Magyar Ifjúság, 1976. május-augusztus (20. évfolyam, 19-35. szám)

1976-05-07 / 19. szám

fémvázas ülőbútora, amely tévéfotelként vagy pihenőszékként is alkalmazható. Formája egyszerű, praktikus, az ülőrész tehén-, illetve borjúbőrből készül. S hogy a világítás se ma­radjon ki a látnivalók közül, a legötletesebb tárgyak között kell említeni Bánáti Já­nos, Kovács Erika bel­sőépítészek és Bárkányi Attila, Radnóti György formatervezők fémnyo­mott technológiával ké­szült, háromméretű bu­rából kialakított „Op­team” Felhő lámpacsa­ládját. Sárga, piros, fe­kete, narancs-, zöld, kró­mozott­ kivitelben látha­tók, függő-, álló- és asz­tali lámpaként is hasz­nálhatók. A szépítkezőasztalon Székely Ildikó tégelyei tekinthetők meg, s fi­nom vonalúak Farkas Éva üvegtárgyai és Polgár Ildikó kerámiái is. Mintegy megelőzve a vendégkönyvben olvas­ható bejegyzéseket, az Iparművészeti Vállalat megkezdte egyes lakbe­rendezési tárgyak gyár­tását. A kiállításra ke­rült tárgyak többsége tehát nemcsak a pályá­zatra készült, hanem előreláthatóan ősztől a fiatal házasok otthoná­ban is megtalálható lesz.* A popzene különböző formáinak kedvelői egy­aránt megtalálhatják a kedvükre valót. Két is­mert disc jockey, B. Tóth László és Ke­resztes Tibor nemcsak a disco műsorokon, ha­nem végig ott lesz a parkban, ha szükség lesz beugrásukra, ké­szen állnak. Május 11-én B. Tóth László egy ze­nés vetélkedőt vezet, amiről egyelőre csak annyit árulhatunk el, hogy az első díja a má­sodik díj lesz, s a má­sodik díjat nem adják ki... Május 10-én este 20—22 óra­­ között a Bergendy-együttes ad koncertet a szabadtéri színpadon. A beatkon­­certek keretében szere­pel még a Hungária, a Szigma együttes. Ki gondolná, hogy „Bob Dinnyés” azaz Dinnyés József már tíz éve „pályán van”? Mű­sorának is ez lesz a cí­me. A tíz éve­s legsike­resebb számait a Teát­rum együttesre hang­szerelve adja elő május 10-én délután. A Fővárosi Művelő­dési Ház erre a néhány napra kiválóan működő táncházait is kiviszi a szabadba. A Magyaror­szági Nemzetiségek Köz­ponti Táncegyüttese részvételével a nemzeti­ségi táncház keretében bácskai, görög, macedón kólót, ezenkívül uzsics­­kát és zajecsarkát ta­nulhat, aki beáll a kör­be. A magyar népzenei műsorokban fellép a Sebő, a Muzsikás együt­tes, valamint a VDSZ Bartók Táncegyüttes, borsodi és mezőségi tán­cokat bemutatva. Mind­két táncházban pihente­tőként fellépnek a KISZ Központi Művészegyüt­tes irodalmi színpadá­nak tagjai és népballa­dákat adnak elő. A legismertebb ama­tőr együttesek váltják egymást a szabadtéri színpadon. Vasárnap a Könnyűipari Műszaki Főiskola irodalmi szín­pada Tűz című műso­rával, a Perem Színpad Éless Béla: Aréna című játékával, az Utcaszín­ház Lekvár című mű­sorával, a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese A sevillai börtön, a ta­tabányai Bányász Szín­pad A szerelem csuda vak és A dorogi tetű­­csárda című műsorral, a győri Arrabona A mi panoptikumunk, a Pin­ceszínház Petőfi: A helység kalapácsa elő­adásával lép fel. * A pavilonban — használati és dísztár­gyak alkotóinak munkái mellett — megtalálható a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiója festő, grafikus és szobrász tagjainak Munkánk a holnapért elnevezésű pályázatára beérkezett anyaga is. Ezúttal a fes­tők jeleskedtek: többsé­gében elkötelezett, po­litikus tartalmú művek kerültek ki a műter­mekből. Szembetűnő a fiatalok között is fiatal, vagyis a főiskoláról a közelmúltban kikerült új generáció jelentkezé­se. Takács Klárát Óbu­da lendületes fejlődése ragadta meg. Megnyíló falak című képe mind festőiségével, mind mondanivalójával a tár­lat egyik legszebb da­rabja. Bodóczky István Szo­lidaritási nagygyűlés cí­mű képe a lendület, az indulatok, a hirtelen feltörő emberi életérzé­seknek míves képi meg­fogalmazása Tenk László az építkezések világába kalauzolja né­zőit, A fényes lemez cí­mű festménye mozgal­masságával, komponált­­ságával emelkedik ki. Kovács Péter a felléleg­zés, a bezártak előtt kitárulkozó ajtó által kiváltott hatást dolgoz­ta fel Nyitás című olaj­képén. Az elhivatottság, a jövőbe tekintés, a min­dennapok vállalásainak érett megfogalmazásá­val találkozhatunk Mé­száros Géza festményén. A kép gondolatisága ezúttal is összerímel A festő dolga címmel. Csavlek Andrást a természetes mozgások ihlették meg. A Paksi változások foltokban vibráló sejtetései mel­lett összefogottabbnak és erőteljesebbnek tűnik Az óriásdaru története című alkotása. Bár a daru uralja a kép kö­zéppontját, mégsem fe­ledkezik meg a tájala­kító emberről, akinek a keze nyomát, természe­tet formáló jelenlétét mindvégig a képen érez­hetjük. Bráda Tibor az egymásra találás, a ta­lálkozás élményét, örö­mét dolgozta fel Híd című képében. A szerzőket, műveket csupán kedvcsinálóként soroljuk fel. Ugyanígy említjük Lisztes István és Marosits István szob­rait. Munkáik a szobor­anyag erősségei. A talló­zásra különben is lesz idő: a négy nap alatt bárki kiválaszthatja azt a művet, amelyet szíve­sen és örömest megőriz emlékezetében. * A nagyszínházak is vállaltak fellépést a parkban. A József Atti­la Színház fiatal színé­szeit Szerencsi Éva KISZ-titkár szervezte meg, s egy spanyol szo­lidaritási műsort mutat­nak be. — Maros Gábor, Bor­­bás Gabi, Vogt Károly és jómagam szerepelünk — mondta Szerencsi Éva. — Spanyol költők verseiből és dokumen­tumszövegekből állítot­tuk össze a háromne­gyed órás műsort. Ami­kor valamelyikünk fel­lépés­em­iatt nem jöhet az ifjúsági parkba, va­laki mindig beugrik, így Pálos Zsuzsa is ígérte. Egy barátunk spanyo­lul és magyarul énekel majd. Délutánonként, vasár­nap pedig egész nap a Fővárosi Művelődési Ház Váza klubjának tagjai végig ott lesznek a parkban, hogy a han­gulattól függően alka­lomszerűen is bekapcso­lódjanak a műsorba egy kis muzsikával, ének­kel. Mert itt nemcsak az előre felkért szólisták és együttesek lesznek a szereplők, hanem a kö­zönség is. Elvégre itt minden érte történik. Marafkó László — Molnár Zsolt Az „Opteam" Felhő­­lámpacsalád egyik darabja Lisztes István szobra: Hegesztők Vendégváró étkészlet - Horváth Szabolcs terve A fémvázas ülőbútor Szedleczky Rudolf és Leiszl Mária munkája 23

Next