Magyar Ifjúság, 1972. január-április (16. évfolyam, 1-17. szám)

1972-01-28 / 4. szám

hhbE31H2ahi Nyulak a ruhatárban Bácskai Laura, Istvánnak ki­tűnő érzéke van a szatírához, ezt már bebizonyította Gyula vitéz télen-nyáron című első filmjében. A Nyulak a ruha­tárban rendezőjeként sem ad­ja alább, sőt ha lehet monda­ni, még közéletibb témához nyúl: az eszmék anyagi ér­dekké válásáról szándékozik szórakoztató tanmesét kerekí­teni. A film arról szól ugyan­is, hogy Vágó István, a fiatal, lelkes és szerény kultúrmun­­kás, a művelődési ház nép­művelő terveket szövögető igazgatója egy hatalmas ösz­­szegű örökség váratlan birto­kosaként hogyan válik elva­kult kuporgatóvá, vendéglőtu­lajdonos kistőkéssé, rabszol­­gahajcsássá és menthetetlen kispolgárrá. A szatíra kegyetlen műfaj. Nem tart igényt a kicsinyesen aprólékos pszichologizálásra, kedveli a túlzást, az elrajzolt­­ságot — de nem tűri, hogy az ábrázolás keménységét más műfajok beszivárgó elemei gyengítsék. Ezt az alaptételt hagyta figyelmen kívül ezút­tal a tehetséges rendező, s a forgatókönyv írói: Herczenik Miklós és Polgár András is. A film háromnegyed részének ugyanis nem Vágó István a főszereplője, hanem „Apuka”. Ez az Apuka kedves bohóc, szeretni való pemahajder, akinek kis üzleteiről, pénz­­kölcsönzéseiről kiderül, hogy nem is kis üzletek, hanem nagy machinációk. És ami a legfontosabb: egyáltalán nem becsületesek. Csak Apuka ha­lála után derül ki, hogy a lumpenproletár-láz padlásra rejtett százezreket takar. Ezt a vagyont örökli meg Vágó, aki közben Apuka veje lett. A baj csak az, hogy a film alkotói megsajnálják Apukát. (Páger Antal is, aki a szere­pet játssza.) Ezáltal a szatírá­ban eluralkodik a melodráma, ami képtelenség. A melodrá­mán nem lehet nevetni. És ki látott már olyan szatírát, amelyik nem mulatságos? Nos, a Nyulak a ruhatárban ilyen furcsa hibrid. Ráadásul a me­lodráma naturalista műfaj, amelyhez hozzá tartozik a lé­lektani hitelesség. De itt nem hisszük­­ el Apuka padlásra csempészett kincstárát (ami­ről nem tud senki a család­ban!), Vágó hirtelen színevál­tozását és a filmvégi benzi­nes robbanást. Szatírában nem zavarna mindez, melodrámá­ban zavar. Az ellágyulás és az irónia, az érzelmesség és a groteszk nem fér meg egymás mellett. A film igazi stílusát Iglódi István és — az utolsó tíz perc kivételével — Schütz Ila képvi­seli. De ők sem tudnak segí­teni azon, hogy az alkotói szándék ezúttal nem jött át a rivaldán. Gyanítjuk, hogy a ‘ rosszul értelmezett „közönség­­igénynek’­ esett áldozatul. Koltai Tamás A fekete város Aggódom Hofi Gézáért, hogy mit fog csinálni a 72-es szil­veszteri műsorban, mert A fe­kete város televíziós feldolgo­zása nem sok jót ígér a paro­­dista számára. Viszont annál jobb szórakozást nyújt a té­vénézők több százezres töme­gének. Ennek a filmsorozat­nak éppen az a legfőbb eré­nye, hogy nem csupán szóra­koztat, hanem jól szórakoztat. Nem elégszik meg azzal, hogy lebilincselő, ám könnyű, cse­lekményes, de felszínes idő­töltés legyen. Átemeli a film­szalagra és a megjelenítés külsőségei, hangsúlyai által megerősíti a történelmi re­gényíró Mikszáth kiválóságait. Feleleveníti a régmúlt légkö­rét és feltárja a történelem alakulását befolyásoló, nem­egyszer keserűen tanulságos rejtett tényezőket is. Az érdem elsősorban a for­gatókönyvet író Thurzó Gá­boré. Elhagyta a sajátos mik­­száthi ábrázolásmód egyik leg­főbb vonását, a saját korát, a kiegyezés utáni Magyarország uralkodó köreit csipkedő-bí­­ráló zárójeles megjegyzéseket. Inkább a filmszerűséget, a cselekményességet erősítette. (Így kerültek a filmbe olyan új epizódok, mint például a lőcsei babavásárlás.) Végső eredményében azonban ezzel sem lett hűtlen a Mikszáthra annyira jellemző anekdotázó kedvhez és nem vált ez kárá­ra a történelmi korfestésnek sem. Az elengedhetetlenül szükséges magyarázó részek beillesztésével pedig egyene­sen remekelt. A film végső arculatát ki­alakító rendező, Zsurzs Éva kiváló ritmus- és arányérzék­kel hangsúlyozta a mélyebb mondanivalót anélkül, hogy egyetlen percre is megakasz­totta volna a cselekmény sod­rását. Ha néha mégis lankadt a feszültség, azt egy-egy il­lusztratív, magyarázó részlet­nél való feleslegesen hosszú időzés okozta. Ő elsősorban tévérendező, így különösen a televíziós gyakorlatban meg­szokottabb kevés szereplős képekben m­ozog otthonosan. A tömegjelenetekből nem mindig sugárzott ki a meg­győző erő. Viszont ilyenkor bőségesen kárpótoltak Cza­­barka György lényegét kieme­lő és remekül közvetítő, az adott kor legjobb képzőmű­vészeti törekvéseinek felidézé­sével magát a kort megjelení­tő pompás képei. A népes szereplőgárda játé­kán érződött, hogy kedvvel és szívesen dolgoztak ebben a filmben. Így mindannyian a tőlük elvárható teljesítményt nyújtották. Különösen öröm volt üdvözölni a képernyőn érthetetlenül ritkán szereplő Máriáss Józsefet és az utóbbi időben egyre gyakrabban sze­repeltetett Némethy Ferencet. Befejezésül megtisztelő kö­telességünk szólni arról is, hogy ez a Mikszáth-évfordulót méltó módon ünneplő film így sikerülhetett, az a külső felvételeknek helyt adó szlo­vák házigazdák segítőkészsé­gének is köszönhető. Bersényi Iván RÁDIÓ „ Taknyos. Tö­ts!” a frissiben s meglehetősen gyengén érettségizett fiatalem­ber munkahelyével, a rejté­lyes SZERT­AR-ral ismerke­dik. Első útja persze a főnök­höz vezet. Az ígérgető főnök­höz, aki szerfelett nyájas ugyan, de már a kezdet kez­detén sem rokonszenves. Még nem tudjuk, hogy miért, de már van kitől féltenünk Os­­gyáni Csaba Kísérlet című do­kumentumjátékának jóindula­tú hősét. Féltjük, mert csak­hamar kiderül, hogy barátjá­val, a Szakállassal együtt a falnak, pontosabban: munka­társainak rohan. S félelemér­zetünk természetesen nem in­dokolatlan. Mert hiába alkal­mazkodó a két fiú — még a bűvös TT, vagyis a „Taknyos, töltsl” megalázó parancsát is elviselik —, a RENDETLEN­­SÉG­hez hozzánőttek azonban nem bocsátanak meg . .. Nem biztos, hogy sikerült visszaadnom a ,,Kísérlet” lé­nyegét. Mégis valamelyest ér­­zékenetnem kellett a remény­kedés és a reményvesztés kö­zötti eseménysort, hogy ki­emelhessem a kísérletezés gon­dolati magját. Azt tudniillik, hogy az a vezető hiába küldi a káosz kifürkészésére az újabb és újabb vállalkozókat reform­­törekvései eleve kudarcra kár­­hoztatottak, mert fiatalságuk révén természetes szövetsége­seit­ nem embereknek, hanem csupán eszközöknek tartja. Kár, hogy a fiatal szerző meg­lepően tartalmas életanyagát és első rádiódarabjának mel­lékszálait nem tudta teljesen érdekes mondanivalója szolgá­latába állítani. Igaz, talán töb­bet is segíthetett volna neki a rendező Cserés Miklós dr., a szerepét sokszor csak fel­olvasó Kozák András, Szersén Gyula és Mo­* Mariann. —zöldi— Ungheria antiromantica Magyarország romantika nélkül. Ez a címe a Marinka Dallos és Jose Tognelli válo­gatásában, bevezetésével és tolmácsolásában készült anto­lógiának, amely a palermói Sciascia kiadónál jelent meg a közelmúltban. Barátainkat talán nem is kell bemutatnunk. Hiszen Dal­los Marinka neve, férjéével, Gianni Tottéval együtt, a ma­gyar kultúra leginkább elkö­telezett, legrokonszenvesebb terjesztőinek listáján áll. Hí­rünk és értékeink európai közkinccsé tételén, a magyar irodalom olaszországi megis­mertetésén fáradoznak, és mindenkor arra is törekedtek, hogy a klasszikusnak elismert alkotásokon túl a mai magyar valóságot, forrongást, kételye­det, egyszóval a mindig iz­galmas és bonyolult teljes életet tolmácsolják. E kötet egyik legfőbb célja az volt, hogy Olaszországban kevésbé ismert, de rangos költőinket, a már ismert köl­tők vagy írók ismeretlennek számító oldalát, valamint a legfiatalabb, esetleg kötettel még föl sem lépett, tehet­séges legfiatalabb nemze­dék alkotásait, mintegy felfe­dezésképpen, a magyar kultú­ra barátai és hívei elé tárja. Rokonszenves és úttörő munka, amelyért csak köszö­net illetheti a kötet létreho­zóit. Ha mégsem tudunk egy­értelműen örülni, annak ép­pen az az egyik oka, hogy ilyen nagy és ígéretes vállal­kozás, bizonyos okok miatt, nem sikerült úgy, ahogy a cél és a tolmácsolók színvo­nala megkívánta volna. Már a kötet címe és rögtön a bevezetés — J. Tognelli munkája — világosan bizo­nyítja, hogy anti-programról van szó. Igen ám, de mi el­len? Mi lenne az a „Magyar­­ország romantikával”, amivel szemben a kötet egy roman­tika nélküli Magyarországot kíván bemutatni? Feleletet sem a bevezető, sem a kötet nem ad. Nem is adhat. Ugyanis a nyugati pro­­test-irodalom és általában a tiltakozás, a nonkonformiz­­mus nyugati ismérvei és nor­mái nem alkalmazhatók bün­tetlenül olyan irodalom ese­tében, ahol a tiltakozás és a nonkonformizmus egészen más kategóriái érvényesek. Nem átgondolt, véletlensze­rűnek látszó és felületes a költők és az írók kiválasztása. Csodálkozva olvasok a non­konformizmus zászlaja alatt irodalmunk olyan jeleseitől verseket, akik e zászló alá nemigen sorolhatók. A fiatal költők névsorát is nagyon esetlegesnek érzem; színvona­luk a groteszkségig egyenet­len. És ne haragudjanak ked­ves barátaink, mióta konfor­mista avagy negatív roman­tikus Nagy László? Mert ő ki­maradt. És ez körülbelül olyan, mintha valaki Vörös­marty nélkül állítaná össze a reformkor antológiáját. Nem szerencsés jó szerzők nagy száma (26), mert a sokat markolással keveset ad, elsik­kadnak éppen a legmarkán­sabb, talán éppen az igazi vi­tatást és protestálást is jelen­tő vonások. A szerzők az „épater le bourgeois” vonzá­sában többször választottak irodalmilag értéktelenebb anyagot és ezzel a saját ma­guk kitűzte programot is de­valválták. Kár. Mert a munka nagy­sága, a magyar irodalom sze­­retete jobb eredményt is hoz­hatott volna. Hasonlót azok­hoz, amelyekért barátainknak hálásak vagyunk és maradék­talanul örülni tudunk. Király Erzsébet —. Nem akarom védeni Ferit — kap­csolódik a beszélgetésbe Fenyvesi Dezső, a KISZ VI. kerületi bizottságának titkára —, de mentségére szólván: egy ember csak egy ember! Akinek mindent kell csinál­nia, semmit sem végezhet el alaposan. A klub költségvetése ugyanis már az 1960-as első „megszületés” pillanatában sem fe­­­lelt meg a reprezentatív követelmények­nek. Hogyan is láthatja el jól bármely tit­kár a­ politikai-művészeti irányítás tar­talmi feladatait, ha tulajdonképpen szer­vező, propagandista, adminisztrátor és gazdasági vezető tisztséget is betölt?! S az anyagi korlátok a berendezés színvonalá­ra, a könyv- és folyóirat-állományra, a pro­paganda nyomdai kivitelezésére, sőt a nyitvatartás időtartamára — késő délutáni nyitás és heti kétszeri zárvatartás! — is­­ kihatnak. (A klub például máig sem vál­hatott a vidéki származású, pesti otthont­ nélkülöző pályakezdő fiatal művészek nyugodt, tanuló-olvasó-alkotó fészkévé.) Sajnos, az anyagi és személyi ellátottság tizenegy és fél év óta lényegében stagnál, s amíg ez a helyzet gyökeresen meg nem változik, érdemleges javulásra sem lehet számítani. Ez a két feltétele volna tehát a tovább­lépésnek: az anyagi-személyi ellátás és a propaganda megjavítása? Kérdésünkkel Borbély Gábor­hoz, a KISZ KB titkárához fordultunk. — Egyetértek Fenyvesi Dezsővel: ezek i­s. Ugyanakkor meg kell említenem to­vábbi két alapvető tényezőt: — 1960-ban még sokkal fejletlenebbek­­voltak a művészeti és kulturális intézmé­nyek, valamint főiskolák KISZ-szerveze­­tei, mint most. Így a „klub-előd” kizáró­lag egyéni tagságon alapulhatott. Ez a helyzet eleve ingataggá tette a vezetés iga­zi kollektív demokratizmusát, és megfosz­totta az irányítókat a helyes káderkivá­lasztás szervezeti bázisaitól. A művé-­­szeti KISZ-szervezetek klubjának konst­rukciója viszont kollektív biztosítékot kell hogy nyújtson a klub zárt jellegéből eredő minőségi szelekcióra, valamint az igényes és sokrétű műsorszerkesztésre,­­másrészt — ez nem­ paradoxon! — nyíl­tabbá tette működését, bővítette társa­dalmi kapcsolatait. Természetes, hogy eze­ket a szélesebb kereteket új, izgalmas mű­sortípusokkal is gazdagítani kell, és aján­latos minél több ifjúsági klubbal kiépí­teni a rendszeres tapasztalatcserét. Persze, az elmúlt évtizedben jócskán megszaporo­dott a pályakezdő, fiatal írók és művészek publikációs és szereplési lehetősége. Így a klub régi heg­e­m­ón szerepe már so­sem térhet vissza, ennek azonban örül­nünk kell, hiszen társadalmunk fejlődésé­nek következménye. Az a célunk, hogy az F.M.K. legyen az „első az elsők közt”, s ezért fel kell oldanunk egy új, épp a fej­lődés által keletkezett ellentmondást. Ugyanis a megerősödött KISZ-szervezetek, — melyek közül soknak saját klubja is van már —, túlságosan „melegágyi”, be­felé forduló tevékenységet folytatnak, nem vesznek részt eléggé az F.M.K. életében, és tagjaik alig-alig ismerik más művészeti ágak fiatal képviselőit, azok munkásságát, alkotásait. Ennek a kölcsönös elszigetelő­désnek szeretnénk véget vetni, hogy ma­gasabb szinten folytathassuk az „elsőszü­lött” F.M.K. értékes tradícióit. — Ehhez viszont még az is szükséges, hogy a klub felügyeletét és képviseletét ismét magasabb szintre emel­jük! Ezzel is javítsuk feltételeit, anyagi­­technikai-személyi ellátottságát, mert így tud csak megfelelni értékes hagyományai­nak, s azoknak a megnövekedett felada­toknak, melyeket a KISZ a fiatal művé­szek összefogásában rábízott. Kerekes Gábor 72/4 MAGYAR IFJÚSÁG RÁDIÓ JANUÁR 28. PÉNTEK K: 12.35: Tánczenei koktél. 17.39­: Mikrofórum. 19.40: Rá­­diószínHáz. Theophania. P: 14.00: Mindenki kedvére kettőtől hatig . . . 18.20: Húszas Stúdió. Ifjúmunkások órája. JANUÁR 29. SZOMBAT K. 12.40 Melódiákoktól. 15.10: Csak fiataloknak! 16.00: 168 óra. 19.30: Búcsú ó­ éveimtől. Rácz György műsora. 22.20: Ritmus és melódia. P. 13.03: Szombattól hétfő­ig... 18.15: Lipták Gábor: Az esztergomi kőfaragó. Rádiójá­ték. JANUÁ­­ 30. VASÁRNAP K: 9.10: Szivárvány. 10.30: Vasárnapi koktél. 16.00: „Ifjú szívekben élek”. Papp István egyetemi tanár műsora. 20.43: A Rádiószínház bemutatója. Euripidész: Médeia. P: 14.00: Táskarádió. 23.10: Szólistaparádé. JANUÁR 31. HÉTFŐ K: 12.35: Tánczenei koktél. 18.00: Játsszunk együtt! Az If­júsági Rádió műsora. P: 14.00: Kettőtől hatig a Rádió kívánságműsora. 17.00: Ötórai tea. 18.53: Móricz Zsig­­mond: Aranyos öregek. 19.40: A la carte. Táncdalénekesek ábécében. FEBRUÁR 1. KEDD K: 12.35: Melódiakoktél. 18.00: Könnyűzenei híradó. 20.56: Kozpiosz. P. 14.00: Randevú kettőtől hatig... 21.40: Gyárfás Mik­lós : Szorongósdi. Rádióbur­­leszk. FEBRUÁR 2. SZERDA K. 12.35: Tánczenei koktél. 18.01: Bemutatjuk a Moszkvai Kamarazenekar új lemezeit. Vezényel: Rudolf Barsai. 19.25: Egy rádiós naplójából. Sebes­tyén János műsora. P: 14.00: Kettőtől hatig az aktualitások jegyében . . . 23.16: Rimszkij Korszakov mű­vek. FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK K: 12.35: Melódiakoktél. 20.35: Töltsön egy órát ked­venceivel. P: 14.00: Kettőtől hatig, a Petőfi Rádió zenés délutánja. 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínház bemutatója. Requiem az öre­gért. Taar Ferenc rádiójátéka. 22.20: Hangverseny a stúdió­ban. 23. 15: Tánczene éjfélig. Almási Éva a címszerepet játssza a Médeia című rádió­játékban. (K: január 30. va­sárnap 20.42) JANUÁR 28. PÉNTEK 17.10: Kompozíció. 18.00: Mu­zsikus fiatalok. V. rész. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Urbán Ernő: Uborkafa. Tv-játék. 21.10: Eu­rópa bölcsője. Magyarul be­szélő NSZK filmsorozat II. rész. Hellas. JANUÁR 29. SZOMBAT 15.45: Fiatal férjek. Olasz film. 17.25: Az újrafelfedezett XVII. század. 5. rész. 18.10: Találko­zás Indiával. 2. A Boldog Völgy. 18.45: Kedves verseim. Básti Lajos műsora. 19.30: Tv­­híradó. 21.25: Rhoda Scott az I-es stúdióban. 22.15: Éjszakai előadás. Ha hallod a haran­gokat. Magyarul beszélő ju­goszláv partizánfilm. JANUÁR 30. VASÁRNAP 15.50: Öt nap az Alpok leg­hosszabb sziklagerincén. 16.35: Jane Eyre. 5. rész. 17.00: Da­lok Petőfi verseiből. 17.55: Delta. 19.00: A Hét. 20.05: A fekete város. 5. rész. 21.00: Schubert-emlékműsor, születé­sének 176. évfordulója alkal­mából. FEBRUÁR 1. KEDD 15.55: Képes Sport Kupáért folyó jégkorong-torna. FTC— Kosice mérkőzés H—IH. har­madának közvetítése a Kis­stadionból. 18.25: Számrend­szerek. 18.40: Találkozás In­diával. HI. Tengerparti embe­rek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Különleges ügyosztály. „A so­­sem volt műszak”. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmso­rozat. 20.50: Humoristák klub­jai 21.35: Európa bölcsője: Róma. NSZK filmsorozat. FEBRUÁR 2. SZERDA 17.00: Irány az egyetem! Elő­­­készítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. Hőtan — I. rész. 18.30: Radar. 19.00: 10 perc... a hanglemezgyárban. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Donizetti: Szerelmi bájital. A Magyar Állami Operaház előadása, fel­vételről. FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK 17.30: Hangvilla. 18.40: Talál­kozás Indiával. IV. rész. 20.00: Csehov: A lakodalom. Csehov egyfelvonásosának tv-változa­ta. 20.40: Kék fény... 21.50 Telesport. Téli Olimpia. Köz­vetítés Sapporóból, felvételről. KLUBÉLET JANUÁR 28. PÉNTEK FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Fiatal Utazók Klubja 18 órától CSEPELI TÉLI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a SCAMPOLO együttes 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB „Ma enyém a szó” Gerard Philippre emlékezünk! 18.30- tól ASTORIA BEAT-KLUB Ifjúsági tánc­ Közreműködik az ASTORIA együttes 18 órától DERKOVITS GYULA IFJÚ­SÁGI KLUB Disc-Jockey Klub 18 órától JANUÁR 29. SZOMBAT HOTEL IFJÚSÁG Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat reklámműsora 20 órától XI. KER. KISZ „ERETNEK” KLUBJA Ifjúsági tánc Közreműködik a SCAMPOLO együttes 16.30-tól CSEPELI TÉLI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a NEVADA együttes 17 órától RÓZSA FERENC MŰVELŐDÉSI HÁZ Ifjúsági tánc Közreműködik a STEREO együttes 17 órától FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Disc-Jockey Klub 17 órától JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB Amatőr beat-együttes bemu­tatkozása 17 órától KPVDSZ „TIZENÉVES­ KLUB” Játékdélután. Zene, tánc 16.30- tól JANUÁR 30. vasárnap CSEPELI TÉLI ■ IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc. Közreműködik a SIGMA együttes Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat reklámműsora 17 órától KPVDSZ IFJÚSÁGI KLUB ötórai tea, az IDESUSS együttessel 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Komolyzene hallgatás 16.30-tól fővárosi művelődési ház ötórai tea, a JUVENTUS együttessel 17 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Ifjúsági tánc Játszik a KORONG együttes 18 órától PATAKY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ Táncdélután. Közreműködik a NEVADA együttes 118 órától FEBRU­ÁR 1. KEDD JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB Klubtaggyűlés 19 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB Beton-est 18 órától CSEPELI IFJÚSÁGI PARK Ifjúsági tánc Közreműködik a JUVENTUS együttes 17 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Fotószakkör 18 órától Versenytánc klub 19 órától FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ Idegennyelvű Társalgási Klub 18 órától FEBRUÁR 2. SZERDA KPVDSZ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Ki Mit Gyűjt klub 16 órától JÓZSEFVÁROSI IFJÚSÁGI KLUB „Fiatalkorú bűnözés” 19 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Ifjúsági tánc Közreműködik a JUVENTUS együttes 18 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB Jazz-klub Közreműködik a „TOXI-BAND” együttes 18 órától DERKOVITS GYULA IFJÚSÁGI KLUB Technikusok Klubja Versenytánc Klub 18 órától FEBRUÁR 3. CSÜTÖRTÖK KPVDSZ IFJÚSÁGI KLUB A társasélet kézikönyve Hs. Tánc, az IDESÜSS együttes közreműködésével 17 órától KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB Matematika-fizika egyetemi előkészítő 17 órától DAGÁLY IFJÚSÁGI KLUB C e n t r á 1 klub 18 órától DERKOVITS GYULA­­ IFJÚSÁGI KLUB Magnós-klub Szociológus-szakkör 18 órától MŰSORKALAUZ Február 3-i filmbemutatók: A jégsziget foglyai Ki a felelős a Nobile expedíció tragédiájáért? Színes, szinkronizált, kétrészes szovjet-olasz film Rendező: MIHAIL KALATOZOV Főszereplők: PETER FINCH, SEAN CONNERY, CLAUDIA CARDINALE EXPRESS A fiatalok utazási Irodájá­nak idei programja még az el­múlt évinél is gazdagabb. Mutatóban most közlünk né­hány külföldi utazást. Lenin­­grád—Riga—Leningrád ? nap, utazás gyorsvonattal és repü­lővel. Irányár: X. 1-től: 2750 Ft, szezonban 2950 Ft. Indulási időpontok: V—XI. hónapig. Varsó—Torun—Krakkó. 18 nap, utazás gyorsvonat n. o. Irányár: 1950 Ft. Indulási idő­pontok: VI. hónapban. Ala­csony- Tátra—Chopok—(Magas- Tátra). 5 nap, utazás autó­busszal. Irányár: I—IV. hó­napig. . 950 Ft. szezonban 1080 Ft. Indulási időpontok: I., H. IV., V., VI. hónapok­ban. Weimar—Berlin (Pots­dam) 9 nap, utazás­ gyorsvo­nattal és repülővel. Irányár: IV. hónapban 1180 Ft, szezon­ban 1880 Ft. Indulási időpon­tok: IV., V., VI., VI., VIII., IX. hónapokban. Kamcsia 12 nap, utazás gyorsvonattal. Irányár: 1650 Ft (félpanzióval) 2150 Ft (teljes panzióval), in­dulási időpontok: VI., VII., VII. hónapokban. Jelentkezni lehet: Bp. V., Szabadság tér 16; VII., Rákóczi út 5?/a, va­lamint a megyei Express-ki­­rendeltségeknél. Tűz a Monte Fiorón Színes olasz—jugoszláv film. Rendezte: Francisco ROSI Főszereplők: Gian Maria Volonte és Mark Frechette 14 éven felülieknek L­efelé az útón Délibábkergetők Színes kanadai film Mindennapi téma Színes magyar ismeretterjesztő rövidfilm S­­A ■ L GER­ 4 a Mostani (legutóbbi) Hetek 1 h el y e z és száma 1 (2) Ha volna szíved — LGT4 2 (D Elvonult a vihar — ILLÉS4 3 (5) Tudod-e, te kisleány — ILLÉS2 4 (3) Boldog vagyok — LGT4 5 (4) Sziklaöklű Joe — ZALATNAY SA­ROLTA4 8 (7) Gondolj néha rám — ILLÉS2 7 06) Ne sírj — KORDA GYÖRGY4 8 (18) Fák, virágok, fény — ZALATNAY SAROLTA4­­ 6 (8) Rég volt — szép volt — KONCZ­­ZSUZSA4 10 (1®) • Huszonnégy óra — JUVENTUS4 11 (9) Eleonóra — ARADSZKY LÁSZLÓ4 12 (13) Várj, míg sötét lesz — KONCZ ZSUZSA4 13 (0) Valahol egy lány — KONCZ ZSUZSA4 14 (15) Pillangó — SZÉCSI PÁL4 15 (14) A pesti férfi — KOVÁCS KATI4 A szavazatok HAt 19 óra beküldési határideje: kedd (február 1.) Cím: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Slágerlista, Bp. vo­.tSomogyi Béla u. 6.­ Melléklendő: heti„5”-ös jelzésű slágerlista-szelvényünk. SLÁGERLISTA - 5

Next