Magyar Ifjúság, 1976. május-augusztus (20. évfolyam, 19-35. szám)
1976-07-09 / 28. szám
KISZ- ösztöndíjasok Tolnában .— „A KISZ Tolna megyei bizottsága a megye amatőr képzőművészei számára ösztöndíjat létesített. Pályázhatnak a megye területén élő grafikus, szobrász, festő, keramikus, tűzzománcozó alkotók, akik nem tagjai a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának.” — így szól a pályázati felhívás, illetve a határozat. A központi ösztöndíjakhoz hozzászokhattunk már — néhány éves múltja van a Móricz Zsigmondi-ösztöndíjnak —, de a megyeiekhez kevésbé. Tolnában 1975- ben először a paksi Vas György fafaragó, a bonyhádi Tóth József fafaragó és Decsi Kiss János festő nyerte el az ösztöndíjat. Most márciusban megtartott bemutatkozó kiállításukon, amelyen tavalyi munkájukról adtak számot, kiosztották az idei ösztöndíjaikat, illetve egy megbízást Bakó László szekszárdi szobrásznak, Schubert Péter szekszárdi grafikusnak, Tóth Józsefné Havasi Edit bonyhádi flaluiképszövőnek, és Heritesz Gábor szobrásznak, aki igaz, hogy Budapesten él, de többek véleménye szerint „Tolna megyeibb” sokaknál, hiszen évek óta együtt dolgozik a szekszárdi fiatalokkal. A KISZ-ösztöndíjra —amely a megyei tanácsnak az alap tagjaira vonatkozó ösztöndíjrendszerét egészíti ki — az idén több mint tíz nem alaptag pályázó adta be kérelmét. A két hónapra szóló, havi 2500 Ft összeget biztosító díjnál előnybenrészesítik azokat, akik megyei és ifjúsági témával foglalkoznak. * ^Schubert Péterrel a szekszárdi nyomdában találkozom, itt grafikus. Egy évekapott kétszobás, összkomfortos lakást. Előkerülnek a grafikák, piatkát- és betűtervek. Képzőművésznek bizony szűk az ilyen lakás — még az ágyneműtartó is litográfiát rejt. Az önálló műterem egyelőre még csak vágy, addig is a Pécsi Grafikai Műhelybe jár át dolgozni — amúgy is a „szomszédvárból” származott ide. Egy miniatűr könyv kerül elő: Babits Jónás könyvének fakszimile kiadása, amelyhezaz illusztrációkat Schubert Péter készítette. — Megint a Jónás könyvét szeretném megcsinálni az ösztöndíjidő alatt, de öt nagyméretű litográfián, legalább 50- szer 50 vagy 60 cm-es nagyságban. Az ösztöndíj ezentúl erkölcsi elismerést jelent, hivatalosan is képzőművészszámba vesznek. A díj pályázói eddig jórészt a Babits Mihály Művelődési Központ stúdiójának tagjaiból kerültek ki, amelynek vezetője Schubert Péter. — A stúdió egyike a legjobbaknak az országban. 1970-ben alakult, addig művésztelepeken tudtunk csak dolgozni. Tizenöten vagyunk, különösen a szobrászaink erősek. Tavaly az amatőr képzőművészek országos kiállításán első díjat kaptunk, s a szobrászok a vidékiek közül egyedül nívódíjat. Kovács, esztergályos, tanár, népművelő van közöttünk, valamennyien erre tették fel az életüket. , Havonta egy alkalommal találkozunk, ez inkább információcsere. — Szerinted hogyan lenne érdemes továbbfejleszteni ezt az ösztöndíj rendszert? — Természetesen a megyében többen foglalkoznak képzőművészettel, miint ahányan a stúdióban tevékenykednek. Ezért úgy szeretnénk bővíteni a kört, hogy ősszel felvételt hirdetünk a stúdióba. A városban és a megyében jó a zenei, jó fotóművészeti és amatőrfilmes élet, közismerten gondosan ápolják a népművészetet. Talán ez irányba kellene bővíteni az ösztöndíjkiírás körét. Schubert Péter egyedüli grafikus a nyomdában, nehezen tudnák nélkülözni, nem veszi igénybe az ösztöndíj nyújtotta szabadságot. Ám hogy a szabadság mit jelenthet, azt egy másik ösztöndíjas, Bakó László kőfaragó esetében tapasztalhattuk. A temetőben akadtunk rá, ahol egy sírkertet állított a helyére. Napon lehetett vagy negyven fok, centiről centire igazgatták a helyére a hét mázsa súlyú öntött követ. Bakó László, mint a szobrászok általában, nem gyenge ember, de a végén csatakosan tapadt a hátára az ing. Kőfaragó műhelye, egyben műterme, egy családi ház hátsó udvarában van. Művészi rendetlenség : sírkövek, lányportré, építőanyag, faragatlan nyers kövek, fémplasztika. — Az ösztöndíj ideje alatt két hétre elmegyek Tokajba, a művésztelepre. Ha nem is veszem igénybe a két hónapot a munkám elkészítésére, akkor is jó az ösztöndíj, mert legalább nem a család rovására megy a szobrászat. Mert egyébként a napi munka után csinálom a szobraimat, s késő este van, mire hazakeveredem. Egy zászló tervét adtam be a pályázatra, amelyet úttörőház elé képzelek. Beszélgetés közben érkeznek Budapestről, a Volán I/8-as KISZ-alapszervezetétől. Jöttek a szobrokért. Bakó Lászlóét meg a többi stúdiósét viszik a vállalat KISZ-klubjába. — Most alakul ez a kapcsolat — mondja Bakó László. — Tizenöt munkát adunk oda, s időnként,amelyikünk ráér, elutazik Pestre, hogy a tárlaton művészeti alapfogalmakról beszélgessen ,a fiúkkal. És csomagolják a női portrét meg a kis fémplasztikát, s viszik óvatosan az autóhoz, nehogy lepattanjon, megsérüljön. Mert egymás munkáját érteni ottkezdődik, ha tudjuk becsülni a másikét. Marafkó László Győr A megnyitón az arcokat néztem. Egy-egy szempár rezdüléséből, mosolyra fakadó szájból, elejtett szavaikból próbáltam felderíteni,hogyan azonosulnak akiállítók az új környezettel. Letelepedni ugyanis annyit jelent, mint lakóhelyet választani, új otthont teremteni. Tájoló Ahogy a műtermeket jártuk — egymás mellett sorakoznak, mint eresz alatt a fecskefészkek —, és időnként rákönyököltünk az erkély vagy a folyosó korlátjára, az eléjnk táruló győri panorámába folyton beugrott a kiállítótermi csoportkép: hét fiatal művész, bizakodóarccal. Betájolva a város földrajzi fekvését, egymásra licitálva magyarázták a Duna folyásirányát, győzködtek, feltétlenül nézzem meg a Széchenyi tér barokk épületeit. Mindössze egy-két hónapja tartózkodnak a városban, és éreztem: ők heten máris győriek. Nem a frissen átadott, mészszagú műtermes lakások töprengésre, alkotásra lehetőséget nyújtó százhúsz négyzetmétere tette azzá őket. Számukra végül is mindegy volt, hogy Győrben, Kaposvárott vagy Békéscsabán telepednek meg. A város fogadta őket barátsággal, érdeklődéssel. A kiállítás, amelyet a győri Műcsarnokban rendeztek, volt tulajdonképpeni bemutatkozásuk. Rangot szerezni Nem kell útikönyvet kézbe venni, hogy megtudjuk: Győr munkásváros. Gyártmányai világhíresek. Művészeti élete felett azonban mintha eljárt volna az idő, nem tartott lépést a követelményekkel. Pezsgő szellemi élet nélkül még a gyárkémények füstje is kormosabbnak hat, nem beszélve arról, hogy féloldalassá válhat egy város markánsnak tűnő arcképe is. önkéntese- Képeket rejt az ágyneműtartó is Bakó László: Lány Hefter László: Fénycsőplasztika 16