Magyar Ifjúság, 1975. május-augusztus (19. évfolyam, 18-35. szám)

1975-08-29 / 35. szám

a jogász válaszol Egyedülálló nő szülési kedvezménye SZ. IMRÉN­É szentesi olva­sónk tíz éve özvegyen él két gyermekével. Nemrégiben ter­hes lett, későn vették észre, így nemsokára megszüli a gyermeket. „A munkatársaim azt mondják, hogy nem ka­pok semmilyen kedvezményt, mivel nincs férjem. Miért van az egyedülálló nő ilyen hátrá­nyos helyzetben, szemben a férjezettekkel?” A kérdés teljesen költői, mert semmilyen hátrányos helyzetben nincs az, aki há­zasságon kívül szül. A szülés­sel kapcsolatos szolgáltatások­nak nem az az előfeltétele, hogy a leendő anya férjezett vagy egyedülálló, hanem az, hogy az előzetes munkavi­szonnyal és más ilyen jellegű feltétellel rendelkezzék. Ha tehát a szülést megelőzően részt vett a négyszeri terhes­ségi vizsgálaton és­­ ebből az első a ter­h­esség kezdetétől számított 20 héten belül volt, akkor jár a 2500 forintos anya­sági segély. Ha van a szülést megelőző két éven belül leg­alább 270 napi biztosítási ide­je, akkor a teljes átlagkerese­tének megfelelő összegű, ha nincs annyi, de van legalább 180 napi, akkor a kereset 65 százalékának megfelelő össze­gű terhességi-gyermekágyi se­gély jár a szülési szabadság idejére. A szülési szabadság lejárta után pedig gyermek­­gondozási segélyt is kaphat, ha az előfeltételekkel rendel­kezik, tehát a szülést megelő­ző másfél éven belül van egy­évi munkaviszonya, ezalatt legalább napi 6 órai munka­ideje és igénybe veszi a gyer­mekápolási fizetés nélküli sza­badságot. Természetesen jár­nak mindazok a kedvezmé­nyek is, amelyek a munkavi­szonyban álló terhes nőket és anyákat megilletik munkahe­lyükön. Az ismertetésből már kiderülhetett, hogy egyik eset­ben sem előfeltétel a családi állapot vizsgálata, tehát az, hogy férjezett-e vagy sem. Bér szülési szabadság után KADAR ISTVÁNNÉ buda­­pesti olvasónk tavaly március óta szülési szabadságon, illet­ve gyermekgondozási segé­lyen van. „A közeljövőben visszamegyek dolgozni, és kö­zölték velem, hogy kevesebb lesz a fizetésem, mint a szü­lés előtt, mert munkaterülete­met átszervezték. A bért egyébként a teljesítmény után kapom. Joga van-e a válla­latnak csökkenteni a bért?” Alapvető szabály, hogy­­ a gyermekgondozási segélyről visszatérő anyát a szülést megelőző munkahelyére kell visszahelyezni. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor hasonló, de az eredeti átlag­­keresetét biztosító munkakör­be, illetve munkahelyre kell visszavenni. Nem lehet tehát kevesebb új helyén sem a ke­resete, mint amennyi szülés előtt volt. Ha visszatérése és munkába állása után más munkahelyre vagy munkakör­be kívánják áthelyezni, akkor szabályszerűen át kell helyez­ni, a dolgozót pedig más mun­kahelyre vagy munkakörbe áthelyezni csak vele való meg­egyezés alapján lehet. Meg­egyezés hiányában nem kerül­het sor áthelyezésre. Más a helyzet akkor, ha valaki tel­jesítménybérben dolgozik, és akár a saját körülményei, akár a vállalati körülmények miatt megváltozik az átlagke­resete. Természetesen­­ilyen esetben sem lehet alacsonyabb a besorolási bére, mint ami­lyen a szülési szabadsága előt­ti volt. Ha a vállalat a most ismertetett szabályoktól elté­rően járna el, forduljon pa­naszával a munkaügyi döntő­­bizottsághoz. Családi pótlék folyósítása NÉMETH GYÖRGYNÉ bu­­dapesti olvasónk azt kérdezi, hogy a családi pótlékkal kap­csolatos új rendelkezések sze­rint változik-e az, hogy kinek jár a családi pótlék. „Lá­nyom, a kisgyermek anyja eltűnt. A gyermeket én neve­lem mint nagymama, apjától kapom a tartásdíjat. Eddig megtagadták a családi pótlé­kot azzal, hogy a ta­rtásdíj összege nagyobb, mint a gyermekre eső családi pótlék összege. Van-e változás?” Az új társadalombiztosítási törvény, amely július 1-ével lépett hatályba, a családi pót­lékkal kapcsolatban is egy sor új rendelkezést vezetett be. Alapvetően új vonása az új rendelkezésnek az, hogy a családi pótlék ezentúl annak jár, akinek háztartásában él a gyermek. Ha tehát valami­lyen oknál fogva a gyermek a nagyszülőnél került elhe­lyezésre, akkor úgy tekintik, hogy a gyermek a nagyszülő háztartásában él, és így ha a nagyszülő jogosult az egyéb feltételek szerint a családi pótlékra, akkor megkapja azt. Ha tehát olvasónk háztartásá­ban ez az egy gyermek van, akkor unokája után abban az esetben kaphat családi pótlé­kot, ha egyedülálló. Hiszen egyébként alapszabály az, hogy csak két gyermek után jár családi pótlék. Természe­tesen további feltétel az, hogy vagy munkaviszonyban (szö­vetkezeti tagságban) álljon, vagy nyugdíjas legyen. Ha mindezen feltételek fennáll­nak, akkor július 1-től igé­nyelhet családi pótlékot uno­kája után, függetlenül attól, hogy a gyermek apja milyen összegű tartásdíjat fizet. Meg­jegyezzük, hogy abban az esetben, ha csak ideiglenesen néhány hétig van az unoka a nagymamánál — pl. ott nya­ral —, akkor az változatlanul a szülő háztartásában élőnek számít. KISZ-tisztségviselő védelme KISS GÁBOR budapesti ol­vasónk azt kéri, hogy döntsük el az egyik munkatársával fennálló vitáját. „Munkatár­sam szerint, ha a KISZ-veze­­tőség tagja sokat kardoskodik a KISZ-tagok érdekében, ak­kor előbb-utóbb elküldik a vállalattól. Én azt mondtam, hogy ilyen nincs, mert védi a törvény. Melyikünknek van igaza?” A vitában olvasónknak van igaza, mert az Ifjúsági Tör­vény 28. §-a szerint a KISZ választott tisztségviselőinek ugyanolyan munkajogi védel­me van, mint a­­szakszervezet választott tisztségviselőinek. Ezzel kapcsolatban pedig a Munka Törvénykönyve ki­mondja, hogy a közvetlen fel­sőbb KISZ-szerv egyetértése szükséges a KISZ választott tisztségviselőjének más mun­kahelyre beosztásához, továb­bá munkaviszonyának a vál­lalat által való megszünteté­séhez, valamint áthelyezés esetén — áthelyezésben eleve meg kell egyeznie a dolgozó­nak és a­­ vállalatnak — az új munkahelye elfoglalására ki­tűzött időpont megállapításá­hoz. A változó munkahelyre alkalmazott választott KISZ- tiszts­ég­viselő más munkahely­re beosztásáról pedig a fel­sőbb KISZ-szervet előzetesen értesíteni kell. Az ismertetett szabályokból kitűnően tehát ha a KISZ-titkár vagy a KISZ- vezetőség bármelyik választott tagja kiáll a fiatalok érdekei véd­elm­ében, a vállalat ezért nem bocsáthatja el. Hiszen ha bármilyen címen is akarnának­­ felmondanni neki, előzetesen kérni kell a közvetlen felsőbb KISZ-szerv egyetértését. Ez a szerv pedig biztos, hogy nem ért egyet a felmondással, ha megállapítja, hogy mögötte az a szándék van, hogy megsza­baduljanak a fiatalok érde­kében kiálló választott KISZ- tisztségviselőtől, v­áratlan bajban v­árt örömben A LÁNG GÉPGYÁR FELVÉTELRE KERES: • villanyhegesztőket, • villanyszerelőket, • szerszáméleteket, · lakatosokat, · daruvezetőket, • marósokat, • esztergályosokat és • segédmunkásokat. Felvesz a vállalat alkalmazotti állományba: • gépírónőket, • bérelszámolókat, • adminisztrátorokat és • hivatalsegédeket. Villanyhegesztő és daruvezető szakmára jelentkezőket betanítunk. Személyes jelentkezés: 1393 Budapest XIII., Váci út 152. TAURUS ABRONCSGYÁR felvesz: akkumulátorjavító szakmunkást és targoncaszerelőt. Jelentkezni lehet a gyár járműfenntartás üzemében 1965 Budapest Vill., Kerepesi út 17. Keleti pu. mellett. Vidéki lakosok részére szállást biztosítunk havi 100—160,— Ft-ért. Házaspárok jelentkezése esetén a házaspárt is alkalmazzuk és részükre külön kétágyas szobát biztosítunk. laurus 37

Next