Magyar Ifjúság, 1973. július-szeptember (17. évfolyam, 27-39. szám)

1973-08-24 / 34. szám

minőségű, szinte tökéletes nyomfelvételt ad a rendőrség is*­ kezébe­ ­­n tettes mindig hagy nyomot! Rendőrtiszt barátomtól hal­lottam, hogy az egyik betörő a helyszínen felejtette személyi igazolványát. Elmosolyodtam a történeten és éppen rosszmájú megjegyzést akartam tenni a nyomozásra, amikor hozzátet­te, hogy valamit mindig a helyszínen felejtenek a bűnö­zők. Én állítottam, hogy van­nak okos, rafinált bűnözők is, ő pedig néhány, tudományos­technikai eredmény krimina­lisztikai felhasználásával ér­velt. S hogy végül is melyi­künknek volt igaza? Úgy látszik, nem lehet elég körültekintő egy bűnöző. Ré­gebben a helyszínen hagyták az ujjnyomatukat, mire a szak­emberek kidolgozták az ujj­­nyomatrögzítés és azonosítás módszereit és a daktiloszkópiá­­val erős, megbízható segítőtár­sat kaptak a bűnüldözők. Ma azonban már minden va­lamirevaló betörő kesztyűben dolgozik. Lehet-e azonosítani a kesztyűtől származó nyomo­kat? A prágai rendőrségnek, amikor egy betörés helyszínén kesztyűnyomokat talált, már rendelkezésére álltak a külön­böző bőr-, szövet- és gumikesz­tyűk nyomainak azonosítási módszerei. Köröm- ás föllenyomat Mindig újabb és újabb fel­adatokat kell megoldani a kri­minalisztikának. F. Thomas és H. Baert lengyel tudósok a körömnyomok azonosításával foglalkoztak. Megállapították, hogy a köröm belső oldaláról a hosszanti barázdák jól felis­merhetők, egymástól való tá­volságuk, egyéni részleteik sa­játos rajzolatot mutatnak, ame­lyekben 6 év elmúltával sem következik be változás. Svájcban füllenyomatok alapján derítettek fel tettese­ket. A fül méreteinek, formá­jának és rajzolatainak ugyan­úgy sajátosságai vannak, mint az ujjlenyomatoknak. Sőt az ilyen füllenyomatok a szak­embernek még többet is el­mondanak. Következtetni lehet belőlük a fejformára, a test­­magasságra és a jobb- vagy balkezességre is. A füllenyomatok mellett ki­dolgozták az orr-, a homlok- és az ajaknyomok azonosításá­nak módszereit is, és ezek a bírósági tárgyaláson már nem számítanak rendkívüli szakmai érdekességnek. S mit mond egy eldobott csokoládédarab? 1964. június 14-én feltörték a beloianniszi Béke Tsz cukrászdáját. A hely­színi szemlén egy csokoládé­darabot találtak, rajta jól ki­vehető harapásnyommal. 5 év­vel később más bűncselekmény elkövetése miatt letartóztatták Vagyina Istvánt és Lazaridisz Janiszt, akiket korábbi betö­réssel is gyanúsítottak. Foga­zatukról gipszmintát vettek, s a torkosság nyoma súlyos bi­zonyíték lett ellenük. Láthatatlan cipőnyomok A körültekintő, gondos betö­rő, amikor elhagyja a kifosz­tott lakást, hátranéz, hagyott-e maga után lábnyomot. S ha nem, nyugodtan távozik. Pe­dig lenne oka nyugtalanságra. A szakemberek az angol bel­ügyminisztérium megbízásából egy hologram-felvevőkészülék prototípusát dolgozták ki. Se­gítségével olyan cipőnyomok­ról készítettek felvételt, ame­lyet szabad szemmel nem le­hetett látni és az eddig ismert technikai eljárásokkal sem le­hetett láthatóvá tenni. Nagyon sok anyag, ha terhelésnek van kitéve, összenyomódik és ere­deti állapotának visszanyerése időt vesz igénybe. Bizonyos időkülönbséggel két hologram­felvételt készítettek, majd a két képet egymásra másolták. Az előzőleg terhelésnek kitett anyag a két felvétel időpontjá­ban, az eredeti állapot vissza­nyerésének két különböző stá­diumában volt. A képek egy­másra másolásakor ez a kü­lönbség mutatkozik meg, és tökéletes nyomfelvételt ad. A hanglenyomatot már elfogadják bírósági bizonyító anyagként Bizonyos időkülönbséggel felvett és egymásra másolt cipőnyom hologramfelvétele. Azonosítható ttt Tudomány Öv '­s technika a bűn­üldözés szolgálatában

Next