Magyar Ifjúság, 1970. május-augusztus (14. évfolyam, 17-34. szám)

1970-05-15 / 19. szám

Levelekre röviden M. JUDIT, KALOCSA. Valóban fogas kérdés, amelyet említ, mert az Üzletekben fehérneműt egész­ségügyi okokból nem szabad fel­­próbálni és nem is gusztusos má­sok levetett holmijait felvenni. De az is igaz, hogy melltartót nem szabad próba nélkül vásá­rolni. Mi a teendő? Alaposan szemügyre kell venni és eleve olyant kiválasztani, ami a mér­tékre feltehetően alkalmas. (Nem haszontalan az árát is megkér­dezni előre, mert a nagyon rek­lámozott és valóban megfelelő külföldi melltartók bizony elég drágák.) Milyen legyen a jó mell­tartó? Ne szorítson, emelje, alul­ról tartsa a mellet. A préselés adott esetben talán kívántabb vo­nalat mutat, de nem éri meg az „árát”, mert akadályozza a vér­keringést, petyhüdtté teszi a mel­let. Nagy mozgással járó sporto­lásnál hordani kell. O. LÁSZLÓ, KECSKEMÉT. Na­gyon leegyszerűsített megfogalma­zás az, hogy a dohányzás tüdő­rákot okoz, de kétségtelen, hogy a dohányosok között lényegesen több a tüdőrákos. Amerikában, ahol a dohányzásban a tizenéve­sek alsó korosztálya is részt vesz, az utóbbi időben a tüdőrák meg­jelenését közöttük is tapasztalták. A dohányzás feltehetően nem okoz közvetlenül tüdőrákot — a nem dohányosok között is van tüdőrákos —, de a cigarettázás kétségtelenül a rákra hajlamosító tényező. A „Superfi­t”-szipka sem véd meg teljesen a dohányzás ká­ros hatásaitól, de az biztos, hogy a szűrőn felakadt szennyeződés már nem károsítja közvetlenül a szervezetet. K. DEZSŐ, budapesti ipari ta­nuló azt kérdezi, hogy mikor sza­bad egy fiatalnak dohányozni? Ha rám hallgat, hozzá sem kezd, mert könnyebb egy közvetlen ta­pasztalatból ismeretlen szenvedélyt elkerülni, mint később leszokni arról. Csak a legelvakultabb do­hányosok „tapasztalják” a füstö­lés előnyös oldalait, orvosilag ezt eddig nem sikerült bizonyítani. A levél többi része is azt sejteti, hogy a kérdező inkább felnőtt sze­retne lenni, mint dohányos és úgy hiszi, hogy e két fogalom elvá­laszthatatlanul összetartozik. Té­ved. A dohányzás káros szenve­dély, abba ugyan még senki nem fialt bele, ha naponta egy-két ci­garettát elszívott, de felnőtt sem lett tőle. H. GIZELLA OROSHÁZA, J. DEZSŐ SÁRVÁR és G. ILDIKÓ SZERENCS levelei egyformán a tavaszi fáradtság okairól érdek­lődnek. Amikor e sorokat a nyom­dába küldöm, már májust mutat a naptár, de úgy tűnik, hogy a téli öltözködés célszerűségéről időszerűbb lenne írni. Mire az érdeklődők elolvassák remélhető­leg megjön a tavasz. A tavaszi fáradtság viszont már az időjá­rástól függetlenül jelentkezik. Az az oka, hogy a szervezet vita­minháztartásában hiányok mu­tatkoznak. Fogyasszunk több vi­tamintartalmú ételt, elsősorban gyümölcsöt, zöldségfélét és tar­tózkodjunk sokat a friss levegőn. K. J. BALATONFÜREDI olva­sóm gyalázkodó levelére hasonló stílusban nem kívánok válaszolni. A homoszexualitásról írt üzene­tem miatt gorombult be és azzal gyanúsít, hogy rehabilitálni aka­rom ezeket a szerinte „ferde er­kölcsű embereket”. Nem volna helyes itt e hasábokon polémiát folytatni, a kérdés sokkal jelen­tősebb annál, hogy néhány mon­datban el lehetne intézni. De a levélben említett csepeli homo­szexuális gyilkos ellen nem azért kellett büntető eljárást indítani, mert azonos nemű gyermeket ölt meg, hanem azért, mert gyilkolt. És ezért a legsúlyosabb büntetés járna akkor is, ha történetesen el­lenkező nemű fiatalt tett volna tönkre. Azzal viszont egyetértek, hogy a fiatalok megrontását, bár­milyen vonatkozásban történik, a legszigorúbban kell büntetni. J. KATALIN BUDAPESTI gim­nazista ugyancsak büntetőjogi kérdést tett fel, olvasta egy új­­ságban, hogy bizonyos kromoszó­ma rendellenességek meghatároz­zák az ember karakterét és van­nak olyan rendkívüli esetek, ami­kor az az eltérés együtt jár az agresszivitás fokozódásával. Ezek az emberek levelezőm szerint nem tehetnek arról, hogy erőszakosak, tehát őket ilyen viselkedésükért nem lenne szabad felelősségre vonni. Kétségtelenül van igazság mondanivalójában, az említettek — igen kevesen vannak — bizo­nyos értelemben nem teljesen urai akaratuknak. De a társadalom il­letékes szerveinek az a kötelessé­ge, hogy a túlnyomó többség ér­dekében korlátozza az ilyen sze­mélyek bűnözési lehetőségeit. DR. VERES PÁL TERMÉSZET­TUDOMÁNY TECHNIKA LÉGPÍ­RM ÉS HAJÓCSAVAR - SZOVJET MINTÁRA ?! A Hovertravel vállalat új légpárnás kompot építtetett két változatban a Vosper Thornycroft cégnél. Az egyik típust csak személyek szállítására, a másikat szemé­lyek és gépkocsik szállítására tervezték. A személyszállító komphajó 270 személy befoga­dására szolgál. Újdonságot jelent a megszo­kott légpárnás vízijárművektől eltérő kivitelezés, ugyanis a komp a hagyományos hajók helyettesítésére is alkalmas és a meglevő kikötői berendezé­seket használhatja. Ugyanak­kor a hajó megfelelő pályán partra is vontatható. Újszerű konstrukciós megol­dás a hagyományos hajócsavar alkalmazása, amely a víz fel­színe alatt, a hajóuszonyra van felszerelve. Ez a megoldás — amelyet először szovjet konst­ruktőrök alkalmaztak folya­mi hajóknál — szöges ellen­tétben áll a legtöbb légpárnás vízijárműre alkalmazott lég­csavaros meghajtással. A ter­vezők szerint a víz alatti csa­var­meghajtás nagymértékben növeli a manőverezési képes­séget, csökkenti a zajt, és a ha­jótest számára jobb vonalveze­tési lehetőséget nyújt. Mind a kiemelő, mind a hajtóerőt gáz­turbina szolgáltatja. WM'Si: Ww «a' ’ int vt ttrtf av *_ v * ' ■■■■■■• 1 “ AUXVN Aki megfordult az elmúlt években a Szovjetunió Mező­­gazdasági Kiállításán Moszk­va szívében, dús lombozatú fákban és szép parkban gyö­nyörködhetett. Az idegennek talán nem is tűntek fel ezek a fák, annál inkább azonban a moszkvaiaknak. Az történt ugyanis, hogy a kiállítás he­lyére speciális gépkocsikon, óriási földlabdával több évti­zedes fákat szállítottak és ül­tettek el. Aki látta Budapes­ten a régi Nemzeti Színház helyén vagy a Lánchíd budai oldalán elültetett felnőtt fá­kat, bizony sokszor aggódott életükért. A pesti és a budai fák néhány évig szenvedtek, megsínylették az átültetést. A moszkvai Mezőgazdasági Ki­állítás fái viszont dús, sötét lombozatot növesztettek és semmi jel sem mutatta, hogy egy félévvel ezelőtt még vala­hol erdők mélyén nőttek. A rejtély nyitját V. Versilov pro­fesszor, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja és az Akadé­mia Növény­növekedési Kutató Laboratóriumának vezetője tette közzé, az „Ideen des exakten Wissens” című folyó­irat 1970. februári számában. Mi az auxin? Szerte a világon sok helyen foglalkoznak a növényi anyag­cserét szabályozó anyagokkal, amelyeket egyesek növényi hormonoknak, mások auxinok­­nak hívnak. Megállapították az auxinokról, hogy nemcsak kémiailag hasonlítanak nagyon egymáshoz, hanem hatásukban is. Az is szinte magától érte­tődő napjainkban, hogy a ter­mészetben előforduló növeke­dési hormonokon, auxinokon kívül sikerült szintetikusan is előállítani a növénynövekedést serkentő vagy gátló anyago­kat. A szintetikus auxinok kö­zül a legismertebbek az alfa­­nalfilecetsav, az indolilolajsav, az indolil-propionsav, illetőleg ezek sói. Szinte végeláthatatlan már azoknak a közleményeknek a sora, amelyek a növekedési hormonok hatásmódjával fog­lalkoznak. Sok mindent tisz­táztak abból, hogy milyen nö­vényi sejtek termelik a hor­monokat, hogyan történik szál­lításuk, hol van hatásuk táma­dáspontja, színtere az egyes növényekben. Mindezek elle­nére azonban molekuláris szin­ten még ma sem ismert pon­tosan az auxin hatásmódja. Még többen foglalkoztak az auxinok gyakorlati hasznosí­tásával. Sok esetben sikerült auxinokkal jobb termésered­ményeket elérni, a palánták növekedését gyorsítani, a gu­mók sarjadzását késleltetni vagy siettetni, mag nélküli gyümölcsöket termeszteni, a lombhullást gátolni vagy elő­segíteni, gyomnövényeket pusztítani vagy legalábbis nö­vekedésüket lassítani. Az auxi­nok tehát olyanok, mint az állatvilágban a hormonok, felhasználásukkal a növény­­termesztést szinte gyökeresen meg lehet változtatni. Eddig azonban még kevés szó esett arról, hogy ezeket az anyago­kat milyen haszonnal lehet új városnegyedek parkjainak „Varázslása” közben felhasz­nálni. a fők válsága: az átültetés Régi tapasztalat, hogy a gyü­mölcs- vagy díszfák átültetése gyakran a leggondosabb agro­technikai előkészítés ellenére sem jár eredménnyel. És nincs nagyobb csalódás vagy bosz­­szúság annál, mint mikor a drága anyag, idő és munka vész kárba, mert a messziről hozott és keservesen átültetett fa kiszárad. Érthető is a fák kényessége átültetéskor, hi­szen egy-egy fa életében az átültetés annál nagyobb vál­ság, minél öregebb a fa. A fák gyökérrendszere koronájuk terjedelmét általában másfél­kétszeresen haladja meg. Va-Bal oldalt kezeletlen, középen és jobb oldalt bétaindolecet­­savval kezelt négy és fél hó­napos hársfa palánta Bal oldalt kezeletlen tölgy, jobb oldalt négy és fél hóna­pos kezelt tölgyfa palánta Nahányszor egy-egy fát kiás­nak, elvágják jónéhány nagy gyökerét, még több kisebb gyökerét, amelyek a vizet és a tápanyagokat szállítják, és még több hajszálgyökér vész el, amelyek a talajból közvetlenül felveszik a vizet és a tápanya­gokat. Elsősorban a hajszál­gyökerek hiánya, azok töme­ges pusztulása felelős azért, hogy a felnőtt fák egy része évekig senyved, sőt néha el is pusztul. fi fák korától ***99 A fák átültetési esélyei 1—2, 5—7 és 18 éves kor után vál­toznak. Versilov professzor és munkatársai kétéves, magról keltetett hárs,­ tölgy,- és juhar­­csemetékkel végeznek kísérle­tet hidrokultúrában. A hidro­­kultúra lényegében nem más, mint tápfolyadék, amit jelen esetben üveglombikban he­lyeztek el, hogy a gyökérnöve­kedést tanulmányozhassák. A tápfolyadék minden egyes li­terjéhez 0,5 gl bórsavat és ugyanennyi mangánszulfátot adtak. A tápfolyadékot 10 na­ponként megújították és leve­gővel buborékoltatták át. A növekedési hormon gyökérnö­vesztő hatásának ellenőrzésére 0,001 százalékos koncentráció­jú vizes oldatban helyezték el 24­ órán át a facsemeték gyö­kérzetét. Ugyanennyit kontroll céljából egyszerű vízbe már­tottak 24 órán át. Az indolil­­savba mártott hárs,­ tölgy- és juharcsemeték már 8 nap múl­va mutattak új oldalgyökere­ket, míg a kontrollok csak 12— 15 nap múlva. A kísérletek során kiderült az is, hogy nemcsak a gyökérnövekedés, tehát a megeredési arány volt lényegesen jobb az auxinnal kezelteknél, hanem a fa is gyorsabban növekedett. A legszebb eredményeket a 20—40 éves fák átültetésekor érték el auxinokkal. Az ered­mények lehetővé teszik, hogy például új lakótelepeken szin­te egyik napról a másikra de­koratív parkot varázsoljanak a házak köré. A fák megere­­dését, gyors növekedését stb. azzal érték el, hogy a földlab­dát és a befogadó gödröt auxi­­nos masszával kenték be. Köz­vetlenül az átültetés után a földlabda és az üreg határán ásott árokba is juttattak auxi­­nos oldatot, majd az átülte­tett fát bőven meglocsolták. Ezzel a módszerrel átültetett 18 évnél idősebb fák, tölgyek, gesztenyék, égerek, füzek, nyírfák, fenyők és akácok há­romszor olyan gyorsan nőttek és életerősebbek, zöldebbek voltak, mint a többiek. Dr. Sz. A. NŐI MUNKAERŐT LABORATÓRIUMI KISÁLLATTENYÉSZTŐNEK FELVESZÜNK Egy műszak. Szakmának is kitanulhatja! Feltétel: nyolc általános. Jelentkezés az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Állatházában 7—16 óráig (Budapest X., Keresztúri út 30—38. Megközelíthető 67-es autóbusszal. AZ EGYESÜLT GYÓGYSZER- ÉS TÁPSZERGYÁR ROTA-LEMEZ GÉPÍRÓT, TOVÁBBÁ GYORS- ÉS GÉPÍRÓT KERES FELVÉTELRE Jelentkezés: Budapest X., Keresztúri út 30—38. Személyzeti osztályon vasszállítás vasúton A közelmúltban a British Steel Corpo­ration két észak-ang­liai üzeme között megkezdték az ol­vasztott vas napon­kénti szállítását há­rom különleges ter­vezésű tartálykocsi­ban. Az olvasztott vas szállítására azért kényszerültek, hogy folyamatosan fenn­tartsák az acélterme­ Érdekes, új jármű jelent meg az euró­pai országutakon: a kétszintes járművet úgy tervezték, hogy egyaránt alkalmas legyen az eladó sze­mélyzet elhelyezésé­re és az eladásra szánt áruk bemuta­tására. A felső szin­ten — mintegy 20 négyzetméternyi te­rületen — árubemu­tatót, vetítést vagy megbeszéléseket le­het tartani, míg az alsó szint a kísérő­személyzet elhelye­zésére szolgál. Az ügyes konstruk­ció mutatja, hogy az alsó szinten sikerült elhelyezni a hálószo­bát 2—2 beépített ággyal, egy nappali szobát, egy modern fürdőszobát hideg és meleg folyó vízzel, to­vábbá a konyhát vil­lamos tűzhellyel és nagy hűtőszekrény­nyel, amely három hétre elegendő élel­miszert tárol. A la­kókocsi saját áram­ellátással rendelke­zik, lesz addig, amíg a vállalat olvasztóke­mencéinek rekonst­rukciója folyik. A tartálykocsik 14 tengelyen futnak és 100 tonna hasznos súlyt szállítanak. Az olvasztott vasat tar­talmazó tartály 38 cm vastagságú szige­telő réteggel és spe­ciális elzáró szerke­zettel rendelkezik. Az edény külső borító lemezét további acél­lemezzel szigetelik, amelynek hőmérsék­lete nem érheti el a 80 Cc-ot. A kedvező tapasz­talatok alapján a BSC vállalat további tartálykocsik építésé­re adott megrende­lést. GÖRDÜLŐ VÁSÁR MAGYAR IFJÚSÁG 1570/19

Next