Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-01-23 / 3. szám
MAGYAR IFJÚSÁG Természet Tudomány Technika álíási Újfajta gyorsítóberendezés tervei Elkészült a tenger mélyén létesítendő 100 milliárd elektronvolt energiával működő, lineáris gyorsítóberendezés építésének terve. A berendezés hossza 4,7 mérföld lesz. A szakemberek véleménye szerint a gyorsítóberendezés működéséhez szükséges villamosenergiát vagy a felszínről lehet kábelekkel a rendeltetési helyére juttatni, vagy pedig a föld mélyének energiáját lehetne hasznosítani úgy, hogy a Marianna horpadás mélyén lefúrnának a föld magjáig. A gyorsítóberendezés felszereléséhez több millió watt kapacitású, állandóan működő lézersugár készülékekre lenne szükség. A részecskék gyorsítása 10 millió, különlegesen jó vezetőképességű mágnes segítségével fog megvalósulni. A tervek szerint a gyorsítóberendezés felépítéséhez húsz év szükséges. A tudósok véleménye szerint a gyorsítóberendezés konstrukciója meg fog felelni a következő évezredben élő fizikusok igényeinek is. HÁROM BUDAPEST SZÁLLÓ Nemrégen készítette el a 31-es Állami Építőipari Vállalat ezt az ábrát a Gagarin Hőerőmű hűtőtornyáról. A hűtőtorony a világ legmagasabb erőművi létesítménye, amely magyar—svéd szabadalom alapján készült. Alsó átmérője 100 méter, a felső körátmérő 76,80 méter, a teljes magassága 116 méter. Igen rövid idő, mindössze 72 nap alatt építették, betonból. Az ábra jól szemlélteti a torony nagyságát. Terében három Budapest szálló férne el egymás mellett. Az is érdekes, hogy a hatalmas építmény falvastagsága mindössze 17 cm t ar. AZ ORVOS VANSZOL Az ingerküszöbről N. László, Szombathely. Közismert biológiai törvényszerűség, hogy szervezetünk csak bizonyos határokat elérő ingereket vesz tudomásul. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy csak olyan ingereknek van élettani hatásuk, amelyek elérik az ingerküszöböt. Az ingerek, amelyek a szervezetet érik, nem mindig azonos hatásúak. A fájdalomingerek kivételével a többiek, bizonyos határokon belül megszokottá válhatnak. Ha például szellőzetlen helyiségbe lépünk, azonnal megüti orrunkat a kellemetlen szag, de bizonyos idő múlva már nem érzékeljük, megszoktuk és magunk is elcsodálkozunk azon, hogy az újonnan érkezők húzogatják orrukat. Az alkalmazkodás nemcsak egyszerű biokémiai folyamat, pszichés tényezők, az egészségi állapot is befolyásolja. Egészségesen, jókedvűen megterhelő ingereket is könnyebben viselünk el, mint betegen vagy rossz hangulatban. A gyakorlás is megedzheti szervezetünket különböző megpróbáltatásokkal szemben, amelyek lényegében különböző ingerek formájában jelentkeznek. Ez viszont azt is jelenti, hogy az új, a szokatlan és különösen a nagyon várt ingerekre a szervezet sokkal erősebben reagál. Akadnak, akik azt hiszik, hogy velük valami rendkívüli történt és szervezetük hibájaként értékelik a történteket. Még a jobbik eset, ha tanácsot kérnek. Sokan önmagukat marcangolják. Oktalanul! N. Lászlónak azért nem válaszolok külön levélben, mert a felelet azoknak is szól, akik a kérdést fel sem tették, csupán gyötrődnek a problémán. Velük is nem üres biztatásként, de megalapozott tapasztalat alapján közlöm, hogy legyenek türelemmel, az ingerek megszokottsága rövid időn belül változtat majd a helyzetükön. De már most szíves figyelmükbe ajánlom az ellenkező véglet elkerülését is. Mint már említettem, a fájdalominger kivételével a többi megszokottá válik és az ingerküszöb mind magasabb lesz, tehát több inger kell majd ahhoz, hogy az ingerületet kiváltsa. Arra persze nem lehet általánosságban választ adni, hogy a különböző ingerekből milyen mennyiség a kívánatos. Erre nincs és nem is lehet általános szabály. De elfogadhatjuk azt a több ezer éve bevált tanácsot: mindenből csak annyit, amennyi jólesik, de annál valamivel kevesebbet. A szórakozást is akkor kell abbahagyni, amikor még jólesne folytatni. Ez a bölcsesség lényegében mindenre érvényes. N. László bizonyára tudja, hogy az ő esetére ez milyen mértékben vonatkozik, s bízom abban, hogy mások is megfelelően alkalmazzák majd sajátos problémáikra. „Paprikajancsi”. Kis türelmet kérek, levélben válaszolok, de előre kell bocsátanom ne várjon hirtelen változást, s úgy gondolom, hogy a kis javulást is szívesen veszi majd. F. András, L. Klára és D. Lajos budapesti olvasóim és a „Reménység” jeligét író — a szerkesztőségben megkaphatja telefonszámomat. Hívjanak fel, problémájukra közvetlenül szeretném elmondani a választ. Sz. Katalin, Budapest. A területi vezető kórház belgyógyászati endokrinológiai rendelésén mondják majd meg mi a tennivalója. Nem látom kilátástalannak a helyzetét, önsanyargatás nélkül is meggyógyíthatónak gondolom. „Születésemtől kezdve fáj a fejem” — írja egyik levelezőm. Segítséget kér. A fejfájás önmagában nem betegség, hanem valamilyen betegségnek a tünete. Nem a tünetet kell csupán megszüntetni, hanem az okot kell megtalálni és annak orvoslása szüntetheti meg a bajt. Ezt nem a levélírómnak mondom, mert ő — úgy tűnik — majd minden utat végigjárt, ahol panaszát orvosolni lehetne. Azoknak a figyelmét szeretném felhívni a fejfájás jelentőségére, akik panaszaik esetén minden megfontolás nélkül saját maguk által már megfelelőnek tartott gyógyszert szednek be, vagy mások által javasolt orvosságot használnak. A fejfájás esetleg súlyos következményekkel járó betegség jele lehet. Az újszerű fejfájással mindig keressük fel az orvost. A levélíróm már sokfele járt panaszával, de eddig még nem sikerült gyógyulást találnia. Messziről aligha tudok megoldást találni, de azt javaslom, hogy keressen fel egy idegsebészetet. Egyes esetekben műtéti úton is meg lehet szüntetni az állandó fejfájást. Azt, hogy erre a jelen esetben lehetősége van-e, csak idegorvos és sebész együtt döntheti el. S. József, Budapest. Az SZTK térítéses alapon elvégzi jogainak pótlását. Nem értem idegenkedését a műfogsortól. A megfelelő protézis nemcsak higiénikus — éjszakára sem kell kivenni —, de általában esztétikailag is előnyösebb. I. Erzsi: A járási kórház sebészeti osztályán megmondják, mit kell tennie, hogy kívánsága teljesedjék. DR. VERES PÁL NEMCSAK FOLYÓINK SZENNYEZETTEK OLAJFALÓ BAKTÉRIUMOK A TENGEREN A tengerbe ömlött olaj áldozata. Olyan vegyi anyagokat — detergenseket — keresnek, amelyek az olajat szétoszlatják. A megritkított olajat baktériumokkal faltatják fel. Fenti képünkön a francia tengerpartot tisztítják vegyi anyagokkal a TORREY CANYON katasztrófája után Azt gondolhatjuk, hogy a tengerek, óceánok vizét nem fenyegetheti az édesvizekre jellemző elszennyeződés. Így igaz — ha az óceánok és tengerek hatalmas vízmennyiségére gondolunk, az elszennyeződés — idegen szóval pollució — nem lehet olyan szembetűnő, mint, mondjuk, egy kisebb, ipari vizet szállító pataknál, folyócskánál. Való igaz, a Szajna, a Rajna, de a Duna sem az, aminek a költők megénekelték. A Szajna vizéből szűrt ivó-, illetve csapvíz nem alkalmas a levesfőzésre, az ipari folyók halai olaj- és vegyszer ízűek. De még azok a vizek is erősen szennyezettek, amelyek Afrika és Kelet- Ázsia egyes ipari vidékeit szelik át: a fotón krokodilokat látunk, tipikus ipari szennyvízben tanyáznak. Látszólag jól tűrik, de nagy kérdés, milyenek lesznek utódjaik? A természet hatalmas biológiai együttesében nemcsak gyors, hirtelen változásokra kell számítani, mint például a tömeges madárkatasztrófa, amely egy olajszállítmány tengerbeömlése nyomán keletkezett, hanem lassú átalakulásokra is, amely az utódokban megy végbe. A tengerek szennyeződésének megfigyelése és kutatása ebből a szempontból is fontos, mivel a tengeri só és a halak az emberiség élelmiszer tartalékában egyre nagyobb helyet kapnak. Napjainkban a tengereket főként a radioaktív anyagok és az olaj szennyezik. Radioaktív elemek sugárhatásait nemcsak nagy vízfelületeken, de nagy mélységekben is észlelték már. Más a hatása a vízfelszínen és a mélységekben terjedő szennyeződéseknek. Ez természetes, mert a biokémiai és biofizikai feltételek — például a hőmérséklet, a nyomás, a fény, a sókoncentrációk is mások, változó e feltételek szerint kialakult élővilág is. Az élővilág felveszi és terjeszti a szennyező anyagok elemeit, miközben maga is károsulhat. Különleges szerepet játszanak a tömény szennyező források, régebben a magaslégköri atomrobbantások, s mind nagyobb mértékben azok az atomerőművek, amelyek a tengerbe bocsátják hűtővizüket. Hogyan lehet védekezni, mit mond erről a tudomány? A tengerek, óceánok változatos körülményei megnehezítik a védekezést. Atomhatásokat például az említett erőműveknél viszonylag könnyebb „megfogni”, mert az erőművet eleve olyan helyre telepítik, ahol a radioaktív szennyezés tovaterjedését maga a természet akadályozza meg. Egy védett tengeröbölben mélyre levezetett radioaktív szennyezés valószínűleg leülepszik. Ugyanígy a szennyezett folyók hordaléka, amelyet a folyó a tengerbe szállít, természetes szűrést-tisztítást végez. A kontinentális szelek viszont a tenger és óceán minden pontjára elszállítják a káros és sugárzó anyagokat, melyeket a szél nemcsak a föld felszínéről, gyárkéményekből, szellőző kürtőkből ragad fel; repülőgépek is szerepet játszanak a magaslégkör szennyezésében. A világ repülőgép parkja körülbelül annyi káros anyagot „pufog ki” a légkörbe, mint a világ összes nagyvárosai és ipara együttvéve! A tengerek és óceánok kiterjedt felületét egy tudós hatalmas légyfogóhoz hasonlította, amely felfogja a légköri szennyeződéseket és telíti velük az élő anyagban leggazdagabb tengerfelszínt. A legnagyobb veszélyt a radioaktív hulladék képezi, de nem kevésbé veszedelmes az olaj! Az olaj elleni természetes védekezés, olyan baktériumok bevetése, amelyek olajon élnek, és az olajat aminósavakká és glutaminsavakká alakítják át. Az aminósav és a glutaminsav értékes tápanyaga lehet a tenger élővilágának! Másfajta baktériumokkal és egysejtűekkel pedig meg lehet kötni a radioaktív elemeket, meggátolva terjedésüket. A tengerek és óceánok szennyeződését tehát új módszerekkel keresik, melyeknek lényege a szennyeződések megkötése és ha lehet, hasznos anyaggá való átalakítása. Szluka Emil VILÁGŰR A MŰANYAGBAN Hamburgban mutatták be a fotón látható 50 cm átmérőjű műanyag golyót, amelynek belsejében a teljes csillagrendszer és a Tejút kicsinyített mását helyezték el. A kivilágított Nap körül kering a Föld és a Hold modellje. Látható és tanulmányozni lehet a nap- és a holdfogyatkozást, az év- és a napszakok változásának égi mechanizmusát. A műanyag planetárium alkalmas arra is, hogy a gyerekek csillagászati ismereteit és főként a csillagos égről alkotott elképzeléseit helyesen alakítsa ki. A British Leyland bevált típusainak új változataival jelentkezett a piacon. Képünkön a Triumph 2000 Mkll. módosított példánya látható. Laposabb lett a hűtőfedél, a kocsi teljes szélességét elfoglalja a hűtőrostélyzat, amelybe az ikerfényszórók is beépülnek. Röpke szemlélődés elegendő az ítélkezéshez - ez a kocsi így is szép. KÉT KOCSI A SZIGETORSZÁGBÓL A londoni autószalon, a British Leyland bemutatta új mini kocsijait is. Az angol cég az MG Midget kocsijával szerepel az 1970-es londoni gépkocsikiállításon. Mi is bemutatjuk az autórajongóknak. MAGYAR IFJÚSÁG1570/3