Magyar Ifjúság, 1979. szeptember-december (23. évfolyam, 36-52. szám)
1979-11-16 / 46. szám
LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ Tanácsadás (Megjelent a Magyar Ifjúság 38. számában, 1979. szeptember 21-én) A lapban bírálat jelent meg a házasság előtti kötelező tanácsadáson osztogatott, Az én gyermekem kívánt gyermek című kiadványról, amely a jegyzet szerint 1972-ben került nyomdába és nem alkalmas arra, hogy korszerű ismereteket nyújtson a fogamzásgátlókról. A kiadványt az Egészségügyi Minisztérium 1973-ban készítette, s 1974-től került felhasználásra az egész országban a házasság előtti tanácsadásokon. Mivel a kiadvány csak a „negatív” családtervezéssel foglalkozott, a főváros még 1974-ben Házasság előtt címmel saját anyagot íratott, melyet a Fővárosi Egészségnevelési Központ és a Magyar Vöröskereszt Budapesti Titkársága adott ki 1974-ben. A kiadványt azóta többször átdolgozták és korszerűsített formában osztogatják a budapesti tanácsadásokon. Az Egészségügyi Minisztérium 1979-ben a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában új kiadványt készíttetett, Fiatal házat soknak a felelős gyermekvállaláshoz címmel. Ez a „pozitív” családtervezés, a családokat támogató szociálpolitikai kedvezmények ismertetése mellett a legkorszerűbb tudnivalókat tartalmazza a fogamzásgátlásról is. Feltehetően rövidesen forgalomba kerül. Dr. Körmendy István fővárosi tanácsos, csoportvezető főorvos Budapest Főv. Tanálasia Végrehajtó Bizottságának egészségügyi főosztálya . Köszönettel vettük a tájékoztatást, hogy az illetékesek végre korszerű, írásos eligazítást adnak majd a házassági tanácsadáson. A fiatal házasoknak a felelős gyermekvállalásról címen 330 ezer példányban kinyomtatott füzet a fogamzásgátló szerekről bőségesebb tájékoztatást ad, még azt is közli, hogy az özvegyek hogyan kerülhetik el a nem kívánt terhességet. De néhány lényeges tájékoztatással ez a füzet is adós marad, így a fiatalok házasságánál igen sok gondot okozó szexuális zavarokról még csak említést sem tesz.gyan jelentkezhetnek a Rendőrtiszti Főiskolára. Ügyükben felhívtuk az illetékeseket, akik a következőket válaszolták: a jelentkezéssel a fővárosiak a Budapesti Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályához (Budapest V., Deák Ferenc u. 16—18.), a vidékiek pedig a megyei rendőr-főkapitányságok személyzeti osztályához forduljanak. Egyenruhás főiskolások (Megjelent a Magyar Ifjúság 39. számában, 1979. szeptember 28-án) Cikkünkre több levelet kaptunk, íróik, akik pályaválasztás előtt állnak, érdeklődnek, ha kóbor dalosok (Megjelent a Magyar Ifjúság 39. számában, 1979. szeptember 28-án) Állandó olvasója vagyok a lapnak. Kazincbarcikán élek és dolgozom, a rendelkezésemre álló szabad időt pedig azzal töltöm, hogy a több éve sikeresen működő Varietas polbeat- és mai dalegyüttes vezetője és aktív tagjaként megpróbálok a zenekar tagjaival együtt kellemes és tartalmas órákat szerezni a fiataloknak. Szeptember 23-án jöttünk haza Csehszlovákiából, ahol 3 napig tartózkodtunk és két fellépésünk volt a treboisovi politikai dalfesztiválon. Ezt a meghívást a múlt évi sikeres szlovákiai szereplésünknek köszönhettük, és az idén sem búcsúztunk kisebb sikerrel a gálaesten. A Kóbor dalosok című cikkről az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha itthon is igényelnék fellépésünket? Mi megpróbáltuk. Szívesen megyünk el bárhova játszani. De ezt a fiatalokon és egykét jó szándékú vezetőn kívül — idáig itthon senkit sem érdekelt. Városunkban, ahol rengeteg ifjúsági klub van éshárom művelődési otthon, ötéves fennállásunk alatt hatszor ha játszottunk. Most ismét két külföldi út van kilátásban az együttes előtt. Mi örülünk neki, de nem kevésbé örülnénk, ha itthon is énekelhetnénk dalainkat, együtt a fiatalokkal. Reiter Károly zenekarvezető, Kazincbarcika, BVK Radnóti Miklós Művelődési Ház az Állam- és Jogtudományi Karon.) A cikkben megemlített neveket, halottakét és élőket mind ismertem és ismerem. Szeretném felhívni azonban a figyelmet egy körülményre, hogy Gönc történetét a keletkezésétől a múlt század közepéig terjedő időre már megírták, címe: Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926. Ami nincs feldolgozva, sem publikálva, az a község legújabbkori története. Mindenütt és mindig sajnáltam, ha egy település vagy egy intézmény közösségének múltja az ott élő és működő generáció valamiféle mulasztásából eltűnik, az ismeretlenség homályába vész. Ezért nagyon fontos, hogy akik élnek és emlékeznek, a tényeket, eseményeket értékeljék és leírják. Iványi Béla könyve óta olyan jelentős változások történtek a faluban, amelyek személyekhez, generációkhoz és eseményekhezkötődnek, de vajon ki fog emlékezni ezekre két évtized múlva. Jó l lenne együttesen biztatni a helyi tanács illetékeseit arra, hogy teremtsék meg vagy keressék meg a község legújabb kori múltja megírásának tárgyi és személyi feltételeit. Enélkül éppen azok a változások vesznek el a múlt homályában, amelyek e község lakóinak életében a legjelentősebbek voltak. Közel harminc éve itt élek Baranyában, s tapasztalataim szerint e tájon a helyi tanácsok, főleg városi tanácsok egyik kötelessége az, hogy gondoskodjanak a község helyi krónikájának folyamatos írásáról, az események rögzítéséről Ez ugyanis egyik előfeltétele lenne annak, hogy egy-egy település, kiindulásomra visszatérve: Gönc község legújabb kori történetét valaki megírhassa. Erre szüksége volna a község lakosságának is, mely azon környékbeli községek közé tartozik, ahonnan hallatlanul nagy az elvándorlás, amelynek a gazdasági okokon kívül kézzelfogható másik oka a tudati kötődés hiánya, egyfajta eszmei talajtalanság. Jól ismerem szülőföldemet, a korábbit és a mait is, s az attól elszakíthatatlan érzéseim és ragaszkodásom diktálja nekem ezeket a sorokat. Ne vegyék üres udvariasságnak, hogy levelem végén elismeréssel adózom a cikknek, amely színes és tartalmas, s jól beillik azon típusú cikkek sorába, amelyek a fiatalsággal kívánják megismertetni azt a szűkebb vagy tágabb hazát, amelytől ők indíttatást várnak és joggal remélhetnek. Dr. Szotáczky Mihály Pécs A gönci testamentom (Megjelent a Magyar Ifjúság 43. számában, 1979. október 26-án) Nagy érdeklődéssel, sőt örömmel olvastam a cikket. Érdeklődésemnek és örömömnek könynyen kitalálható és érthető oka, hogy ott születtem és ott nőttem fel, de amikor az egyetemet elvégeztem, Pécsett telepedtem le. (Jelenleg is itt dolgozom, az egyetemen, • egyetemi tanárként Hogyan lehetek maneken ? Budapesttől távol, vidéki városban élek, pályaválasztás előtt állok. Maneken szeretnék lenni. Kérem tájékoztassanak arról, hova forduljak, kik az illetékesek abban, hogy elbírálják, alkalmas vagyok-e erre a pályára. Erdős Erika Kisvárda * Manökentanfolyamra a 18—28 éves, legalább 170, illetve 180 centiméter magas, jó alakú és mozgású, kellemes megjelenésű nők és férfiak közül választ a felvételi bizottság. A tanfolyam 8 hetes, délután 2—6 közötti elfoglaltságot jelent, díja 2000 forint. Az oktatás alkalmával színészmesterség, dzsesszbalett, öltözködés, sminkelés, színpadi mozgás, művészi torna a tananyag. A szakmai vizsgán minősítést kapnak a hallgatók. A felvétel alkalmából a bizottság elnöke külön is felhívja a jelentkezők figyelmét arra, hogy a tanfolyam elvégzése nem nyújt biztos foglalkoztatást ebben a szakmában. A vidéki jelentkezőket külön is figyelmezteti az elnök, hogy ne adják fel biztos állásukat, szakmájukat, mert sem a tanfolyamot vezető Artistaképző Iskola, sem pedig a manökeneket foglalkoztató vállalatok nem biztosítanak rendszeres munkalehetőséget. Egyébként lehet valaki manöken — ha rátermett — a tanfolyam elvégzése nélkül is. Továbbá közöljük, hogy a jelenlegi manökengárdával az igényeket ki tudjuk elégíteni és a közeljövőben nem indítunk tanfolyamot. Székely Attiláné osztályvezető Magyar Hirdető, Művészi kivitelezés A komputer adta boldogság (Megjelent a Magyar Ifjúság 41. számában, 1979. október 12-én) • A cikk megjelenése után olvasóink közül többen érdeklődtek a Négy Évszak társkereső szolgálat címe iránt. Kérésükre közöljük a címet: Négy Évszak, Budapest XI., Fadrusz u. 9/b. 1114 p .