatjuk, hogy mi is érünk valamit. Még majd sajnálhatják, hogy bennünket nem választott senki? Melyik is ez a csoport? Lényegtelen. Már olyan, mint a többi. Tavaly decemberben más miatt volt riadalom: áthelyeztek a Felvinci útra tizennégy elsőéves tényezőt. A tizennégyből tizenegy bukásra állt! A KISZ-vezetőség hápogott: közeleg a félév, s a tanulmányi eredmény jócskán beszámít a versenybe. Elkezdődött a tényezők gyötrése: — Érted már ezt a példát? — Nem ... — De mafla vagy! Na, gyere, újra elmondom ... Vedd tudomásul, hogy nem bukhatsz meg! Te ennek a kollégiumnak a lakója vagy, s mi meg akarjuk nyerni a versenyt... A tizenegyből nyolcat átsegítettek a vizsgán. Alig két hónap alatt. Az iparitanuló-kollégium lakóinak tavaly év végi tanulmányi átlaga: 3,6S ... „NEMES VALUTA" Ezek a fiúk — sok más mellett — azt is megtanulják, hogy aki többet tesz le a kollégium, a közösség asztalára, az többet is vehet le róla. A Hotel Felvinci „nemes valutája”: a jutalomjegy. Kis kartonlap, piros nyomással. Sok mindennel megszerezhető: társadalmi munkával, a kollégium hírnevének öregbítésével, szakköri tevékenységgel, sportgyőzelemmel, iskolában vagy munkahelyen szerzett: ötössel, dicsérettel— egyszóval: becsületes munkával. Ezt a valutát sehol sem jegyzik, mégis nagy az értéke. Meghoszszabbítható vele a kimenő, vagy a megvont kimenőt ezzel lehet újramegváltani. Hazautazási engedélyt ér, felhasználható soron kívüli repetára, színházjegyre, kirándulásra. Esetenként még apró fegyelmi botlásokat is jóvá tehet. Ha valaki összegyűjtött öt jutalomjegyet, ezzel állhat otthon a szülei elé: — Jöhetnek látogatóba édesanyámék! Ne legyen gondjuk a szállásra, a kosztra, mert én már megszereztem, ezzel az öt „pénzzel", amiért megdolgoztam ... Joggal könnyes-büszke ilyenkor a mama. •Különös dolog ez a kollégiumi valuta. Értéke azonnal tízszeresére nő, ha tulajdonosa felajánlja a közösség, a csoport javára! Nem kér kimenőt, repetát, vállalja a rizikót, hogy elkövet valami kis botlást, s nem lesz zsebében a váltság — odaadja a közös célért, a többiekért, a közös dicsőségért. — Tudok olyan csoportról —árulta el a" titkokat tudó igazgató —, amelyik taktikázik! Gyűjti a jutalomjegyeket, hogy a Verseny huszonnegyedik órájában letegye az asztalra, s övé legyen a már behozhatatlan elsőség! Mégis szomorú Benedek Pista, a titkár: — A vándorzászló átadási ünnepségen azt mondtam: mi is hazajáró lelkei leszünk a Hotel Felvincinek. De a búcsú nagyon nehéz ... Somos Ágnes Nincs itt semmi ördöngösség! (Fotó: Csuzi Zsuzsa) VÁLASZTÉK Kérdezi a riporter, miért nem lehet kapni ezt, azt. Nevezetesen Nettodort. Az illetékes válasza: igen, igen, kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban ebből a cikkből kevesebb jutott a kelleténél. Lám, választék helyett bővül a kereskedelem választékossága. SZÁRAZTÉSZTA Per, vizsgálat tárgya a nyolctojásos száraztészta. Lám, mit jelent, ha azt is megnézik, milyen tömegű liszttel nyeletük el a nyolc darab tojást. ADMINISZTRÁCIÓ Ismét csökkentik a tanárok iskolai adminisztrációját. Talán még nem kések el az ötletemmel. Jövőre ne írják be az egyes osztályzatokat a tanító nénik. Helyüket hagyják üresen a bizonyítványban. ÚJSÁG Egy lapból: megvonták egy sárvári üzem vezetőitől a prémiumot, mert nem segítették elő az eredményesebb termelést. Ugye, azért néha tíjságot is közölnek a lapok!