Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)

1970-04-17 / 15. szám

CSEPEL MOST IS ÉLEN A Csepel Vas- és Fém­művekben vasárnap reggel hat órától délután 1 óráig 12 ezren dolgoztak. A KISZ-esek szovjet katona­fiatalokat és úttörőket is meghívtak erre a napra. A munkakezdést mindenütt rövid megemlékezések ve­zették be, ahol felidézték a kommunista szombatok és vasárnapok múltját. A Csepel Művek emléklapot és emlékjelvényt adomá­nyozott a Lenin-centenári- um alkalmából rendezett műszak részvevőinek, s részükre délután teltház­akciót szerveztek a Thália Színházba, illetve a Csepel Munkásotthonba. A fiata­lok több csoportja munka után a Hármashatár-hegy- re és a Vidám Parkba ki­rándult. SZÁZEZREN A FŐVÁROSBAN A fővárosban csaknem százezren dolgoztak társai dalmi munkában április 12-én, a kommunista va­sárnapon. Az üzemek több­ségében nemcsak a fiata­lok vállalták a rendkívüli műszakot, hanem az idő­sebb dolgozók is kivették részüket a munkából. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál 1500 fiatal tel­jesített rendkívüli szolgá­latot a villamosokon és autóbuszokon. A SZŐLŐT NYITOTTÁK Lenin előtt tiszteleg ezekben a napokban az egész haladó világ. Lenint köszönti születésének 100. évfordulója alkalmából népünk, s ifjúságunk is. Lenint, a forradalmárt és tanítót, az első proletárállam alapitóját, a művében élő nagyszerű embert. Méltó módja az emlékezésnek, hogy a szocialista országok fiataljai, a Lenini Komszomol kezdeményezésére április 12-én nemzetközi kommunista vasárnapot tartottak. Hazánkban is fiatalok és idősebbek tízezrei vettek részt ezen. Az emlékezés mellett a kommunista vasárnap értékét növeli az is, hogy a KISZ-esek e rendkívüli szolidaritási nap jövedelmének 50 százalékát fizetik be - a vietnami nép hősi harcának támogatására. Vlagyimir lljics Ulja- nov, a szimbirszki gim­názium diákja Megyeszerte több ezren váltották át pihenőnapju­kat munkanappá Bács-Kis- kun megyében is. Izsákon a szőlőt nyitották, metszet­ték, a mélykúti Béke- és Üj élet Tsz-ben pedig fákat ültettek az ifjúsági brigá­dok. Baján a Firiomposztó Vállalatnál és a Ganz Vil­lamossági Művek gyáregy­ségében is munkával telt a vasárnap. ÉRDI LÁNYOK bkl Az érdi Pentavölgye Termelőszövetkezet üveg- házaiban a kommunista vasárnap délelőttjén le­szedték az első zöldpapri­kát a KISZ-esek. BEHOZTÁK Lassú tavaszunk kibon­takozását segítette Bara­nyában a földeken megtar­tott kommunista vasárnap. A márciusi—áprilisi ked­vezőtlen időjárás hatvan­ezer holdnyi szántanivalót és százezer holdnyi vetni- valót hagyott meg. A ter­melőszövetkezetek ezen a vasárnapon a gépekkel jobban ellátott állami gaz­daságok segítségét kérték. Traktorosaik, valamint dolgozótársaik vállalták az április 12-i kommunista műszakot. Ezen a vasárna­pon Baranyában úgy hatá­roztak, hogy áprilisban és májusban a következő öt munkaszüneti napon ugyancsak kommunista műszakot szerveznek, így pótolják a tavaszkezdés három-négyhetes késését. ÜNNEPA BVK-BAN Kazincbarcikán, a Borso­di Vegyi Kombinátban ezerhatszázan segédkeztek a PVC Il-es üzem szerelé­sén, javításán. A BVK if­júságának külön is emlé­kezetes lett 1970. április 12-ének napja. Kommunis­ta műszakjuk záróakkord­jaként ifjúsági nagygyűlé­sen vették át a vegyipari védnökség során végzett kiváló munkájuk elismeré­seként a, KISZ Érdemérem kitüntetést. JÁTSZÓTEREK VASBAN A parkokban virágokat ültettek, rendezték váro­suk kedvelt kirándulóhelyé­nek, a csónakázó tónak környékét, a peremkerüle­tekben járdát építettek, és vízvezetéket fektettek le. Ez volt a szombathelyi kommunista vasárnap rész­vevőinek programja. Szent- gotthárdon a Béke teret hozták rendbe, Kőszegen a Felszabadulási parkot. Celldömölkön az új köz­ségközpont kialakításában segédkeztek. A legtöbb községben játszóteret épí­tettek a gyermekeknek, Körmenden egy száz sze­mélyes óvoda alapozását végezték el. Az Egyesült Izzóban két- ezerötszázan végeztek ter­melő munkát április 12-én. Az ünnepi műszakon részt­vevő fiatalok elhatározták, hogy ezután évente négy alkalommal kezdeményez­nek kommunista vasárna­pot. Képünkön Bálint Ilona, a fénycsőgyár ünnepi mű­szakjának egyik részvevője. FÉLMILLIÓÉRT FÉMSZERELVÉNY Félmillió forint értékű fémszerelvény készült el Mosonmagyaróvárott a MOFÉM dolgozóinak ön­kéntes műszakján. Hétszá- zan jelentkeztek a KISZ- szervezet felhívására, s mind a hétszázan — egy teljes műszak — a gépeik mellett álltak reggel hat órakor. • AZ OLAJVÁROSBAN Százhalombattán, a Du­nai Kőolajipari Vállalat 1100 fiatalja vett részt a kommunista vasárnapon. Ezen a napon kezdték meg a kétmillió tonnás desztil­lációs egység tavaszi nagy­javítását. A szereléshez nem értők közül százötven ifjúmunkás Százhalombat­ta lakótelepén, a most épü­lő újabb ezer lakás helyé­nek rendezésén munkálko­dott. SZABOLCSI HÚSZEZER Szabolcsban húszezren vettek részt az ünnepi mű­szakon. Kétszáz termelő- szövetkezetben szántottak, vetettek, a vetőburgonyát válogatták és a gyümölcsö­söket permetezték. Több községben a tsz-tagok a tá­rolóházak, a hajtatók és az állattenyésztő telepek épít­kezésénél. dolgoztak. AZ ÁRADÓ TISZÁNÁL A Tisza áradásának elle­nére több ezer Heves és Szolnok megyei fiatal dol­gozott Kiskörén, a Tisza II. vízlépcső építésén. Kisúj­szállás, Törökszentmiklós Kunszentmárton, Tisza- földvár, községek fiataljai kivonultak az öntözőcsa­tornákhoz, segítették az ön­tözőrendszer mielőbbi megépülését. A Közép-Ti- szavidéki Vízügyi Igazga­tóság műszaki tervező iro­dájának hatvan mérnöke, technikusa az öntözőfürtök terveit készítette. ÉVENTE NÉGYSZER ÜZENET AKOMSZOMOLNAK A XX. kerület szinte va­lamennyi üzemében duda­szó jelezte ezen a vasárna­pon a KISZ-esek kommu­nista műszakjának' kezde­tét. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban hatszázan álltak a gépek mellé, s 50 ezer forintos munkadíjukat három célra ajánlották fel. Támogatják a vietnami nép harcát, hozzájárulnak a XX. kerületi gyerekek tatai, tó közelében most épülő ifjúsági és úttörőtá­borának költségeihez és sa­ját KISZ-rendezvényeik céljaira is tartalékolnak. A KISZ-szervezet emlék­albumot készített a Sorok­sári úti üzem kommunista vasárnapjáról, s azt min­den részvevő aláírta. A ké­pes album első oldalán orosz és magyar nyelven megfogalmazott levél ka­pott helyet, amelynek ere­detijét elküldik a Kom­szomol Központi Bizottsá­gának abból az alkalom­ból, hogy szovjet fiatalok kezdeményezték a kommu­nista szombatok felújítá­sát. Kommunista Szombat cí­mű egynapos újság, amely a fél évszázaddal ezelőt­ti részvevők visszaemléke­zéseit közölte. A szovjet fővárosban négymillióan vettek részt a kommunista szombaton, köztük több százezer komszomolista. A „vörös szombat” nyomán megszépült Moszkva. SZÓFIA Több millióan vettek részt Bulgáriában az el­múlt hetekben többször is megtartott kommunista szombatokon és vasárna­pokon. Április 12-én a nem egészen egymilliós Szófiá­ban 220 ezren adóztak munkával Lenin .emléké­nek. A kremikovci kohá­szati kombinátban, az ott dolgozó szovjet szakembe­rekkel együtt, „Barátság­fasort” ültettek. VARSÓ Közel másfél millió len­gyel ifjú és lány vett részt az április 12-i önkéntes munkában a Lengyel Szo­cialista Ifjúsági Szövetség és a Falusi Ifjúsági Szö­vetség rendezésében. A ka- towicei vajdaságban 120 ezren dolgoztak utak, par­kok sportobjektumok és üdülőtelepek építésében. A szeszélyes, helyenként té­lies időjárás ellenére a fia­talok összesen 4 millió munkaórát teljesítettek. BERLIN A Magyar Távirati Iro­da tudósítói jelentik a Ma­gyar Ifjúságnak a nemzet­közi kommunista vasár­napról: MOSZKVA A Szovjetunióban tízmil­liók tartottak kommunis­ta szombatot. Az idei kommunista szombat kü­lön érdekessége, hogy moszkva—rjazanyi vasút dolgozói Uljanovszkban, Lenin szülővárosában vet­tek részt az önkéntes munkában. Köztük volt Jakov Mihajlovics Kond- rátyev, aki több, mint fél évszázaddal ezelőtt az egyik kezdeményező volt. Moszkvában ebből az al­kalomból megjelent a Az NDK fővárosában, a Berlin—Prenzlauer­Berg-i 12. számú középis­kola diákjai hófúvásban dolgoztak a nemzetközi kommunista vasárnapon. PRÁGA A csehszlovák fiatalok április 18-án tartanak or­szágos kommunista műsza­kot, de több helyen már április 11-én megrendezték. Ostravában három közép­iskola diákjai a fő közle­kedési utak tavaszi rend­behozásában segítettek. A Mlada Boleslav-i autó­gyárban, kétnapos brigád­műszakban, népi milicis- ták és szovjet katonafiata­lok takarították a szerelő- csarnokokat. HAVÁNNA Kubában tízmillió tonnás cukortermésért folyó or­szágos mozgalom jegyében rendezték meg vasárnap a kommunista műszakokat a lenini évforduló előkészü-. létéként. Mint a TASZSZ tudósítója hírt adott róla, az egyik ültetvényen Raul Roa külügyminiszterrel együtt aratták a cukorná­dat a szocialista országok­ból Kubában dolgozó fiata­lok, köztük magyarok is. A cári rendőrség ebbe a cellá­ba zárta Lenint, a pétervári marxista körök szervezőjét. VILÁGOT TEREMTŐ ERŐ írta: Vass Henrik 100 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir lljics Lenin. Barbusse, az ismert francia író mondja róla: „Lenin a legnagyobb és minden tekintetben a legtisztább a történelem alkotói közül, az az ember, akinél többet senki sem tett az emberekért.” A polgári történész, Szekfű Gyula pedig azt írta róla: „Lenin a proletár - forradalom előkészítője, végrehajtója és győztese volt. Forradalom előkészítése, végrehajtása és az új világ berendezése... egy ember erejét megha­ladó hármas feladat. A nagy francia forradalom­ban ezt a hármas szerepet három nemzedéknek sok-sok tehetséges embere, sőt géniusza játszotta el, akik azonban feladatukat távolról sem tudták olyan eredménnyel megoldani, mint Lenin az ő titáni hármas munkáját.” Valóban, Marx és Engels mellett nincs más a tör­ténelemben, akinek életműve olyan gazdag, sokol­dalú volna, akinek hatása a történelem menetére olyan kitörölhetetlen és átalakító lenne, mint Le­niné. Lenin fellépése és életműve fordulópontot ho­zott az emberiség történetében, neve a kizsákmá­nyolt, elnyomott néptömegek felszabadulásának jel­képévé vált. Lenin mai követői számára a centenárium meg­ünneplése nem kizárólag személyes nagyságának méltatására szolgál. Kiváló személyisége elválaszt­hatatlan a műtől, amelyet alkotott: azoktól az esz­mei alapoktól, amelyeket megteremtett, attól’ a ha­talmas eszmei és politikai örökségtől, amelyet hátra­hagyott és amely lehetővé tette és teszi életművé­nek folytatását halála után is. Lenin egyéniségé­nek is az felel meg leginkább, ha születésének 100. évfordulóján a hangsúlyt nem személyére, hanem arra az ügyre helyezzük, amelyet képviselt, arra az alkotó módszerre, amellyel ezt az ügyet képviselte, amit röviden úgy nevezünk: leninizmus. A századik évfordulóról világszerte megemlékez­nek és nemcsak a kommunisták, hanem a legkü­lönbözőbb pártállású és világnézetű emberek is. Ki­ki a maga politikai hovatartozása és világnézete szerint. Az igazi kérdés, amelyben Lenin külön­böző értékelői napjainkban is megütköznek, nem elvontan Lenin személyes nagyságának elismerése vagy tagadása, nem is az, hogy létezik-e ma a le­ninizmus, hanem az, hogy mi az értéke, jelentősége századunk történetében? Hogyan függ össze Lenin elméleti és gyakorlati tevékenységével mindaz, ami az utolsó fél évszázadban átrajzolta a világ po­litikád térképét? Az elméleti tanítások igazságát mindenkor az ha­tározza meg, hogy a történelmi fejlődés gyakorlata ■ alátámasztja, vagy meghazudtolja-e őket, testet öl- tenek-e a valóságban, vagy csak azoknak a teoreti­kusoknak a fejében léteznek, akik megalkották őket. Nos, ha erre a kérdésre keressük a választ, nyugodtan elmondhatjuk, hogy Lenin tanításai szi­lárd valóságfedezetre tettek szert a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomban, az első szocialista társadalmi rendszer győzelmei nyomán- kialakult szocialista világrendszerben. Lenin legfőbb müve; a szocialista társadalmi rend már 14 országban dia­dalmaskodott. A szocialista világrendszer felöleli földünk területének 26, lakosságának 34 százalékát, és ipari termelésének 38 százalékát adja. Felbomlott az imperializmus gyarmati rendszere, és a nemzeti felszabadító forradalmak eredményeként több mint 80 új, függetlenné vált állam keletkezett Földünkön. A tőkés országokban kiterebélyesedett és megizmo­sodott a munkásmozgalom, amelyeknek élén a Le­nin tanításait követő kommunista pártok haladnak. Korunkban a világforradalom e háromágú folya­mata — történelmi távlatokban vizsgálva — mind szűkebb és szűkebb térre szorítja vissza a fejlődé­sének utolsó szakaszába érkezett kapitalizmust, az imperializmust. E forradalmi folyamat vezető ere­je a ma már 88 pártot, közel 50 millió embert ma­gába foglaló nemzetközi kommunista mozgalom. íme, a tények ereje ad választ a feltett kérdé­sekre. Természetesen Lenin halála óta hatalmas változások mentek végbe a világban. A történelmi kor azonban, amelyben élünk, fő vonásaiban azonos azzal a korral, amelyben Lenin élt és tevékenyke­dett. Lenin úgy jellemezte ezt a kort, mint az im­perializmus és a proletárforradalmak korszakát, a gyarmati rendszer összeomlásának és a nemzeti fel­szabadító háborúknak a korszakát, a szemben álló társadalmi rendszerek harcának és egymás mellett létezésének korszakát, a technika és a tudomány rohamos fejlődésének korszakát, mint a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet korát. A korszak lenini jellemzésének mélységét mutatja, hogy az azóta eltelt fél évszázad minden lényeges ponton igazolta Lenint. Természetesen Lenin nem bocsátkozott jóslá­sokba, nem látta előre a történelem valamennyi fordulatát. A fejlődés felfogásának sablonjait min­dig elutasította és következetesen hangoztatta, hogy a történelem mindig ravaszabb minden elméletnél, az elmélet csak megközelíti a valóságot, a legszebb elmélet is szürkébb a valóságnál, s az elmélet azzal, hogy megvalósul, egyúttal szükségszerűen módo­sul is. MAGYAR IFJÚSÁG 3 70/15

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék