Magyar Ifjúság, 1973. október-december (17. évfolyam, 40-52. szám)
1973-10-12 / 41. szám
12 JL4 UTCN A tenyérláncokban megbúvó olajfoltok még a műszakot idézték, mert ezen a napon senkinek sem volt türelme alapos tisztálkodásra. Mindenki sietve-kapkodva öltözött. Valami megnevezhetetlen szorongás még a napi munka utáni kellemes fáradtságot is elnyomta, a megszokott tréfák is elmaradtak. — Katit kell megválasztanunk — mondták nagy komolyan egymásnak bizonygatva igazukat —, végül is ő rázta „egyenesbe” alapszervezetünket. Az első 15 perc A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyára köszörűsüzemének KISZ-vezetőségválasztó taggyűlését hetek óta tartó izgalom előzte meg. Az történt ugyanis, hogy a III- es alapszervezetben nem sokkal az előző választás után visszahívták a titkárt, mert hanyag, nemtörődöm módon intézte a fiatalok ügyeit. Érezték valamennyien, hogy azóta „minden megváltozott”, hogy Kövér Kati, új vezetőjük becsülettel végzi dolgát, de mégis nyugtalankodtak, hogy vajon a „felsőbb vezetés” is elégedett-e munkájukkal. Féltették Katit, mert tudták, hogy az „ostor” először a vezetőn csattan ... A taggyűlés első 15 perce mégis másfajta képzetet keltett a kívülálló érdeklődőben A formális, sietve elhadart köszöntő szavak és a sebtében kijelölt alkalmi tisztségviselők megválasztása közben arra gondolhatott bárki, hogy a köszörűsüzem fiataljai közös VEZETŐSÉG VÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEK A KISZ - ALAPSZERVEZETEKBEN programra sietnek. A gépies gyorsasággal magasba lendülő kezek talán választási „világcsúcsot” jelentettek: igen és újra igen. Aztán amikor Kövér Katalin, az alapszervezet KISZ-titkára hozzákezdett beszámolója felolvasásához, az addig tapasztalt ideges türelmetlenség egy csapásra feloldódott. Kényelmesen hátradőltek a székeken, s talán még mondták is: „no végre, megérkeztünk”. Mindenki ezt a pillanatot várta-sürgette magában. Lakkozás nélkül A köszörűsüzem fiataljaira, a gépmunkásokra és meósokra éveken át nem lehetett egy rossz szót sem hallani. Nemcsak a kötelező munkájukat végezték el becsülettel, hanem pluszfeladatokra is tellett erejükből-idejükből. Aztán a tavalyelőtti választás után kezdték szűkebben mérni a dicsérő szót. — Rosszul választottunk — mondja erről Kati —, az akkori titkár nem törődött velünk. Látszatfeladatokat vállaltunk, és így természetes, hogy mindenben elmaradtunk. Jegyzőkönyvet mutat, amely a hideg tényeket rögzíti „ ... a vezetőség soraiban ellentétek mutatkoztak. Ilyen körülmények között nem lehetett jól dolgozni, és sok jogos bírálat érte alapszervezetünket. Több próbálkozás után sem sikerült a kívánt eredményt elérni.” Törvényszerű, hogy egy viharos gyűlés után visszahívták az addigi titkárt, aki alig fél év alatt bizonyította alkalmatlanságát, és új vezetőt választottak, Kövér Katit. — Egy csapásra akartunk ismét a legjobban dolgozó alapszervezetek közé emelkedni — vágott a problémák elevenjébe beszámolójában Kati —, és közben egy sor napi feladatról elfeledkeztünk. Üzemrészünk, fiataljainak alig fele szervezett ifjúmunkás, és el kell mondanom, hogy nagyon keveset tettünk a KISZ-taggá nevelésükért. Elhanyagoltuk a szakmunkástanulók foglalkoztatását is. Természetesen az eredményeket sem hallgatta el. Újra 100 százalék fölé emelkedett az üzemrész fiataljainak teljesítménye, több nagy sikerű rendezvényen vállaltak oroszlánrészt a munkából — például a debreceni munkás-paraszt találkozón és a kommunista műszakokon is rendszeresen részt vettek. A titkári beszámolót és a hozzászólásokat a „hivatalos kortesbeszéd” követte. Nem mintha kevéssé lett volna meggyőző a Kati vezetésével elért eredmények sora, mégis így kívánta a tisztesség. — 1968 óta dolgozik a gyárban — kezdte Kati „bemutatását” Kovács Ibolya. — Nemcsak az elmúlt másfél esztendő bizonyította, hogy alkalmas a titkári teendők ellátására, hanem már korábban is láthattuk, hogy lehet számítani Szemük előtt, a köszörűsüzem közösségében vált a hajdani „négyórásból” igazi munkásnő. Otthoni környezete csak az első lépéseit segítette, bent a gyárban lett felnőtt, társ a munkában és örömben egyaránt. A választást megelőző szünetben már mindenki megnyugodott. A felborított menetrend Kövér Katit egyhangúan újraválasztották. Még a meghívott vendégeket is meglepte, hogy a fiatal munkásnő milyen céltudatosan keresi alapszervezetének gondjait, és vázolja fel a megoldás lehetőségeit. Valamennyien érezték, hogy valami új kezdődik a „III/lesben”. A választásnak az MGM- ben is „előre megszabott menetrendje volt”. Jelölés, hozzászólás, szavazás stb. A közös örömöt azonban nem lehetett megtervezni előre. És bár sötétedés előtt befejeződött a taggyűlés, senkinek sem volt mehetnékje. Sokakat sürgetett pedig a vonat, hiszen a társaság közel negyven százaléka naponta vidékről jár be dolgozni. Végül is együtt maradtak — immár „nem hivatalosan”. Beszélgettek az üzemről, a közeljövőben érkező új gépekről és természetesen önmagukról, hogyan tovább. Ennek megoldását már délután megtalálták. Talán ezért is volt olyan jó kedvük. Sáfrán István A titkos szavazás eredményeképpen marad a „régi titkár" Kövér Kati az elmúlt esztendők munkáját értékeli FOTÓ: IKLÓDY III /1 -es alapszervezet tagsága jóváhagyja a beszámolót