Magyar Ifjúság, 1979. szeptember-december (23. évfolyam, 36-52. szám)
1979-10-12 / 41. szám
fórum ____ A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „NAGYON SZERETJÜK EGYMÁST.” Téved, ha azt hiszi, a tizenéves kor pettingkorszaka után a házasságában a tényleges nemi élet nem nyújt majd megfelelő kielégülést. Ettől nem kell tartania. Sokkal reálisabb azonban az a veszély, hogyha nagyon tűzbe jönnek, akkor nem tudnak majd megálljt parancsolni. • „TISZTÁN LÁTNI.” A levelében említett bőrelváltozások jelentéktelenek, de célszerű lenne urológián megbeszélni a teendőit. • „TARTALMATLAN SZERELEM.” Szülei még attól is tiltják, hogy fiúkkal járjon, mert úgy gondolják, hogy tizenöt évesen ez még korai lenne, „feketén” antibébi tablettát akar szerezni, de fél attól, hogy átejtik. Mit tegyen? Szülei a tiltással nem sokat érnek el, ez már kiderült. Attól még nem fogja a fiút elveszteni, mert nem kíván vele egyelőre nemi kapcsolatot létesíteni. Higgye el, hogy azt egészsége sínylené meg. Ha szerelmük megalapozott, akkor néhány évet várhatnak. • „NEBULÓ.” Kérésére nem közlök részleteket a leveléből, csupán annyit fűzök, hozzá, hogy tudománytalan szamárság, amivel rémítgetik. • „NEM TUDOM, MIT TEGYEK?” Nem meri megmondani annak a férfinak akivel gyakran beszélget, hogy szereti, mert attól fél, hogy félreérti és azt hihetné, a vonzódása az autójához, a lakásához kapcsolódik. Mit tegyen? Ne mondja meg! A férfi anélkül is észreveszi azt, amit tudnia kell. • „KÍVÁNCSISÁG, MILKA." Tudomásom szerint az idén forgalomba kerül majd a nemi aktus után szedendő Postinor antibébi tabletta. Adhatóságának feltételei a többi hormontartalmú fogamzásgátlóhoz hasonlóak lesznek, és (mert erős hatású szerorvosi vizsgálat nélkül nem írják fel. A közösülés után egy órán belül kell bevenni és havonta csak négy alkalommal vehető igénybe. • „SZEGED.” Ha a fiú annyira lelkiismeretes, hogy óvja a fogamzásgátló tabletta veszélyétől, arra is gondolhatna, hogy mi lesz azután, ha a biztosnak vélt megszakításos módszer következtében teherbe esne. Mert erre számítaniuk kell! • „SOS—10 nap.” A nemi betegség veszélye nem fenyegeti, de azt nagyon jól tette, hogy gyorsan otthagyta azt a bizonyos családot. • „NIKOLETTA.” Köszönöm a bizalmát, és ha hallgat rám, akkor két tanácsot fogadjon el: elhiszi nekem, hogy más fiú is van a világon, akit éppen úgy lehet szeretni mint őt, a második pedig az, hogy az új fiúnak már ne hazudozzon, mert azt általában nem szeretik. • „BOLDOGSÁGUNK ÉRDEKÉBEN.” A Család- és Nővédelmi Tanácsadó címét kérik, de még azt sem írták meg, hogy hol laknak. A tanács egészségügyi osztályán is megtudhatják, de a körzeti orvos, a területi nőorvos is megmondja. • „FELEJTHETETLEN NYÁR ’79.” Összeveszett a nyáron megismert és megszeretett fiúval, mert ő azt állítja, hogy nem tud egy lány mellett huzamosabb ideig kitartani. Minden áron viszsza akarja szerezni. Mit tegyen? Ha rám hallgat, nem szalad utána, bármilyen szép is volt ez a nyár. Képzelje, mi lenne akkor, ha egymáshoz kötnék életüket és később derülne ki, hogy a fiú igazat mondott. • „LIZI.” Tizenöt éves kislány, akinek még nem volt nemi kapcsolata, attól fél, hogy nemi betegséget kapott, mert bőrén piros kiütések keletkeztek. Ha elmegy a bőrgyógyászatra, ott meggyógyítják, a kiütések egyébként, ha jól emlékszik eddigi életére, nem a nemi betegség kísérő jelei. • „GYERMEKKORI SZERELEM.” Ha a fiú tényleg szereti, akkor a katonaság ideje alatt is ki fog tartani. Ha ez így történik, nem lesz akadálya tervezett boldogságuknak. Ha nem, akkor sem dől össze a világ, s legfeljebb egy csalódással lesz tapasztaltabb. • „Ó, AMI AZ ELEKTROMOSSÁGBAN A POTENCIÁT JELENTI.” Maradjunk az elektromosságnál. Bizonyos esetekben biztosan rövidzárlat következik. Erre kellő „villanyszerelői” tapasztalattal számítani lehet. A rutin hiánya csak laikust győz meg arról, hogy a rövidzárlat szükséges folyamat. Ha nagyobb rutinja lesz, ilyesmik nem fogják zavarni. A leírt kiegészítő tevékenységnek nincs károsító hatása. Bízom abban, hogy alkalomadtán erről személyesen is meg fogom győzni. Addig ne féljen és gyűjtse a pozitív élményeket. • „TÉTLENSÉG, BIZALMATLANSÁG.” Tizenkilenc éves és már két gyermek anyja. Férje, aki 20 esztendős, gyerekes felfogású, most jött rá arra, hogy ő nem tud házasságban élni. Nem tudok tanácsot adni, nem ismerem a körülményeiket, így nem vállalkozhatok arra, hogy elhibázottnak látszó életükbe beleszóljak. Problémáját csak azért közöltem, hogy intő példa legyen hasonló korú, mindenáron házasságot kötni akaró, meggondolatlan fiataloknak. • A „B. L.” jeligére írt válaszom alapján többen is a levelező címét kérik. Névtelen levél volt, nem tudom ki írta, de ha tudnám, akkor kötne az orvosi titoktartás, ezért nem adnám meg a címet. • „NEM LEHET ÍGY TOVÁBB ÉLNI.” Levelét megkésve kaptam meg. Kérem, írja meg, hogyan alakult tovább az élete azóta, hogy beszámolt a családjában zajló eseményekről. • „SZERETŐ TESTVÉREK.” Érvelésük nem fogadható el, ne folytassák! • „SOS 3955.” „K. M. 1959.” Személyes megbeszélést igénylő problémáról írtak. Közöljék, hogyan lehetne erre lehetőséget teremteni. • „BIZALMATLAN.” Nőgyógyászati szakrendelésen akkor is meggyógyítják, ha titkáról említést sem tesz. • „PICI.” A levelükben írt kérdésekre a Család- és Nővédelmi Tanácsadóban adnak választ. Forduljanak oda bizalommal. • „MI LESZ VELEM?” Amit tesz, nem káros, és bár nem tartozik másra, szégyellni mégsem kell. Levelemre hivatkozva kérjen négyszemközti meghallgatást körzeti orvosuktól és fogadja meg a tanácsot. Arra kérem, írja meg, hogyan változott meg az élete. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Kismama könnyebb munkája JAKABNÉ BODOR MÁRIA csöglei olvasónk a táppénzről érdeklődik, de nem ez kérdésének lényege.. „A vendéglátóiparban dolgozom és kéthónanapos terhes vagyok. Már nem bírok állni 8 órát a pult mögött, ezért kértem az orvost, hogy vegyen táppénzes állományba. Megtette, de közölte, hogy egy hét múlva felülvizsgálatra kell mennem. Mivel nem bírom a teljes műszakot végigállni és a nehéz ládákat emelni, mi lesz velem, ha nem írnak ki tovább táppénzre?” Táppénzre csak keresőképtelen dolgozót lehet kiírni. Ha az orvos nem találja olvasónkat keresőképtelennek, akkor nem írhatja ki betegállományba. A kismamákra azonban külön védettség vonatkozik. Az alapvető szabály azt mondja ki, hogy a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros, az egészségügyi miniszter által megállapított munkakörben foglalkoztatni. Ezen túlmenően a dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől a szoptatás hatodik hónapjának végéig, kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Akár az előbb, akár az utóbb említett okból helyezik át ideiglenesen a dolgozó nőt, keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Kérje tehát olvasónk az orvosi javaslatot a könnyebb munkára és munkáltatója köteles oda áthelyezni, eredeti átlagkeresete biztosítása mellett. 1 34 Vagyonmegosztás KIS GUSZTÁVNÉ szarvasi olvasónk a házastársak vagyonmegosztásával kapcsolatban érdekes kérdést vetett fel. „Kislányom születése után szabad időmben sokat kézimunkáztam. Elég tisztességesen kerestem vele, összesen 10 ezer forintot. Ez most azt a problémát okozza, hogy férjemtől valók és természetesen sor kerül a vagyonmegosztásra is. Kérdésem az, hogy kit illet meg az a pénz, amit a kézimunkákért kaptam. Kizárólag engem, vagy talán közös vagyonnak számít?” A kérdés pontos megválaszolása előtt nézzük az általános szabályt. A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Tehát a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A különvagyonhoz tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy és végül a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. A most ismertetett szabályok alapján az az összeg, amelyet olvasónk a kézimunkákért kapott, közszerzeménynek számít, és ha netalán még megvan, akkor azt a vagyonmegosztás során el kell felezni. Szabadság gyes után BALOGH LÁSZLÓNÉ hajdúböszörményi olvasónk a gyesről való visszatérés utáni szabadságról érdeklődik. „Szülési szabadságra mentem 1977 februárjában, majd igénybe vettem a gyermekgondozási segélyt. Tavaly január 1-vel megszakítottam a gyest, kivettem az 1977-ben ki nem vett szabadságomat és május végéig dolgoztam. Azután ismét igénybe vettem a gyest, de előzőleg az 1978-as időarányos szabadságomat is kivettem. Most október 1-től ismét munkába állok, szeretném tudni, hogy hány nap szabadságra vagyok jogosult, mert munkáltatóm szerint csak négy nap jár?” A gyermekgondozási segélyen eltöltött időből legfeljebb egy év arányában jár a rendes (alap- és pót-) szabadság is. A közölt adatok szerint olvasónk ennek egy részét már igénybe vette, amikor tavaly január elején megszakította a gyermekgondozási segélyt. Ugyanis az 1977-ben munkában töltött és szülési szabadságon töltött idő arányában járó szabadságon felül is megkapta a szabadságát, tehát lényegében a gyesen töltött idő arányában is kapott. Mégpedig a közölt adatok szerint öt hónap arányában megkapta, tehát jár még hét hónap arányában a már említett 12 hónapból. Ezen felül az idén munkában töltött teljes hónapok arányában is jár a szabadság, mégpedig az olvasónknak járó szabadság mennyiségét figyelembe véve valóban csak négy nap. Áthelyezés SRÁM JÓZSEFNÉ nógrádi olvasónknak a munkahelyével van problémája. „Képesített óvónőként dolgozom. A község, amelynek óvodájában végzem ■a munkámat, társközség egy másik faluval. Itt a másik helyen az óvónő terhes és ezért a járási óvónő azt javasolta, hogy a vezetőm három évre engem küldjön a másik községbe. Nem tudtam vállalni ezt. Két iskolás gyermekem van, férjem rokkant és a nagy távolságot, a napi utazást nem tudom vállalni. Mindezek ellenére el akartak küldeni a másik óvodába. Amikor az áthelyezést megtagadtam, írásban kaptam egy olyan döntést, hogy egy hónapra oda helyeznek. Kérdésem az, hogy akaratom és körülményeim ellenére áthelyezhetnek-e a másik községbe?” A dolgozót másik munkakörbe vagy másik munkahelyre áthelyezni annyit jelent, hogy megváltoztatják a munkaszerződését. Márpedig munkaszerződést megváltoztatni csak a dolgozóval való közös megegyezés alapján lehet. Ha tehát olvasónk nem egyezik bele az áthelyezésbe, akkor nem lehet áthelyezni. Az más kérdés, hogy a dolgozót ideiglenesen lehet kötelezni más helyen való munkavégzésre, még más községben is, ez tulajdonképpen a kiküldetés. Ezt nem tagadhatja meg levélírónk, de természetesen a jogainak kijátszását jelentené, ha így „kiküldetésbe” küldenék három évre a másik községbe. A mostani egy hónapot köteles tudomásul venni, de bármilyen tartósabb átküldés a rendelkezések kijátszását jelentené.