Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)
1980-06-06 / 23. szám
12 Paksról — Paksra Újvári Endre építészmérnök, az Erőmű Beruházási Vállalat 29 éves csoportvezetője éppen a munkaterületről jön. A védősisak a fején, nyakában sál, az orkándzseki divatjamúlt, viseltes, munkaruha.. Az irodában sem vetkőzik le, érzem, ahogy végzünk a beszélgetéssel, megy vissza a reaktortér környékére. Szükséges rossznak tartja a társalgást. Időt vesz el tanulmányaitól, a nehézbetontól, az építkezéstől. Látszik az arcán, ámbár az is lehetséges: nem ismerem eléggé, s csak külső jelekből ítélek. öt éve végzett a moszkvai egyetemen. Az első munkahelye: Paks. Szerencsés véletlen, a diploma átvételének ideje egybeesik az erőmű építésének kezdésével. Tősgyökeres paksi. Itt született, itt végezte a középiskolát. („Az pedig külön szerencse, hogy Pakson épül az erőmű, mert minden ebbe a városba húz vissza.”) Szüleiről gondoskodik, paksi lányt vett feleségül, itt kapott lakást. — Tojáshéjjal azon a bizonyos helyen, lehet-e valaki vezető öreg rókák között? — Nem voltam és nem is vagyok vezetője idősebb szakiknak. Sajátos a helyzet, az ERBE műszaki ellenőre vagyok és egy itteni csoportnak a vezetője. Velem egykorúaké. — De mégis irányító szerepe van az építők között. — Az erőmű építésénél másképpen alakul a műszaki ellenőrök szerepe, mint más, hagyományos építőipari tevékenységnél. Ott a műszaki ellenőrök a kész munkát veszik át, minősítik, esetleg utasítást adnak a javításra. Pakson ezt nem lehet megtenni. Nekünk, az ERBE szakembereinek az első mozzanattól az utolsóig a helyszínen kell lenni. — A fiatalok gyakran megkapják, hogy az iskolapadban más... — Persze. Csak az a különbség, hogy a leggyakorlottabb építőmester sem megy semmire a régi tudással, és mi sem a sajátunkéval. — Nem túlzás ez? — Minden ilyen „kinyilatkozásban” van egy kevés túlzás is. De atomerőművet senki sem épített még Magyarországon. Sőt az egyetemen is csak érintőlegesen foglalkoztunk biológiai védelemmel vagy a nehézbeton előállításának technológiájával. Ragyogó felkészültségű építők jöttek ide, de még ők sem csinálták ezt a gyakorlatban. Mi pedig nem tanultuk az egyetemen. — Ezek szerint, közösen kell tanulni is? — így van. — Sokan és sokfelé teszik fel a kérdést: vajon megéri-e nekünk ilyen költségekkel erőművet építeni? Aki gondolkodik, megérti: Paks nekünk a hetvenes évek fordulóján egy kisebb ipari forradalmat jelent. Nemcsak az építőiparban. Szinte minden iparág tanult belőle. „Forradalom” zajlott le Bölcskén, ahol a betanított munkásból minősített hegesztő lett, de ugyanezt elmondhatják a gépegységeket előállító, nagy gyárak mérnökei, munkásai is. A paksi munkák után nem tud ugyanúgy dolgozni az a soproni ember sem, aki egy kis építőipari szövetkezetből jött, mert itt milliméterpontossággal zsaluzik, az otthoni negyedméteres „tűrések” után. Ez is az erőmű hatása és a megtérülésbe bele kell számolni. Újvári Endre tudását is, amit egy életen át kamatoztathat. Azt már nehezen lehet kiszedni Újvári Endréből, hogy éppen az ő tanulmányai alapján terjed a műszaki szakemberek körében az új technológia. Az Alkotó ifjúság pályázatra benyújtott munkái feltűnést keltettek szakkörökben. Újat hozott, újat mondott. Ezért alakult az ERBE-nél két éve az Enrico Fermi brigád, melynek vezetője Újvári Endre lett. Nyolcan tartoznak a kollektívába, és a megalakulástól kezdve foglalkoznak az 1-es reaktor építésének tapasztalataival. Minden hibát, eredményt feljegyeztek, elemeztek, és tanulmányt készítettek. Munkájukat értékelik, tapasztalataikat, pontosabban következtetéseiket már a 2-es reaktor építésénél hasznosítják. — Vannak gondjai? — Természetesen. Az előbb már említettem, hogy egy újfajta beruházási módszer alakult ki. A tervszolgáltatás folyamatos, és menet közben adódnak a műszaki problémák. — Ezek nem gondok. — Ahogy vesszük. Talán a legtöbb energiámat a lebonyolítói feladatok megtanulása és a pénzügyi kérdések elsajátítása vette el. De az az álláspontom: nem szabad szégyellni a kérdéseket! Aki nálam egy kicsivel is többet ért valamihez, attól tanácsot kell kérni, ha kőműves, ha mérnök az illető. A csikkek száma jelzi: másfél órája beszélgetünk. — Kikapcsolódás? — Van egy kétéves kislányom, vele sokat foglalkozom. Még Moszkvában kötöttem értékes barátságokat, velük Pakson és Paksról is tartjuk a kapcsolatot. Szeretek rajzolgatni a saját gyönyörűségemre. Karikatúráimat a faliújságon teszem közszemlére. Ennyi. Újvári Endre nemrégiben kapta meg a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Hazafi József