Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-04-17 / 15. szám
TANULJÁK A DEMOKRÁCIÁT ‘ét Mn.: 0 liir 10 1W . : 10 0 mint SE mwnn'di P immnimu gs BMnUtt *g BWtHllUXia A Tisztelt Ház kupolás, vörösszőnyeges épületében a felnőttek parlamentje is ilyen volna tán, ha a honatyák, akik országunk dolgairól tanácskoznak, maguk is innen lennének a 20 esztendőn, mint a III. Országos Diákparlament 280 képviselője. A megyék és a kerületek küldöttei a háromnapos ülésszak idején egyre inkább hangjukra találtak a kezdeti elfogódottság után. Néha elragadta őket a lendület és nem találtak rá a legválasztékosabb kifejezésekre, talán nem is mindig a legfontosabb dolgokról beszéltek, de — hibáival, erényeivel együtt — mindenképpen az ifjúság fóruma volt ez a három nap ott a Láng Gépgyár Rozsnyai utcai művelődési otthonában, párt-, állami és KISZ-életünk vezető emberei előtt. Intézkedések és adósságok A III. Országos Diákparlamenten is éreztette hatását, hogy az MSZMP KB februári ülésén megtárgyalta pártunk ifjúságpolitikáját és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A tanácskozáson részt vett Aczél György, az MSZMP KB titkára, Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára, Lugossy Jenő művelődésügyi, és Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Bíró Mihály, az MTI elnökhelyettese, Hantos János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, valamint állami és mozgalmi életünk számos más vezető személyisége, mintegy dokumentálva, hogy igazi fórumként becsülik a diákok parlamentjét. Az iskolai és mozgalmi élet demokratizmusa, valamint a szocialista tanár—diák viszony volt a központi téma, amelynek jegyében már hónapok óta vitáztak a fiatalok. Simonfi Éva, az előkészítő bizottság nevében a legutóbbi parlament nyomán megvalósult eredményeket foglalta össze. Megszületett a szakmunkásképzésről szóló új törvény. Meghonosodott középiskoláinkban a Világnézetünk alapjai tantárgy. Új érettségi vizsgaszabályzat könnyíti a kéttagozatos iskolába járók dolgát és így tovább. Egy sor kérdésben ugyanakkor még nem született intézkedés. A kollégiumi helyek kellő ütemű gyarapításának például anyagi akadálya volt, s még mindig elkelne a menzai koszt javítása. A helyi parlamentek vitáit öszszegezve megállapították, hogy a tanári kar sok iskolában nem ismeri és nem alkalmazza az 1016- os kormányrendeletet. Gyakran még mindig a fiatalok bevonása nélkül döntenek a fiatalok dolgairól. A bibliától a vegyszeres gyomirtásig A szekciókban itt is ott is eltöltött órák, félórák arról győztek meg, hogy szenvedélyes véleményekben most sem volt hiány. Az égetően fontos problémák mellett azonban sokan olyan témákkal töltötték az időt, amelyek nemigen nőttek túl egy osztályfőnöki óra, vagy egy iskolai KISZ-taggyűlés keretein. A gimnáziumi szekcióban az egyik felszólaló felvetette, hogy vannak még vallásos fiatalok, emiatt a KISZ-tagoknak is ajánlatos lenne a biblia tanulmányozása. Félórás meddő vita kerekedett szavai nyomán. Holott az iskolai élet is garmadával kínált témát. Kicsi a 13 forintos keret a menzai ellátásra. Nem könnyű a szakmunkástanulók helyzete, ha tovább akarnak tanulni, a szakközépiskolások — csakúgy, mint két évvel ezelőtt — még mindig nem kapnak idejében tankönyvet, amiből tanulnak elavult. Pedig új munkahelyeiken — így mondta Tóth Judit, vásárosnaményi mezőgazdasági szakiskolás — a legmodernebb vegyszeres eljárások ismeretét is megkövetelik. Utolsó percben érkeznek meg az érettségi tételek, javítani kellene a tantervet... A KISZ számos szervezeti kérdése, a tagfelvétel és az érdekesebb, vonzóbb KISZ-élet sürgetése is hangot kapott. A háromnapos ülésszak részvevői tehát mindenképpen gazdagodtak. Ám — és ez a diákparlamentek sajátja — két év múlva legtöbbjük már nem lesz középiskolás. A mai elsősöknek, másodikosoknak ezért is érdemes megszívlelniük, hogy legközelebb még jobban válasszák meg hozzászólásaik témáját. Ezt még tanulni kell! — Hogy tetszik a parlament? — szólítottam meg egyik szünetben Kiss Istvánt, a budapesti Kaffka Margit Gimnázium III. osztályos diákját. — Ezt még tanulnunk kell! Remek lehetőség ez a fórum, de úgy érzem nem igen tudunk élni még vele. Túl sok a formalitás. A felnőttek tanácskozásain elfogadott megkötöttségek, automatikus kézfeltartások valahogy nem ide valók, hiszen mi diákok vagyunk. Kár volt ennyire lecsiszolni, hogy úgy mondjam: „szalonképessé” tenni az iskolai parlamentek nyerseségét — Véleményed szerint milyen a jó diákparlament? — Amikor nem általánosságokról van szó. A plenáris ülések idején szemmel láthatóan sokan unatkoztak. Konkrét javaslatokkal kellene előállnunk, itt és itt, ebben és ebben várunk segítséget. Ezzel többre mennénk a nagy szavak helyett. De hát mi olyan szigorúan tartjuk a formát, hogy az elnök még akkor is szavazást rendelt el, amikor felolvasta, hogy a 280 részvevő közül 155 a fiú és 125 a lány. Válasz a kérdésekre? Az interpellációs kérdések részint írásban érkeztek, részint szóban hangzottak el. Sokan felkeresték az idén először felállított interpellációs urnát, ahová akár név nélkül is bedobhatták kérdéseiket. Az interpellációkra válaszolva Lugossy Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy majd 50 kérdés érkezett hozzá. A bírált tankönyvekről szólva elismerte, hogy bár könyveink nagyobb része világviszonylatban is kiváló, akad köztük néhány gyengébb is. A szakközépiskolásokat türelemre kérte, hiszen — mint megjegyezte — az új típusú iskola kialakításán több mint ezer szakember dolgozott évekig. Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes egyetértett azzal, hogy a szakmunkás-képzésben még sok a tennivaló. Bár törekszenek a megoldásra, még hosszú ideig várni kell arra, hogy a tankönyvek megfeleljenek a rohamos műszaki, technikai fejlődés követelményeinek. Az sem egyszerű — mondotta —, hogy a diákok egyes igen drága szakkönyvekhez is olcsóbban hozzájussanak. A választ nem fogadjuk el A diákparlament elnöke a zárás napján, a délelőtti ülésszak végén igen tiszteletteljesen és udvariasan arra kérte a két miniszterhelyettest, hogy az interpellációkra adott válaszaikat egészítsék ki konkrétumokkal, mert a küldöttek így nem fogadhatják el azokat. — Szemtelenség — szisszent fel valaki a hátam mögött. Ilyesmi valóban először fordult elő diákparlamenten. De semmiképpen sem szemtelenség. Talán inkább arról van szó, hogy — a központi témához híven — ezek a fiúk és lányok valóban tanulják a demokráciát! A két miniszterhelyettes nem is bántódott meg miatta. Elfoglaltságuk elszólította őket ugyan a tanácskozásról, de ígéretet tettek, hogy a megyéknek egy héten belül írásban megküldik a kért konkrét válaszokat. A forradalmiságról Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a III. Országos Diákparlament tanulságairól szólva elmondta, hogy a formális megoldások, a többször átrágott, jólfésült felszólalások és a másodpercre kidolgozott forgatókönyv helyett a problémák nyers, őszinte és keresetlen felvetésére hivatott egy ilyen fórum. Azt ajánlotta, hogy vonják le a tanulságokat, és a legközelebbi diákparlamentig küszöböljék ki a jelenlegi fogyatékosságokat. Ezután a mai fiatalok forradalmiságáról beszélt. A szocializmus teljes felépítése időbe telik. És bár látványosabb a falak elfoglalásáért vívott harc, a belső építés értő, türelmes munkája nélkül, a falak csak puszta falak maradnak. A „belsőépítészek” nélkülözhetetlen munkája vár a mai fiatalokra, és vajon kell-e szebb forradalmiság, mint az a tudat, hogy ezt a munkát történelmünk kezdete óta először végzik. Járatlan út romantikája várja őket. A diákok „tisztelt háza” nagy tapssal fogadta Aczél György szavait. Interjú Borbély Gáborral — Ezúttal nem a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztályának vezetőjéhez, hanem a frissen megalakult diáktanácsnak, azaz fogalmazzunk pontosan: a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsának főtitkárához jöttünk. Kérdésünk: mi indokolja a tanács létrehozását és milyen feladatok várnak a testületre ? — Szükség volt egy, a KISZ KB mellett működő társadalmi szervre, amely két diákparlament között az állami és KISZ fórumoknak jelzi a diákifjúság problémáit és javaslatokkal él. Ezenkívül figyelemmel kíséri a parlamenten felvetődött ötletek, javaslatok sorsát és szorgalmazza megvalósításukat. — Kik a tanács tagjai? — A diáktanácsban 49 diák és 17 felnőtt munkálkodik, a szűkebb vezetőség 9 tagjából 4 a diák. — A Veszprém megyei diákparlamentről írott riportban megkockáztattuk: talán nyíltabb vitázó kedvet eredményezne, ha az igazgatók jelenléte nélkül interpellálnának a diákok. Mi erről a véleményed? — Nem lenne jó dolog. A diákparlament tulajdonképpen a szocialista demokrácia egyik gyakorlótere. Nyílt, őszinte, bátor szókimondásra akarjuk szoktatni a gyerekeket. Ha bírálnak, bíráljanak szemtől szembe. Később, ha dolgozni fognak, a főmérnököt sem küldhetik ki a szobából, ha bírálni akarják. A KISZ természetesen kiáll mellettük, megvédi őket, szókimondásuk miatt nem eshet bántódásuk. A diákparlament évről évre elfogadottabb, megbecsültebb fóruma a fiataloknak. A minisztériumok, a KISZ-szel együtt időről időre visszatérnek az elhangzottakra, és az ésszerű, jó javaslatokat megvalósítják. Az eleinte kételkedő felnőtteknek is meg kell érteniük, hogy nem éretlen gyerekek játékparlamentjéről van szó. Ezek a gyerekek itt komolyan veszik a demokráciát és egyre inkább felelősséggel hallatják hangjukat az őket érintő kérdésekben.* Vajó Péternek, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget a III. Országos Diákparlament. Az ifjú „képviselők” pedig, akik három napig fiatalok százezreinek küldötteiként és szószólóiként tanácskoztak — este a diákbálon tősgyökeres teenagerként sékeltek. Bedecs Éva BESZÁMOLÓ A III. ORSZÁGOS DIÁKPARLAMENTRŐL Vélemények a folyosóról Zsong az előcsarnok, még tíz perc és elkezdődik a tanácskozás. Ki mit vár a diákparlamenttől. Ez a kérdés. És a válaszok? Hruby Éva, a budapesti Simon Ferenc Bőripari Technikumból: „Az ipari tanulók problémáira szeretnék megnyugtató megoldást találni, el kellene érni, hogy továbbtanulásukat megkönnyítsék.” Süveges Györgyi, egri Dobó István Gimnázium: „Kíváncsi vagyok, mi lesz, ha terítékre kerül a kollégiumok ügye?” Katona Márta, Tatabányáról, az Árpád Gimnáziumból: „Meg kellene beszélnünk: hogyan lehetne politikusabbá tenni a KISZ-életet?” Sziklai Rózsa, budapesti Budai Nagy Antal Gimnázium: „Jó lenne megtudni, hogyan értelmezzük az iskolák demokratizmusát.” Tímár Béla, egri Gárdonyi Géza Gimnázium: „Meg kellene szüntetni a KISZ-tagfelvétel jelenlegi formalista módszereit.” Kanalas Sándor, Oroszlány, MVM 312-es iskola: „Mit várok a parlamenttől? Kérdéseinkre kielégítő választ, és mielőbbi intézkedést!” VLAGYIMIR ILICS LENIN AZ ÖREGEMBER ÉS A GYEREK Lenin élete a korabeli dokumentumok tükrében. A kisfiú nagy titka Michel SIMON, a 4 ** M A ■ nnv Szovjet film. OKTOBER NAPIfll TELET Monumentális magyar-román szlovák film. Rendező: KÓSA FERENC A Téli Palota ostroma előtt Dózsa György szerepében: BESSENYEI FERENC Szinkronizált szovjet film. Budapesten április 16-tól a filmszínházak műsorán! MAGYAR IFJÚSÁG 1370/15