Magyar Ifjúság, 1974. január-április (18. évfolyam, 1-17. szám)
1974-01-04 / 1. szám
Nyomozás szupernehéz elemek után Itt Nyomozásra hívjuk a kedves olvasót. Mielőtt tisztáznánk, hogy mi is a nyomozás tárgya, ismerkedjünk meg a helyszínekkel. A San Franciscó-i öböl környékén gyorsforgalmi utak vezetnek a föld alatt. Az egyik 250 méterrel a felszín alatt elhelyezkedő alagutat, amely két gyorsforgalmi út közötti összeköttetést biztosítja, több éven keresztül szigorúan őrizte a biztonsági szolgálat és a rendőrség. Ha valakinek sikerült volna az őrök éberségét kijátszania, s megközelítenie az objektumot, akkor nagy tartályokat, bonyolult elektronikus műszereket láthatott volna. A laboratóriumban csend honolt, csak néhanéha villant fel a fény valamelyik műszeren. Magányos hajó szelte a hullámokat a Csendes-óceánon. A matrózok ultrahangos berendezésekkel állandóan mérték a víz mélységét. A mélység 1000 méter — még nem elég, menjünk tovább. 2000, 3000, 4000 méter, még mindig nem elég. Később a műszerek tanúsága szerint már 5000 méterrel van alattuk a szilárd felszín, itt megállnak. Bonyolult berendezéseket bocsátanak le a tengerbe, több tonnányi anyagot hoznak a felszínre. Gondosan elraktározzák, majd ismét a szárazföld felé indul a hajó. Ugyanebben az időben hosszú teherautóoszlop halad a sivatagban. A geológusok által javasolt helyet elérve tábort vernek, fölállítják a fúróberendezést. Hosszú, fárasztó munka után elérik azt a réteget, amelyben a keresett folyadék rejtőzik. Tartálykocsik sorakoznak a kúthoz, egymás után indulnak rakományukkal a legközelebbi vasútállomásra, itt átrakják a szállítmányt az észak felé induló hosszú tehervonatokra. A föld minden táján emberek milliói ülnek a tv képernyője előtt. Az Apolló űrhajó utasainak Hold-sétáját közvetítik egyenes adásban. Ezen a sétán az űrhajósok kőzeteket gyűjtenek. Néhány néző különösen izgatott. Megpróbálják felbecsülni az eddig összegyűjtött kőzet menynyiségét. Egyikük boldogan felsóhajt, ennyi talán már elég is lesz, rövidesen munkához láthatunk. Még folytathatnánk tovább a helyszínek ismertetését, szólni kellene a kamcsatkai vulkánokhoz indult csoportról és a régi pravoszláv templomok kincseinek szerepéről is, de ideje, hogy eláruljuk, mi is történt valójában a felsorolt helyszíneken. Nem fontos titkok felderítésére törekvő kémszervezetről, nem is egy sivatagi olajsejkségben elképzelhető esetről van szó. Nyomozást ígértünk a cikk elején, de el kell oszlatni egy esetleges félreértést. Nem bűntény nyomait kutatják, hanem a modern tudomány, a magfizika keresi egy ismeretlen jelenség nyomait, az említett helyszíneken ehhez a nyomozáshoz gyűjtenek anyagot. A keresést a szokásosnál is izgalmasabbá teszi, hogy abban sem vagyunk biztosak, létezik-e vagy létezett-e a keresett dolog. Néhány alapvető magfizikai fogalommal kell megismerkednünk ahhoz, hogy megértsük, mit is keresnek a tudósok. Felezési idők Az atommagok pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból épülnek fel. A protonok száma, a rendszám határozza meg az elemek kémiai viselkedését. Azonos protonszám mellett egy elem különböző számú neutront tartalmazhat, ezeket nevezzük az adott elem izotópjainak. A protonok és neutronok számának összege adja meg a tömegszámot. A természetben 94 elem körülbelül 300 izotópra fordul elő. Az elmúlt évtizedek során további 1200 izotópot állítottak elő mesterségesen. A ma ismert legnehezebb izotóp a 105-ös rendszámú (105 protont tartalmazó) 262 tömegszámú atommag. A nehézelemek nem stabilak, különböző bomlásmódokon keresztül stabil elemekké alakulnak át. Ez az átalakulás végbemehet részecskekibocsátással (az atommag radioaktív sugárzást bocsát ki, és így alakul át stabilabb izotóppá) vagy külső behatás nélkül, spontán két közel egyenlő tömegű, részre is széthasadhat és így jönnek létre a stabil izotópok. Ennek az átalakulási folyamatnak fontos jellemzője a felezési idő, az az időtartam, amely alatt a kezdetben jelen levő atommagok fele elbomlott, átalakult. A 92-es rendszámú, 235-ös tömegszámú uránnak a felezési ideje néhány százmillió év, de a 102—103 körüli rendszámmal rendelkező elemek már csak néhány másodperc felezési idővel rendelkeznek, egyes izotópok felezési ideje a másodperc nagyon A Hold kőzet és a Hold-por is feleletet adhat a kérdésre: valóban léteznek-e szupernehéz elemek - ' »»'■ v- •" ' •. . " • XH we*. r'p • 1