Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)

1970-03-27 / 12. szám

I UL'VjmMIY T TECHNIKA FOTOSZTATOL KUTATJÁK II SEJTEK ÉLETÉT A Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi sejttani intézetében szerkesztett különleges berendezéssel, az úgynevezett fotosztáttal vizsgálják, hogy a környezet különböző fizikai tényezői miként hatnak a mikro­organizmusokra, a növényi és állati szövetekre, sej­tekre. A fotosztátban mínusz 25—plusz 25 Celsius fok között nagy pontossággal szabályozható a hőmérséklet, de mesterségesen meg lehet teremteni a légkörünkön kívüli napsugárzáshoz hasonló állapotot is. AZ ORVOS VÁLASZOL “ a kutyákról Levelezőim, mintha csak összebeszéltek volna, e héten több, kutyákkal kapcsolatos „orvosi” kérdésre kértek vá­laszt. C. Sándor dunaújvárosi olvasóm kérdi: kisgyermeke mellett tarthat-e német boxert? A német boxer nagyon kedves állat,­­ aki nem tudná, annak állításom igazolására bemutatok néhány kölyköt ebből a „történelmi" kutyafajtából, amely az ókori rómaia­kat elkísérte harci társként a csatába, béke idején a va­dászatokra - de ez esetben úgy gondolom, nem a kutya­fajtán van a hangsúly, hanem az a kérdés lényege, hogy kisgyermek felügyelet nélkül együtt maradhat-e kutyával. A gyermek kora, helyesebben szellemi fejlettsége a döntő. Együtt maradhatnak akkor, ha a gyermek nem hagyja magát megnyalni, illetve minden alkalommal, ha a ku­tyához nyúl, alaposan kezet mos. A kutyában tartózkodó férgek általában nem kerülnek át az emberekre, de ez nem kivétel nélküli szabály. A ku­­tyák gyakran galandférgesek és különösen a négy milli­méter hosszú és mintegy fél milliméter széles Taenia echi­nococcus okozhat kellemetlenséget. És itt kapcsolódik a témához K. Teri budapesti gim­nazista, aki arra kíváncsi, hogy a reszelt sárgarépa meg­­szünteti-e a kutya „szánkózását". A kutyatartók jól is­merik ezt a „kutyasportot". A kutyák viszkető feneküket va­karják ilyen módon. Ilyenkor rendszerint a vörösessárga színű, mintegy 5 milliméter hosszú, milliméternyi vastagságú orsóféreg kínozza azokat. A reszelt sárgarépa valóban gyógyszere az orsóférgességnek, de egymagában nem szünteti meg a bajt. Kérjen segítséget állatorvostól, ő megmondja, mi a féreghajtás eredményes módja. És mire véget ér ez a szokatlanul hosszú tél, kutyája is abbahagy­ja majd a szánkózást... A miskolci L. Ilona kutyát szeretne venni, és kérdezi, hogy a kölyökkutyák kötelezően átesnek-e a féregűzésen? Er­re kötelezően előírt szabály ugyan nincsen, de a hivatá­sos tenyésztők az állatokat nyolchetes koruk előtt megtisz­títják férgeiktől. Erről vásárlóikat is tájékoztatják és köz­üik a gyógyszert is, amit felhasználtak. Az esetleges to­vábbi kezelést azonban helyesebb állatorvosra bízni. Végül I. János budapesti levelezőmnek arra válaszolok, hogy miért ássa el a kutya az ennivalóját. (Hogy mi min­denre kell egy orvosnak válaszolnia?) Bevallom, erre én is csak azóta tudok felelni, amióta elolvastam Koch- Kosterlitz 400 tanács kutyakedvelőknek című, nem régen megjelent könyvét. (A kutyák képe is ebből a könyvből származik.) A 130. passzus így szól: „Ha a kutya csontot vagy egyéb ételmaradékot el akar ásni, ne akadályozzuk meg benne. Ez ősi ösztön megnyilvánulása, amolyan kész­letgazdálkodás, bár gyakran nem keresi meg az elásott holmit. Ha rendszeresen megismétlődik, azt is jelentheti, hogy a kutya túl van táplálva. Csak a vadászkutyánál kifogásolható, ha a vadat elássa és szaknyelven szólva •■sírásóvá" válik." Dr. Veres Pál A Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat angyalföldi kikötőjébe megérkezett a Szov­jetuniótól vásárolt tankhajó.­­ Ez lesz az első, úgyneve­zett *önjáró folyami tankhajó, amely magyar lobogó alatt közlekedik majd a Dunán. Ra­kománya: 150 tonna üzem­anyag. Tavasztól kezdődően mint úszó üzemanyagtöltő ál­lomás a Dunán dolgozó kotró­hajókat látja el — mondja Kiss József, a vállalat műszaki fej­lesztési és ellenőrzési osztályá­nak csoportvezető mérnöke. — A hajó távvezérléssel működik, ami azt jelenti, hogy a gépház személyzetének igénybevétele nélkül egyedül a kormányál­lásból valamennyi navigációs műveletet el lehet végezni. A főmotor 6 hengeres, feltöltött négyütemű Diesel-motor, 220 lóerő teljesítménnyel.­­ A tankhajón négy, egyen­ként körülbelül 37 tonna űrtar­talmú üzemanyagtartály van, töltésük mintegy két órát vesz igénybe. — Az önjáró tankhajó a múlt esztendőben az asztraháni „Vö­rös Don” hajógyárban készült. — 1970. harmadik negyed­évében vállalatunk még egy ilyen hajót vásárol a Szovjet­uniótól. Ü­zembeállításával a már meglevő és a közeljövő­ben termelésbe állítandó mun­kagépeink, a kotrók, eleváto­rok, jégtörők üzemanyagellátá­sát fennakadás nélkül és gyors ütemben tudjuk majd biztosí­tani, — fejezi be nyilatkozatát Kiss József. V. P. / A ZSEBTESZT ÉRTÉKELÉSÉHEZ A rovatunkban közölt zseb­teszt célja, mint bevezetőnk­ben írtuk is, elsősorban az volt, hogy segítséget nyújt­sunk a különböző készségek, szakmai érzék felderítéséhez a pályaválasztóknak. A teszt eredeti kidolgozói bizonyos táblázatokat készítettek eh­hez, amelyekben az elért pont­számok és a megfejtéshez szükséges idő összefüggései alapján kimondták, ki milyen szakmára való. Mi nem kö­vethetjük ezt a módszert, hi­szen a teszt megoldása legfel­jebb csak jelzi, hogy mihez volna tehetségünk. Az egyes szakmák és foglalkozási ágak pedig átfedik egymást; hol nem alkalmazzák manapság például a fizikát és a mate­matikát? Ha erről nem fe­ledkezünk meg, hasznos lesz, ha házilag egy kis statisztikát készítünk saját teszt-eredmé­nyeinkről. S ha azt látjuk, hogy például legjobb eredmé­nyeinket a fizikai kérdések­nél értük el, további fontos kérdés lehet, hogy van-e kel­lő kézügyességünk is? A jó fizikai érzékkel és kézügyes­séggel valószínűleg gyorsan érvényesülünk valamelyik szakipari pályán mint szak­munkás, akiknél a modern szakmákat tekintve szintén na­gyon fontos, hogy értsék és szeressék a fizikát és a ma­tematikát. Ha úgy érezzük, hogy magasabb elméleti szín­vonalon is hasznosítani tud­nánk érdeklődésünket és ké­pességünket a matematika és a fizika iránt — ami még nem következik­­a teszt­fel­adatok megoldásának ered­ményeiből — gondolhatunk a technikusi, mérnöki, matema­tikusi és kutatói pályák vá­lasztására is. Ha mondjuk kombináló készségünk vizsgá­zott jól, de a többi feladatnál elakadtunk, forduljunk inkább olyan pályák felé, ahol ez a képesség nélkülözhetetlen, mint például a közlekedés és munkaszervezés szakmái­ban, a gyári diszpécserszolgá­latban, a kereskedelmi árufor­galom irányításában és terve­zésében, vagy akár a divat­tervezésben. Az eddig rovatunkhoz érke­zett levelek arra utalnak, hogy a teszt­feladatokat sokan szin­te tudományos elemzéssel vet­ték bonckés alá, mint például Hegedűs András Budapestről, Cselley János Győrből és má­sok — a jövendőbeli fiziku­sok, matematikusok, mérnö­kök. A pályaválasztás tehát összetett feladat és sok függ a pályaválasztás előtt állók egyéniségétől, lehetőségeitől, helyzetétől. Rovatunk szíve­sen ad ezzel kapcsolatban ta­nácsokat levélben azoknak, akik hozzánk fordulnak és megírják egyéni problémái­­kat. A háromtárcsás Wankel-motor hossz- és keresztmetszete, jobbra a C 111 kísér­leti kocsi. Ez a műanyag karosszériás, és ennek folytán mindössze 1100 kg önsúlyú sportkocsi né­hány hónap óta — amióta nyilvánosságra hozták — az érdeklődés középpontjában áll. A kocsi neve C 111, és a Mercedes gyár kísérleti labo­ratóriumában született. A két­üléses autónak konstrukciós érdekességei közül az egyik, hogy a 280 lóerős motor a hát­só tengely előtt helyezkedik el, a másik pedig, hogy ez a motor egy háromtárcsás Wan­kel-motor. A motort azért helyezték el a hátsó tengely előtt (úgyne­vezett középmotor), mert ezzel nagyban növelhető a stabili­tás. Az olyan farmotorosok, amelyeknél a motor a hátsó tengely mögött van, sokkal hajlamosabbak a tárolásra és érzékenyebbek az oldalszélre. A 280 lóerős teljesítménnyel a kocsi 5 másodperc alatt gyor­sul fel álló helyzetből órán­ként 100 kilométeres sebesség­re, a végsebessége pedig kö­rülbelül 200 kilométer órán­ként. A harcias külsejű autónak nincs ára: a gyár csak néhány darabot készít belőle és azo­kat sem adja el. Talán verse­nyekre fogják majd bene­vezni . .. A szerelő szinte el­vész a nagyfeszültségű tornyon, szakmai néven a 7,5 millió voltos gene­rátoron. Ez Európa leg­nagyobb ilyen villamos generátora. Nagyfeszült­ségű távvezetékek terve­zésével és építésével kapcsolatban kísérleti célokra hozták létre. Egy ilyen kísérlet pél­dául azoknak a villamos biztosító berendezések­­­nek vizsgálata, amelye­ket ma­jd a gazdaságosan működő naarofeszíízsek­ű távvezetékeknél alkal­maznak. Közöttük olyan erősáramú félvezetéket is találunk, amelyek a­ normális üzemi feszült­séget a távvezeték és a föld között hatásosan elszigetelik, s a távveze­­téken végigfutó túlfe­szültségeket levezetik a földbe. Nem robotembert, ha­nem egy váltóáramú fe­szültségvizsgáló beren­dezést ábrázol alsó ké­pünk. Feladata nagyfe­szültségű váltóáramú berendezések feszültsé­­gi vizsgálata. Ilyen be­rendezések szükségesek akkor, ha az ipar telke­ze­ékeinek korszerűsíté­­séül egy ország energia- sere, és gazdaságossága­­szolgáltatásának, távvá­­nak javítására. (Sz. K.) MAGYAR IFJÚSÁG1570­12

Next