Magyar Ifjúság, 1973. január-március (17. évfolyam, 1-11. szám)

1973-03-16 / 11. szám

­ RÁDIÓ A DAL HALÁLA A csupasz színpad előtt egy fiatalember énekel. Gi­táron kíséri magát. Cselló, fu­vola, másik gitár kapcsolódik a harmonikus, halkan elő­adott dallamba. A szöveg a dal haláláról szól, amely „egyszerű, tiszta volt, nekem és neki szólt, suhanó röpte volt, kérdezték, válaszolt, meghalt a dal". Az utolsó sornál a dallam megtörik, felbomlik alkotórészeire, a hangokra, kaotikus zörejek lépnek a harmónia helyébe. És máris új dalok következ­nek: a cigarettáról, a min­dent egybemosó, reményte­len esőről, a külváros hangu­latáról, Lee Van Cliffről, a sosemvolt westernhősről. Ku­­rucos dallam, francia san­zon, slágerparódia, rubinpi­ros tüzű spanyol tangó. Re­konstrukció egyetlen pillanat­ról, arról a pillanatról, amikor Arthur Rimbaud abbahagyva a versírást, a hajóra várt, mely elviszi Afrikába. Az énekes hunyorog, nem szokott reflektorokhoz, bánt­ja szemét a fény. Új és új dalba kezd, nem tart szüne­teket, nem vár tapsot, műso­ra úgy egész, ahogy összeál­lította. A közönség mégis közbetapsol, különösen a groteszk humorú számoknál. Melyekről tulajdonképpen nagyon nehéz eldönteni, mi­től is humorosak. A szöveg­től? Az előadásmódtól? Fur­csán keveredik komoly mon­danivaló és irónia egy-egy dalon belül is. Egy órán át tart az elő­adás, aztán vége. A közönség tapsol, lassan áll fel, nem rohan a ruhatárba. Beszél­get, vár, maga sem tudja, mi­re. Talán, hogy nincs még vé­ge, újabb dolgokat hall meg. De Cseh Tamás és kísérői, az Ad libitum együttes közös műsora pontosan egyórás a Huszonötödik Színházban. Cseh Tamás eredeti foglal­kozása: rajztanár. Általános iskolában dolgozik, szereti ezt a munkát. Dalokat ré­gebben ír. Tizennyolc éves korában kezdte, a rock- és a beatkorszak határán, egy zenekarral játszott, eggyel a sok közül. Aztán abbahagy­ta, csak a maga szórakozta­tására írt és játszott dalokat. Némelyik dalból nem lett semmi, némelyik filmzenévé alakult, ő szerezte a Nyár a hegyen és a Szerelmes bi­ciklisták zenéjét is. Két éve találkozott Cseh Tamás egy fiatal íróval, Bere­­ményi Gézával. Közösen kezdtek el dolgozni. Szokat­lan módon készültek az új dalok. Számtalan példa van rá, hogy verseket zenésítenek meg. Számtalan példa van arra is, hogy zenéhez írnak verset. Főként könnyűzenéhez. Bereményi Géza azonban prózaíróként ismert, verseket nem publikál. Cseh Tamás pedig először lejátszik egy­­egy dallamot, és utólag ké­szül a vers. Amit írójuk nem is tart versnek. Másfél éve dolgoznak kö­zösen. Nyolcvan közös szerze­ményük van, ebből válogat­ták össze A dal halála című műsort. Mit adott számukra ez a másfél év? Cseh Tamás­nak énekelhető szövegeket. Bereményi Géza egy eddig ki nem próbált lehetőségnek érzi a szövegírást. Másfajta kifejezési formának, amelyre nem vállalkozott volna csu­pán a maga kedvéért, az idő szorításában. Nem tudni, fog e Beremé­nyi Géza valaha is írni olyan verseket, amelyeknek vers­voltát maga is vállalja. De ha továbbra is csak Cseh Ta­másnak ír szövegeket, az sem kevés. Cseh Tamást kevésszer le­hetett látni, egy Jancsó-film­­ben, a tv-ben, vagy legutóbb a Huszonötödik Színházban. Mégis kialakult már saját közönsége, amely csak növe­kedhet. A dal halála című estet hatszor ismétlik már­ciusban, a Huszonötödik Színházban, először március 9-én. A fiatal énekes egész műsora bizonyítja: nem halt meg, nagyon is élő a dal és minden bizonnyal meg tudja szerettetni a maga képére formált műfajt egy széles kö­zönséggel is. Tóth Ildikó Van nemzedéki ellentét? So­kan bizonyára szívesebben látnának felkiáltójelet a mon­dat végén, m­égis ragaszko­dom az eredeti írásjelhez. Túlságosan sok ifjúsági hang­játékot hallottam, s a leg­több darab azt sugallja, amit az élet: az adott helyzetben szembekerülhetnek ugyan egymással az apák és a fiúk, a frontvonal mégis inkább a tartalmas és a tartalmatlan életvitelű emberek között hú­zódik. Persze, a nemzedéki ellentét háttérbe szorítása nem mindig járt együtt az elv élet­szerű kibontásával, a szerep­lők gyakorta a szerző szó­csövei voltak. Az ifjúsági hangjátékirodalom talán leg­hatásosabb kérdőjelét Hege­dűs Tibor rajzolta fel, figye­lemre méltó eredménnyel. Gyuri élvhajhász. Apját utánozza. Teheti. Az anya­gi biztonság bástyái mögül csap ki, ezúttal egy csinos nyelvtanárnő ígérkezik zsák­mánynak. A hódítási kísérlet természetesen nem sikerül. Gyuri érzelmei végül is hiá­ba kapnak lángra, s a lányra startoló apa is hoppon marad. Az írói igazságszolgáltatás ki­elégíti a hallgatót, elvégre a tartalmas életvitelű nyíltan különíti el magát az élethab­zsoló nemzedéktárstól, még­sem tagadom némi hiányér­zetemet. Igen, a Talán nem szeretik Victor Hugót? című hangjáték sincs híján a té­telességnek. Harsányi Gábor már-már rutinosan jeleníti meg azokat a már nem tinédzsereket, de még nem felnőtteket, akik érzelmi sivárságban szenved­nek. Nyersek, taszítóak ezek a fiatalok, mégsem ellenszen­vesek , kellő segítséggel akár tartalmasakká is lehetnének. Nos, Gyuri szeretne kitörni apja — Somogyvári Rudolf — bűvköréből, a lány — Halász Jutka — azonban segítség he­lyett szépen hangzó közhe­lyekkel traktálja. A hangjáték elejétől végéig fejlődésképte­­ s SÜKETEK fen hősnője fülhallomást elé­gedett azzal, hogy rokonszen­ves elvei vannak, így aztán néha úgy tűnik, mintha sü­ketek diskurálnának egymás közt. Aligha véletlen, hogy a darab második részében már nem hús-vér fiatalok viaskod­nak, hanem két lábon járó tételek. Kár ezért a színvonal­esésért, már csak azért is, mert Hegedűs Tibor egyéb­ként jól kamatoztatta rádió­ismereteit. Legalább annyira, mint a rendező Csere S. Miklós dr., aki hangulatos előadást kerekített ama • bizonyos kér­dőjel körél Zöldi László is FILM * Kovács András nem kedve­li a látványos filmművészke­dést. A hódító színes technika, az operatőri bravúrok, a lát­ványelemek eluralkodásának korában rendületlenül és meg­megújuló hittel vallja hogy pusztán a gondolatok erejére támaszkodva is lehet filmet csinálni. A magyar ugaron­ban is a dialógusok hordozzák a tar­talmat (a forgatókönyvet a rendező írta). Illyés György operatőr statikus kameraállá­sai is az emberi arcra kon­centrálnak, szinte letapogat­ják a vonásokat, hogy földe­rítsék a mondatok mögöttes területét. A Tanácsköztársaság bukása után, a fehérterror idején ját­szódik a film. Az Adyból vett cím az ország állapotára utal. A kommüin vezetői halottak, emigráltak, vagy illegalitásba kényszerültek. A terrorral párhuzamosan megkezdődik az ellenforradalomhoz való al­kalmazkodás vagy — a job­bakban — az ellenállás útjai­nak keresése. Az utóbbiak közé tartozik a film központi alakja: Zilahy Kálmán gim­náziumi magyartanár. A Ta­nácsköztársaság idején szim­patizáns volt, és a terror alatt is megmaradt baloldalinak. Vitatkozik az egykori népbiz­toshelyettessel, Pálossal a kom­mün vezetőinek néhány helytelen cselekedetéről, de őt magát habozás nélkül el­bújtatja a lakásában. Az el­lenforradalmi rendszer gim­náziumi képviselői megpró­bálják a keblükre ölelni (emiatt néhány radikális diák­ja, akikben a Tanácsköztár­saság idején ő keltette fel a forradalmi gondolatokat, el­fordul tőle), Zilahy azonban, ha egyelőre csupán passzív­­lelkiismereti alapon is, a rendszerrel való szembenállást választja. A film vége sejtetni engedi, hogy lelkes diákjaival egymásra fognak találni, s eb­ből megszülethet a jövő győ­zelme. Kovács András nemcsak a konkrét történelmi­­ helyzetet elemzi filmjében. A hatalom demokratikus gyakorlának kérdései, a tömegek bevonása a legszélesebb értelemben po­litikai jellegű döntésekbe, mint problematika éppúgy megjelenik A magyar ugaron­­ban, mint korábban a Falak­ban és másutt. Ilyen értelem­ben is folytonosságot érzünk a rendező alkotóművészeté­ben : a közéleti gondolkodás szenvedélyességét. Latinovits Zoltán társalko­tói szinten fogalmazza meg Zilahy szellemi arculatát, em­beri jó tulajdonságait, bizony­talankodását, töprengését. Aligha van , ma még egy olyan színészünk, akinek mozdulatlan arcáról úgy ol­­­­vasható le a gondolkodás bel­ső folyamata, mint Latinovitsé­­ról. Drahota Andrea és Horváth Sándor egy-egy markáns alakítását kell még kiemelnünk. Koltai Tamás A MAGYAR UGARON KÖNYV Csörsz István megjelentette harmadik könyvét, igen di­cséretes szorgalomról téve ez­zel tanúságot, hiszen a „Sírig tartsd a pofád" óta alig két év telt el. A konjunktúra romboló ha­tással van az emberekre. Ez alól sajnos az írók sem kivé­telek. Már a Vastövis című könyve megjelenése után enyhe meglepetést éreztünk, mert az egyébként igen gyen­ge könyv saját hibáin kívül tendenciát is jelzett, olyan igénytelenségre való hajlamot, ami azután világra hozta ezt a harmadik művet, de nem az olvasók örömére. Ez még nem lenne baj, az olvasó olykor a rossznak is örül. Két dologról szeretnék né­hány sorban itt beszélni. Mindkettő fontosabb, mint hogy ez az Okos madár című könyv jó, vagy rossz. Mind­kettő Csörszre tartozik, és né­mileg másokra is, talán az olvasókra is. Az egyik: Csörsz István sajnos nem tudta erényévé tenni saját módszerét, de megválni sem képes tőle. A magnetofon használatára gon­dolok. Bár a fülszöveg „egy­szerű”­ regényt ígér, valójá­ban nem egyszerű, hanem a nyelvet lazító, sőt romboló regény született. Rombolni csak valamiért lehet és itt kényelemből rombolt az író. A másik: a keresett egysze­rűséggel, egyes szám máso­dik személyben lezajlott — nem mondhatom, hogy meg­írt — könyv tartalmilag se tud annyira megkapó lenni, hogy stílushibáitól eltekint­hessünk. Története a naturalizmus és nem a realizmus igényét elé­gíti ki. Annak is pubertásos válfaja, vagyis a különféle diákújságok én-novelláinak lovagkori világa ez­­ önma­gában érdektelen világ. Eh­hez pedig az olvasónak már van köze, hiszen állítólag rá kell (kellene) hatni. Mielőtt vaskalaposnak nevez valaki, megjegyzem: én azzal is meg­elégednék, ha olyan egyedi megfigyeléseket mutatna be a szerző, amelyeket a magam számára általánosítva érté­kesíthetnék. Itt azonban erről szó sincs. Az író által ábrá­zolt "­világ egyedisége semmi­lyen szinten sem több érde­kes akváriumnál (hogy a cím­mel ne kerüljek ellentmon­dásba : madáretetőnél.) Az írót kellő düh feszíti, amikor ezt a kalickát a földig pocs­kondiázza. Az „igazi élet” el­lenpéldájával igyekszik ha­tásosabban, eltépni minden érzelmi szálat, ami oda kö­tötte, köthette. És ellenpélda­ként, az Igazi Élet példája­ként a könyv második részé­ben olyan szép­­és közhely­szerűen nosztalgikus mód­szerét írja meg a valóság előli menekülésnek, ami után nem hihetjük komolyan, hogy hőse lélektanilag átgondolt lenne. Ha pedig az, akkor legalább olyan érdektelen, mint az első részben „meg­mutatva megsemmisített” al­­beat társaság, a madárkalicka többi madarai. Mit tanulhatnánk ebből? Hogy kormányozni jó? És a part menti lányok sem meg­­vetendők? Hogy ne járjunk rossz társaságba? Igazán saj­nálom, hogy jobb kérdések nem jutnak eszembe, így az­után befejezésül csak any­­nyit szeretnék megjegyezni, hogy a romantika már né­hányszor meghalt és a való­ságot pótló pózok egyre ne­vetségesebbek lesznek. Ezért aki hemingway-i jéghegyek megteremtésére vállalkozik, ne feledje: a víz alatti rész a fontosabb: a kilenctizedi Mikes Tamás Csörsz István: OKOS MADÁR 73/1114MAGYAR IFJÚSÁG RÁDIÓ MÁRCIUS 16. PÉNTEK KI 12.35: Tánczenei koktél. 17.20: 48-as dalok. 17.36: Mik­­rofórum. Mi és a nemzeti múlt. Vitavezető: Szakály Fe­renc. Az Ifjúsági Rádió mű­sora. P: 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenedélutánja. 19.00: Verdi: Nabucco. Köz­vetítés a Debreceni Csokonai Színházból. MÁRCIUS 17. SZOMBAT K. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45: Melódiakoktél. 15.10: Csak fiataloknak ! Komjáthy György tánczeneműsora. 16.00: 168 óra. 18.40: Dalok Petőfi Sándor verseire. 19.30: A Rá­dió vidám zeneiskolája. Czi­­gány György és Sebestyén Já­nos műsora. 21.00: Az élete regény volt. Ahol az ég a földdel összeér . . . Dokumen­tumműsor Antoine de Saint- Exuperyről. P. 14.50: Éneklő Ifjúság. 16.05: Közvetítés bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 18.15: Kíváncsiak Klubja. Az Ifjú­sági Rádió műsora. 19.30: A történelemtanítás gyakorlatá­ból. Riporter: Eőry Éva. Az Ifjúsági Rádió műsora. 22.04: Ritmus és melódia. MÁRCIUS 18. VASÁRNAP K. 10.03: „A kamaszizmok tündérszárnyán”. Illyés Gyu­la simontornyai évei. Az If­júsági Rádió műsora. 10.52: Ötven évvel Petőfi előtt. He­gedűs Géza előadása. II. rész. 16.25: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről (II., félidő). 17.40: Közvetítés az Irodalmi Színpadról. Az apos­tol, Petőfi Sándor elbeszélő költeményét színpadra alkal­mazta Takács Imre. P. 8.30: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Bar­tók-műveket énekel. 10.40: Szívesen hallgattuk. Vasárna­pi koktél. Komjáthy György tánczeneműsora. 14.00: Táska­rádió. Az Ifjúsági Rádió ze­nés műsora. 15.25: Körkap­csolás bajnoki labdarúgó­­mérkőzésekről (I. félidő). 19.07: Jelenidőben. IV. évf. 3. sz. Honnan hová tart a III/B? 19.42: Küldöm a frigy­ládát. Ady Endre versei. Elmondja: Gábor Miklós. 23.10: Made in Hungary. Könnyűzene, tánc­zene, dzsessz. MÁRCIUS 19. HÉTFŐ­K: 12.35: Tánczenei koktél. 16.05: Bemutatjuk új kórus­felvételeinket. A Veres Pálné utcai gimnázium énekkara énekel. 17.40: Van új a Nap alatt. Tudományos híradó. 20.50: Országos Kodály Mű­veltségi Verseny. A békéscsa­bai Rózsa Ferenc Gimnázium és a pécsi Janus Pannonius Gimnázium páros versenye. P. 14.00: Kettőtől hatig ... A Rádió kívánságműsora Eszter­gomból. 18.55: Közkívánatra! Dorottya vagy a dámák dia­dala a farsangon. Furcsa vité­zi versezet. Csokonai Vitéz Mihály elbeszélő költeményét rádióra alkalmazta és rendez­te: Bozó László. (II. rész.) MÁRCIUS 20. KEDD K. 9.35: Verbunkosok, ka­tonadalok. 12.35: Melódiakok­tél. 14.48: Éneklő Ifjúság Bu­dapesten. Részletek a Ganz- MÁVAG Művelődési Központ­ban tartott hangversenyből. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 21.03: Tavaszi krónika. Irodalmi do­kumentumműsor a Tanács­­köztársaságról. P. 12.25: Kórusok, hangszer­­szólók. 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délután­ja. 18.10: Rádió Szabadegye­tem. A modernségről. 18.35: Operamúzeum. Wagner: Tann­häuser. Háromfelvonásos opera. MÁRCIUS 21. SZERDA K: 12.35: Tánczenei koktél. 14.30: Nőkről nőknek. A Jö­vő asszonya a jövő társa­dalmában. 16.24: Kóruspódium 17.25: Közvetítés az Újpesti Dózsa—Juventus BEK-mérkő­­zésről (I. félidő).­­ P: 8.50: Dalok a Tanácsköz­­társaságról. 9.03: Kíváncsiak a Klubja. Az Ifjúsági Rádió műsora. 11.55: A zene hullám­hosszán. 17.00: Klubrádió. Nyilvános adás a Budapest közszállóból. 17.00: Ötórai tea. 19.05: Georg és Ira. Epizódok Gershwin életéből. Juhász Előd összeállítása. Az Ifjúsági Rádió műsora, (ism). MÁRCIUS 22. CSÜTÖRTÖK­­. 9.06: A Rádió Opera­színpada. Verdi: Az álarcos­bál. Háromfelvonásos opera. 12.35: Melódiakoktél. 15.10: Az óra újra indul. Rapcsányi László dokumentumműsora az államosítás 25. évforduló­jára. P. 14.00: Ifjúsági randevú kettőtől hatig... A műsort Szilágyi János vezeti. Játsszunk bábszínházat! Gyermekbábosok országos fesztiválja XII. rész. 14.25: Pedagógusok fóruma. Audio­vizuális eszközök iskoláink­ban. 15.25: A horgászat ked­velőinek. Fent és lent. 16.00: „Harcoló bányász”. Doku­mentumfilm. 17.30: Delta. Tu­dományos Híradó. 18.00: Méz­­ga Aladár különös kalandjai. Magyar rajzfilmsorozat. Va­ria. 19.00: A „Hét”. 20.05: Önök kérték... A Televízió kívánságműsora a nézők leve­lei alapján. 21.35: Vallomások prózában. Bródy Sándor szü­letésének 110. évfordulóján. 22.00: Telesport. 1. Hungária Kupa nemzetközi cselgáncs­verseny döntős felvételről. 2. Sporthírek. MÁRCIUS 20. KEDD 17.20: Kincskeresők. Lengyel rövidfilm. 17.30: Természetba­rát. A Telesport turisztikai magazinja. 17.45: Rólad van szól Fiatalok önismereti mű­sora. 18.15: „Egészségünkért!” 18.20: Fél óra a családról. . . 18.50: Játék a betűkkel. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Szülőváro­sunk Budapest. I. Budapest évezeredei. 20.20: Gergely Sándor: Vitézek és hősök. Tv-Játék. 22.15: A festészet kalandjai. Svájci képzőművé­szeti filmsorozat, II. rész. MÁRCIUS 21. SZERDA 15.50: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvé­teli vizsgákra. 16.40: Forradal­mi Ifjúsági Napok. Az eszter­gomi 1919-es emlékműsor köz­vetítése felvételről. 17.25: Te­lesport. II. Dózsa—Juventus Bajnokcsapatok Európa Ku­pája labdarúgó-mérkőzés. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Szülő­városunk Budapest. II. rész: Évszakok. 20.20: Olvasta-e? Móricz Zsigmond: Szerelem. 22.00: Kocsis Zoltán hangver­senye. 22.20: Bayern München —Ajax Amsterdam labdarú­gó-mérkőzés (BEK) közvetí­tése Münchenből. MÁRCIUS 22. CSÜTÖRTÖK 17.25: Mindenki közleke­dik... 18.00: TTT-Magazin. 20.00: Szülővárosunk Buda­pest. III. rész: Nemzedékek. 20.20: Hosszú, forró nyár. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat. IV. rész. 21.20: A TV Galériája. Közvetítés Far­kas Ádám szobrászművész kiállításáról. 21.50: Világtörté­net képekben. MŰSOR­KALAUZ TV MÁRCIUS 16. PÉNTEK 17.05: Öt perc meteoroló­gia . . . 17.10: Síppal, dobbal, énekszóval. Három szombat­­helyi iskola bemutatása. 18.05: Ifjúsági Telemagazin. 18.45: Jó ügy szolgálatában. Politi­kai tanfolyam. 20.00: Pirx ka­landjai. III. rész: Víkend a Marson. 21.20: Bernáth Aurél. MÁRCIUS 17. SZOMBAT 14.30: Michel Vaillant V. rész. 15.00: Asztalitenisz férfi BEK-döntő. Bp. Spartacus— Vjesnyik Zágráb. 17.35: Hírek. 17.40: Képes Krónika. 18.20: Kicsoda—Micsoda? 19.00: Új­pest határán. Munkások Bu­dapestje. Dokumentumfilm. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Minden lében két kanál. „Mindet vagy semmit”. 20.50: A 88 éves Casals. Magyarul beszé­lő amerikai dokumentumfilm. 21.55: Éjszakai előadás. Rose­marie. Magyarul beszélő NSZK film. MÁRCIUS 18. VASÁRNAP 9.50: A Tenkes kapitánya, ifjúsági tv-filmsorozat XII. rész­ .Nincs kegyelem. 10.15: EXPRESS A KISZ központi bizottságá­nak kezdeményezésére az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács 108.— Ft-ért egy­hetes üdülést biztosít az EXPRESS IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA szervezésé­ben, az élelmiszer- és fagaz­daságban, a vízgazdálkodás­ban és az ÁFÉSZ-ekben dol­gozó fiatalok részére. A rész­vételi díj a szállás és a napi háromszori étkezés költségeit foglalja magában. A szolgál­tatások első napon vacsorával kezdődnek és a hetedik na­pon ebéddel fejeződnek be. A beutalók befizetés ellenében (készpénzben, vagy csekken) átvehetők az EXPRESS me­gyei kirendeltségein az üdülés kezdete előtt legkésőbb 10 nappal. Elhelyezés a HOTEL IFJÚSÁG (Budapest II., Ziva­tar u. 1—3.) 4 ágyas, fürdő­szobás szobáiban. Program­ajánlataink : zenés, táncos is­merkedési est, színház- és mozilátogatás, városnézés kü­­lön autóbusszal, az Országház és a Várnegyed megtekintése, utazás az új metrón, tájékoz­tató mezőgazdaságunk helyze­téről, élelmiszeripari üzem­ek megtekintése, baráti találkozó, borkóstoló. SLÁGER­­11 Hetek száma 1 (3) Kakukkos karóra — LGTO 2 (2) Napfény kell a virágnak — KORMA GYÖRGY 10 3 (5) Elbújtam — KONCZ ZSUZSA 11 4 (1) Add már, uram, az esőt — KOVÁCS KATI 11 5 (8) Lepihenni melletted — BERGENDY2 6 (4) Vad viharban élek — NON-STOP7 7 (6) Gondolj néha rám — ILLÉS 11 8 (7) Egy viharos éjszakán — CORVINA 11 9 (9) Mondd el, ha kell — KONCZ ZSUZSA 11 10 (13) Hull az elsárgult levél — EXPRESSZ2 11 (14) Csak egy szóra — LGT9 12 (15) Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel — GENERÁL 11 13 (10) Hol vagytok, cimborák —, KORDA GYÖRGY 11 14 (11) Ne nézz a Napba — BÓDI MAGDA­ 15 (-) Préri Méri — KOÓS JÁNOS 1­1 Mostani (Legutóbbi) helyezés

Next