Magyar Ifjúság, 1970. szeptember-december (14. évfolyam, 35-51. szám)
1970-11-27 / 47. szám
MAGYAR IFJÚSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY TECHNIKA Az Interkozmosz 24-ről, a szocialista országok negyedik közös űrállomásáról készült ez a kép, fellövése előtt a szerelőcsarnokban. A mesterséges holdat a Nap ibolyántúli és röntgensugarainak s a földi légkör felső rétegére gyakorolt hatásuknak tanulmányozására bocsátották fel. P. Ik I 1. AZ ORVOS VÁLASZOL Levelekre röviden H. J., Sarkad. Az első lépést, a legnehezebbet már megtette, most folytassa, amit megkezdett, és tegyen eleget az orvos előírásainak. De nem tesséklássék módon. A gyógyulni akarás sok esetben fél gyógyulás! NI. Elemér, Croswig. Nincs oka az elkeseredésre. Leírása alapján a panaszok egyszerű megfázástól is származhatnak. Nem hinném, hogy bármilyen műtétre szükség lenne. Ha csak a felsorolt tünetek állnak fenn, ez sem lehet akadálya a házasságnak, akkor máris írhatják a meghívókat. „Van-e még mit tenni?” Leveléből csak azt állapíthatom meg, hogy indokolatlan a félelme. Az alaki változás és a vélt ok között összefüggés nincs. A továbbiakban ez nem lehet akadálya esetleges kezdeti sikertelenségének, csupán lelki érzékenysége az ok, de később ez is rendeződik. Erre számíthat! G. Károly, Kecskemét. A fülcseppeket használat előtt testmelegre, 37 C fokra kell felmelegíteni. Ezt az üveg kézben tartásával el lehet érni. A túl hideg vagy túl meleg gyógyszer a hármas ívjáratot, az egyensúlyszervet ingerli, szédülést, hányást válthat ki. M. Mária nem bírja megállni, hogy ne egyen édességet, kérdi, mit tegyen? Legyen erős és álljon ellen a kísértésnek. Megéri! Bár 58 kilójával még nem tartozik a túlsúlyosak közé, de ha nem hagyja abba a nassolást, odakerülhet! K. Mihály, Nagykőrös. A szem kötőhártyagyulladása nem törvényszerűen visszatérő betegség. Legfeljebb arról lehet szó, hogy adott környezetben a hajlamosító tényezők erősebben hatnak. A betegség megelőzésére kérje ki a szemészeti szakrendelés orvosának tanácsát. R. Lászlóné, Nyíregyháza. Az említett orvosságok a kívánt állapot elérését nem befolyásolják. További tennivalóit nőgyógyászati szakrendelésen mondják majd meg. P. Tiborné, Budapest. A kerületi audiológiai szakrendelésen közlik majd tudnivalóit, tennivalóit. A kerületi rendelőintézetben igazítják útba. R. Teréz, Budapest. Keressen fel szerkesztőségünkben, fogadóórámon. Akkor megbeszéljük majd, hogy valóban olyan kilátástalan-e a sorsa, mint amilyennek írja. Személyesen kívánok válaszolni a sárisápi J. Imrének, a kerepesi H. Sándornak. M. Sándor keressen fel menyaszszonyával együtt, ha erre még szükség lenne. Dr. V. P. Figyelem! Pályázat! Következő három számunkban részleteket közlünk egy decemberben megjelenő új filmből. Minden alkalommal felteszünk olvasóinknak 2-2 kérdést. A válaszokat január 31-ig küldjék be a következő címre: FOMO Bp. V., ker. Báthori u. 10. Propaganda Csoport A helyes megfejtőket díjazni fogjuk. Csak budapestiek pályázhatnak! Az Abwehr ügynöke Bemutatjuk Klimovot, a szovjet hadsereg volt tisztjét, a Lettország megszállt területén működő hitlerista kémiskola növendékét. A Leningrádnál állomásozó német csapatok a szovjet hadsereg támadását várják, de nem tudják, melyik irányból. Klimovot bízzák meg a feladattal, hogy derítse fel a szovjet hadsereg terveit. Klimov nem lett áruló. Kapcsolatot teremt elvtársaival, és a tőlük kapott feladat végrehajtása érdekében tovább dolgozik a németeknek úgy, hogy ne keltsen gyanút. Milyen feladattal tért vissza Klimov a kémiskolába? Hogy hívják Klimov alakítóját? Ashabádban a Vízügyi Minisztérium épülete egyszerű, modern. Előtte pompás szökőkút permetezi az üdítő vizet. A minisztériumi szobájában fogad I. B. Zaharcsenko, a Kara-Kumcsatorna építésvezető főmérnöke. Zöld teával kínál, és a falon függő térképre mutat: — Önök tudják, hogy az egész világon milyen kincs az éltető víz, és milyen fontos az okos vízgazdálkodás. Ismerik természetátalakító terveinket, amelyekkel folyók irányát változtattuk meg és tengereket alkottunk hazánk területén. 1954-ben került napirendre a szomjazó Türkménia vízgazdálkodásának megalkotása. Az élet vize A repülőgép 6000 méteres magasságokban jár. Alattunk holdbéli táj, kiégett kráterek, szélbarázdálta homoktenger, kopár, szürke, vigasztalan dombok. Ez a fekete homok a Kara-Kum-sivatag. Végtelenül kietlenül terül el, ameddig a tekintet a gép kis ablakán elkalandozhat. Aztán a távolban feltűnik a kéken csillogó Kara-Kum-csatorna. Türkmén nyelven: az élet vize. 1 millió hektárnyi területet öntöznek, virágzó növényi kultúrát teremtenek a szovjet emberek a több mint 1000 kilométer hosszú Kara-Kum-csatorna megépítésével dolnunk kellett az éltető és drága víz tartalékolására rendkívül száraz időjárás esetére. Ezért amíg az új szakasz épült, a régi csatorna szélesítése is folyt, és meg kellett építeni az első víztároló medencét, hogy a téli vizeket is felfogjuk, s ezzel biztonsági tartalékot képezzünk. Az építkezésben minden korszerű földgépet felhasználtunk. Az átlagos építkezések gépesítéséhez viszonyítva itt az arány háromszoros. Ebben a szakaszban jutott el az Amu Darja vize Ashabádig. Itt, ahol a század elején még gyakori volt a szomjhalál, szökőkutak díszíthetik a várost, s az építészek már tervezik a hajókikötőt... Hajóút a sivatagban A harmadik szakaszban a Mérvtől az Airekig 845 kilométerre nyújtózik majd az életet adó csatorna, s akik 1972-ben idelátogatnak, hajóutat tehetnek majd a sivatagban. A harmadik szakasz építése két év múlva befejeződik, s már most foglalkozunk a negyedik szakasz tervezésével, amelynek érdekessége, hogy szubtrópusi zónát szel át, és a csatorna hossza 1300 kilométer lesz. Az új ötéves tervünkben kezdjük meg ennek az építkezésnek az előkészítését, miközben az előző szakaszon a csatorna szélesítése folyik. A türkmének az élet vizének nevezték el a csatornát ... — Igen, a vizet csak az tudja becsülni igazán, aki legalább egy napig szomjazott. Egyszerű volna azt mondanom, hogy vizet hozunk a szomjazóknak. Szeretném, ha megértenék, itt a víz az élet alapfeltétele. Víz nélkül szomjaznak emberek, állatok, víz nélkül nincs élelmiszer, nincsenek iparnövények. Itt a víz minden élet és gazdaság alapja. A vízzel való öntözés — létkérdés. — Eddig a csatornaépítés volt a legfőbb téma ... — A csatornaépítés csak a kezdet. Említettem a szubtrópusi zónát. A keleti ember azt mondja, a növények királya a fügepálma. Feje tűzben ég, de lábát vízben áztatja. Nos, ennek a nagy értékű haszonnövénynek a telepítése is szerepel tervünkben a következő zónában. De alapvető, hogy a csatorna mellé szovhozok és kolhozok települnek. A mi feladatunk, hogy kiépítsük az öntözőhálózatot, majort létesítsünk, hogy azonnal megkezdődjék a növények termesztése. A majorokat — vagy ha tetszik, farmokat — vízzel, gázzal, villamosítással, telefon- és úthálózattal látjuk el, és nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy vasbetonelemgyárunk a legnagyobbak közé tartozik a Szovjetunióban. Egymillió hektár öntözése — Milyen méretűek a gazdaságok? — A kísérletek beigazolták, hogy a 10 000 hektár nagyságú gazdaság — amelynek kiépítése, ültetvények telepítése, az építkezés, erdőtelepítés körülbelül öt évet vesz igénybe — a leggazdaságosabb. Elvünk, hogy megteremtsük az alapfeltételeket biztosító „magot” és évről évre fejlesszük tovább. A farmokat például legelőször száz lakással látjuk el, s mire elkészül, 500 lakásos települést adunk át az illetékes állami gazdaságnak. Ilyen, új kultúrákat teremtő komplex vállalat mindössze három működik a Szovjetunió területén. — Önök új emberi településeket hoznak létre az öntözött területeken. Hogyan biztosítjuk ehhez a munkaerőt? — Most 26 ezer munkásunk, alkalmazottunk van, akik a Kara-Kum-csatorna építésében, a növénykultúra, a telepek kiépítésében vesznek részt. A napokban vettük számba: embereink között harminckét nemzetiség található. Végső sorban azonban a helyi lakosság az, amely szívvel-lélekkel szolgálja ezt a nagyszabású tervet. És persze, ma már minden munkafázishoz képzett szakembereink vannak. Nagy számban képezünk hidrotechnikusokat, és az ashabadi mezőgazdasági főiskolán kapnak diplomát az öntözési szakemberek. A Kara-Kum-csatorna 1985-re éri el a Kaspi-tengert. Egymillió hektárnyi területet öntöznek, de a tudományos és műszaki számítások szerint ez a terület 4 millió hektárra növelhető. A finom szálú, egyiptomi típusú gyapot, az értékes fügepálma és a sivatagi nap tüzében élő gyümölcs több tízezer tonnányi menynyisége jelzi majd, hogy az ember úrrá lett a természeten , visszafordítja a folyókat, legyőzi a nap hevét és a sivatagot. K. M. A sivatagi homokdűnéken nincs növényi élet. Csak az ember és a teve dacol a mostoha körülményekkel A természetet szembeszállva . Először vegyék szemügyre a területet, amely a Káspi-tengertől az Amu Darja folyóig terjed. Kietlen, sivár fekete homok. Nappal forró, éjjel hideg, és minden életet megél, mert Türkméniában az évi csapadék minimális. A tájat északon alacsony hegyek szegélyezik, amelyeknek csekély hőmennyisége nem szolgáltat elegendő vizet. A terület itt akkora, mint Franciaország, de lakossága csupán kétmillió, mert csak a víz közelében lehetséges az élet. A három kis folyó vízmennyisége nem számottevő. A geológiai kutatások megállapították, hogy a legnagyobb folyó, az Amu Darja, évmilliókkal ezelőtt a Kaspitengerbe ömlött, azóta megváltoztatta útját. A legegyszerűbb tehát a folyó vizét visszakényszeríteni a régi útra. Ez azért is lehetséges, mert a talajnak természetes lejtése van a Kaspi-tenger felé, tehát zsilipezésre nincs szükség. — Milyen körülmények játszottak közre a munka megkezdésében ? — Ahogyan 1954-re viszszaemlékszem, a kezdet embertelenül nehéz volt. Elsősorban számolni kellett a forró sivatagi napsütéssel, amely eltikkasztja az embereket. Ezután számot kellett vetni azzal, hogy biztosítsuk a vizet a munkásoknak, majd a csatornamederben. S végül a sivatagi csatornaépítésben nem volt szakmai tapasztalatunk. „Húzni” a vizet — Feltételezhető, hogy a kiégett talajon a föld és a nap felszippantja a vizet ... — Igen, ez komoly veszélyt jelentett. Éppen ezért határoztuk el, hogy a csatornaépítést a folyónál, az Amu Darjánál kezdjük el. Kissé szokatlan eljárás ez a világ csatornaépítkezéseinek történetében, de a legtermészetesebb, ha magunk után „húzzuk” a vizet. Képzeljenek el egy építkezést: 15 kilométer távolságban elöl dolgoznak a bulldózerek, a földkotró gépek. Ezen az éghajlaton, amely kiszikkasztja az embereket, maximális gépesítésre volt szükség. A csatornának már az első szakaszában hajózhatónak kellett lennie, mert az embereket a vízen — bárkákon, hajókon — szállásolták el, ott működtek az irodák és a szükséges műhelyek. Így a rendkívül nehéz természeti viszonyok között a legjobb körülményeket tudtak biztosítani a csatornaépítőknek. — Az elképzelés bevált ... — Mint látják, a Kara- Kum-csatorna eljutott Ashabádig, s ott ahol régen ivóvízhiány volt, ma már strandolni is lehet... Az első szakasz, az Amu Darjától a Murgab folyóig, 400 kilométeres szakaszon, a legnehezebb terepen elkészült, és ezzel 8800 hektárnyi földterület vált öntözhetővé. — Milyen műszaki elképzelések szerint folyt tovább a munka? — Szakaszos megoldásokra volt szükség, mégpedig a területet öntöző kis folyócskák adták meg a természetes távolságokat. A második szakaszban a Murgebtől a Mérv folyóig 530 kilométer hosszú csatornát építettünk. Itt azonban gon MAGYAR IFJÚSÁG1570/47