Magyar Ifjúság, 1972. január-április (16. évfolyam, 1-17. szám)
1972-01-28 / 4. szám
hhbE31H2ahi Nyulak a ruhatárban Bácskai Laura, Istvánnak kitűnő érzéke van a szatírához, ezt már bebizonyította Gyula vitéz télen-nyáron című első filmjében. A Nyulak a ruhatárban rendezőjeként sem adja alább, sőt ha lehet mondani, még közéletibb témához nyúl: az eszmék anyagi érdekké válásáról szándékozik szórakoztató tanmesét kerekíteni. A film arról szól ugyanis, hogy Vágó István, a fiatal, lelkes és szerény kultúrmunkás, a művelődési ház népművelő terveket szövögető igazgatója egy hatalmas öszszegű örökség váratlan birtokosaként hogyan válik elvakult kuporgatóvá, vendéglőtulajdonos kistőkéssé, rabszolgahajcsássá és menthetetlen kispolgárrá. A szatíra kegyetlen műfaj. Nem tart igényt a kicsinyesen aprólékos pszichologizálásra, kedveli a túlzást, az elrajzoltságot — de nem tűri, hogy az ábrázolás keménységét más műfajok beszivárgó elemei gyengítsék. Ezt az alaptételt hagyta figyelmen kívül ezúttal a tehetséges rendező, s a forgatókönyv írói: Herczenik Miklós és Polgár András is. A film háromnegyed részének ugyanis nem Vágó István a főszereplője, hanem „Apuka”. Ez az Apuka kedves bohóc, szeretni való pemahajder, akinek kis üzleteiről, pénzkölcsönzéseiről kiderül, hogy nem is kis üzletek, hanem nagy machinációk. És ami a legfontosabb: egyáltalán nem becsületesek. Csak Apuka halála után derül ki, hogy a lumpenproletár-láz padlásra rejtett százezreket takar. Ezt a vagyont örökli meg Vágó, aki közben Apuka veje lett. A baj csak az, hogy a film alkotói megsajnálják Apukát. (Páger Antal is, aki a szerepet játssza.) Ezáltal a szatírában eluralkodik a melodráma, ami képtelenség. A melodrámán nem lehet nevetni. És ki látott már olyan szatírát, amelyik nem mulatságos? Nos, a Nyulak a ruhatárban ilyen furcsa hibrid. Ráadásul a melodráma naturalista műfaj, amelyhez hozzá tartozik a lélektani hitelesség. De itt nem hisszük el Apuka padlásra csempészett kincstárát (amiről nem tud senki a családban!), Vágó hirtelen színeváltozását és a filmvégi benzines robbanást. Szatírában nem zavarna mindez, melodrámában zavar. Az ellágyulás és az irónia, az érzelmesség és a groteszk nem fér meg egymás mellett. A film igazi stílusát Iglódi István és — az utolsó tíz perc kivételével — Schütz Ila képviseli. De ők sem tudnak segíteni azon, hogy az alkotói szándék ezúttal nem jött át a rivaldán. Gyanítjuk, hogy a ‘ rosszul értelmezett „közönségigénynek’ esett áldozatul. Koltai Tamás A fekete város Aggódom Hofi Gézáért, hogy mit fog csinálni a 72-es szilveszteri műsorban, mert A fekete város televíziós feldolgozása nem sok jót ígér a parodista számára. Viszont annál jobb szórakozást nyújt a tévénézők több százezres tömegének. Ennek a filmsorozatnak éppen az a legfőbb erénye, hogy nem csupán szórakoztat, hanem jól szórakoztat. Nem elégszik meg azzal, hogy lebilincselő, ám könnyű, cselekményes, de felszínes időtöltés legyen. Átemeli a filmszalagra és a megjelenítés külsőségei, hangsúlyai által megerősíti a történelmi regényíró Mikszáth kiválóságait. Feleleveníti a régmúlt légkörét és feltárja a történelem alakulását befolyásoló, nemegyszer keserűen tanulságos rejtett tényezőket is. Az érdem elsősorban a forgatókönyvet író Thurzó Gáboré. Elhagyta a sajátos mikszáthi ábrázolásmód egyik legfőbb vonását, a saját korát, a kiegyezés utáni Magyarország uralkodó köreit csipkedő-bíráló zárójeles megjegyzéseket. Inkább a filmszerűséget, a cselekményességet erősítette. (Így kerültek a filmbe olyan új epizódok, mint például a lőcsei babavásárlás.) Végső eredményében azonban ezzel sem lett hűtlen a Mikszáthra annyira jellemző anekdotázó kedvhez és nem vált ez kárára a történelmi korfestésnek sem. Az elengedhetetlenül szükséges magyarázó részek beillesztésével pedig egyenesen remekelt. A film végső arculatát kialakító rendező, Zsurzs Éva kiváló ritmus- és arányérzékkel hangsúlyozta a mélyebb mondanivalót anélkül, hogy egyetlen percre is megakasztotta volna a cselekmény sodrását. Ha néha mégis lankadt a feszültség, azt egy-egy illusztratív, magyarázó részletnél való feleslegesen hosszú időzés okozta. Ő elsősorban tévérendező, így különösen a televíziós gyakorlatban megszokottabb kevés szereplős képekben mozog otthonosan. A tömegjelenetekből nem mindig sugárzott ki a meggyőző erő. Viszont ilyenkor bőségesen kárpótoltak Czabarka György lényegét kiemelő és remekül közvetítő, az adott kor legjobb képzőművészeti törekvéseinek felidézésével magát a kort megjelenítő pompás képei. A népes szereplőgárda játékán érződött, hogy kedvvel és szívesen dolgoztak ebben a filmben. Így mindannyian a tőlük elvárható teljesítményt nyújtották. Különösen öröm volt üdvözölni a képernyőn érthetetlenül ritkán szereplő Máriáss Józsefet és az utóbbi időben egyre gyakrabban szerepeltetett Némethy Ferencet. Befejezésül megtisztelő kötelességünk szólni arról is, hogy ez a Mikszáth-évfordulót méltó módon ünneplő film így sikerülhetett, az a külső felvételeknek helyt adó szlovák házigazdák segítőkészségének is köszönhető. Bersényi Iván RÁDIÓ „ Taknyos. Töts!” a frissiben s meglehetősen gyengén érettségizett fiatalember munkahelyével, a rejtélyes SZERTAR-ral ismerkedik. Első útja persze a főnökhöz vezet. Az ígérgető főnökhöz, aki szerfelett nyájas ugyan, de már a kezdet kezdetén sem rokonszenves. Még nem tudjuk, hogy miért, de már van kitől féltenünk Osgyáni Csaba Kísérlet című dokumentumjátékának jóindulatú hősét. Féltjük, mert csakhamar kiderül, hogy barátjával, a Szakállassal együtt a falnak, pontosabban: munkatársainak rohan. S félelemérzetünk természetesen nem indokolatlan. Mert hiába alkalmazkodó a két fiú — még a bűvös TT, vagyis a „Taknyos, töltsl” megalázó parancsát is elviselik —, a RENDETLENSÉGhez hozzánőttek azonban nem bocsátanak meg . .. Nem biztos, hogy sikerült visszaadnom a ,,Kísérlet” lényegét. Mégis valamelyest érzékenetnem kellett a reménykedés és a reményvesztés közötti eseménysort, hogy kiemelhessem a kísérletezés gondolati magját. Azt tudniillik, hogy az a vezető hiába küldi a káosz kifürkészésére az újabb és újabb vállalkozókat reformtörekvései eleve kudarcra kárhoztatottak, mert fiatalságuk révén természetes szövetségeseit nem embereknek, hanem csupán eszközöknek tartja. Kár, hogy a fiatal szerző meglepően tartalmas életanyagát és első rádiódarabjának mellékszálait nem tudta teljesen érdekes mondanivalója szolgálatába állítani. Igaz, talán többet is segíthetett volna neki a rendező Cserés Miklós dr., a szerepét sokszor csak felolvasó Kozák András, Szersén Gyula és Mo* Mariann. —zöldi— Ungheria antiromantica Magyarország romantika nélkül. Ez a címe a Marinka Dallos és Jose Tognelli válogatásában, bevezetésével és tolmácsolásában készült antológiának, amely a palermói Sciascia kiadónál jelent meg a közelmúltban. Barátainkat talán nem is kell bemutatnunk. Hiszen Dallos Marinka neve, férjéével, Gianni Tottéval együtt, a magyar kultúra leginkább elkötelezett, legrokonszenvesebb terjesztőinek listáján áll. Hírünk és értékeink európai közkinccsé tételén, a magyar irodalom olaszországi megismertetésén fáradoznak, és mindenkor arra is törekedtek, hogy a klasszikusnak elismert alkotásokon túl a mai magyar valóságot, forrongást, kételyedet, egyszóval a mindig izgalmas és bonyolult teljes életet tolmácsolják. E kötet egyik legfőbb célja az volt, hogy Olaszországban kevésbé ismert, de rangos költőinket, a már ismert költők vagy írók ismeretlennek számító oldalát, valamint a legfiatalabb, esetleg kötettel még föl sem lépett, tehetséges legfiatalabb nemzedék alkotásait, mintegy felfedezésképpen, a magyar kultúra barátai és hívei elé tárja. Rokonszenves és úttörő munka, amelyért csak köszönet illetheti a kötet létrehozóit. Ha mégsem tudunk egyértelműen örülni, annak éppen az az egyik oka, hogy ilyen nagy és ígéretes vállalkozás, bizonyos okok miatt, nem sikerült úgy, ahogy a cél és a tolmácsolók színvonala megkívánta volna. Már a kötet címe és rögtön a bevezetés — J. Tognelli munkája — világosan bizonyítja, hogy anti-programról van szó. Igen ám, de mi ellen? Mi lenne az a „Magyarország romantikával”, amivel szemben a kötet egy romantika nélküli Magyarországot kíván bemutatni? Feleletet sem a bevezető, sem a kötet nem ad. Nem is adhat. Ugyanis a nyugati protest-irodalom és általában a tiltakozás, a nonkonformizmus nyugati ismérvei és normái nem alkalmazhatók büntetlenül olyan irodalom esetében, ahol a tiltakozás és a nonkonformizmus egészen más kategóriái érvényesek. Nem átgondolt, véletlenszerűnek látszó és felületes a költők és az írók kiválasztása. Csodálkozva olvasok a nonkonformizmus zászlaja alatt irodalmunk olyan jeleseitől verseket, akik e zászló alá nemigen sorolhatók. A fiatal költők névsorát is nagyon esetlegesnek érzem; színvonaluk a groteszkségig egyenetlen. És ne haragudjanak kedves barátaink, mióta konformista avagy negatív romantikus Nagy László? Mert ő kimaradt. És ez körülbelül olyan, mintha valaki Vörösmarty nélkül állítaná össze a reformkor antológiáját. Nem szerencsés jó szerzők nagy száma (26), mert a sokat markolással keveset ad, elsikkadnak éppen a legmarkánsabb, talán éppen az igazi vitatást és protestálást is jelentő vonások. A szerzők az „épater le bourgeois” vonzásában többször választottak irodalmilag értéktelenebb anyagot és ezzel a saját maguk kitűzte programot is devalválták. Kár. Mert a munka nagysága, a magyar irodalom szeretete jobb eredményt is hozhatott volna. Hasonlót azokhoz, amelyekért barátainknak hálásak vagyunk és maradéktalanul örülni tudunk. Király Erzsébet —. Nem akarom védeni Ferit — kapcsolódik a beszélgetésbe Fenyvesi Dezső, a KISZ VI. kerületi bizottságának titkára —, de mentségére szólván: egy ember csak egy ember! Akinek mindent kell csinálnia, semmit sem végezhet el alaposan. A klub költségvetése ugyanis már az 1960-as első „megszületés” pillanatában sem felelt meg a reprezentatív követelményeknek. Hogyan is láthatja el jól bármely titkár a politikai-művészeti irányítás tartalmi feladatait, ha tulajdonképpen szervező, propagandista, adminisztrátor és gazdasági vezető tisztséget is betölt?! S az anyagi korlátok a berendezés színvonalára, a könyv- és folyóirat-állományra, a propaganda nyomdai kivitelezésére, sőt a nyitvatartás időtartamára — késő délutáni nyitás és heti kétszeri zárvatartás! — is kihatnak. (A klub például máig sem válhatott a vidéki származású, pesti otthont nélkülöző pályakezdő fiatal művészek nyugodt, tanuló-olvasó-alkotó fészkévé.) Sajnos, az anyagi és személyi ellátottság tizenegy és fél év óta lényegében stagnál, s amíg ez a helyzet gyökeresen meg nem változik, érdemleges javulásra sem lehet számítani. Ez a két feltétele volna tehát a továbblépésnek: az anyagi-személyi ellátás és a propaganda megjavítása? Kérdésünkkel Borbély Gáborhoz, a KISZ KB titkárához fordultunk. — Egyetértek Fenyvesi Dezsővel: ezek is. Ugyanakkor meg kell említenem további két alapvető tényezőt: — 1960-ban még sokkal fejletlenebbekvoltak a művészeti és kulturális intézmények, valamint főiskolák KISZ-szervezetei, mint most. Így a „klub-előd” kizárólag egyéni tagságon alapulhatott. Ez a helyzet eleve ingataggá tette a vezetés igazi kollektív demokratizmusát, és megfosztotta az irányítókat a helyes káderkiválasztás szervezeti bázisaitól. A művé-szeti KISZ-szervezetek klubjának konstrukciója viszont kollektív biztosítékot kell hogy nyújtson a klub zárt jellegéből eredő minőségi szelekcióra, valamint az igényes és sokrétű műsorszerkesztésre,másrészt — ez nem paradoxon! — nyíltabbá tette működését, bővítette társadalmi kapcsolatait. Természetes, hogy ezeket a szélesebb kereteket új, izgalmas műsortípusokkal is gazdagítani kell, és ajánlatos minél több ifjúsági klubbal kiépíteni a rendszeres tapasztalatcserét. Persze, az elmúlt évtizedben jócskán megszaporodott a pályakezdő, fiatal írók és művészek publikációs és szereplési lehetősége. Így a klub régi hegemón szerepe már sosem térhet vissza, ennek azonban örülnünk kell, hiszen társadalmunk fejlődésének következménye. Az a célunk, hogy az F.M.K. legyen az „első az elsők közt”, s ezért fel kell oldanunk egy új, épp a fejlődés által keletkezett ellentmondást. Ugyanis a megerősödött KISZ-szervezetek, — melyek közül soknak saját klubja is van már —, túlságosan „melegágyi”, befelé forduló tevékenységet folytatnak, nem vesznek részt eléggé az F.M.K. életében, és tagjaik alig-alig ismerik más művészeti ágak fiatal képviselőit, azok munkásságát, alkotásait. Ennek a kölcsönös elszigetelődésnek szeretnénk véget vetni, hogy magasabb szinten folytathassuk az „elsőszülött” F.M.K. értékes tradícióit. — Ehhez viszont még az is szükséges, hogy a klub felügyeletét és képviseletét ismét magasabb szintre emeljük! Ezzel is javítsuk feltételeit, anyagitechnikai-személyi ellátottságát, mert így tud csak megfelelni értékes hagyományainak, s azoknak a megnövekedett feladatoknak, melyeket a KISZ a fiatal művészek összefogásában rábízott. Kerekes Gábor 72/4 MAGYAR IFJÚSÁG RÁDIÓ JANUÁR 28. PÉNTEK K: 12.35: Tánczenei koktél. 17.39: Mikrofórum. 19.40: RádiószínHáz. Theophania. P: 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig . . . 18.20: Húszas Stúdió. Ifjúmunkások órája. JANUÁR 29. SZOMBAT K. 12.40 Melódiákoktól. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: 168 óra. 19.30: Búcsú ó éveimtől. Rácz György műsora. 22.20: Ritmus és melódia. P. 13.03: Szombattól hétfőig... 18.15: Lipták Gábor: Az esztergomi kőfaragó. Rádiójáték. JANUÁ 30. VASÁRNAP K: 9.10: Szivárvány. 10.30: Vasárnapi koktél. 16.00: „Ifjú szívekben élek”. Papp István egyetemi tanár műsora. 20.43: A Rádiószínház bemutatója. Euripidész: Médeia. P: 14.00: Táskarádió. 23.10: Szólistaparádé. JANUÁR 31. HÉTFŐ K: 12.35: Tánczenei koktél. 18.00: Játsszunk együtt! Az Ifjúsági Rádió műsora. P: 14.00: Kettőtől hatig a Rádió kívánságműsora. 17.00: Ötórai tea. 18.53: Móricz Zsigmond: Aranyos öregek. 19.40: A la carte. Táncdalénekesek ábécében. FEBRUÁR 1. KEDD K: 12.35: Melódiakoktél. 18.00: Könnyűzenei híradó. 20.56: Kozpiosz. P. 14.00: Randevú kettőtől hatig... 21.40: Gyárfás Miklós : Szorongósdi. Rádióburleszk. FEBRUÁR 2. SZERDA K. 12.35: Tánczenei koktél. 18.01: Bemutatjuk a Moszkvai Kamarazenekar új lemezeit. Vezényel: Rudolf Barsai. 19.25: Egy rádiós naplójából. Sebestyén János műsora. P: 14.00: Kettőtől hatig az aktualitások jegyében . . . 23.16: Rimszkij Korszakov művek. FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK K: 12.35: Melódiakoktél. 20.35: Töltsön egy órát kedvenceivel. P: 14.00: Kettőtől hatig, a Petőfi Rádió zenés délutánja. 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínház bemutatója. Requiem az öregért. Taar Ferenc rádiójátéka. 22.20: Hangverseny a stúdióban. 23. 15: Tánczene éjfélig. Almási Éva a címszerepet játssza a Médeia című rádiójátékban. (K: január 30. vasárnap 20.42) JANUÁR 28. PÉNTEK 17.10: Kompozíció. 18.00: Muzsikus fiatalok. V. rész. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Urbán Ernő: Uborkafa. Tv-játék. 21.10: Európa bölcsője. Magyarul beszélő NSZK filmsorozat II. rész. Hellas. JANUÁR 29. SZOMBAT 15.45: Fiatal férjek. Olasz film. 17.25: Az újrafelfedezett XVII. század. 5. rész. 18.10: Találkozás Indiával. 2. A Boldog Völgy. 18.45: Kedves verseim. Básti Lajos műsora. 19.30: Tvhíradó. 21.25: Rhoda Scott az I-es stúdióban. 22.15: Éjszakai előadás. Ha hallod a harangokat. Magyarul beszélő jugoszláv partizánfilm. JANUÁR 30. VASÁRNAP 15.50: Öt nap az Alpok leghosszabb sziklagerincén. 16.35: Jane Eyre. 5. rész. 17.00: Dalok Petőfi verseiből. 17.55: Delta. 19.00: A Hét. 20.05: A fekete város. 5. rész. 21.00: Schubert-emlékműsor, születésének 176. évfordulója alkalmából. FEBRUÁR 1. KEDD 15.55: Képes Sport Kupáért folyó jégkorong-torna. FTC— Kosice mérkőzés H—IH. harmadának közvetítése a Kisstadionból. 18.25: Számrendszerek. 18.40: Találkozás Indiával. HI. Tengerparti emberek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Különleges ügyosztály. „A sosem volt műszak”. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat. 20.50: Humoristák klubjai 21.35: Európa bölcsője: Róma. NSZK filmsorozat. FEBRUÁR 2. SZERDA 17.00: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Hőtan — I. rész. 18.30: Radar. 19.00: 10 perc... a hanglemezgyárban. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Donizetti: Szerelmi bájital. A Magyar Állami Operaház előadása, felvételről. FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK 17.30: Hangvilla. 18.40: Találkozás Indiával. IV. rész. 20.00: Csehov: A lakodalom. Csehov egyfelvonásosának tv-változata. 20.40: Kék fény... 21.50 Telesport. Téli Olimpia. Közvetítés Sapporóból, felvételről. KLUBÉLET JANUÁR 28. PÉNTEK FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Fiatal Utazók Klubja 18 órától CSEPELI TÉLI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a SCAMPOLO együttes 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB „Ma enyém a szó” Gerard Philippre emlékezünk! 18.30- tól ASTORIA BEAT-KLUB Ifjúsági tánc Közreműködik az ASTORIA együttes 18 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Disc-Jockey Klub 18 órától JANUÁR 29. SZOMBAT HOTEL IFJÚSÁG Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat reklámműsora 20 órától XI. KER. KISZ „ERETNEK” KLUBJA Ifjúsági tánc Közreműködik a SCAMPOLO együttes 16.30-tól CSEPELI TÉLI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a NEVADA együttes 17 órától RÓZSA FERENC MŰVELŐDÉSI HÁZ Ifjúsági tánc Közreműködik a STEREO együttes 17 órától FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Disc-Jockey Klub 17 órától JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB Amatőr beat-együttes bemutatkozása 17 órától KPVDSZ „TIZENÉVES KLUB” Játékdélután. Zene, tánc 16.30- tól JANUÁR 30. vasárnap CSEPELI TÉLI ■ IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc. Közreműködik a SIGMA együttes Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat reklámműsora 17 órától KPVDSZ IFJÚSÁGI KLUB ötórai tea, az IDESUSS együttessel 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Komolyzene hallgatás 16.30-tól fővárosi művelődési ház ötórai tea, a JUVENTUS együttessel 17 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Ifjúsági tánc Játszik a KORONG együttes 18 órától PATAKY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ Táncdélután. Közreműködik a NEVADA együttes 118 órától FEBRUÁR 1. KEDD JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB Klubtaggyűlés 19 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB Beton-est 18 órától CSEPELI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a JUVENTUS együttes 17 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Fotószakkör 18 órától Versenytánc klub 19 órától FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Idegennyelvű Társalgási Klub 18 órától FEBRUÁR 2. SZERDA KPVDSZ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Ki Mit Gyűjt klub 16 órától JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB „Fiatalkorú bűnözés” 19 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Ifjúsági tánc Közreműködik a JUVENTUS együttes 18 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB Jazz-klub Közreműködik a „TOXI-BAND” együttes 18 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Technikusok Klubja Versenytánc Klub 18 órától FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK KPVDSZ IFJÚSÁGI KLUB A társasélet kézikönyve Hs. Tánc, az IDESÜSS együttes közreműködésével 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Matematika-fizika egyetemi előkészítő 17 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB C e n t r á 1 klub 18 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Magnós-klub Szociológus-szakkör 18 órától MŰSORKALAUZ Február 3-i filmbemutatók: A jégsziget foglyai Ki a felelős a Nobile expedíció tragédiájáért? Színes, szinkronizált, kétrészes szovjet-olasz film Rendező: MIHAIL KALATOZOV Főszereplők: PETER FINCH, SEAN CONNERY, CLAUDIA CARDINALE EXPRESS A fiatalok utazási Irodájának idei programja még az elmúlt évinél is gazdagabb. Mutatóban most közlünk néhány külföldi utazást. Leningrád—Riga—Leningrád ? nap, utazás gyorsvonattal és repülővel. Irányár: X. 1-től: 2750 Ft, szezonban 2950 Ft. Indulási időpontok: V—XI. hónapig. Varsó—Torun—Krakkó. 18 nap, utazás gyorsvonat n. o. Irányár: 1950 Ft. Indulási időpontok: VI. hónapban. Alacsony- Tátra—Chopok—(Magas- Tátra). 5 nap, utazás autóbusszal. Irányár: I—IV. hónapig. . 950 Ft. szezonban 1080 Ft. Indulási időpontok: I., H. IV., V., VI. hónapokban. Weimar—Berlin (Potsdam) 9 nap, utazás gyorsvonattal és repülővel. Irányár: IV. hónapban 1180 Ft, szezonban 1880 Ft. Indulási időpontok: IV., V., VI., VI., VIII., IX. hónapokban. Kamcsia 12 nap, utazás gyorsvonattal. Irányár: 1650 Ft (félpanzióval) 2150 Ft (teljes panzióval), indulási időpontok: VI., VII., VII. hónapokban. Jelentkezni lehet: Bp. V., Szabadság tér 16; VII., Rákóczi út 5?/a, valamint a megyei Express-kirendeltségeknél. Tűz a Monte Fiorón Színes olasz—jugoszláv film. Rendezte: Francisco ROSI Főszereplők: Gian Maria Volonte és Mark Frechette 14 éven felülieknek Lefelé az útón Délibábkergetők Színes kanadai film Mindennapi téma Színes magyar ismeretterjesztő rövidfilm SA ■ L GER 4 a Mostani (legutóbbi) Hetek 1 h el y e z és száma 1 (2) Ha volna szíved — LGT4 2 (D Elvonult a vihar — ILLÉS4 3 (5) Tudod-e, te kisleány — ILLÉS2 4 (3) Boldog vagyok — LGT4 5 (4) Sziklaöklű Joe — ZALATNAY SAROLTA4 8 (7) Gondolj néha rám — ILLÉS2 7 06) Ne sírj — KORDA GYÖRGY4 8 (18) Fák, virágok, fény — ZALATNAY SAROLTA4 6 (8) Rég volt — szép volt — KONCZZSUZSA4 10 (1®) • Huszonnégy óra — JUVENTUS4 11 (9) Eleonóra — ARADSZKY LÁSZLÓ4 12 (13) Várj, míg sötét lesz — KONCZ ZSUZSA4 13 (0) Valahol egy lány — KONCZ ZSUZSA4 14 (15) Pillangó — SZÉCSI PÁL4 15 (14) A pesti férfi — KOVÁCS KATI4 A szavazatok HAt 19 óra beküldési határideje: kedd (február 1.) Cím: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, Bp. vo.tSomogyi Béla u. 6. Melléklendő: heti„5”-ös jelzésű slágerlista-szelvényünk. SLÁGERLISTA - 5