Magyar Ifjúság, 1977. január-április (21. évfolyam, 1-17. szám)
1977-04-22 / 16. szám
fórum A jogt véltet/( Kiűzeti (Megjelent a Magyar Ifjúság 49. számában, 1976. december 3-án, valamint a Magyar Ifjúság 10. számában, 1977. március 11-én.) Egy édesanya nyilvánvalóan szubjektív véleményével nem illendő vitázni. Azonban nyilván félreértett valamit: a fia soha nem volt élsportoló. Nagyon jó lett volna, ha azt is megírja, tételesen mire költötte — kiknek fizette — a levelében említett 40—45 ezer forintot. Akkor most valamit ki lehetne vizsgálni. Levelének további részében olyan létesítményeket és szolgáltatásokat reklamál, amelyek — pl. egy fedett pálya — milliókba kerülnek és bizonyára nem a Népstadion Sportkör hatáskörébe vagy költségvetésébe tartoznak. Ez a sportkör egyébként a XIV. kerületi TS felügyelete alatt működik és nem tévesztendő öszsze a Népstadion és Intézményeivel. Ami Almássy Zsuzsit illeti, ő utasította vissza az FTC ajánlatát, amikor jégiskolás gyerekek nevelését akarták rábízni. Inkább különböző, kisebbnagyobb revükben keresi a pénzt. A „Kiűzetés a jégről” cikkírója pedig vagy félreértette a dolgokat, vagy félretájékoztatták, vagy ő maga volt pontatlan. Mert: 0 A gerendagyakorlat nem az egyensúlyérzék, hanem a bátorság és merészség megítélésére szolgál, amely nélkül a gyerek alkalmatlan a műkorcsolyázásra ; a csehszlovákok 5—6 éves gyerekek számára 120 cm-re teszik a gerendát, mi 9—10 évesek részére tettük 150 cm-re. A gerendáról a gyerekeknek gumiszőnyegre kellett leugraniuk. Aki melléugrott vagy ügyetlen volt, az letottyant, és megütötte a farokcsontnyúlványát. Mindnyájunkkal előfordult már. Az 1977 januárjában végzett felmérési bizottságnak szinte a teljes Műkorcsolyázó Szakbizottság tagja volt, részt vettek és véleményt nyilvánítottak az egyesületek vezető edzői — a BSE vezető edzője is — és az ifjúsági munkabizottság tagjai. Ekkor már másodszor kerültek bizottság elé ugyanazok a gyerekek és közben részt vettek két versenyen is. Ennyit a félpercnyi vizsgáról. Ami az ugrásoknál körbedobott lábakat illeti, ezen kár vitatkozni, ez szakkérdés. Minden edző tudja, hogy a rossz beidegződéseket lebontani és újakat a helyükbe tenni — szinte lehetetlen. rmi Valóban odamentem ! J ! bundás sapkáján a BSE őszi versenyén a szakosztályvezető Gágyor Jánoshoz, és figyelmeztettem, hogy minden verseny rendezésére vonatkozóan szerződést kell kötni a Népstadion és Intézményeivel, amit a BSE elmulasztott, noha a verseny már folyik. Ilyen körülmények között nem várhat pontos és megfelelő szolgáltatásokat: jégkészítést, fűtést stb. Ha ő ezt úgy értelmezte, hogy az ifjúsági munkabizottság tudta nélkül nem lehet versenyt rendezni, akkor bizonyára én beszéltem zavarosan, vagy őt csalja meg az emlékezete. A Szófiában nemrég megrendezésre kerülő IBV-n tapasztalatcserét folytattunk nálunk kedvezőbb helyzetben levő nemzetek edzőivel és vezetőivel. Csehszlovákiában, ahol 82 fedett műjégpálya van, városonként csak egyetlen műkorcsolyázó egyesület működik és azok a 15 éves fiatalok, akik addigra nem tudnak komoly fejlődésről és nemzetközi eredményről számot adna — természetszerűleg abbahagyják a versenysportot. Az NDK- ban is városonként csak egyetlen műkorcsolyázó egyesület működik, jégtánc pedig egyáltalán nincs, mert igen kevés az alkalmas gyerek, akiket 5—6 éves korban válogatnak ki. (A 20-as lánymezőny 3. helyén egy 11 éves német kislány végzett, aki nemcsak dupla, de tripla ugrásokat is bemutatott.) Ha pedig a hirdetőtábla előtt, amely nem „szégyentábla”, egy gyerek sírva fakad, akkor annak nem a reális helyzetet felmérő és tudtul adó bizottság az oka, hanem a szülői szubjektivitás és a szülőt félrevezető edzői felelőtlenség. Ez ellen kellene az egyesületi szakosztályvezetőknek harcolniok. No meg az utánpótlásért. A február végén meghirdetett tehetségkutatáson — 8 éves korig — a BSE jégiskolájából mindössze 2 gyerek jelent meg. Végül: „gyerekek testi épségét kockáztatni, több mint felelőtlenség” — írja a cikkíró. Akkor bizony véget kell vetni mindenfajta serdülő és ifjúsági sporttevékenységnek, kirándulásnak, strandolásnak, utcán mászkálásnak. A cikkhez mellékelt ízléstelen képen Homolya Zsuzsa sírva veszi tudomásul, hogy a dobogó harmadik fokára szorult. Megnyugtatásul: ő is tagja az ifjúsági munkabizottságnak és nagyon komolyan veszi mint edző az alkalmassági vizsgákat, nagyon alaposan vizsgálja a műkorcsolyázósport űzéséhez szükséges alapvető készségeket, egyensúlyérzéket, gyorsasági erőt, bátorságot. Széchy Ágnes Megjegyzésünk: ■ örömmel közöljük az ifjúsági munkabizottság vezetőjének cikkünkkel kapcsolatos észrevételét, hiszen korábban a jégsportban dolgozó sportvezetők nem iparkodtak sem a bírálatokra válaszolni, sem pedig a feltárt hibákat, ellentmondásokat megszüntetni. Széchy Ágnes négy pontba sorolta észrevételeit, de ezek közül csak az első, amelyben a csehszlovákoknál használt „magas” vagy „alacsony” gerendával kapcsolatban mondja el véleményét, vitázik cikkünk ténybeli megállapításával. Nyomban kijelentjük, hogy bár nem győződhetünk meg az elhangzottakról, azért a szakember szavát tartjuk hitelesnek, hiszen az ifjúsági munkabizottság vezetője ebben a kérdésben minden bizonnyal tájékozottabb lapunknál. Ez azonban mit sem változtat a sérülésen, amelyet azért nem üdvös a „mindenkivel előfordult már” balesetek sorába sorolni. Még akkor sem, ha — amint az kiderült beszélgetésünkből — szigorú orvosi ellenőrzés mellett próbálták ki a fiatalok vállalkozó kedvét és bátorságát. Vigyázni azért lehet és kell. A továbbiakban néhány szakmai megállapítás a jelenlegi élvonalban dolgozó edzők véleményével vitázik, amelyet a sportág fejlődése érdekében hasznosnak tartunk. Persze csak akkor, ha az eddigi gyakorlattal ellentétben, a jégsportban dolgozó edzők nem egymás munkájának lehetetlenné tételére fordítják aktivitásuk egy részét, hanem félretéve a személyi megbántottságot, a haragot, a sérelmeket, s nemegyszer a durva sértéseket, végre közös nevezőre jutva, együtt munkálkodnak majd a meglehetősen szerény színvonalú sportág fejlődéséért. Levelének utolsó fejezetében viszont ismét a vitatott cikkel kapcsolatban mond véleményt, amikor azt írja, hogy a dobogón könnyező lányról közölt felvételünk ízléstelen., Nos, megítélés kérdése, hogy mennyiben ízléstelen az, ha egy sportoló kislány igazságának tudatában, az őt ért igazságtalanságok miatt sírva fakad a bajnoki dobogón. Azon a bajnoki dobogón, amelyre a második, helyezett versenyző, éppen a bajnokság tisztázatlan és meglehetősen furcsa történései miatt nem is volt hajlandó felállni az eredményhirdetéskor. Éppen ezért mi inkább azt tartjuk ízléstelennek, hogy ezt pontozók és sportvezetők idézték elő. No de ez is a múlt. A jelenlegi helyzet azért valamivel derűsebb, s remélhetően közös munkálkodással sikerül majd felébreszteni hosszadalmas álmából ezt a szép, népszerű sportágat. (A szerk.) LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ László király Szegeden Kilencszáz évvel ezelőtt koronázták meg az egyik legjelentősebb Árpád-házi uralkodónkat, I. Lászlót. A jubileum tiszteletére Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történettudományi tanszéke március 26-án egész napos emlékműsort rendezett. Az érdeklődők előadásokat hallhattak I. László külpolitikájáról, a magyar történelemben elfoglalt helyéről. Dr. Szegfű László főiskolai adjunktus foglalta össze László uralkodásának történelmi jelentőségét. „Mindenkinél egy fejjel magasabb” címmel pódiumjátékot is láthattak a történelem kedvelői, amelynek érdekessége, hogy a darabot eredeti dokumentumok alapján az elsőéves hallgatók maguk állították össze, írták, rendezték, dramatizálták és természetesen előadták — tegyük hozzá, hogy nagy sikerrel. Dezső László főiskolai hallgató, 6725 Szeged, Hámán K. u. 25. Kiskőrösi diákok A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola ebben az évben ünnepli fennállásának 25 esztendős évfordulóját. Ez, a KISZ 20 éves jubileumával együtt az egész tanévre feladatokat ad. A 621. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ- szervezetével együtt rendeztük meg a forradalmi ifjúsági napok városi megnyitóját március 15-én. A város különböző pontjairól énekelve, transzparensekkel, vonultak a tanulók, a dolgozó fiatalok és az idősebbek a Felszabadulás térre. A megnyitó beszéd után az új KISZ-tagok tettek ünnepélyesen fogadalmat, őket köszöntötte Sz. Tóth István, a gimnáziumunkban 20 éve megalakult KISZ- szervezet első titkára. A zenés irodalmi műsort koszorúzás követte Petőfi Sándor szobránál. Délután a KISZ-alapszervezetek közötti vetélkedővel elevenítettük fel az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. A vetélkedőt a Pablo Neruda alapszervezet csapata nyerte, ők — és még két csapat — könyvjutalomban részesültek. A program a Szarvas étteremben bállal fejeződött be. Március 20-án az ország különböző részéről fogadtunk vendégeket (KISZ-titkárokat, kézilabda- és asztalitenisz-csapatokat) a Petőfi Kupa sport- és KISZ- eseményeire. Mezőberényi, sárbogárdi, aszódi, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, jánoshalmi, kunszentmiklósi és kiskőrösi diákok képviselték iskoláikat. A technikai megbeszélések után Takács István, iskolánk igazgatója köszöntötte a versenyzőket, majd megkezdődtek az elődöntők. Közben az érdeklődők megtekinthettek egy kiállítást is, amely iskolánk történetét mutatja be fényképekben, oklevelekkel, különböző írásos dokumentumokkal és tárgyi emlékekkel. A KISZ-titkárok néhány diák vezetésével városnéző sétára indultak. Petőfi Sándor szülőházánál a találkozó emlékére virágcsokrot helyeztek el. Másnap délelőtt ünnepélyesen felavattuk társadalmi munkával épített sportpályánkat. S ezután következett, aminek nagyon örülünk: Németh Tiborné, a városi KISZ-bizottság titkára átadta a KISZ KB kiváló KISZ-szervezete vörös zászlót, és ezzel együtt 5 ezer forint pénzjutalmat, valamint — akik a legtöbbet tették ezért a zászlóért — a Pablo Neruda alapszervezet dicsérő oklevelet és 2500 forintot kapott. A döntőkkel folytatódott a sportverseny, a KISZ-vezetők pedig egy zenés, verses összeállításban gyönyörködhettek, majd a KISZ- munkában szerzett tapasztalataikról beszélgettek. A sportversenyek eredményét Takács István igazgató hirdette ki, s adta át a díjakat. Egy kupa itthon maradt, az asztalitenisz-csapatunk nyerte meg. A kézilabdában lányoknál a kiskunhalasi Szilády Gimnázium csapata bizonyult a a legjobbnak, a második helyet a mi iskolánk csapata nyerte. Fiúknál első helyen végzett az aszódi gimnázium csapata. Mi itt is másodikok lettünk, s ebből a csapatból nyerte a „legjobb kapus” díját Arabély Győző. Érmekkel és oklevelekkel megrakodva, élményekben gazdagon indultak délután haza a csapatok. Kutyifa Zsuzsanna KISZ-bizottsági tag Kiskőrös Az ibrányi gyerekekért Az Ibrányi ÁFÉSZ ifjúsági parlamentjén a fiatalok felajánlották, hogy az elkövetkező időben egyre többet fognak foglalkozni községünk gondjaival és azok megoldásával. Egy súlyos probléma a 2. számú óvoda bővítésével részben meg is oldódott: ötven gyerekkel járhat ide több mint korábban. A bővítést községünk dolgozói társadalmi munkában végezték. Mivel a játékok és felszerelések még kevésnek bizonyulnak, az ÁFÉSZ fiataljai akciót indítanak „Együtt az ibrányi gyermekintézményekért” elnevezéssel. Kulcsár Béla KISZ J. B. tagja 4484 Ibrány, Árpád út 4.