Magyar Ifjúság, 1979. szeptember-december (23. évfolyam, 36-52. szám)

1979-10-19 / 42. szám

fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl­., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „CSUKLÁS”. Levélíróm azt szeretné tudni, hogy mi idézi elő a csuklást, hogyan szüntethető meg és káros-e ez az életjelenség? A csuklás mechanizmusának megértéséhez ismerjük meg előbb a rekeszizmot. A rekeszizom vé­kony izomlemez, amely a mell- és a hasüreget választja el egy­mástól. Rajta nyugszik a szív, a két tüdőlebenynek is alapját ad­ja, alatta jobb oldalon a máj, bal oldalon a gyomor fekszik hozzá, a nyelőcső áthalad rajta. Légző­izom: Bel­égzéskor összehúzódik, ilyenkor a mellüreg lefelé meg­nagyobbodik, a tüdőnek lehetősé­ge nyílik a kitágulásra A csuklás a rekeszizom rángá­­sos görcse, a hangszalagokat is összerántja, ezért kíséri jellegze­tes hang. Újszülötteknél, csecse­mőknél a táplálás során a gyo­mornak vagy a nyelőcsőnek a re­keszizomhoz érő része, illetve an­nak az izgalma idézi elő. Az egészséget akkor sem veszélyez­teti, ha egymást követően több­ször fordul elő. Az ismétlődő csuklás felnőtt­korban sem jelent vészjelzést, mert egyes betegségeknek is kí­sérőjelensége, bár a nyelőcső, a gyomor és a rekeszizmon tapadó mell-, illetve hashártya kóros ál­lapotát is jelezheti. Enyhe csuklási roham cukor fogyasztásával is csillapítható, fülbedugással összekötött vízivás­­sal, lélegzésvisszatartás­ alatti nyeléssel is megszüntethető. A nem csillapodó csuklás gyógyítá­sa orvosi feladat. • „FÁJDALOMMENTESEN” jeligét választott egy fiatalasz­szony, aki gyönyörű gyermek bol­dog anyja. Életében az első és egyetlen férfi a férje. Nagyon sze­retik egymást, de a nemi élet mindmáig csak görcsös fájdalmat okozott neki. Az orvos, akinél járt, csak legyintett és „piti ál­­ó problémának” minősítette pana­szát. Mint írja, féltucat ismerősé­nek bomlott fel a házassága ha­sonló okokból. Mit tegyen? Sajnos százszámra tudnék ha­sonló levelet idézni. Ezek több­nyire névvel és címimel érkeznek és hasonló elkeresítő állapotról számolnak be, aminél már csak az borzalmasabb, hogy az érdekelt házastársak nem tudnak orvosi segítséget kapni. Pedig az orvos­tudomány úgyszólván minden ha­sonló esetre is­meri a hatékony megoldást. Sajnos egyetemeinken a szexuális életre vonatkozó isme­reteket nem oktatják, és így azok, akik ilyen, problémától szenved­nek, többnyire hiába kilincselnek segítségért. Szexológiai felvilágosítás elmé­letileg minden Család- és Nővé­­­­delmi Tanácsadáson van. Ha ott netán nem tudnának segíteni a baján, hívjon fel telefonon a szer­kesztőségünkben — gondolom, nem okoz gondot, hiszen Buda­pesten adta fel levelét —, javas­lok majd néhány kollégát, aki pa­naszát nem tartja majd „piti ál­problémának”, és megvalósítható, hatékony terápiát javasol. • „BOLDOG SZERETNÉK LEN­NI.” Huszonkét éves fiú arról pa­naszkodik, hogy korai magömlése miatt a nemi életben sorozatosan kudarc éri. Úgy gondolja, ez a fiatal kora óta folytatott önkielé­gítésnek a következménye. Helytelen a megfogalmazása, nem a következménye, hanem a folytatása. A természetes nemi élet kezdetben rendszerint olyan nagyfokú pszichés izgalommal jár együtt, ami gyorsan bekövetkező magömléshez vezet, s emiatt nem nyújt kielégülést a partnerének. Nem ritka jelenség, majdnem minden férfi életében előfordul, és majdnem minden partnerne ha­sonlóan szenved ettől. Anyuka vagy a barátnők információja alapján többnyire elhiszik, hogy ez így természetes, ez már az asz­­szonyok sorsa. Pedig ez nem így igaz. Az embert az különbözteti meg az állattól, hogy társával a nemi életben is egyenjogúságra törekszik. Ennek megvalósítása azonban nem ösztönös tevékeny­ség, évek sora telik el, amíg a házas- vagy élettársak többsége — ha időközben nem váltak el — rájön a tennivalókra. Erről azon­ban a házasság előtti tanácsadá­son egy szót sem szólnak, és a ki­osztott brosúrákban nincs rá uta­lás, helyette fogamzásgátló mód­szereket ajánlanak. (A „felvilágo­sított” nők egy része több hóna­pos terhesen jelenik meg a ta­nácsadáson ...) Jobb híján nem tudoik mást ja­vasolni, hogy forduljon a Család- és Nővédelmi Tanácsadóhoz. • „USZODA.” Kérdezi, miért van az, hogy ha egy fiatal fiú és egy fiatal lány először közösül, utána elkerülik egymást. Gondolom, saját problémáját általánosítja, mert nem minden­kire érvényes ez a szabály. A le­írt esetekben bizonyára az az előz­ménye egymás elkerülésének, hogy megfelelő felkészítés hiá­nyában mást kaptak, mint amit vártak, és ezt mind a ketten szé­gyenüik. Javaslom, hogy fontolja meg az előbbi üzenet tanulságát. • „SZEXMADONNA”, aki egyébként tizennégy éves, arról érdeklődik, hogyan tarthatná meg a fiúját, akit egyik osztálytársnő­je mindenáron szeretne elhódíta­ni. A rivális szemérmetlenségé­ben még arra is vetemedett, hogy az ingét kigombolta a siker érde­kében. Ezt maga a fiú mondta el. Nem szívesen élne hasonló fogás­sal, de nem tudja, hogy mit te­gyen. Leveléből nem derül ki, hogy a fiú vallomásának mi volt a lé­nyege: gombolni akart, vagy ön­kéntes gombolást kért. De bárme­lyik lett volna a kívánsága, azt javaslom, hogy gomdolkozás he­lyett inkább gondolkozzon. Csak ez az egy fiú van a világon? Ér­demes annyira ráhajtani? Ha ba­rátnőjének ilyen fontos, ám le­gyen az övé, csak ne az legyen a történet vége, hogy az újabb ta­nácsot majd akkor kéri, amikor a folytatás következményeit né­hány soros válasszal már nem le­het megakadályozni. • „NYUGTALAN VAGYOK.” A mellékhere-gyulladás kezelése után egy ideig megmaradó érzé­kenysége nem jelenti azt, hogy beteg. Továbbiakat csak vizsgálat után mondhatnék, de ha az uro­lógián egészségesnek találták, miért nem fogadja el az orvos megállapítását ? Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Tanulmányi szabadság technikusminősítéshez KISS SÁNDOR igazi olvasónk tech­nikusminősítő vizsgára készül. „A vállalatommal szerződésem van, de tanulmányi szabadságot nem akarnak adni. Az iskola tanárai szerint a­­to­vábbtanuló dolgozók tanulmányi ked­vezményeiről szóló, 1974-ben megje­lent rendelet szerint jár a tanulmá­nyi szabadság, a mennyiségét az be­folyásolja, hogy a technikusminősítés középfokú végzettségnek vagy csak szakmunkásvizsgának számít-e. Ké­rem válaszoljanak: a technikusminő­­sítés milyen fokú végzettségnek szá­mít és mennyi szabadság jár?”. A második kérdéssel kezdjük a vá­laszt. A technikusminősítő vizsgára, illetve ha valaki tanfolyamon készül fel rá, a tanfolyamra, kötelezően nem jár tanulmányi szabadság, mert nem írja elő éppen az olvasónk által em­lített rendelkezés. Természetesen, ha a vállalat szerződést köt a dolgozó­val, akkor vállalhatja azt is, hogy a vizsgára való felkészülés érdekében biztosít szabadságot számára. Ameny­­nyiben az olvasónkkal kötött szerző­désben nem vállalta a vállalat a ta­nulmányi szabadság megadását, ak­kor az nem jár. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen fokú végzettség­nek számít a technikusminősítés, az a középfokúnál valamivel magasabb. Ugyanis csak az jelentkezhet techni­kusminősítésre, akinek szakközépis­kolai végzettsége van és a szakmá­ban bizonyos gyakorlati ideje van. Gimnázium vagy más irányú szakkö­zépiskolai végzettség esetén a szak­mai szakközépiskola anyagából kü­lönbözeti vizsgát kell tenni és csak azután kerülhet sor a technikusmi­nősítő vizsgára. Baleseti kártalanítás PETNEHÁZI ANDRÁS szabadkí­gyós­ olvasónk leveléből kiderül, hogy régebben üzemi balesetet szen­vedett. „Baleseti járadékot kapok. Régi munkakörömet nem tudom el­látni, ezért rehabilitáltként foglalkoz­tatnak. A vállalat a baleseti járadé­kot is figyelembe véve a régi mun­kahelyemen dolgozók keresetének 80 százalékát fizeti. Kérdésem, hogy kötelesek-e a 100 százalékot fizetni?” Üzemi baleset esetén a törvény elő­írása szerint a dolgozóról úgy kell gondoskodni, hogy ne érezze a bal­eset következményeinek, anyagi hát­rányait. Ez röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy a baleset előtti ke­resetét biztosítani kell, illetve azt a keresetet, amelyet most elérhetne eredeti munkakörében, ha­­ nem lett volna a baleset. Olvasónk esetében tehát a jelenlegi munkakörében meg­állapított munkabér és a baleseti já­radék együttes összege és a régi át­lagkeresete között különbözetet kell megállapítani és folyósítani. A 80 százalék, amelyről említést tesz leve­lében, a társadalombiztosítástól ka­pott kiegészítés, tehát a társadalom­­biztosítás egészíti ki az új bére és a baleseti járadék együttes összegét a régi munkabére 80 százalékára. Ez esetben is köteles a vállalat a továb­bi 20 százalékot megfizetni. Forduljon tehát követelésével a munkaügyi döntőbizottsághoz. Szabad szombat kiadása BARTÓK BERTALAN putnoki ol­vasónk azt sérelmezi, hogy 1977 vé­gén nem kapta meg a szabad szom­batjait és azt külön ki sem fizették. „Abban az évben szeptember elejé­től dolgoztam a bányaüzemnél és év végéig heti 48 órát teljesítettem, nem adták ki a kéthetenkénti szabad szombatot. Kérelmemet egyébként a munkaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság is elutasította. Jogosan?” A közölt adatok és a részünkre el­küldött iratok szerint az elutasítás törvényes volt. Olvasónk munkahe­lyén, a bányában is megtörtént a munkaidő-csökkentés, kollektív szer­ződésük szerint éves szinten átlago­san heti 44 óra a munkaidejük. A vállalati munkarend szerint a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban valóban minden szombaton dolgoz­nak, de éves szinten úgy egyenlítő­dik ki a dolog, hogy a többi időszak­ban minden szombatjuk szabad, te­hát nem csak kéthetenként. A kollek­tív szerződés szerint a többletszabad­napok beosztását a vállalat igazgató­ja a vállalati szakszervezeti tanáccsal közösen évenként a mindenkori szénigényekhez igazodó termelési szükségletnek megfelelően biztosítja. Ez az eljárás teljesen törvényes. Ol­vasónk felvetette még, hogy ha el is fogadja ezt­­ a rendszert, naptári évenként kell számolni az éves átla­got, márpedig ha 1977 szeptemberé­ben kezdett dolgozni, akkor abban az évben elesett a szabad szombatoktól. Valóban lehetne úgy is számolni, de a kollektív szerződés nem naptári évről beszél, hanem az éves szintről,­­ ami olvasónk esetében szeptembertől szeptemberig tart és ezért nem rövi­dült meg. Ingatlan kerítése ÚJPÁL JENŐ barcsi olvasónk a te­lek bekerítése iránt érdeklődik. „Élettársammal lakom együtt, s­őt a közelmúltban felkereste a szomszéd és azt mondta, hogy a két családi házat elválasztó, a mezsgyén levő ke­rítést neki kellett volna felépíteni, ezért a szomszéd kéri, hogy a kerítés felének az árát fizesse meg. Törvé­­nyes-e a követelés?” A konkrét esetben nem tudunk pontos választ adni, mert nem ismer­jük egyik ingatlannak sem a fekvé­sét. Ezért ismertetjük az általános szabályt, amelyből olvasónk leszűr­heti, hogy az ő esetére mi vonatko­zik. Az alapvető szabályt az Orszá­gos Építésügyi Szabályzat írja elő. Eszerint a tulajdonos köteles elkerí­teni az utca felől nézve a homlokvo­nalat, a jobb oldalt és ettől az oldal­tól számítva a hátsó rész felét. Eb­ből a szabályból az következik, hogy a bal oldali kerítést a bal oldali szomszéd köteles elkészíteni, és a hátsó rész bal oldaltól számított fe­lét pedig ,a hátsó szomszéd. Ehhez kiegészítésül még csak annyit, hogy ha a tulajdonosnak saroktelke van, akkor természetesen a bal oldalt is köteles elkeríteni, mert hiszen nincs szomszédja. Egyébként ilyen sarokte­lek esetén a homlokvonal az az utcai fronton levő rész, ahol a bejárat van. TA

Next