Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)

1970-01-23 / 3. szám

MAGYAR IFJÚSÁG Természet Tudomány Technika álí­á­si Újfajta gyorsítóberendezés tervei Elkészült a tenger mélyén létesítendő 100 milliárd elektronvolt energiával működő, lineáris gyorsítóbe­rendezés építésének terve. A berendezés hossza 4,7 mérföld lesz. A szakemberek véleménye szerint a gyor­sítóberendezés működéséhez szükséges villamosenergiát vagy a felszínről lehet kábelekkel a rendeltetési he­lyére juttatni, vagy pedig a föld mélyének energiáját lehetne hasznosítani úgy, hogy a Marianna horpadás mélyén lefúrnának a föld magjáig. A gyorsítóberende­zés felszereléséhez több millió watt kapacitású, állan­dóan működő lézersugár készülékekre lenne szükség. A részecskék gyorsítása 10 millió, különlegesen jó ve­zetőképességű mágnes segítségével fog megvalósulni. A tervek szerint a gyorsítóberendezés felépítéséhez húsz év szükséges. A tudósok véleménye szerint a gyor­sítóberendezés konstrukciója meg fog felelni a követ­kező évezredben élő fizikusok igényeinek is. HÁROM BUDAPEST SZÁLLÓ Nemrégen készítette el a 31-es Állami Építőipari Vállalat ezt az ábrát a Gagarin Hőerőmű hűtőtornyá­ról. A hűtőtorony a világ legmagasabb erőművi léte­sítménye, amely magyar—svéd szabadalom alapján készült. Alsó átmérője 100 méter, a felső körátmérő 76,80 méter, a teljes magassága 116 méter. Igen rövid idő, mindössze 72 nap alatt építették, betonból. Az ábra jól szemlélteti a torony nagyságát. Terében három Budapest szálló férne el egymás mellett. Az is érdekes, hogy a hatalmas építmény falvastagsága mindössze 17 cm t­ ar. AZ ORVOS VANSZOL Az inger­küszöbről N. László, Szombathely. Közismert biológiai törvénysze­rűség, hogy szervezetünk csak bizonyos határokat elérő ingereket vesz tudomásul. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy csak olyan ingereknek van élettani hatásuk, amelyek elérik az ingerküszöböt. Az ingerek, amelyek a szervezetet érik, nem mindig azonos hatásúak. A fájdalomingerek kivételével a többiek, bizonyos határokon belül megszokottá válhatnak. Ha például szellőzetlen helyiségbe lépünk, azonnal megüti orrunkat a kellemetlen szag, de bizonyos idő múlva már nem érzékeljük, megszoktuk és magunk is elcsodálkozunk azon, hogy az újonnan érkezők húzogatják orrukat. Az alkalmaz­kodás nemcsak egyszerű biokémiai folyamat, pszichés té­nyezők, az egészségi állapot is befolyásolja. Egészségesen, jó­kedvűen megterhelő ingereket is könnyebben viselünk el, mint betegen vagy rossz hangulatban. A gyakorlás is meg­­edzheti szervezetünket különböző megpróbáltatásokkal szem­ben, amelyek lényegében különböző ingerek formájában je­lentkeznek. Ez viszont azt is jelenti, hogy az új, a szokatlan és különösen a nagyon várt ingerekre a szervezet sokkal erősebben reagál. Akadnak, akik azt hiszik, hogy velük va­lami rendkívüli történt és szervezetük hibájaként értékelik a történteket. Még a jobbik eset, ha tanácsot kérnek. Sokan önmagukat marcangolják. Oktalanul! N. Lászlónak azért nem válaszolok külön levélben, mert a felelet azoknak is szól, akik a kérdést fel sem tették, csupán gyötrődnek a prob­lémán. Velük is nem üres biztatásként, de megalapozott ta­pasztalat alapján közlöm, hogy legyenek türelemmel, az in­gerek megszokottsága rövid időn belül változtat majd a hely­zetükön. De már most szíves figyelmükbe ajánlom az ellen­kező véglet elkerülését is. Mint már említettem, a fájdalom­inger kivételével a többi megszokottá válik és az ingerkü­szöb mind magasabb lesz, tehát több inger kell majd ahhoz, hogy az ingerületet kiváltsa. Arra persze nem lehet általá­nosságban választ adni, hogy a különböző ingerekből milyen mennyiség a kívánatos. Erre nincs és nem is lehet általános szabály. De elfogadhatjuk azt a több ezer éve bevált taná­csot: mindenből csak annyit, amennyi jólesik, de annál va­lamivel kevesebbet. A szórakozást is akkor kell abbahagyni, amikor még jólesne folytatni. Ez a bölcsesség lényegében mindenre érvényes. N. László bizonyára tudja, hogy az ő ese­tére ez milyen mértékben vonatkozik, s bízom abban, hogy mások is megfelelően alkalmazzák majd sajátos problémáikra. „Paprikajancsi”. Kis türelmet kérek, levélben válaszolok, de előre kell bocsátanom ne várjon hirtelen változást, s úgy gondolom, hogy a kis javulást is szívesen veszi majd. F. András, L. Klára és D. Lajos budapesti olvasóim és a „Reménység” jeligét író — a szerkesztőségben megkaphat­ja telefonszámomat. Hívjanak fel, problémájukra közvetlenül szeretném elmondani a választ. Sz. Katalin, Budapest. A területi vezető kórház belgyógyá­szati endokrinológiai rendelésén mondják majd meg mi a tennivalója. Nem látom kilátástalannak a helyzetét, önsa­nyargatás nélkül is meggyógyíthatónak gondolom. „Születésemtől kezdve fáj a fejem” — írja egyik levelezőm. Segítséget kér. A fejfájás önmagában nem betegség, hanem valamilyen betegségnek a tünete. Nem a tünetet kell csupán megszüntetni, hanem az okot kell megtalálni és annak orvos­lása szüntetheti meg a bajt. Ezt nem a levélírómnak mon­dom, mert ő — úgy­ tűnik — majd minden utat végigjárt, ahol panaszát orvosolni lehetne. Azoknak a figyelmét sze­retném felhívni a fejfájás jelentőségére, akik panaszaik ese­tén minden megfontolás nélkül saját maguk által már meg­felelőnek tartott gyógyszert szednek be, vagy mások által javasolt orvosságot használnak. A fejfájás esetleg súlyos kö­vetkezményekkel járó betegség jele lehet. Az újszerű fej­fájással mindig keressük fel az orvost. A levélíróm már sok­fele járt panaszával, de eddig még nem sikerült gyógyulást találnia. Messziről aligha tudok megoldást találni, de azt ja­vaslom, hogy keressen fel egy idegsebészetet. Egyes esetek­ben műtéti úton is meg lehet szüntetni az állandó fejfájást. Azt, hogy erre a jelen esetben lehetősége van-e, csak ideg­orvos és sebész együtt döntheti el. S. József, Budapest. Az SZTK térítéses alapon elvégzi jo­gainak pótlását. Nem értem idegenkedését a műfogsortól. A megfelelő protézis nemcsak higiénikus — éjszakára sem kell kivenni —, de általában esztétikailag is előnyösebb. I. Erzsi: A járási kórház sebészeti osztályán megmondják, mit kell tennie, hogy kívánsága teljesedjék. DR. VERES PÁL NEMCSAK FOLYÓINK SZENNYEZETTEK OLAJFALÓ­­ BAKTÉRI­UMOK A TENGEREN A tengerbe ömlött olaj áldozata. Olyan vegyi anyagokat — detergenseket — ke­resnek, amelyek az olajat szétoszlatják. A megritkított olajat baktériumokkal fal­tatják fel. Fenti képünkön a francia tengerpartot tisztítják vegyi anyagokkal a TORREY CANYON katasztrófája után Azt gondolhatjuk, hogy a tengerek, óceá­nok vizét nem fenyegetheti az édesvizekre jellemző elszennyeződés. Így igaz — ha az óceánok és tengerek hatalmas vízmennyisé­gére gondolunk, az elszennyeződés — idegen szóval pollució — nem lehet olyan szembetű­nő, mint, mondjuk, egy kisebb, ipari vizet szállító pataknál, folyócskánál. Való igaz, a Szajna, a Rajna, de a Duna sem az, aminek a költők megénekelték. A Szajna vizéből szűrt ivó-, illetve csapvíz nem alkalmas a le­vesfőzésre, az ipari folyók halai olaj- és vegyszer ízűek. De még azok a vizek is erő­sen szennyezettek, amelyek Afrika és Kelet- Ázsia egyes ipari vidékeit szelik át: a fotón krokodilokat látunk, tipikus ipari szennyvíz­ben tanyáznak. Látszólag jól tűrik, de nagy kérdés, milyenek lesznek utódjaik? A természet hatalmas biológiai együttesé­ben nemcsak gyors, hirtelen változásokra kell számítani, mint például a tömeges madár­ka­tasztrófa, amely egy olajszállítmány tenger­­beömlése nyomán keletkezett, hanem lassú átalakulásokra is, amely az utódokban megy végbe. A tengerek szennyeződésének megfi­gyelése és kutatása ebből a szempontból is fontos, mivel a tengeri só és a halak az em­beriség élelmiszer tartalékában egyre na­gyobb helyet kapnak. Napjainkban a tengereket főként a radio­aktív anyagok és az olaj szennyezik. Radio­aktív elemek sugárhatásait nemcsak nagy vízfelületeken, de nagy mélységekben is ész­lelték már. Más a hatása a vízfelszínen és a mélységekben terjedő szennyeződéseknek. Ez természetes, mert a biokémiai és biofizi­kai feltételek — például a hőmérséklet, a nyomás, a fény, a sókoncentráció­k is má­sok, változó e feltételek szerint kialakult élő­világ is. Az élővilág felveszi és terjeszti a szennyező anyagok elemeit, miközben maga is károsulhat. Különleges szerepet játszanak a tömény szennyező források, régebben a magaslégköri atomrobbantások, s mind na­gyobb mértékben azok az atomerőművek, amelyek a tengerbe bocsátják hűtővizüket. Hogyan lehet védekezni, mit mond erről a tudomány? A tengerek, óceánok változa­tos körülményei megnehezítik a védekezést. Atomhatásokat például az említett erőmű­veknél viszonylag könnyebb „megfogni”, mert az erőművet eleve olyan helyre tele­pítik, ahol a radioaktív szennyezés tovater­jedését maga a természet akadályozza meg. Egy védett tengeröbölben mélyre levezetett radioaktív szennyezés valószínűleg leülepszik. Ugyanígy a szennyezett folyók hordaléka, amelyet a folyó a tengerbe szállít, természe­tes szűrést-tisztítást végez. A kontinentális szelek viszont a tenger és óceán minden pontjára elszállítják a káros és sugárzó anyagokat, melyeket a szél nemcsak a föld felszínéről, gyárkéményekből, szellőző kür­tőkből ragad fel; repülőgépek is szerepet ját­szanak a magaslégkör szennyezésében. A vi­lág repülőgép parkja körülbelül annyi káros anyagot „pufog ki” a légkörbe, mint a világ összes nagyvárosai és ipara együttvéve! A tengerek és óceánok kiterjedt felületét egy tudós hatalmas légyfogóhoz hasonlította, amely felfogja a légköri szennyeződéseket és telíti velük az élő anyagban leggazdagabb tengerfelszínt. A legnagyobb veszélyt a radio­aktív hulladék képezi, de nem kevésbé vesze­delmes az olaj! Az olaj elleni természetes védekezés, olyan baktériumok bevetése, ame­lyek olajon élnek, és az olajat aminósavakká és glutaminsavakká alakítják át. Az aminó­­sav és a glutaminsav értékes tápanyaga le­het a tenger élővilágának! Másfajta bakté­riumokkal és egysejtűekkel pedig meg lehet kötni a radioaktív elemeket, meggátolva ter­jedésüket. A tengerek és óceánok szennye­ződését tehát új módszerekkel keresik, me­lyeknek lényege a szennyeződések megkötése és ha lehet, hasznos anyaggá való átalakítása. Szluka Emil VILÁGŰR A MŰANYAGBAN Hamburgban mutatták be a fotón látható 50 cm átmérőjű műanyag golyót, amelynek belse­jében a teljes csillagrendszer és a Tejút kicsi­nyített mását helyezték el. A kivilágított Nap körül kering a Föld és a Hold modellje. Látható és tanulmányozni lehet a nap- és a holdfogyat­kozást, az év- és a napszakok változásának égi mechanizmusát. A műanyag planetárium alkal­mas arra is, hogy a gyerekek csillagászati isme­reteit és főként a csillagos égről alkotott elkép­zeléseit helyesen alakítsa ki. A British Leyland bevált típusainak új változataival je­lentkezett a piacon. Képünkön a Triumph 2000 Mkll. mó­dosított példánya látható. Laposabb lett a hűtőfedél, a kocsi teljes szélességét elfoglalja a hűtőrostélyzat, amelybe az ikerfényszórók is beépülnek. Röpke szemlé­lődés elegendő az ítélkezéshez - ez a kocsi így is szép. KÉT KOCSI A SZIGET­ORSZÁGBÓL A londoni autószalon, a British Leyland bemutatta új mini kocsijait is. Az an­gol cég az MG Midget kocsijával szerepel az 1970-es londoni gépkocsi­kiállításon. Mi is bemutat­juk az autórajongóknak. MAGYAR IFJÚSÁG1570/3

Next