Magyar Ifjúság, 1979. szeptember-december (23. évfolyam, 36-52. szám)
1979-10-19 / 42. szám
fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „CSUKLÁS”. Levélíróm azt szeretné tudni, hogy mi idézi elő a csuklást, hogyan szüntethető meg és káros-e ez az életjelenség? A csuklás mechanizmusának megértéséhez ismerjük meg előbb a rekeszizmot. A rekeszizom vékony izomlemez, amely a mell- és a hasüreget választja el egymástól. Rajta nyugszik a szív, a két tüdőlebenynek is alapját adja, alatta jobb oldalon a máj, bal oldalon a gyomor fekszik hozzá, a nyelőcső áthalad rajta. Légzőizom: Belégzéskor összehúzódik, ilyenkor a mellüreg lefelé megnagyobbodik, a tüdőnek lehetősége nyílik a kitágulásra A csuklás a rekeszizom rángásos görcse, a hangszalagokat is összerántja, ezért kíséri jellegzetes hang. Újszülötteknél, csecsemőknél a táplálás során a gyomornak vagy a nyelőcsőnek a rekeszizomhoz érő része, illetve annak az izgalma idézi elő. Az egészséget akkor sem veszélyezteti, ha egymást követően többször fordul elő. Az ismétlődő csuklás felnőttkorban sem jelent vészjelzést, mert egyes betegségeknek is kísérőjelensége, bár a nyelőcső, a gyomor és a rekeszizmon tapadó mell-, illetve hashártya kóros állapotát is jelezheti. Enyhe csuklási roham cukor fogyasztásával is csillapítható, fülbedugással összekötött vízivással, lélegzésvisszatartás alatti nyeléssel is megszüntethető. A nem csillapodó csuklás gyógyítása orvosi feladat. • „FÁJDALOMMENTESEN” jeligét választott egy fiatalaszszony, aki gyönyörű gyermek boldog anyja. Életében az első és egyetlen férfi a férje. Nagyon szeretik egymást, de a nemi élet mindmáig csak görcsös fájdalmat okozott neki. Az orvos, akinél járt, csak legyintett és „piti áló problémának” minősítette panaszát. Mint írja, féltucat ismerősének bomlott fel a házassága hasonló okokból. Mit tegyen? Sajnos százszámra tudnék hasonló levelet idézni. Ezek többnyire névvel és címimel érkeznek és hasonló elkeresítő állapotról számolnak be, aminél már csak az borzalmasabb, hogy az érdekelt házastársak nem tudnak orvosi segítséget kapni. Pedig az orvostudomány úgyszólván minden hasonló esetre ismeri a hatékony megoldást. Sajnos egyetemeinken a szexuális életre vonatkozó ismereteket nem oktatják, és így azok, akik ilyen, problémától szenvednek, többnyire hiába kilincselnek segítségért. Szexológiai felvilágosítás elméletileg minden Család- és Nővédelmi Tanácsadáson van. Ha ott netán nem tudnának segíteni a baján, hívjon fel telefonon a szerkesztőségünkben — gondolom, nem okoz gondot, hiszen Budapesten adta fel levelét —, javaslok majd néhány kollégát, aki panaszát nem tartja majd „piti álproblémának”, és megvalósítható, hatékony terápiát javasol. • „BOLDOG SZERETNÉK LENNI.” Huszonkét éves fiú arról panaszkodik, hogy korai magömlése miatt a nemi életben sorozatosan kudarc éri. Úgy gondolja, ez a fiatal kora óta folytatott önkielégítésnek a következménye. Helytelen a megfogalmazása, nem a következménye, hanem a folytatása. A természetes nemi élet kezdetben rendszerint olyan nagyfokú pszichés izgalommal jár együtt, ami gyorsan bekövetkező magömléshez vezet, s emiatt nem nyújt kielégülést a partnerének. Nem ritka jelenség, majdnem minden férfi életében előfordul, és majdnem minden partnerne hasonlóan szenved ettől. Anyuka vagy a barátnők információja alapján többnyire elhiszik, hogy ez így természetes, ez már az aszszonyok sorsa. Pedig ez nem így igaz. Az embert az különbözteti meg az állattól, hogy társával a nemi életben is egyenjogúságra törekszik. Ennek megvalósítása azonban nem ösztönös tevékenység, évek sora telik el, amíg a házas- vagy élettársak többsége — ha időközben nem váltak el — rájön a tennivalókra. Erről azonban a házasság előtti tanácsadáson egy szót sem szólnak, és a kiosztott brosúrákban nincs rá utalás, helyette fogamzásgátló módszereket ajánlanak. (A „felvilágosított” nők egy része több hónapos terhesen jelenik meg a tanácsadáson ...) Jobb híján nem tudoik mást javasolni, hogy forduljon a Család- és Nővédelmi Tanácsadóhoz. • „USZODA.” Kérdezi, miért van az, hogy ha egy fiatal fiú és egy fiatal lány először közösül, utána elkerülik egymást. Gondolom, saját problémáját általánosítja, mert nem mindenkire érvényes ez a szabály. A leírt esetekben bizonyára az az előzménye egymás elkerülésének, hogy megfelelő felkészítés hiányában mást kaptak, mint amit vártak, és ezt mind a ketten szégyenüik. Javaslom, hogy fontolja meg az előbbi üzenet tanulságát. • „SZEXMADONNA”, aki egyébként tizennégy éves, arról érdeklődik, hogyan tarthatná meg a fiúját, akit egyik osztálytársnője mindenáron szeretne elhódítani. A rivális szemérmetlenségében még arra is vetemedett, hogy az ingét kigombolta a siker érdekében. Ezt maga a fiú mondta el. Nem szívesen élne hasonló fogással, de nem tudja, hogy mit tegyen. Leveléből nem derül ki, hogy a fiú vallomásának mi volt a lényege: gombolni akart, vagy önkéntes gombolást kért. De bármelyik lett volna a kívánsága, azt javaslom, hogy gomdolkozás helyett inkább gondolkozzon. Csak ez az egy fiú van a világon? Érdemes annyira ráhajtani? Ha barátnőjének ilyen fontos, ám legyen az övé, csak ne az legyen a történet vége, hogy az újabb tanácsot majd akkor kéri, amikor a folytatás következményeit néhány soros válasszal már nem lehet megakadályozni. • „NYUGTALAN VAGYOK.” A mellékhere-gyulladás kezelése után egy ideig megmaradó érzékenysége nem jelenti azt, hogy beteg. Továbbiakat csak vizsgálat után mondhatnék, de ha az urológián egészségesnek találták, miért nem fogadja el az orvos megállapítását ? Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Tanulmányi szabadság technikusminősítéshez KISS SÁNDOR igazi olvasónk technikusminősítő vizsgára készül. „A vállalatommal szerződésem van, de tanulmányi szabadságot nem akarnak adni. Az iskola tanárai szerint atovábbtanuló dolgozók tanulmányi kedvezményeiről szóló, 1974-ben megjelent rendelet szerint jár a tanulmányi szabadság, a mennyiségét az befolyásolja, hogy a technikusminősítés középfokú végzettségnek vagy csak szakmunkásvizsgának számít-e. Kérem válaszoljanak: a technikusminősítés milyen fokú végzettségnek számít és mennyi szabadság jár?”. A második kérdéssel kezdjük a választ. A technikusminősítő vizsgára, illetve ha valaki tanfolyamon készül fel rá, a tanfolyamra, kötelezően nem jár tanulmányi szabadság, mert nem írja elő éppen az olvasónk által említett rendelkezés. Természetesen, ha a vállalat szerződést köt a dolgozóval, akkor vállalhatja azt is, hogy a vizsgára való felkészülés érdekében biztosít szabadságot számára. Amenynyiben az olvasónkkal kötött szerződésben nem vállalta a vállalat a tanulmányi szabadság megadását, akkor az nem jár. Ami azt a kérdést illeti, hogy milyen fokú végzettségnek számít a technikusminősítés, az a középfokúnál valamivel magasabb. Ugyanis csak az jelentkezhet technikusminősítésre, akinek szakközépiskolai végzettsége van és a szakmában bizonyos gyakorlati ideje van. Gimnázium vagy más irányú szakközépiskolai végzettség esetén a szakmai szakközépiskola anyagából különbözeti vizsgát kell tenni és csak azután kerülhet sor a technikusminősítő vizsgára. Baleseti kártalanítás PETNEHÁZI ANDRÁS szabadkígyós olvasónk leveléből kiderül, hogy régebben üzemi balesetet szenvedett. „Baleseti járadékot kapok. Régi munkakörömet nem tudom ellátni, ezért rehabilitáltként foglalkoztatnak. A vállalat a baleseti járadékot is figyelembe véve a régi munkahelyemen dolgozók keresetének 80 százalékát fizeti. Kérdésem, hogy kötelesek-e a 100 százalékot fizetni?” Üzemi baleset esetén a törvény előírása szerint a dolgozóról úgy kell gondoskodni, hogy ne érezze a baleset következményeinek, anyagi hátrányait. Ez röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy a baleset előtti keresetét biztosítani kell, illetve azt a keresetet, amelyet most elérhetne eredeti munkakörében, ha nem lett volna a baleset. Olvasónk esetében tehát a jelenlegi munkakörében megállapított munkabér és a baleseti járadék együttes összege és a régi átlagkeresete között különbözetet kell megállapítani és folyósítani. A 80 százalék, amelyről említést tesz levelében, a társadalombiztosítástól kapott kiegészítés, tehát a társadalombiztosítás egészíti ki az új bére és a baleseti járadék együttes összegét a régi munkabére 80 százalékára. Ez esetben is köteles a vállalat a további 20 százalékot megfizetni. Forduljon tehát követelésével a munkaügyi döntőbizottsághoz. Szabad szombat kiadása BARTÓK BERTALAN putnoki olvasónk azt sérelmezi, hogy 1977 végén nem kapta meg a szabad szombatjait és azt külön ki sem fizették. „Abban az évben szeptember elejétől dolgoztam a bányaüzemnél és év végéig heti 48 órát teljesítettem, nem adták ki a kéthetenkénti szabad szombatot. Kérelmemet egyébként a munkaügyi döntőbizottság, majd a munkaügyi bíróság is elutasította. Jogosan?” A közölt adatok és a részünkre elküldött iratok szerint az elutasítás törvényes volt. Olvasónk munkahelyén, a bányában is megtörtént a munkaidő-csökkentés, kollektív szerződésük szerint éves szinten átlagosan heti 44 óra a munkaidejük. A vállalati munkarend szerint a késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban valóban minden szombaton dolgoznak, de éves szinten úgy egyenlítődik ki a dolog, hogy a többi időszakban minden szombatjuk szabad, tehát nem csak kéthetenként. A kollektív szerződés szerint a többletszabadnapok beosztását a vállalat igazgatója a vállalati szakszervezeti tanáccsal közösen évenként a mindenkori szénigényekhez igazodó termelési szükségletnek megfelelően biztosítja. Ez az eljárás teljesen törvényes. Olvasónk felvetette még, hogy ha el is fogadja ezt a rendszert, naptári évenként kell számolni az éves átlagot, márpedig ha 1977 szeptemberében kezdett dolgozni, akkor abban az évben elesett a szabad szombatoktól. Valóban lehetne úgy is számolni, de a kollektív szerződés nem naptári évről beszél, hanem az éves szintről, ami olvasónk esetében szeptembertől szeptemberig tart és ezért nem rövidült meg. Ingatlan kerítése ÚJPÁL JENŐ barcsi olvasónk a telek bekerítése iránt érdeklődik. „Élettársammal lakom együtt, sőt a közelmúltban felkereste a szomszéd és azt mondta, hogy a két családi házat elválasztó, a mezsgyén levő kerítést neki kellett volna felépíteni, ezért a szomszéd kéri, hogy a kerítés felének az árát fizesse meg. Törvényes-e a követelés?” A konkrét esetben nem tudunk pontos választ adni, mert nem ismerjük egyik ingatlannak sem a fekvését. Ezért ismertetjük az általános szabályt, amelyből olvasónk leszűrheti, hogy az ő esetére mi vonatkozik. Az alapvető szabályt az Országos Építésügyi Szabályzat írja elő. Eszerint a tulajdonos köteles elkeríteni az utca felől nézve a homlokvonalat, a jobb oldalt és ettől az oldaltól számítva a hátsó rész felét. Ebből a szabályból az következik, hogy a bal oldali kerítést a bal oldali szomszéd köteles elkészíteni, és a hátsó rész bal oldaltól számított felét pedig ,a hátsó szomszéd. Ehhez kiegészítésül még csak annyit, hogy ha a tulajdonosnak saroktelke van, akkor természetesen a bal oldalt is köteles elkeríteni, mert hiszen nincs szomszédja. Egyébként ilyen saroktelek esetén a homlokvonal az az utcai fronton levő rész, ahol a bejárat van. TA