Magyar Ifjúság, 1970. május-augusztus (14. évfolyam, 17-34. szám)
1970-07-31 / 30. szám
Jól van.Virág! Úgy érzem, az elmúlt év folyamán jutott túl a fiatal színésznők kikerülhetetlen holtpontján. Mert szinte törvényszerű: főiskolás korában majdnem elég, ha valaki szép. Rendezők figyelnek fel rá, filmekbe rántják bele, csak mert jól mutat és elragadóan ifjú még. Aztán néhány év múlva véget ér ez a kétes futtatás, a rendezők figyelme az új főiskolás „lánymatéria” felé fordul, s a legtöbb fiatal színésznő akkor kerül hullámvölgybe, amikor éppen beérne a művészete. Aki csak szép és mutatós volt, az ilyenkor rendszerint kihullik a rostán, s kis stílű hakniműsorban vegetál élete végéig, örökös sértettségben a vélt mellőzöttség miatt. Dőry Virágról néhány évvel ezelőtt azt tudtuk, hogy csinos lány, kellemes látvány a színpadon és a vásznon. A Sodrásban, a Szerelmes biciklisták és még jó néhány film és tv-produkció elsősorban erről győzött meg bennünket. Aztán jött az óhatatlan holtpont, egy ideig nem sokat hallottunk róla. Most viszont egyre több szót kell Dőry Virágról ejteni, mert összeszorította a fogát, és bizonyított. Bebizonyította, hogy jó színésznő is, sőt, művésznő a szó legnemesebb értelmében. A főiskola elvégzése után a Vígszínház szerződtette, aztán egy évig a József Attilában buzgólkodott, míg végül az elmúlt évadban az Irodalmi Színpad meghozta neki a győzelmet. Mert aki látta őt Giraudoux Bellaci Apollójában vagy Hubay Miklós: Lélegzet-visszafojtva című egyfelvonásosának főszerepében, az már magas szintű, érett játékra koncentrált elsősorban, és komoly művészi élménnyel lett gazdagabb. Szép, kultúrált versmondása is egyre „keresettebb cikk” szerte az országban; az Irodalmi Színpadon a költők tolmácsolására is bőven nyílik alkalma. Nehéz volt megtalálni, napokig kerestem. — Szabolcs-Szatmárban jártam — mondja mentegetőzve —, az árvíz sújtotta területeken. Jánkmajtis, Csenger és Tivadar ifjúsági táboraiban verseket mondtunk a kamaszépítőknek. Fantasztikus, hogy mit melóznak azok a srácok! Libaizmú gimnazista és jókötésű ipari tanuló megható erőbedobással egyaránt azon fáradozik, hogy minél előbb fedél kerüljön a szerencsétlenül járt emberek feje fölé, így aztán számunkra is kötelező volt az erőbedobás: beleadtunk apaitanyait, mintha a legelitebb pesti színházban szerepeltünk volna. Megérte: hálásabb közönséggel kevés helyen találkoztam. — Évadnyitásig sok turnéja lesz még? — Nem, most lazítani szeretnék egy kicsit a jugoszláv tengerparton. — Jól érzi magát az Irodalmi Színpadnál? — Nagyon testhezálló feladatokat kapok, a kollektíva is kitűnő. Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy mind magánéleti, mind pedig művészi „válságomról” most már múlt időben beszélhetünk. Jól van, Virág! A futók is a holtpont után válnak könnyedekké, képesekké komoly teljesítményekre. Aki túljutott rajta , annak már félig nyert ügye van. B. F. Algyőn kezdték el a Magyar Televízió fennállása óta legnagyobb vállalkozásának, a tizenkét részes Rózsa Sándornak a forgatását. Amíg a következő beállítást készítik elő, néhányan felkapaszkodunk a pár méterre húzódó Tiszapartra, hogy megnézzük a nemrég elvonult nagy áradás nyomait. Velünk tart Falus György, a film gyártásvezetője is, hogy onnan a magasból magyarázza el a helyzetet: — A gát mentett oldalán feltörő víz által elöntött és emiatt lebontásra ítélt házakat a kimenthető anyag értékében vettük meg. Így nem kell nekünk megépítenünk azokat a házakat, amelyek a cselekmény szerint úgyis a lángok martalékai lesznek. A forgatás befejezése után pedig mi gondoskodunk lebontásukról, így még az árvízi károk utáni munkákból is kivehetjük valamelyest a részünket. Itt Algyőn találtuk meg azt a környezetet, ami megőrizte még a múlt század eleji Alsó-Szeged képét. Általában nehéz feladat elé állít minket Rózsa Sándor korának felelevenítése. Napjainkban például mindössze két helyen van az országban ridegen tartott gulya. És bár a megfelelő tájat Bugacon találtuk meg, mégis Ohatpusztáról kell majd odaszállítanunk szarvasmarhákat, mert a bugaci gulya annyira vad, hogy nem lehet kicsapni belőle a tucatnyi állatot. Közben elkezdődött az újabb jelenet forgatása. Rózsa Sándor a megyei perzekútorok elől az egyik égő házba menekül. Olyannyira valósághűre sikerült a jelenet, hogy kisebb baleset is történt: a Rózsa Sándort alakító Oszter Sándornak és a jelenetben szereplő Jobba Gabinak kissé megperzselődött az arca. Még az orvos el sem látta őket, már meg is született a színészkollégák között a vicc: — Ha majd Pesten megkérdik, hogy milyen lesz Rózsa Sándor, elmondhatjuk: forgatás közben csak úgy égett az arcunkon a bőr. Az elkezdett jelenetet már nem is lehet befejezni, mert eleredt az eső. Fedél alá húzódunk, és megkezdődik a beszélgetés. — Móricz Zsigmond regényét Sipos Tamás írta televízióra — mondja el Szűcs Andor, a Televízió drámai és irodalmi főosztályának vezetője, a film dramaturgja. — Mikor híre ment, hogy mire készültcahosszat fáklyaként lángolnak a házak. A száraz nádtetőkből felcsapó lángnyelvek tölcsérré kapaszkodva örvénylenek egyre magasabbra. A füsttől opálos levegőben, mint baljós fekete hóesés kövérre hízott pelyhei, kavarog a pernye. Itt forgatják a Magyar Televízió eddigi leghosszabb filmjét, címelünk, sokan tanácsolták, hogy romantikus betyárfilmet készítsünk, mert az kelendő lesz külföldön is. Mi azonban a Rózsa Sándort egy több éves munkát kívánó sorozat nyitányának szánjuk. Szeretnénk a televízió számára feldolgozni a magyar prózairodalom klaszszikus alkotásait. No, nem azért, hogy nézőink ezzel elégedjenek meg a könyvek helyett, hanem ellenkezőleg, hogy kedvet csináljunk elolvasásukhoz. Ezért találkozott valamennyiünk osztatlan egyetértésével a film rendezőjének, Szinetár Miklósnak legfőbb „hadiparancsa”: mindenben híven Móricz Zsigmondhoz! Megőriztük a regény szerkezetét is, csak egyetlen fejezetet, a Ződvásárt emeltük át a második részből, mert ezzel tudjuk teljessé tenni az emberi lázadás bemutatását. — Éppen ez a lázadó magatartás az, ami miatt magaménak érzem Móricz regényét — kapcsolódik a beszélgetésbe Szinetár Miklós. — Nyugaton ma hódít a fiatalok közt a guevarizmus, de gyakran unatkozó úrigyerekek mennek el tüntetni, akiknek ez szórakozás és nem társadalmi kényszer. Számomra azok az igazán rokonszenvesek, akiket a kényszerítő társadalmi töltés mozgat. Így Rózsa Sándor is. ő, mint ezt egy csodálatos monológban el is mondja, számadó szeretett volna lenni, de a körülményei másra kényszerítik. Lesz izgalom a film cselekményében is, de akik elsődlegesen ezt várják, csalatkozni fognak. Az igazi izgalom Rózsa Sándor drámájában, az emberi összeütközésekben van. És hogy ezt Móriczhoz méltóan ábrázolhassuk, nem riadok vissza belső monológok és narrátor alkalmazásától sem, ami miatt esetleg egyesek rámsütik majd a konzervativizmus bélyegét. — Nehezen lehetne éppen önt konzervativizmussal vádolni, aki rendezőink közül talán legmerészebben dolgozik fiatal színészekkel. Bizonyítja ezt ebben a filmben is a III. éves főszereplők, Oszter Sándor és Muszte Anna példája. — Ne higgye, hogy ez valamiféle ,, koncepció” nálam. Igyekszem mindig a szerephez legmegfelelőbb színészt megtalálni. Soós Imre óta nem volt olyan színészünk, aki eljátszhatta volna a fiatal Rózsa Sándort. Most megtaláltam a főiskolán. Bersényi Iván RIZSA SÁNDOR is két főszereplő: Oszter Sándor és Muszte Anna Fotó: Markovics Ferenc ! Jó szórakozást kíván a JUTOK EV*! Verne regénye színes, szélesvásznú, angol—francia filmen DÉL CSILLAGA Hajsza az eltűnt gyémántok után Korhatár nélkül megtekinthető ECCE HOMO, HOMOLKB Mi minden történik egy családdal egy vasárnap. Humoros csehszlovák film Egy bátor férfi vakmerő akciói MÉRNÖK VESZÉLYES KÜLDETÉSBEN Szinkronizált, szélesvásznú szovjet film MÉRSÉKELT ÉGÖV Magyar film MAGYAR IFJÚSÁG,1370/30