Magyar Ifjúság, 1979. szeptember-december (23. évfolyam, 36-52. szám)

1979-10-12 / 41. szám

fórum ____ A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl­., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „NAGYON SZERETJÜK EGYMÁST.” Téved, ha azt hiszi, a tizenéves kor pettingkorszaka után a házasságában a tényleges nemi élet nem nyújt majd meg­felelő kielégülést. Ettől nem kell tartania. Sokkal reálisabb azon­ban az a veszély, hogyha nagyon tűzbe jönnek, akkor nem tudnak majd megálljt parancsolni. • „TISZTÁN LÁTNI.” A levelé­ben említett bőrelváltozások je­lentéktelenek, de célszerű lenne urológián megbeszélni a teendőit. • „TARTALMATLAN SZERE­LEM.” Szülei még attól is tiltják, hogy fiúkkal járjon, mert úgy gondolják, hogy tizenö­t évesen ez még korai lenne, „feketén” anti­­bébi tablettát akar szerezni, de fél attól, hogy átejtik. Mit te­gyen? Szülei a tiltással ne­m so­kat érnek el, ez már kiderült. At­tól még nem fogja a fiút elvesz­teni, mert nem kíván vele egyelő­re nemi kapcsolatot létesíteni. Higgye el, hogy azt egészsége sínylené meg. Ha szerelmük meg­alapozott, akkor néhány évet vár­hatnak. • „NEBULÓ.” Kérésére nem közlök részleteket a leveléből, csupán annyit fűzök, hozzá, hogy tudománytalan szamárság, amivel rémítgetik. • „NEM TUDOM, MIT TE­GYEK?” Nem meri megmondani annak a férfinak akivel gyakran beszélget, hogy szereti, mert attól fél, hogy félreérti és azt hihetné, a vonzódása az autójához, a laká­sához kapcsolódik. Mit tegyen? Ne mondja meg! A férfi anélkül is észreveszi azt, amit tudnia kell. • „KÍVÁNCSISÁG, MILKA." Tudomásom szerint az idén for­galomba kerül majd a nemi aktus után szedendő Postinor antibébi tabletta. Adhatóságának feltételei a többi hormontartalmú fogam­zásgátlóhoz hasonlóak lesznek, és (mert erős hatású szer­­orvosi vizsgálat nélkül nem írják fel. A közösülés után egy órán belül kell bevenni és havonta csak négy al­kalommal vehető igénybe. • „SZEGED.” Ha a fiú annyira lelkiismeretes, hogy óvja a fo­gamzásgátló tabletta veszélyétől, arra is gondolhatna, hogy mi lesz azután, ha a biztosnak vélt meg­­szakításos módszer következtében teherbe esne. Mert erre számíta­niuk kell! • „SOS—10 nap.” A nemi beteg­ség veszélye nem fenyegeti, de azt nagyon jól tette, hogy gyorsan otthagyta azt a bizonyos családot. • „NIKOLETTA.” Köszönöm a bizalmát, és ha hallgat rám, ak­kor két tanácsot fogadjon el: el­hiszi nekem, hogy más fiú is van a világon, akit éppen úgy lehet szeretni mint őt, a második pedig az, hogy az új fiúnak már ne ha­­zudozzon, mert azt általában nem szeretik. • „BOLDOGSÁGUNK ÉRDEKÉ­BEN.” A Család- és Nővédelmi Tanácsadó címét kérik, de még azt sem írták meg, hogy hol lak­nak. A tanács egészségügyi osz­tályán is megtudhatják, de a kör­zeti orvos, a területi nőorvos is megmondja. • „FELEJTHETETLEN NYÁR ’79.” Összeveszett a nyáron meg­ismert és megszeretett fiúval, mert ő azt­ állítja, hogy nem tud egy lány mellett huzamosabb ideig kitartani. Minden áron visz­­sza akarja szerezni. Mit tegyen? Ha rám hallgat, nem szalad utá­na, bármilyen szép is volt ez a nyár. Képzelje, mi lenne akkor, ha egymáshoz kötnék életüket és később derülne ki, hogy a fiú iga­zat mondott. • „LIZI.” Tizenöt éves kislány, akinek még nem volt nemi kap­csolata, attól fél, hogy nemi be­tegséget kapott, mert bőrén piros kiütések keletkeztek. Ha elmegy a bőrgyógyászatra, ott meggyó­gyítják, a kiütések egyébként, ha jól emlékszik eddigi életére, nem a nemi betegség kísérő jelei. • „GYERMEKKORI SZERE­LEM.” Ha a fiú tényleg szereti, akkor a katonaság ideje alatt is ki fog tartani. Ha ez így történik, nem lesz akadálya tervezett bol­dogságuknak. Ha nem, akkor sem dől össze a világ, s legfeljebb egy csalódással lesz tapasztaltabb. • „Ó, AMI AZ ELEKTROMOS­SÁGBAN A POTENCIÁT JE­LENTI.” Maradjunk az elektro­mosságnál. Bizonyos esetekben biztosan rövidzárlat következik. Erre kellő „villanyszerelői” ta­pasztalattal számítani lehet. A ru­tin hiánya csak laikust győz meg arról, hogy a rövidzárlat szüksé­ges folyamat. Ha nagyobb rutinja lesz, ilyesmik nem fogják zavar­ni. A leírt kiegészítő tevékenység­nek nincs károsító hatása. Bízom abban, hogy alkalomadtán erről személyesen is meg fogom győz­ni. Addig ne féljen és gyűjtse a pozitív élményeket. • „TÉTLENSÉG, BIZALMAT­LANSÁG.” Tizenkilenc éves és már két gyermek anyja. Férje, aki 20 esztendős, gyerekes felfogású, most jött rá arra, hogy ő nem tud házasságban élni. Nem tudok tanácsot adni, nem ismerem a körülményeiket, így nem vállalkozhatok arra, hogy el­­hibázottnak látszó életükbe bele­szóljak. Problémáját csak azért közöltem, hogy intő példa legyen hasonló korú, mindenáron házas­ságot kötni akaró, meggondolat­lan fiataloknak. • A „B. L.” jeligére írt válaszom alapján többen is a levelező címét kérik. Névtelen levél volt, nem tudom ki írta, de ha tudnám, ak­kor kötne az orvosi titoktartás, ezért nem adnám meg a címet. • „NEM LEHET ÍGY TOVÁBB ÉLNI.” Levelét megkésve kaptam meg. Kérem, írja meg, hogyan alakult tovább az élete azóta, hogy beszámolt a családjában zajló eseményekről. • „SZERETŐ TESTVÉREK.” Ér­velésük nem fogadható el, ne folytassák! • „SOS 3955.” „K. M. 1959.” Sze­mélyes megbeszélést igénylő prob­lémáról írtak. Közöljék, hogyan lehetne erre lehetőséget teremte­ni. • „BIZALMATLAN.” Nőgyógyá­szati szakrendelésen akkor is meggyógyítják, ha titkáról emlí­tést sem tesz. • „PICI.” A levelükben írt kér­désekre a Család- és Nővédelmi Tanácsadóban adnak választ. For­duljanak oda bizalommal. • „MI LESZ VELEM?” Amit tesz, nem káros, és bár nem tar­tozik másra, szégyellni mégsem kell. Levelemre hivatkozva kérjen négyszemközti meghallgatást kör­zeti orvosuktól és fogadja meg a tanácsot. Arra kérem, írja meg, hogyan változott meg az élete. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Kismama könnyebb munkája JAKABNÉ BODOR MÁRIA csöglei olvasónk a táppénzről érdeklődik, de nem ez kérdésének lényege.. „A ven­déglátóiparban dolgozom és kéthóna­­napos terhes vagyok. Már nem bírok állni 8 órát a pult mögött, ezért kér­tem az orvost, hogy vegyen táppén­zes állományba. Megtette, de közölte, hogy egy hét múlva felülvizsgálatra kell mennem. Mivel nem bírom a tel­jes műszakot végigállni és a nehéz lá­dákat emelni, mi lesz velem, ha nem­­ írnak ki tovább táppénzre?” Táppénzre csak keresőképtelen dol­gozót lehet kiírni. Ha az orvos nem találja olvasónkat keresőképtelennek, akkor nem írhatja ki betegállomány­ba. A kismamákra azonban külön vé­dettség vonatkozik. Az alapvető sza­bály azt mondja ki, hogy­ a terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros, az egészségügyi miniszter által megálla­pított munkakörben foglalkoztatni. Ezen túlmenően a dolgozó nőt terhes­sége negyedik hónapjának kezdetétől a szoptatás hatodik hónapjának­­ vé­­géig, kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Akár az előbb, akár az utóbb említett okból helyezik át ideiglenesen a dolgozó nőt, keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Kérje tehát olvasónk az orvosi javas­latot a könnyebb munkára és mun­káltatója köteles oda áthelyezni, ere­deti átlagkeresete biztosítása mellett. 1­ 34 Vagyonmegosztás KIS GUSZTÁVNÉ szarvasi olvasónk a házastársak vagyonmegosztásával kapcsolatban érdekes kérdést vetett fel. „Kislányom születése után szabad időmben sokat kézimunkáztam. Elég tisztességesen kerestem vele, összesen 10 ezer forintot. Ez most azt a problé­mát okozza, hogy férjemtől valók és természetesen sor kerül a vagyonmeg­osztásra is. Kérdésem az, hogy kit il­let meg az a pénz, amit a kézimun­kákért kaptam. Kizárólag engem, vagy talán közös vagyonnak számít?” A kérdés pontos megválaszolása előtt nézzük az általános szabályt. A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejé­re házastársi vagyonközösség keletke­zik. Tehát a házastársak osztatlan kö­zös tulajdona mindaz, amit a házas­sági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szerez­tek, kivéve azokat a­ vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs külön­vagyonához tartoznak. A különva­gyonhoz tartozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott va­gyontárgy, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy és végül a különvagyon értékén szerzett vagyon­tárgy. A most ismertetett szabályok alapján az az összeg, amelyet olva­sónk a kézimunkákért kapott, köz­szerzeménynek számít, és ha netalán még megvan, akkor azt a vagyonmeg­osztás során el kell felezni. Szabadság gyes után BALOGH LÁSZLÓNÉ hajdúböször­ményi olvasónk a gyesről való vissza­térés utáni szabadságról érdeklődik. „Szülési szabadságra mentem 1977 febr­­uárjában, majd igénybe vettem a gyermekgondozási segélyt. Tavaly ja­nuár 1-vel megszakítottam a gyest, ki­vettem az 1977-ben ki nem vett sza­badságomat és május végéig dolgoz­tam. Azután ismét igénybe vettem a gyest, de előzőleg­­ az 1978-as időará­nyos szabadságomat is kivettem. Most október 1-től ismét munkába állok, szeretném tudni, hogy hány nap sza­badságra vagyok jogosult, mert mun­káltatóm szerint csak négy nap jár?” A gyermekgondozási segélyen eltöl­tött időből legfeljebb egy év arányá­ban jár a rendes (alap- és pót-) sza­badság is. A közölt adatok szerint ol­vasónk ennek egy részét már igénybe vette, amikor tavaly január elején megszakította a gyermekgondozási se­gélyt. Ugyanis az 1977-ben munkában töltött és szülési szabadságon töltött idő arányában járó szabadságon felül is megkapta a szabadságát, tehát lé­nyegében a gyesen töltött idő arányá­ban is kapott. Mégpedig a közölt ada­tok szerint öt hónap arányában meg­kapta, tehát jár még hét hónap ará­nyában a már említett 12 hónapból. Ezen felül az idén munkában töltött teljes hónapok arányában is jár a sza­badság, mégpedig az olvasónknak járó szabadság mennyiségét figyelembe vé­ve valóban csak négy nap. Áthelyezés SRÁM JÓZSEFNÉ nógrádi olvasónk­nak a munkahelyével van problémája. „Képesített óvónőként dolgozom. A község, amelynek óvodájában végzem ■a munkámat, társközség egy másik faluval. Itt a másik helyen az óvónő terhes és ezért a járási óvónő azt ja­vasolta, hogy a vezetőm három évre engem küldjön a másik községbe. Nem tudtam vállalni ezt. Két iskolás gyermekem van, férjem rokkant és a nagy távolságot, a napi utazást nem tudom vállalni. Mindezek ellenére el akartak küldeni a másik óvodába. Amikor az áthelyezést megtagadtam, írásban kaptam egy olyan döntést, hogy egy hónapra oda helyeznek. Kér­désem az, hogy akaratom és körülmé­nyeim ellenére áthelyezhetnek-e a má­sik községbe?” A dolgozót másik munkakörbe vagy másik munkahelyre áthelyezni annyit jelent, hogy megváltoztatják a mun­kaszerződését. Márpedig munkaszerző­dést megváltoztatni csak a dolgozóval való közös megegyezés alapján lehet. Ha tehát olvasónk nem egyezik bele az áthelyezésbe, akkor nem lehet át­helyezni. Az más kérdés, hogy a dol­gozót ideiglenesen lehet kötelezni más helyen való munkavégzésre, még más községben is, ez tulajdonképpen a ki­küldetés. Ezt nem tagadhatja meg le­vélírónk, de természetesen a jogainak kijátszását jelentené, ha így „kikül­detésbe” küldenék három évre a má­sik községbe. A mostani egy hónapot köteles tudomásul venni, de bármi­lyen tartósabb átküldés a rendelke­zések kijátszását jelentené.

Next