Magyar Ifjúság, 1971. szeptember-december (15. évfolyam, 36-53. szám)
1971-12-24 / 52. szám
A JÁTÉK FELLEGVÁRAI A sport, a szórakozás, a versengés ősidőktől fogva életeleme az embernek. A mai, modern társadalmi életnek is jelentős, nagy tömeget befogadó létesítményei a stadionok, hiszen a helyszíni élmény élvezetét nem mindig pótolja a rádió- vagy televízióközvetítés. Az esemény földrészenként, koronként, országonként változhat. Európában a labdarúgás vonzza a legtöbb érdeklődőt, Észak-Amerikában a rögbimérkőzések. MIT KELL TUDNIA EGY STADIONNAK? Elsősorban megfelelő méretű és kiképzésű küzdőtere legyen, bármilyen időben lehessen rendezni eseményeket, az esőzések ne tehessék a pályát játékra alkalmatlanná. Ahol versenyeznek, ott a versenyzőknek edzési lehetőségeket is biztosítani kell, ezért a stadion edzőpályák nélkül nem teljes értékű. A sportolók kiszolgálásához öltözők, fürdők szükségesek. A sportolók közlekedése a közönség forgalmától teljesen elkülönítve legyen, számítani kell a nézőközönségnek nem is ritka, sportszerűtlen ír magatartására. Ezért terjednek el például a játéktérről az öltözőkbe vezető aluljárók, amelyeket Dél-Amerikában általánosan használnak. A nézőket úgy kell elhelyezni, hogy a lehető legközelebbről, egymás zavarása nélkül, kényelmesen nézhessék a küzdőtéren lejátszódó eseményt. .Gondolni kell a megfelelő tájolásra is. Nem kívánatos például, ha a közönség zömének a nap a szemébe süt és kápráztatja. A látogatók forgalmának szervezése is nagyon fontos feladat. Legkritikusabb a helyzet a játék végén, amikor mindenki egyszerre akar elindulni hazafelé. A tömeg magatartása merőben különbözik az azt alkotó egyedekétől. (Emlékezetes a halálos tömegkatasztrófával végződött angliai labdarúgó-mérkőzés.) Az alkalmatlan helyre épített stadionok megközelítése is jelentős gondokat okoz a városi közlekedés irányítóinak. Sokan még ma is hibáztatják azt a döntést, amellyel Népstadionunkat a Keleti pályaudvar szomszédságába építették. Az ellenzők szívesebben látták volna valahol a városon kívül, szép természeti környezetben. Nem gondoltak arra, hogy miként szállították volna el meccs után a közönséget. A legdurvább számítás szerint is a nagy teljesítményű, 500 főt befogadó HÉV-szerelvényekből 80 ezer néző elszállítására 160 szerelvény kellene és legalább három órára lenne szükség. Így viszont a város lakott, belső negyedeihez közel, a stadionból a tömeg zöme sugárirányban, sőt gyalogosan távozik. Lássuk, hogyan alakult ki, vált építéstudományi ággá a stadionépítés.. A GÖRÖG STADIONOKTÓL A RÓMAI COLOSSEUMIG A stadion szó eredetileg az ókori görögöknél az egyenes vonalú síkfutó versenyt jelentette. Majd stadion lett a neve annak a területnek, ahol ezeket a versenyeket lebonyolították.. A görög stadion küzdőtere hosszan elnyújtott négyszög alaprajzú, körülbelül 600 láb hosszúságú volt. A láb mértékegység városonként változott, ezért 600 láb 178—193 métert jelenthetett. A görög stadionok lejtő oldalában épültek, a lelátók a természetes lejtőkbe bevágással készültek. Ezeken az aránylag keskeny, (mintegy 27 méter széles) pályákon feltehetőleg csak futó- és ugróversenyeket rendeztek, a dobó- és küzdőversenyeket máshol rendezhették. A rómaiak nem vették át a görög játékokat. A stadionban zajló eseményeken ők inkább a nézők, mintsem a részvevők szerepét kedvelték. A stadion Rómában az olimpiai játékok színhelyeiből a tömegek szórakozóhelyévé alakult át. Az anyagi és erkölcsi szépséget szimbolizáló atléta a rómaiak szemében nem volt más, mint eszménykép. A rómaiakat inkább a tömeglátványosságok vonzották — barbárok, gladiátorok, vadállatok küzdelme, lovasversenyek. A Rómában kialakult közfürdők, termák, lóversenyterek, hippodromok, amfiteátrumok a köznép számára készültek. A római lóversenytereket nevezték circusnak. A római circus elnyújtott, hosszúkás alaprajzával a görög stadionokra emlékeztet, betöltött szerepében azonban különbözik. A rómaiak legnagyszerűbb tömegszórakoztató intézményei az elliptikus alaprajzú amfiteátrumok voltak, középen az arénával, melynek méretei szinte eltörpülnek az ezt övező nézőterek méreteihez képest. A rómaiak már nemcsak földből képezték ki az ilyen építményeiket— mint a görögök —, hanem nézőterük rendszerint épített volt és olyan kiképzésű, hogy a nagyszámú közönség kitűnő rálátással és jól hallhatóan élvezhette a lejátszódó eseményeket. . A római Colosseum (hivatalosan Amphitheatrum Flavium) építésével a római építészek a rálátási viszonyok és a tömegek forgalmának szervezése terén olyan tökéleteset alkottak, amit a ma építészei is megcsodálnak és a tanulságait alkalmazzák. A közönség mozgatásának az alapelve a nézőtér felülről töltése volt. Ez azt jelenti, hogy a nézőt előbb egy magasabb pontra vezették fel, majd onnan lefelé haladva foglalhatta el a helyét. A távozáskor így mindenki fölfelé volt kénytelen haladni, ami a tömegmozgást lefékezte. 1 .u moian... . A római birodalom bukásával, a kereszténység térhódításával minden sportrendezvény a pogányság bűnös maradványává minősült, így Teodosius császár i. sz. 399-ben betiltotta az olimpiai játékokat is. A sportrendezvények ezután gyakorlatilag a XIX. századig szüneteltek. Nevezetes év az 1896-os, amikor is először rendezték meg a modern olimpiai játékokat, Athénban. MODERN VASBETON LELÁTÓK Az első modern stadionok az antik előképek alapján épültek. De az atlétikai versenyek mellé felzárkózott a labdarúgás is, s egyre nagyobb számú közönséget vonzott. A modern stadion küzdőterének magját ezért a labdarúgópálya alkotja, amelyet a futópálya övez. Az ilyen pályán valamennyi atlétikai verseny megrendezhető. Mivel a labdarúgás iránti érdeklődés aránytalanul nagyobb, mint az atlétika iránti , jelentős azoknak a stadionoknak a száma is, amelyek kizárólag csak labdarúgópálya köré épültek. A lelátók a legváltozatosabb anyagokból készültek. Még ma sem avult el az antik görög földlelátó gondolata. Földből, illetőleg az elpusztult város törmelékéből épültek a varsói és a lipcsei stadion lelátói. A Néva torkolatának szabályozásakor, a kotrásból kikerült földanyagokból készültek a leningrádi Kirov-stadioné. Ezek a földstadionok a városképben természeti objektumokként jelennek meg, mivel külső töltésük kertként kialakított. Az épített stadionokkal szemben úgyszólván csak egyetlen hátrányuk van, hogy annyival nagyobb alapterületet foglalnak el, mint amennyi a földlelátó külső rézsűjének a szélessége. A földstadionok építése — kedvező talajadottságok mellett — gépesített földmunkával még ma is gazdaságos megoldás.. Külön kérdés az „esernyő", a lelátók lefedése. Bizonyos földrajzi körzetekben indokolt a fedett lelátók építése, az eső vagy a nap elleni védelem céljából. A beruházási és fenntartási költségek vizsgálatakor gyakran döntetek úgy, hogy a nap elleni védelem céljára szolgáló tetőt elhagyják, helyette inkább pályavilágítással esti mérkőzésekre is alkalmassá teszik a pályákat. Az épített lelátók legnagyobb része vasbeton szerkezetű. Acélszerkezeteket inkább csak a lelátók lefedésénél alkalmaznak. A vasbeton szerkezetek mellett szól az, hogy az időjárás viszontagságainak erősen kitett építmény korrózió (rozsdásodás) elleni védelme eleve megoldott, az ebből eredő fenntartási költség csekély. Gyakori megoldás, hogy a lelátó alsó szakasza földből készül és a felső szakasza épített. Ilyen például a berlini, a budapesti és az algíri stadion is. A nagyszámú és az események által felizgatott tömegben a rend fenntartása igen nehéz feladat. A leghatásosabb módszer, ha a tömeget korlátokkal megosztják. Ezért gyakoriak a nagy stadionok nézőterein az embermagasságú korlátok, amelyek a nézőtereket szakaszokra tagolják. A szakaszolásnak az a szerepe, hogy így minden néző csak azt a közlekedési útvonalat használhatja, amit számára terveztek, így egy-egy ilyen stadion nézőtere tíz perc alatt, rendben kiüríthető. Nagyon modern probléma az újságírók, a rádió- és televízióriporterek megfelelő elhelyezése. Egy-egy nagyobb jelentőségű eseményről száznál több újságíró is akar tudósítani, nézőhelyeikkel természetesen közvetlen kapcsolatban kell lennie a sajtóközpontnak. A sajtóközpontban kapnak helyet az újságírók ,dolgozószobái, a postahivatalok, a táviratfelvétel, telefon- és telexfülkék, a sajtófőnök, a sajtókonferencia-terem, a képszolgálat, az interjúhelyiség és az egészségügyi helyiségek. A rádióriporterek és a televíziókommentátorok részére jó kilátást nyújtó közvetítőfülkéket is kell építeni! Olyanokat, hogy a közvetítést ne zavarja sem a szembejövő napsugár, sem az eső. A rádió- és televízióközvetítés műszaki berendezései is jelentős helyigényt jelentenek (hangközpont, erősítők stb.). A tv-kameraállások jó elhelyezésénél azt kell figyelembe venni, hogy a kamerának mindent jól kell „látnia”, anélkül, hogy zavarná a nézőközönséget. Néhány szóban utaljunk az esti rendezvényekre is. A pályavilágítás következményei igen összetettek. Egyrészt biztosítani kell a pályán a kellő fényerősséget, amelynek a szintjét ma már a színes tv-felvételhez mérik, másrészt nem szabad, hogy kápráztassa a játékosokat. Az esti rendezvényekhez szükséges világítás áramszükséglete nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városéval. Külön berendezésekkel kell gondoskodni arról, hogy az esemény idején bekövetkező áramszünet esetén a rendet fenn lehessen tartani. Erre a célra akkumulátortelepeket és segédáramforrásokat kell telepíteni, amelyek segítségével a vészvilágítás biztosítható. MAGYAR MINTASTADION AFRIKÁBAN Az algíri stadion 1972-ben készül el. Az építésére vonatkozó előkészítő tárgyalások még 1964-ben megkezdődtek. A függetlenné vált Algéria úgy kereste az együttműködést barátaival, hogy az egyes feladatok megoldására eleve a legalkalmasabb partnereket kérte fel. Így történt, hogy az olimpiákon és másutt elért magyar sportsikerek és Népstadionunk nemzetközi hírneve alapján az Algériai Ifjúsági és Sportminisztérium egyenes megbízással fordult a szellemi exporttal foglalkozó TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Irodához a stadion megterveztetésére. E nagy jelentőségű munkát a Középülettervező Vállalat szakemberei végezték el, Azbej Sándor építészmérnök irányításával. A minden tekintetben korszerű vasbeton szerkezetű, "fedetlen létesítményt , „Olimpiai stadion”-nak nevezik, mivel alkalmas valamennyi olimpiai atlétikai és labdajáték megrendezésére, ugyanakkor az egyes pályaméretek és egyéb feltételek minden vonatkozásban megfelelnek a nemzetközi sportszabványoknak. Ez más szóval azt jelenti, hogy nemcsak az elért rekordok hitelesíthetők, hanem azt is, hogy Algéria komoly eséllyel pályázhat valamelyik következő nyári olimpia megrendezésére. Annál is inkább, mert Afrikában eddig még nem rendeztek olimpiát. Az algíri stadion futó-, dobó- és ugró-, valamint labdarúgópályákkal épült, hatvanezer ülőhelyes lelátóval, 700 fős díszpáhollyal, korszerű sajtóközponttal, rádió- és televízióközvetítő berendezésekkel, igazgatási és öltözőhelyiségekkel, sportszállóval. Az újságírók és tudósítók kiküldő országaikkal közvetlen telefon- és telex-összeköttetésben lehetnek. Az esti világítás fényerőssége elegendő a színes televíziós közvetítésekhez is. A belső helyiségek jelentős része — a díszpáholy, a szalonok, a közvetítőfülkék, a játékosöltözők — légkondicionáltak. A két hatalmas méretű eredményjelző táblán arab és latin betűkkel egyaránt azonnal lehet közölni a nézőkkel az eredményeket. Korszerű hangosítás teszi lehetővé, hogy,a lelátó bármely pontján azonos, jó minőségben lehessen hallani a rendezőség szóbeli közléseit. E két utóbbi berendezést is magyar vállalatok szállították. A stadiontervezés sikerét bizonyítja, hogy algériai barátaink azóta több új megbízással fordultak a TESCO-hoz. Az Algériában rendkívül népszerű magyar labdarúgók, akik eddig is már több ízben látogattak oda, és ezért a helyi közönség előtt név szerint is ismertek, legközelebb már a honfitársaik által tervezett stadionban szórakoztathatják a baráti ország sportszerető közönségét. Mirgal László—Kiss Sándor oki. építész- oki. mérnök mérnök † * zI 0 ui h 1Z '‚ £ o QD h .1 h Ui N (0 ul DC in h NÉHÁNY NAGY STADION ADATAI Megnevezés épült befogadóképessége Circus Maximus Róma i. u. 150 190 000 Colosseum i. u. 69-96 48 000 Los Angeles-i stadion 1932 105 000 Berlini Olimpiai Stadion 1936 100 000 Rio de Janeiró-i stadion* 1950 220 000 Népstadion ....................... • ..............-j 1953 80 000 (*) befogadóképessége ülőhelyen csak 150 000 fő. Mód van azonban az ülőhelyek egy részének állóhellyé alakítására, akkor a befogadóképesség 220 000 fő. A RÓMAI BIRODALOM LEGHÍRESEBB STADIONJA A RÓMAI COLOSSEUM: BALRA METSZETBEN, JOBBRA FELÜLNÉZETBEN 2033 — MAGYAR IFJÚSÁG UJ- 71/52