Magyar Ifjúság, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-09-12 / 37. szám
A fiúk motorra ülnek A varsányi Új Kalász Tsz három falut egyesít, 7 ezer holdon együtt gazdálkodnak Nógrádsipek, Rimóc és Varsány község lakosai. A három falunak azonban van egy közös, nyomasztó gondja, amely kiváltképp a tsz-ben dolgozó 100 fiatal lányt sújtja. Nem a megélhetéssel van bajuk; soha még ilyen virágzó nem volt itt a gazdálkodás, mint manapság. Nehéz munkával 28 forintról 60 forintra tornászták fel keresetüket, miközben megfiatalították elnyűtt gépparkjukat, milliókat áldoztak borjúnevelőjükre, növendékmarha istállójukra, s mindez csak később térül meg, vagy hoz kamatot. Gondjuk más természetű: kevés a lehetőség szórakozásra, művelődésre. Idős és fiatal csak a kocsma pultjához állhat szabad idejében. Rendbe hozták gazdaságukat, nem engednek a jó keresetből, de arra már nem futotta erejükből, hogy ebben is újat teremtsenek. Ünnepeken naponként 20 ezer forint egy-egy kocsma forgalma. A fiatalasszonyok a kocsmák előtt sétáltatják gyerekeiket, itt jönnek össze, nagy karéjba fogózva a lányok is. Egyedül a fiúk tudnak segíteni magukon, ha többre, másra vágynak, felülnek motorjaikra és elszáguldanak Tarjánba vagy Szécsénybe, ahol kulturáltabb szórakozást találnak. De a lányok mégse ülhetnek motorra, a kocsmázás meg nem kedvükre való! A tsz megpróbált ugyan enyhíteni a helyzeten. Elküldött 100 fiatalt a Szegedi Ifjúsági Napokra, autóbuszt bérelt az egri kiránduláshoz. Ez azonban kevés egy esztendőre. Joggal elégedetlenek, akik egész éven át szorgalmasan dolgoznak. Az egyesült tsz három községének nincs átmenő forgalma, így az FMSZ is csak ígéri évek óta a presszók építését. A helyi tanácsok költségvetéséből nem futja művelődési házra, olyan pótolni valóik vannak, mint például az utak rendbehozatala. Varsány 5 kilométer hosszú utcáiból mindössze 515 méter a kövezett, a többin még a sár az úr, ha megnyílnak az ég csatornái. A tsz vezetői tudják, — s ez a felismerés már önmagában is sokat ér! —, hogy erre a szorító gondra is nekik kell megtalálniok a megoldást. Egy év, két év, de tovább nem halaszthatják, hogy a biztos megélhetés mellé a kultúrát is felsorakoztassák. Addig maradnak az alkalmankénti kirándulások, s árválkodik a száz leány. Mert a fiúk, amint letelik a munkaidő, máris felpattannak a motorra ... A napi munka után a lányok a faluban maradnak Kovácsok Megyeszerte csak „cigány kátéesz”-nek emlegetik — minden megkülönböztető szándék nélkül, és a legteljesebb elismeréssel — a nógrádmegyeri vasipari ktsz-t. Ebben a községben egészen 1963-ig kézikovácsolásból, sínszegek gyártásából, az izzó vas formálásából élt sok faluszéli család. Üllőik nem voltak, földbe ásott hordókba álltak, hogy ne kelljen hajolniok s a föld színén csupán ügyességükre és fizikai erejükre építve kovácsoltak a nógrádmegyeriek. Nomád munka volt az övék, a vándorélet minden keservével; műhelyüket a szabad ég fedte be. Hat évvel ezelőtt egy közülük való ember, Rácz Béla szegkovács alakította meg a ktsz-t. Ma már százféle terméküket ismerik és keresik, Szabolcstól Zaláig,az országban mindenütt. A gépekkel felszerelt műhelyekben kétszázan dolgoznak, csatornavasakat, csőbilincseket, üstházakat és szeneskannákat készítenek, amit a piac éppen megkíván. Hat fiatal legény személyében szakmunkástanulójuk is van, szívesen jöttek, nem bánták meg, hogy elszegődtek. Jelenleg 24 millió forint a ktsz évi termelési értéke. Ám ez lesz még több is. Vasszerkezetek, vasajtók és ablakok, és a szállítószalagokhoz vasvázak gyártását tervezik, s néhány év alatt meg akarják kétszerezni a ktsz tagjainak számát. A mesterség szeretete, a jó kereset, a helyi munkaalkalom megteszi a magáét, ide vonzza az embereket. A legnagyobb öröm mégis az, hogy a nógrádmegyeri szegkovácsok ugyanúgy építkeznek, ugyanúgy gyarapodnak, mint mindenki más ezen a nógrádi tájon, s házaikat akárki megnézheti a faluban. A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 20 éves kortól, GYAKORLATI IdŐ NÉLKÜL IS teher- és személygépjárműre érvényes jogosítvánnyal rendelkező férfi gépkocsivezetőket és rendkívüli autóbusz gépkocsivezetői kiképzésben részesíti. A tanfolyam idejére teljes alapfizetést biztosítunk. AZ AUTÓBUSZVEZETŐK KERESETI LEHETŐSÉGE - 2100—3000 FT-IG EZEN FELÜL + HAVI 300 FT VEZETÉSI PÓTLÉK Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra és HÉV-re szóló díjmentes utazási igazolványt, ezenkívül dolgozóinknak téli-nyári egyenruhát esetenként vidéki útra díjmentesen MÁV- és MÁVAUT-jegyet biztosítunk. Felvilágosítás és felvétel: BUDAPEST VII., KERTÉSZ UTCA 16. Felvételi irodán: Bányászvirtus A dél-nógrádi Nagybátonyban négyezer bányász a jövőben sem vágja sutba a „kobakot”, s az aknák környékét sem veri fel a gaz. Ennek azonban az az ára, hogy meghatározott időre kifizetődően kell termelniök, ígérik, hogy eleget tesznek a szigorú feltételeknek, s 1970-től már nem lesz szükségük a dotációra. Hogyan érik el? Olyan öszszefogással és vezetéssel, amely méltó a nógrádi bányászokhoz, a kommunista szakemberekhez. Tanyai Ferenc bányaigazgatónak az az ötszáz fiatal az első számú támogatója, aki 29 éves átlagkorával is tagja a KISZ-szervezetnek. Nagybatonyban a gazdaságosság javításában is fontos szerepet tölt be az ifjúsági szervezet. Ifjúsági brigádok dolgoznak a legnehezebb posztokon, olyanok, mint Csegöldi Sándor vájár szocialista brigádja, amely a frontelőkészítésben rendszeresen 70 méterre teljesíti az 50 méteres normáját. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Dél-Nógrádban a korábbi 45 vagon helyett 75 vagon szenet ad egy-egy akna! És tehát a bányászvirtus! A vasutasok azonban — innen úgy tűnik — azt gondolják, nem kell már az országnak a szén, máshová küldik az üres vagonokat, sokszor napokon át nem érkezik egy sem, s nagy hegyekbe gyűlik az elszállításra váró szén. Mit tehetnek mást, a KISZ- esek állnak neki, s vasárnap is rakodnak. Asemrég kötélpálya épült Nagybátonyban, mert így olcsóbb a szén szállítása. A régi vasúti pályák értékes anyagát, 7 kilométer hosszan ugyancsak KISZ-esek szedték fel. Ezzel is szép összeget takarítottak meg. Amikor még vízbetörés miatt riasztottak a bányási aknán, értékes kábeleket mentett meg a bányászvirtus, s ennek a munkának ismét a KISZ- szervezet volt a kezdeményezője és végrehajtója. Tibbes aknán műszaki átszervezés következtében vált feleslegessé egy régi épület, bontására 150 ezer forintért vállalkozott az egyik kisz. A munkára végül a bánya KISZ- szervezete kötött szerződést. Egy fiatal mérnök személyében az előírásnak megfelelően műszaki vezetőt is állított, így aztán a pénzügyi szakemberek sem tudtak ellentmondani. A „lazító lövés” után, — ahogy itt bányásznyelven mondják —, a munkát is elvégezték, s kaptak érte 60 ezer forintot. A nagybátonyi bányákhoz eddig mindössze egyetlen KISZ-érdemérem jutott. Tanyai Ferenc igazgató kapta korábbi 14 kitüntetéséhez, többek között a Munkaérdemrend két arany fokozata mellé. Nagybátony 500 KISZ- tagja közül azonban egy sem mondja, hogy méltatlanul viseli. Mert „Feri bácsi” az ő emberük, akivel együtt még sokszor akarnak hallatni magukról a dél-nógrádi bányászok ... Tanyai Ferenc igazgató