Magyar Ifjúság, 1974. január-április (18. évfolyam, 1-17. szám)
1974-01-04 / 1. szám
ÚJ VASAS GENERÁCIÓ SZABOLCS BAN Nede István Nyírtelekről jár be, és otthon a helyi MEZŐGÉP-nél akar dolgozni Tóth Sanyit édesapja biztatta: „Légy forgácsoló!" „Elnök: igazgató jelenti, miszerint a f. év december hó 28. tartott városi képviselet gyűlésén az alsófokú ipariiskola szervezete olvastatván, az minden megjegyzés nélkül helyeslőleg vétetett tudomásul, s ez alkalommal a városi polgármester Úr az ipari iskoláról tett jelentésében a megválasztott tanítói karról is dicsérőleg emlékezett meg.” (Az 1883. november 4-én alapított Nyíregyházi Ipariiskola első tantestületi gyűlésének jegyzőkönyvéből.) 266 tanuló. Ennyi volt a Nyíregyházi Ipariiskola 1885—86-os tanévének végén az iskola létszáma. Azok, akik csak hozzávetőlegesen is ismerik Szabolcs-Szatmár „fővárosának” mai szakmunkásképzését, bizonyára elmosolyodnak: ez is valami?! Hiszen ma már ezrekben beszélünk, itt találjuk az ország legnagyobb létszámú szakmunkásképző iskoláját, új tanintézet, tanműhely, kollégium, épül a városban, a nyírségi homokkal együtt köt meg szülőföldjén a „szabolcsi gyerek”. Mégis tiszteletet érdemel a hőskor, néhány felvilágosult és előretekintő nyíregyházi iparos, polgár törekvése, akik már egy évvel korábban megvalósították az 1884-es Ipartörvény 82. §-át: „a tanoncz mindaddig míg tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni”. Ma 15 szakmunkásképző működik a megyében tízezer fiatallal, ennek fele Nyíregyházán tanul. Többségük — 82,8 százalékuk — ipari, illetve építőipari szakmunkás-bizonyítványt szerez. A 107. számú Mező Imre Szakmunkásképző Intézet igazgatója, Bartha Dénes az öreg épület múltjáról és jelenéről beszél. A vasárnapi iskolák (délelőtt istentisztelet, délután iparosok tanodája) ma már történelem. Az épület volt kollégium is, üzemeltetéséről a Gyermekvédő Liga gondoskodott, és a tanulók száma a háborús évek kivételével állandóan növekedett. Ma 12 tanteremben 1647 tanuló 51 tanulócsoportban képezi magát. Szűken vagyunk, ezt talán mondanom sem kell. Harminchárom szakma elméleti részét oktatják itt, öt profilunk: a villamosipar, faipar, bőripar, ruházat, szolgáltatóipar. Mindennap két műszakos elméleti oktatás van, egyébként nem győznénk, így sincs soha egy szabad tantermünk. Iskolai tanműhely híján a gyakorlati oktatást a vállalatok biztosítják. Az igazgatóhelyettes arca mégis vidám. Nem csoda, hiszen már épül az új iskola, nem messze, a Dugonics utcában. — 1973 április elején volt az alapkőletétel (alapító okmányt, forgalmi pénzeket és napi sajtót helyeztek a betonba ágyazott páncélkazettába) — teríti ki az asztalon a tervrajzokat Tőkés Kálmán igazgatóhelyettes. — Az épít- TANUL