Magyar Ifjúság, 1974. szeptember-december (18. évfolyam, 36-52. szám)
1974-09-06 / 36. szám
BECSENGETÉS UTÁN A HARMINCADIK ÚJ TANÉV Lassan kopni kezd a nyári barnaság, egyszer volt emlékké halványodik a vakáció megannyi élménye. Kérlelhetetlen valósággá és tanárnak, diáknak egyaránt mind természetesebbé válik az új tanév, amely éppen olyan, mint máskor. Éppúgy új ismereteket ad, leckéket és feleleteket sorakoztat egymás mellé, mint a tavalyi vagy a tavalyelőtti, és mégis eltér a megszokottól. Jubileumi esztendő. A harmincadik, amelyet szabad hazában kezdett meg és jár végig a diáksereg. Adatok Most szeptemberben több mint másfél millió kis- és nagydiák kezdte meg a munkát. Az általános iskolákban 1 millió 34 ezer fiatal oktatását kezdték meg, köztük 156 000 elsősét, akik — a demográfiai helyzetnek megfelelően — csaknem 10 ezerrel többen vannak, mint tavaly. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 210 ezren tanulnak, közülük 56 ezren elsőévesek. Hazai „csúcsot” döntenek meg a felsőoktatásban: a nappali, az esti és a levelező tagozatokon tanuló fiatalok együttes létszáma ebben a tanévben haladja meg először a 100 ezret. Soraikban minden eddiginél többen, mintegy 16 ezren kezdhetik meg egyetemi-főiskolai tanulmányaikat a nappali tagozaton. A dolgozók általános és középiskoláiban még nem összegezték a létszámot — a jelentkezés nem zárult le végérvényesen —, ám ha ezek leendő tanulóit is hozzávesszük, több mint másfél millió diák kezd munkához a jelenlegi tanévben. Munkarend A tanév rendjében nem történnek lényeges változások, a korábbi esztendőkhöz hasonlóan folyik majd a munka. Az iskolaév eredményes lezárásához az általános iskolákban 198 tanítási nap teljesítése szükséges. A gimnáziumok I—III. osztályában 192, a IV. osztályokban 174 a kötelező tanítási napok száma. A tanévet mindkét iskolatípusban június 12—17. között — az igazgatók által kijelölt napon — fejezik be a tanévzáró ünnepségekkel. A középiskolák IV. osztályában május 10-e lesz az utolsó tanítási nap. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák időpontjait az érvényben levő szabályzatok alapján külön rendelkezésben később jelölik ki. Legfontosabb: a nevelés A tavalyi tanévben sok új intézkedés látott napvilágot, csökkentették a diákok túlterhelését, bizonyos változtatásokat hajtottak végre az értékelésben, az osztályozásban, új rendtartást vezettek be az iskolai élet demokratizmusának erősítésére. Ezeknek a külön-külön is jelentős módosításoknak igazi hatása több év munkája nyomán mutatkozik majd meg. Ezért is döntöttek úgy az illetékesek, hogy a most kezdődő tanévre nem adnak ki új, valamennyi iskolatípus valamennyi tanulóját érintő intézkedést, hanem a tavaly megjelent utasítások, rendeletek hatásának elmélyítésére, a nevelőmunka javítására fordítják minden figyelmüket. A miniszteri utasítás is hangsúlyozza: valamennyi iskolatípusban fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a nevelőmunka tudatosabbá tételére, a tanórán kívüli világnézetipolitikai nevelésre, az iskolai közösségek tervszerű és folyamatos fejlesztésére, a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatására. Ennek jelentőségét az is aláhúzza, hogy a Központi Bizottság 1972-es határozata bírálta az iskolai nevelés állapotát. Azóta már több intézkedést hoztak az iskolai és az iskolán kívüli nevelőmunka hatékonyságának növelése érdekében. Az új rendtartásokban növelték a nevelőtestületek szerepét az iskolai munka megszervezésében; nagyobb teret biztosítottak a fiatalok közéletiségének, önállóságának, öntevékenységének gyakorlására, társadalmi tapasztalatok szerzésére és a szülői