Magyar Ifjúság, 1972. január-április (16. évfolyam, 1-17. szám)

1972-02-04 / 5. szám

Program Európának Prágában ülésezett a Var­sói Szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó testülete. Az a testület, amely idestova hat eszten­deje szorgalmazza az azóta általános igénnyé vált eu­rópai béke és biztonsági értekezlet megtartását. Bár világszerte helyeslésre ta­lált az a javaslat, hogy Európa kormányai — az Egyesült Államok és Kana­da vezetőinek bevonásával — tárgyalják meg konti­nensünk problémáit, bizo­nyos körök nehézségeket támasztanak a találkozóval szemben. Több NATO-or­­szág s a választásokra hi­vatkozva az Egyesült Álla­mok csak 1973-ban akar­ja megtartani a találkozót — a prágai dokumentumok viszont ismét határozottan állást foglaltak a konferen­cia idei megvalósítása mel­lett. A hét szocialista ország egybegyűlt vezetői hangot adtak elismerésüknek a kétoldalú kapcsolatok bő­vítéséért, mindenek előtt a tavalyi Brezsnyev-látogatás eredményeként továbbfej­lődött szovjet—francia kap­csolatokért. Egyúttal ked­vezően értékelték, hogy Bonnban megkezdődtek a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel Nép­­köztársaság és az NSZK közti szerződések ratifiká­lását célzó eljárások. Az európai országok kétoldalú közeledése tovább növeli a tartós béke megteremtésé­nek esélyeit, de változatla­nul szükséges a kollektív biztonság fejlesztése. E felismerésen továbblépve, a prágai dokumentum vi­lágos és átgondolt progra­mot ad a leendő konferen­cia legfontosabb témáira vonatkozóan. Hét pontban sorolja fel azokat a témá­kat, amelyek megtárgyalá­sával a kötelezettségek olyan rendszerét lehetne kidolgozni, amely a tartós európai béke és biztonság hosszú távra érvényes alap­ját képezhetné. Ezzel a prágai tanácskozás nagy­szabású békeprogramot adott Európa népeinek. Most a földrész nyugati kormányain a sor. H. P. A Balti-tengerben levő Kip­­szala-szigeten — mint az APN tudósítója jelenti — egyetemi város épül a rigai politechni­kai intézet számára. Ez lesz a Lett Szovjet Köztársaság leg­nagyobb felsőoktatási intéz­ménye. A szigeten 16 épület­ben helyezik el az oktatási egységeket, s felépül néhány diákotthon, valamint a 3500 személyes étkező és sportte­lep is. Bombákkal jött békejavaslat Világszerte inkább válasz­tási propagandának, mint a vietnami kérdés békés ren­dezésének bizonyítékaként fogadták Nixon elnök múlt heti bejelentését az ameri­kai kormány nyolcpontos tervezetéről. Hiszen Nixon ezúttal sem jelentette be az amerikai csapatok Viet­namból való végleges távo­zásának időpontját. És ezt a bejelentést is az amerikai bombázógépek tömeges be­vetése harangozta be ... Az amerikaiak vietnami bombázásai, kegyetlenkedé­sei elleni tiltakozások így tovább tartanak, mint a Tokióból érkezett kép is mutatja: a Ginzán az ame­rikaiak Vietnamban elkö­vetett háborús bűneit ki­vizsgáló japán bizottság szervezett tiltakozó akció­kat. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat „Nemzetközi kérdésekről” címmel indított politikai soro­zatában megjelent az első fü­zet: „A mi harcunk is. Az Indo­kínai háború miértjei” című kiadvány, Kovács István és Berecz János munkája, sokol­dalú betekintést nyújt az Indo­kínai népek küzdelmébe, az amerikai agresszió igazi okaiba. Berkeley! zsaroljak Ki ne ismerné a San Fran­cisco közelében épült Berke­ley város egyetemét? Nemcsak a tudományok művelésével vált híressé, hanem a leg­újabb amerikai társadalmi mozgalmak, diáklázadások színhelyeként is. A hatvanas években innen indult a diá­kok ülősztrájkja, a si­-in, s itt rendezték a vietnami ag­ressziót elítélő nagy diákgyű­léseket. Berkeley campusa most csendes, de ez a csend új vihar előjele lehet. Ronald Reagan, a színészből lett jobb­oldali kaliforniai kormányzó ugyanis megtiltotta, hogy az állam pénztárából átutalják a Berkeley egyetem fenntartásá­hoz szükséges dollármilliókat. „Csak akkor leszek hajlandó támogatni az egyetemet — je­lentette ki Reagan —, ha előbb megtisztítják mindenféle poli­tikai hatástól.” Persze, Reagan nem „mindenféle” politikai eszméktől, hanem a baloldali nézeteikről ismert professzo­roktól, diákoktól akarja „meg­tisztítani” az egyetemet. 38 millió dolláros kölcsönt ígért ezért a kormányzó, aki há­rom évvel ezelőtt eltávolította a kaliforniai egyetemről Ange­la Davist. Mindenesetre Rea­gan máris rendőröket küldött Berkeley campusára, hogy „nézzenek szét” a diákok kö­zött ... A S­ Guam szigetén két halász ja­nuár 34-én elfogott egy 58 éves Japánt, aki 1944 óta rej­tőzött a dzsungelben és bar­langokban. A két halász Ta­­loforo falutól hat kilométerre fedezte fel a zsákruhába bur­kolózó Robinsont, amint halat próbált fogni magának. Yokol elmondta, hogy 1943-ban érkezett a szigetre, s 1944-ben kilenc társával együtt az ame­rikai invázió elöl menekült a dzsungelba. Társainak száma egyre fogyatkozott, s nyolc éve már egyedül tartózkodott rejtekhelyén. Körülbelül húsz éve tudja, hogy a háború Ja­pán vereségével véget ért, de félt előjönni rejtekéből. Yo­­kolt az aganai kórházba vit­ték, ahol megállapították, hogy egészségi állapota kielégítő. Yokoi vegyes érzelmekkel gondol Nagoyába való haza­térésére, amit a guami japán konzul „megért”, mert „a ja­pán katonai hagyományok szégyennek tartják a csata­­vesztésből való hazatérést”. Mintha negyedszázaddal ez­előtt nem vereséggel tért vol­na vissza néhány millió japán katona... Egyetem a szigeten A mi harcunk is Nyerere zárszámadáson Megrendezték Tanzániá­ban a szövetkezeti njamaa­­falvak zárszámadó közgyű­léseit. Julius Nyerere­­köz­­társasági elnök maga is részt vett szülőfalujában, Butiamában az ottani szö­vetkezeti közösség zárszám­adóján, ahol a tavaly vég­zett fizikai munkájáért mintegy ezer forintnak megfelelő összeget kapott részesedésként. Az elnök egyúttal elhelyezte a butia­­mai egészségház alapkövét. Tanzániában már a falusi lakosság egytizede, egymil­lió ember él ajamaa­ fal­­vakban. Nagyezsda emlékére A grúziai Szuhumiban, a város Komszomol-parkjá­­ban szobrot állítottak Nagyezsda Kurcsenko szovjet légikisasszonynak, aki élete árán igyekezett meg­akadályozni két bandita repülőgéprablását. A szobor felavatásán kolléganői, az Aeroflot stewardessei áll­tak díszőrséget. 72/5 a MAGYAR IFJÚSÁG Tinta... tinta... Mielőtt tinta került volna az Anglia közös piaci csat­lakozását szentesítő ok­mányra Heath miniszterel­nök tollából, az Egmont­­palota előtt várakozó tö­megből a miniszterelnökhöz lépett a 31 éves Karen Cooper és tintát öntött Ed­ward Heath arcába... Egy órát késett emiatt a brü­sz­­szeli csatlakozási ceremó­nia. Uitz Béla 1887-1972 Neve egybeforrott a századelő forradalmi művészeti mozgalmaival. Fizikai munkás sorból indult, a te­hetsége és szívósság tört számára utat a képzőmű­vész­ pályán. Már az I. világháború előtt ismert és elismert festőként tartották számon. Bekapcsolódott a fiatal haladó értelmiség mozgalmaiba. A világ­háború alatt a TETT című háborúellenes folyóirat köréhez tartozott, később Kassák lapja, a MA mun­katársai közt tevékenykedett, aktívan részt vállalt a Tanácsköztársaság kulturális életében, képeivel, s főleg plakátjaival a proletárforradalom egyik leg­lelkesebb agitátora volt. Emiatt a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, előbb Bécs­­ben, majd Moszkvában élt. Uitz Bélában egyesült a forradalmi gondolkodású ember és a modern képzőművészeti elveket valló művész. Úgy követte a különféle modernista irányzatokat, hogy egyiknek sem vált lekötelezettjévé, hanem felhasználta belő­lük mindazt, amire saját formanyelve megteremté­séhez szüksége volt. Leginkább a konstruktivizmus és a kubizmus hagyott nyomot művein, de ugyan­ilyen erőteljesek azok a vonások, amelyek művé­­szetét a szocialista realizmus egyik első megnyil­vánulásává tették. Hazánkban főként a plakátmű­vész Uitz Bélát ismerjük — halála alkalmából is talán legismertebb műve, az 1919-ben készült „VÖ­RÖS KATONÁK ELŐRE!” című plakátja* közlésével tisztelgünk emléke előtt. Szigonnyal! A bakonyi királyi szabad­vadászok valamikor nyest­­bőrrel rótták le adójukat az udvarnak. Ezen a vidéken ősi vadászati ágnak számít a „nyestezés” és ma is a ré­gi módszerekkel ejtik el a kis, prémes vadakat. Most ismét hótakaró borítja az erdei avart és tisztán kö­vethetők az értékes apró­vadak nyomai, amelyek fák­­tól fáig kanyarognak. A ta­pasztalt vadászok — akár­csak őseik — szigonnyal le­pik meg és ejtik el a faod­­vaikban rejtőzködő értékes prémű állatokat Diákok a harckocsiban ötven, érettségi előtt álló Békés megyei diákot látott vendégül egy napra a bu­dapesti Kossuth Lajos ka­tonai főiskola KISZ-bizott­­sága. A vendégek közelről is megismerkedhettek egy harckocsi belsejével, irá­nyításával. A látogatás be­fejezéséül a megyéből el­származott tisztjelöltekkel találkoztak a diákok. Szekérhobby Parasztszekerek kicsinyített mását faragja szabad órái­ban Molnár József paksi pedagógus. Eddig tizenhá­rom típus készült el az or­szágban található 22 válto­zatból. A mini kocsikat ta­nítás közben, szemléltető eszközökként használta fel. A­ hobby így alakul át hasznos ismeretterjesztéssé, hisz a mai kisdiákok közül kevesen ismerik a paraszti munkaeszközöket és már az is eredmény, ha legalább kézbeveszik, közelről meg­vizsgálják játéknagyságú másaikat. „Vízikosztüm" - exportra Gumiuszonyok, légzőpipák, búvárszemüvegek ezrei kel­nek útra Tatáról a szocia­lista országokba. A mű­­anyagipari szövetkezet könnyűbúvár felszerelései nemzetközi hírnevet vívtak ki maguknak. Ebben az esz­tendőben már 12—13 millió forint értékű „vízikosztüm” szállítására szerződtek. Teabuli Moszkvában Érettségizők, figyelem! ötvenezer fiatal érettsé­gizik az idén az ország kö­zépiskoláiban. Közülük 14 és fél ezren lehetnek majd az egyetemek és főiskolák elsőéves hallgatói. A műszaki egyetemeken 2085, a tudományegyeteme­ken 2165, az orvostudomá­nyi egyetemeken 1240, az agráregyetemeken 910, a művészeti főiskolákon 300, a pedagógusképző intézmé­nyekben több mint 3000, a műszaki, a mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főis­kolákon pedig összesen 4690 elsős kezdheti meg tanul­mányait. A jelentkezési la­pok kitöltőinek figyelmébe ajánljuk, hogy az idén is csak 320 jog- és 420 böl­csészhallgatót tudnak fo­gadni az egyetemeken. A pályázók felvételi kérel­mét a középiskolákban március 1-től 15-ig, a felső­­oktatási intézményekben május 2-ig, a tanító és óvó­nőképző intézetekben pedig március 25-ig fogadják el. Az esti és levelező tagoza­tokra május 15. a jelentke­zési határidő. A felvételi vizsgákra június 26. és jú­lius 31. között kerül sor. A napokban került a köny­vesboltokba a „Tájékoztató a magyar felsőoktatási In­tézményekről” című kiad­vány, amely részletesen is­merteti a felvételre jelent­kezők tudnivalóit, pontos eligazítást ad az ezekkel összefüggő kérdésekről­ is dívik tobozországban. Legalábbis ez derül ki a képről, amelyen Pribusz Katalin a kanadai mini luc és­­ a kaliforniai maxi cu­korfenyő tobozát mutatja be olvasóinknak. Hazánk­ban az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet sárvári állo­másán foglalkoznak a pa­pír- és cellulózgyártás alap­anyagaival. Az intézmény 400 külföldi partnerével áll cserekapcsolatban. Az augsburgi karneváli ha­gyományokhoz hűen a her­ceg és a hercegnő léghajó­ra száll és onnan köszönti alattvalóit. De mi történik, ha a hercegi párnak tér­iszonya van...? Beaux-jubileum Másfél évszázaddal ezelőtt francia geológusok fedez­ték fel az alumíniumipar legfontosabb nyersanyagát, a bauxitot Az ismeretlen anyagot lelőhelyéről, a franciaországi Beaux-ról nevezték el. Az évforduló alkalmából a felfedezés tör­ténetét is bemutatja a Szé­kesfehérvári Könnyűfém­műben megnyílt kiállítás. Gazdag szemléltető anyag illusztrálja a timföldgyár­tás és az alumíniumkohá­szat útját. Legújabb alu­míniumipari bázisunk, a KÖFÉM szélesszalag-hen­­gerművének makettjét is bemutatják. Mini és maxi Nem válik le, nem ázik át és ráadásul még divatos is! Mindezt azokra a cipőkre mondják, amelyeket „Dunair” névjeggyel nőknek ajánl a Dunai Cipő­gyár. Persze csak azok után, hogy a férfiak kipró­bálták ... A poliuretán műanyagból, fröccsöntött el­járással készült férfi cipőtalpak ugyanis jól bevál­tak, így az idén már 130 ezer pár női cipőt is ren­delt belőlük a kereskedelem. Lehet válogatni! Fröccscipők Befellegzett? Mármint a játszadozásnak a dekákkal, mert az oros­háziak olyan kofamérleget készítettek, amely már a grammot is mutatja. Mivel az országban csak egyedül itt gyártják ezeket a piaci mérlegeket, két dolog le­hetséges: vagy lassan, de biztosan pontosodnak a mé­rések, vagy még a lomtá­rakból is előkerülnek a ré­gi, piaci, kofamérlegek... Is­ isi Dombóvárott adták át Tol­na megye legnagyobb és legkorszerűbb áruházát, a „Napsugár”-t. Több mint 21 milió forintos költség­gel épült, s 20 millió fo­rint értékű árukészletet kí­nál vásárlóinak. A fiatalok­ra is ráragyogott a „napsu­gár”, mert az új áruházzal egyidőben megnyílt az ÁFÉSZ ifjúsági játékklubja is. A dombóváriak elmond­hatják: jól kezdődött az év, csak a folytatása is ilyen legyen...

Next