Magyar Ifjúság, 1976. május-augusztus (20. évfolyam, 19-35. szám)
1976-05-11 / Kongresszusi különkiadás, 4. szám
sági szövetség politikai jellege, nőtt a tagok aktivitása. Szorosabbá váltak a KISZ-eseket az útörőkkel összefűző szálaik is. Örömmel nyugtázta, hogy sikeresen mutatkozott be a Killián-próba, jó módszernek bizonyult a patronálási rendszer. Javasolta, hogy a patrónusok tevékenységét ezentúl értékeljék egyéni vállalásiként. SZABÓ PÉTER Hajdú megye küldöttje, a Hajdú megyei ÁÉV épületgyártója. A munkásszálláson lakó és a bejáró fiatalok nevében emelt szót. Megállapította: annak ellenére, hogy gombamód szaporodnak az országban az új, szép, kényelmes, jól felszerelt munkásszállások, a fiataloknak még ma is jelentős százaléka kénytelen mostoha körülmények között lakni, pihenni. Sürgette azokat az intézkedéseket, amelyek a szabad idő hasznos eltöltését, a tanulást, a művelődést, az öntevékeny művészeti csoportok munkáját támogatják. A maga és munkatársai véleményét tolmácsolta, amikor megállapította, hogy a jó munkásszállási közösségek kialakulása a hasznos szabad idő eltöltésétől és a KISZ-szervezet jó vagy rossz munkájától függ. Több figyelmet kért ennek a rétegnek. Felszólalása befejező részében az ingázó fiatalok hasonló gondjait fejtegette. JUHÁSZ SÁNDOR Borsod megye küldöttje, a Borsodi Vegyikombinát műszertábla-kezelője. Egy kérdéssel kezdte felszólalását: mi az oka annak, hogy a modern vegyipar, amely szinte egyidős az ifjúsággal, a fiatalok körében kevésbé népszerű foglalkozási ágak közé tartozik? A válaszszal sem maradt adós: a nehéz, gyakran veszélyes szakmát, a folyamatos munkarend, amely nem ismer ünnepnapot, sőt, a viszonylag alacsonyabb munkabér sem tartozik a vonzó lehetőségek közé. Javasolta, hogy a KISZ kezdeményezze a megfelelő szerveknél: a hiányszakmákra jelentkező szakmunkástanulók kapjanak kiemelt ösztöndíjat. SZABÓ MÁRIA Vas megye küldöttje, a Savaria Cipőgyár betanított munkása. Hozzászólása elején örömmel nyugtázta, hogy vállalatuknál már gyakorlattá tették a szakmunkástanulók és az üzem jó kapcsolatát. Csaknem fél éve függetlenített KISZ-titkár dolgozik az iskolában, s első tapasztalataik máris megerősítik a kongreszszusi beszámolóban elhangzott javaslatot. A későbbiekben hangsúlyozta annak a fontosságát, amely a patronáló mozgalomban rejlik. A Saváriánál erkölcsi megbecsülésnek, a szakmai tudás elismerésének számít, ha valaki a fiatalok közül köpenyére tűzheti a patronálók jelvényét... KARAKAS LÁSZLÓ munkaügyi miniszter Bevezetőül áttekintette népgazdaságunknak a IV. ötéves terv teljesítése során elért sikereit. Méltatta a magyar ifjúságnak e sikerekben való részét, majd azokról a gondokról, feladatokról szólt, amelyeknek megoldásában a párt és a kormány az ifjúsági szövetségre is számít. A gazdaság fejlesztésének extenzív lehetőségei kimerültek, sok területen munkaerőhiány van, különösen a nagy igénybevételt kívánó szakmákban. Nem vált általánossá az élőmunkával való takarékosság. Magas a táppénzesek száma, sok a munkából való távolmaradás miatt adódó veszteség. További gond a nem kielégítő üzem- és munkaszervezés, az alkalmazotti létszám alakulása, a teljesítménybérben dolgozók kis aránya. Az utóbbi években több olyan intézkedést vadítottunk meg, amelyek javították a dolgozók életkörülményeit, de egyben növelték a munkaerőhiányt. Ilyen intézkedés volt a fokozatosan bevezetett munkaidő-csökkentés, a gyermekgondozási segély, a nyugdíj-korkedvezmény kiszélesítése, amelyek összességükben 850 000 napi műszaki kiesést jelentettek. A XI. kongresszuson meghatározott feladatok megoldásához a vázoltak miatt is hatékonyabb munka szükséges. Álláspontunk az, hogy van megoldás: a belső tartalékok feltárásával, a veszteségek csökkentésével, a munkafegyelem javításával növeljük a munka termelékenységét. Tudatosabban és tervszerűbben kell gondoskodni a munkába állók elhelyezkedéséről, a jobb pályairányításról. Tovább kell folytatni a gazdaságtalan munkahelyek megszüntetését, a munkaerő észszerű átcsoportosítását. Továbbfejlesztjük a szakmai képzést és továbbképzést. Bérpolitikai eszközökkel, is ösztönözni kell a hatékonyabb munkára. E feladatok megoldásához az ifjúsági szövetségnek a maga eszközeivel kell hozzájárulnia. Az ifjúkommunisták járjanak élen az éjszakai műszakok szervezésében, a munkaerő átcsoportosításában, a munkafegyelem megszilárdításában, a normalapok és a normák rendezésében. Feladataik vannak a szocialista munkaversenyben, az üzemi demokrácia fejlesztésében, a közgondolkodás pozitív megváltoztatásában és a szakmai képzés területén is. ÓVÁRI JÓZSEF Fejér megye küldöttje, az IKARUS Székesfehérvár esztergályosa. A társadalmi műszakok és a kommunista szombatok jelentőségéről beszélt. Örömmel jelentette, hogy megyéjükben sikeresen teljesítik a járműprogram fölött vállalt védnökségről rájuk hárult feladatokat. Mint mondta, ebben a KISZ-esek agitációs és propaganda munkájának kiemelkedő szerepe van. Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a visszásságokra, amelyek sok helyen az előkészítetlen társadalmi munka tekintélyét rontják. A munkafeltételek megteremtése, az értelmes munka lehetősége a legfontosabb, amelyről a szervezőknek minden esetben gondoskodniuk kell. LENTROVSZKI ÁRPÁD a Magyar Néphadsereg küldöttje, sorkatona. A munkahelyek és a Magyar Néphadsereg KISZ-szervezeteinek kapcsolatáról beszélt. Kifejtette: a katonák életében természetesen a kiképzés követelményeinek kell elsősorban eleget tenni, de marad erejük részt vállalni a termelési feladatokból, az ország építéséből is. AKISZ- szervezetek feladataiban azonban sem itt, sem ott nincsenek különbségek. A polgári életben gyakran nehezebb a munkaidőn túl kollektív életre bírni a fiatalokat, a hadseregben ehhez jobban biztosítottak a lehetőségek. Jut idő a tanulásra, a művelődésre is. És nem utolsósorban: a testedzésre, a sportolásra, amely az edzett ifjúság megteremtésének fontos állomása. BORSODI ISTVÁN Győr-Sopron megye küldöttje, a MÁV Vontatási Főnökség lakatosa. A felszólaló szűkebb hazája, Sopron KISZ-életéről beszélt. Mint a politikai képzés felelőse, természetesen nagy hangsúlyt kaptak hozzászólásában ezek a kérdések. Szólt az agitátorok rendelkezésére álló korszerű eszközökről, a munkafüzetek, a tesztek, a kül- és belpolitikai tájékoztató anyagok nyújtotta óriási segítségről. Mint mondotta, a propagandisták a KISZ pedagógusai,, s ezért felkészítésükre, nevelésükre a mainál nagyobb figyelmet kell fordítani. Javasolta, hogy az állandó vitakörvezetőik tisztét sorolják a közösségi megbízatások közé. A járási, városi bizottságok pedig kapjanak lehetőséget arra, hogy a legjobb propagandistáknak önálló marxista-leninista középiskolát szervezhessenek. GOMBOSI LAJOS Veszprém megye küldöttje, Ajka, Középdunántúli Szénbányák szakmunkása. A testedzés, a tömegsport és a versenysport kapcsolatáról szólt. Hangsúlyozta, hogy e három mozgalom kapcsolata igen fontos, s az őket összefűző szálakat egyre szorosabbra kell vonni. Elmondta, hogy az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom óta nem volt a KISZ-ben egységes tömegsport-rendezvény, a versenyek csak egy-egy alkalomhoz kapcsolódtak. Megállapította, hogy országszerte egyre több sportlétesítmény épül, bővülnek a fiatalok testedzésének lehetőségei, a sportpályák, az uszodák mégsincsenek száz százalékig kihasználva. Javasolta, hogy a szakszervezeti bizottságok vállaljanak magukra többet a fiatalok sportmozgalmának szervezéséből és lebonyolításából, ezzel talán a KISZ-en kívüli fiatalokat is meg lehet nyerni az egészséges testmozgásnak. ARANYOS ILDIKÓ Budapest küldöttje, a Budapest Kötő KTSZ gépihurkolója. Munkahelyének helyzetéről, gondjairól, sikereiről számolt be. Elmondta, hogy a szövetkezet elnyerte a könnyűipar legtekintélyesebb szövetkezete rangot, s ez a KISZ-eseket is jobb munkára ösztönözte. Sajnos, a munkahelyek távol esnek egymástól, így nehéz kapcsolatot teremteni a különböző telephelyeken dolgozó fiatalok között. A hangulat emiatt rossz, sok fiatal kilép a szövetkezetből. Mégis az Alkotó Ifjúság pályázaton sikerrel szerepeltek, • új üzemcsarnokaik korszerű termékeket adnak az országnak. pálmas Károly NDK-beli Országos Bizottság küldöttje, hegesztő Az NDK-ban dolgozó fiatalok KISZ -szervezeteinek helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy legfontosabb feladatuk megértetni valamennyi fiatallal: a külföldön töltött három év legyen a nyelvtanulás, a szakmai képzettség növekedésének időszaka. A Lublinban épülő atomerőmű magyar építőitől kapta mandátumát, beszámolt munkasikereikről, tapasztalataikról, amelyekkel hazatérve majd a Paksi Atomerőmű építkezésén kívánják segíteni hazánkat. Szólt az NDK-ban dolgozó fiatalok társadalmi munkaakcióiról, amelyek országhatárainktól távol, a közösségi élet összekovácsoló megmozdulásai. CZANKA VALÉRIA Somogy megye küldöttje, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárának gyártáselőkészítője. Szokatlan módon kezdte felszólalását: a már hosszú órák óta tanácskozó szekcióülést munkaközi tornára biztatta. Néhány felüdítő mozdulat után a területi KISZ-munka és a sportmozgalom kapcsolatát elemezte. Elmondta, hogy falujukban mindössze 130-an laknak, közülük sokan bejáA II. kerületi Ifjúsági és Úttörőház adott otthont a középfokú tanintézeti fiatalok szekciójának, amelyet dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára vezetett. A szekcióülésen megjelent és felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter, dr. Hanga Mária oktatásügyi és Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes. Az elnöki megnyitót követően, itt is egymást érték a felszólalások. B. SZABÓ SZILÁRD Bács-Kiskun megye küldöttje, a kecskeméti 623. sz. Szakmunkásképző Iskola tanulója. A felszólaló azoknak a fiataloknak a nevében beszélt, akiknek többsége az áprilisi határozattal egyidőben lett KISZ- tag. Az ő számukra már természetes követelmény az egyéni feladatvállalás. Legfontosabb feladatuknak a munkásosztálylyal való közvetlen találkozást tartották, s ezért egyrészt felvették a kapcsolatot azzal a gyárral, ahol dolgoznak; másrészt a gyárak szocialista brigádjához hasonlóan, a szakmunkástanuló iskolában ifjúsági brigádot szerveztek. A felszólaló javasolta, hogy ez a kezdeményezésük váljon országos szinten is általánossá. Szívesen vennék, ha a gyár kommunista műszakokon is számítana a diákokra. S végül javasolta, hogy a szakmunkástanulók oly módon kapcsolódjanak be az építőtábori mozgalomba, hogy ott a tanult szakmájukban szerzett tudásukat kamatoztathassák. HORVÁTH ELEONÓRA Győr-Sopron megye küldöttje, a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója. Elsőként a középiskolai tanulmányi munkáról beszélt. Megyéjükben az a tapasztalat, hogy az egyéni feladatvállalások értékelésekor nem kap megfelelő hangsúlyt a tanulmányi munka értékelése. Ez pedig — diákokról lévén szó — elengedhetetlenül szükséges. Ennek elkerülése érdekében javasolta, hogy terjesszék ki a tanulmányi versenyeket minden szinten. A másik terület az ifjúsági tömegsport. Sportolni a fiataloknak ott kell, ahol erre lehetőség van. Nem kell arra várni, hogy modern objektumok épüljenek, hisz ott az erdő, a szabad levegő. Javasolta, hogy az alapszervezeti sportfelelősök részére — az egyéb funkciókhoz hasonlóan — szervezzenek továbbképzéseket, ahol a felelősök megfelelő módszertani eligazítást kaphatnak. Végül néhány szóban beszélt a KISZ párttaggá nevelő munkájáról, ezzel összefüggő feladatairól. Javasolta, hogy az iskolában a pártszervezetek a KISZ-szervezetekkel közös pártépítési tervet készítsenek. JELENFY ANNA Csongrád megye küldöttje, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója. A fizikai munka megismerésének fontosságát emelte ki hozzászólásában. A munkás- és a tanuló fiatalok kapcsolatteremtése érdekében a tanulóknak kell megtenniük a kezdő lépéseket. Javasolta, hogy ennek érdekében a titkárképző tanfolyamokon szervezzenek közös konzultációkat az iskolai és az üzemi alapszervezeti titkárok részére. Az alapszervezetek között alakuljon ki egészséges versenyszellem, de nem egyéni csillogásokra, hanem értékes közös munkára van szükség. Ehhez nagy segítséget nyújthatnak az iskolák és az üzemek közötti közös érdeklődési körű szakkörök. Ugyanilyen hasznos lehet az olvasómozgalom kiterjesztése, közös vitafórumok szervezése. Hasznos lenne, ha a tanuló fiatalok, a dolgozó fiataloknak nemcsak a mozgalmi, hanem az üzemi munkáját is megismernék. PAP MÁRIA Zala megye küldöttje, a nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. A felszólaló referátumában az „Ép testben ép lélek” jelszó gyakorlati értelmezéséről beszélt. A kongresszus tegnap esti jól sikerült sportakciójával méltó példát mutatott valamennyi KISZ-tagnak. Beszélt arról, hogy az egész napos tanulás és a mozgáshiány eredményeként tömegesen láthatók elhízott lányok, nyurga, fejletlen fiúk. A testedzés szükségességét ma már senki sem vitatja, igazolja ezt a 3. testnevelési óra bevezetése, az Edzett ifjúságért mozgalom és a jelvényszerző akció szervezése. Zala megye a tömegsport elterjesztése érdekében újszerű akciót indított. „4 megye — 4 évszak” címmel közös sportrendezvényeket tartanak, amelyek a sportolás megszerettetésén túl a részt vevő megyék kapcsolatait is nagymértékben segítik. Azok, akik ma még csak lelkes nézői egy-egy sportrendezvénynek, holnap már aktív részvevői lehetnek. MAGASHÁZI RÓBERT Veszprém megye küldöttje, a veszprémi 303-as sz. Szakmunkásképző Iskola tanulója. A veszprémi küldött a szakmunkásképzésről, a szakmunkástanulók helyzetéről, megítéléséről beszélt. Az utóbbi években a szakmunkástanulók megbecsülésében nagy előrelépés tapasztalható. Az iskolában is aktív KISZ-tagok később az üzemi KISZ-szervezetet erősítik és sokat segítenek a szakmunkástanulók gördülékenyebb beilleszkedésében. Az üzem és iskola együttműködésének jó hagyományai vannak: közös sportakciók, társadalmi munkák. Javasolta, hogy szélesítsék az üzemi és az iskolai alapszervezet közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy a sikerek, az örömök minden KISZ-tag számára adottak legyenek. Az akcióprogramba, az egyéni feladatvállalásokba építsék be a kapcsolatteremtést. Javasolta, hogy a szakmák megismertetését már az úttörőkorban kezdjék el, s ennek érdekében esetleg alakítsanak ki olyan barkácsszobát, ahol a fiatalok közvetlenül is megismerkedhetnek a szerszámokkal, és ki is próbálhatják őket. MOLNÁR ANDRÁS Győr-Sopron megye küldöttje, a Mosonmagyaróvári 402-es sz. Szakmunkásképző Iskola tanulója. A felszólaló az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáról kívánt néhány szót szólni. Kihangsúlyozta, a túlterhelés csökkentése nem jelenti azt, hogy nem kell tanulni. Beszélt az osztályok közötti tanulmányi verseny jelentőségéről. A szabad idő mind jobb kihasználása érdekében olyan akciókat kell szervezni, amelyek a szakmai és általános műveltség továbbfejlesztését is szolgálják. A szakköröket a fiatalság igényeinek megfelelően kell szervezni. Iskolájukban jó példa erre a fiúk részére indított motorosszakkör, a lányoknak pedig a csecsemőgondozást is bemutató vöröskeresztes szakkör. LOVÁSZ MATILD Békés megye küldöttje, a KISZ KB tagja, a szabadkígyósi Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. Az oktatáspolitikai határozat óta fokozódott a tanintézetek oktató-nevelő munkája. Tisztázták a tanulás fogalmát. Ez ma már nemcsak az oktatás, hanem a továbbképzés rendszerét is magában foglalja. A tanulás ma már önmagában kevés, a közéleti aktivitás is elengedhetetlenül szükséges. A lassítókkal, a fegyelembontókkal, a csak követelődző diákokkal szemben fel kell lépni. Ez nagyon nehéz feladat, s ehhez a KISZ- szervezetnek a tanárokat is meg kell nyernie. Csak az együttes munka hozhat sikert. A pedagógusok döntő része az egyetemről kikerülve nem találja meg az utat a KISZ-hez. Javasolta, hogy a mozgalmi év meghatározását az iskolák szempontjából vizsgálják fölül, mivel az a tanulmányi évvel ellentétes. VARGA EMMA Heves megye küldöttje, a 212-es sz. Szakmunkásképző Iskola tanulója. A felszólaló a szakmunkásképző intézetek és az úttörők kapcsolatáról beszélt. Javasolta, hogy az intézetek már hatodik, hetedik osztályban vegyék fel a kapcsolatot az úttörőkkel, ezzel megkönnyíthetik számukra a későbbi pályaválasztást. Szólt ezután a szakmunkások megbecsüléséről, a szakma szeretetéről. Ennek érdekében javasolta, hogy a Szakma Ifjú Mestere mozgalmat vidékre is terjesszék ki, s egyúttal javasolta, hogy az 1977-es vetélkedő döntőjét az ő iskolájukban tartsák, és erre meghívta az ország fiataljait. Megemlítette még, hogy milyen sokat segítenek a felnőtt szakmunkások abban, hogy az eddig férfiasnak talált szakmákat lányok is elsajátíthassák. A felszólaló másodéves esztergályostanuló. GÉRINGER MÁRTA Veszprém megye küldöttje, a tapolcai Batsányi János Gimnázium tanulója. Kollégiumi küldött-társai nevében a kollégiumi KISZ- munka eredményeiről és problémáiról, nehézségeiről beszélt. Eredményeiket igazolja az ebben az évben kapott KISZ KB Vörös Vándorzászló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló. Az ifjúsági vitakörök, a KISZ-aktivisták fóruma terén már értek el sikereket. Nagy figyelmet kell fordítani a körök vezetőinek kiválasztására. Az alapszervezeti és kollégiumi szervezet közösen kell hogy végezze munkáját. A kollégiumi nevelőtestületek komolyan veszik munkájukat, bíznak a diákokban, és számítanak is segítségükre. Fontos feladatuk a passzív KISZ-tagok bevonása a munkába, és az újonnan érkező elsősök aktivizálása. Javasolta, hogy a tanulmányi munka javítására szervezzenek olyan tanulmányi versenyeket, amelyeken nemcsak a legjobb tanulók vesznek részt, mivel az a forma nem ösztönzi a gyengébb tanulókat. SALIGA LÁSZLÓ Nógrád megye küldöttje, a balassagyarmati 217-es sz. Szakmunkásképző Intézet tanulója. A közéleti tevékenységről, az iskolai üzem kapcsolatról beszélt a felszólaló. A folyamatosság biztosítása érdekében a KISZ-életre már az úttörőmozgalomban el kell kezdeni a felkészítést. Erre jó gyakorlat a Killián-próba. A házi vezetőképzésre sokkal jobban kell a KISZ-szervezetnek építenie, ezt a lehetőséget maradéktalanul ki kell használni. Keresni kell a kapcsolatot az üzemmel, az idősebb középfokú tanintézeti fiatalok szekciója ö vók. Mivel sportpályájuk nincsen, mozgásigényük kielégítésére társadalmi munkában építettek a falu szélén egy kis pályát. Ünnepnapokon, vasárnapokon itt gyűlnek öszsze a falu fiataljai, rendszeresen szerveznek vetélkedőket, kupaversenyeket, ifjúsági találkozókat. Szívesen vállalkoznának egy spartakiádra is, ha a környéken élő fiatalok elfogadnák javaslatukat. Utolsó mondatával a szekció valamennyi tagja egyetértett: „Több száz embert mozgató rendezvény felér akár egy olimpiai ponttal is”.