Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)

1980-07-04 / 27. szám

hírek, események, tudósítások panoráma . Szólamok, sóhajok helyett Az intézetnek egy szem Barkasa volt. Délután há­romkor a „pilóta” letette a lantot, szaladt haza a­­ családjához. Ők, négyen-öten ilyenkor vágtak ne­ki a távnak. Keresztül a Városligeten, végig a Népköztársaság útján, aztán a Belvároson. Köz­ben azok a kíméletlen járdaszegélyek, azok az úthibák. Egy egy döccenő nagyot tud ám ütni! Azok a szúrós szempárok... Mire az egyetemhez értek, az esti évfolyam már javában gyülekezett. Türelmesen megvárták, míg a többiek felvonszolják őket, a magas lépcsőkön. Karjuk még remegett a megerőltetéstől, hátukhoz tapadt az ing, de örültek. A „tolókocsis tortúra” mégiscsak sikerrel járt. Ezúttal pontosan beér­tek az előadásra... Egyszer a taxisok megszán­ták őket. Kaptak a vállalattól 2800 forintért csek­keket, de mikor azok elfogytak, abbamaradt a se­gítség. Talán féltek, hogy a többiek is vérszemet kapnak? Ki tudja? ... Zoltán és Klári. Mennyi elevenség, tűz és vágy égett bennük. Ha nincs az az átok Heine-Medin járvány, ha Sabin professzor csak egy picit ko­rábban jön rá a róla elnevezett gyógyító csöppek titkára, ha... De Zoltánt és Klárit akkor, meg­ismerkedésünk idején mindez csöppet sem érde­kelte. A minden fiatalt hatalmába kerítő érzés mámorában éltek. És mégis... Szinte magam előtt látom Klárit, amint mondja: „Közlekedés, lakás, magunkra hagyatottság. A mozgássérültek kapcsolatai általában ezért mennek tönkre.” * A múlt héten fontos szociális juttatásokról határo­zott a Minisztertanács. Felemelték a nagycsalá­dosok családi pótlékát. Ezzel egy időben azonban nem kevésbé fontos to­vábbi döntések is születtek! Az eddigi 510 forint­ról 810 forintra emelték a tartósan beteg, állan­dó felügyeletre szoruló gyermekek családi pótlé­kát, és a jövőben a fővárosi, megyei tanácsok a korábbinál nagyobb szociális és nevelési segély­kerettel gazdálkodhatnak. És végül: az új szociális juttatás, ami az írás elején felidézett barátaimat eszembe hozta. A moz­gássérültek benzinköltség-hozzájárulást kapnak. Akinek Trabant Hycomatja van, havonta 30 liter, akit háromkerekű Velorex segít hozzá az élő kapcsolathoz, az 20 liter normál benzin értékének megfelelő utalvánnyal fizethet az üzemanyagért. További háromszáz forint támogatás ahhoz, hogy a szerencsétlen sorsú gyermekek is otthonukban nevelkedhessenek, több segély, benzinjegyek — mindez persze távolról sem elegendő ahhoz, hogy megoldódjon a mozgássérültek és a többi rászo­ruló minden gondja-i baja. Mégis, tiszteletre méltó erőfeszítés, olyan állami segítség, ami a legjobb kezekbe kerül. Az 1981. esztendőt az ENSZ a rokkantak nemzet­­­­közi évének nyilvánította. Ilyenkor bizony — né­hányszor tapasztalhattuk — lelkesítő szólamok­ban, óhajokban, sóhajokban nincs hiány. Ezzel azonban semmire sem mennek az érintettek. Meggyőződésem, hogy helyzetük pusztán pénzzel sem váltható meg. A rászorulóknak annál nagyobb szükségük van képességüknek, képzettségüknek, egészségi állapotuknak megfelelő munkaalkalmakra, életüket könnyítő eszközökre, őket egyenrangú társ­ként befogadó közösségekre. Ez pedig már távolról sem csak a forintoktól függ. Legyen hát ez a mostani, nem könnyű gazdasági helyzetünkben­ is adni kész állami döntés nyitány. A társadalmi méretű segítségnyújtás nyitánya. Gazsó L. Ferenc * Visszaszámlálás Moszkvára Már összeállí­tották az olim­piai keretet. Kajatkozók, ökölvívók,­ öt­tusázók régóta meghatározott terv szerint ké­szülnek, hogy a Moszkvai XXII. Nyári Olimpiai Já­tékokra csúcs­formába ke­rüljenek. De nemcsak a sportolók, ha­nem az utazók között is ez időszakra várható a csúcs. Bőröndbe, szatyor­ba, zsákba kerülnek a nél­kül­özihetetlenek, lányok, fiúk böngészik a menet­rendeket. Az útlevélkérő lapokon a megjelö­lt cél: Moszkva. Sok gonddal jár az ilyen készülődés. Együtt köny­­nyebb! Fiatalok! Utazzatok az Expresszel a XXII. Nyári Olimpiai Játékokra! Olim­piai utak­. Budapest — Moszkva — Budapest, jú­lius 15—27., július 15—28., július 17—29., július 25— augusztus 6., július 26— augusztus 7., július 27— augusztus 8. Budapest — Moszkva — Kijev — Bu­dapest, július 17—30. Bu­dapest — Moszkva — Le­ningrad — Budapest jú­lius 16—29. Budapest — Moszkva — Minszk — Budapest — július 17—29. Budapest — Kijev — Moszkva — Budapest jú­lius 18—29. Budapest — Leningrad — Moszkva — Budapest július 20—29. Bu­dapest — Minszk — Moszk­va — Budapest július 19— 29. Budapest — Tallinn — Budapest július 19— augusztus 3. Utazás: Vonat­tal, illetve repülővel. Sí­­l­lés: 2—4 ágyas diákotthoni elhelyezés. Jelentkezés és utazással kapcsolatos rész­letes felvilágosítás az Exp­ress Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei ki­­rendeltségein, megyei (bu­dapesti) fiókirodáiban. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Főszer­kesztő: Szabó János. Főszerkesztő-helyettes: T. András Emil, Maros Dénes. Felelős kiadó: dr. Petrus György. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 130-460. Telex: 226423. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Budapest VI., Révay utca 16. Tele­fon: 116-660. Készült a Zrínyi Nyomdában, rotációs ofszetnyomás­sal. Felelős vezető: Bolgár Imre (80.2309/2-27) Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodában (KHI Buda­pest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványom, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: havonta 17 Ft, negyed évre 51 Ft, fél évre 102 Ft, egy évre 204 Ft. Postai irányítószám: 1983 Index: 25 538 ISSN 0460-5551 Atomerőművi berendezések Kiskunfélegyházán Hőcserélőket és speciális vízelőkészítő készüléke­ket gyárt KGST-kooperációban az Április 4. Gép­ipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­ra. A Szovjetunióba, NDK-ba, Bulgáriába expor­tálnak — de ők szállítanak az épülő paksi atom­erőmű részére is. Versek és képek — Okos vagy — sóhajtja a tévéfilm közepe táján Ruszt József, a rendező és barát, a csodáló és kifogásoló. És majdnem hozzáteszi: talán túl­ságosan is az. Pedig Ad­amis Anna elhallgatásai és másról beszélései is őt jelentik. Meg a moso­lya, az ajikbiggyesztésed, a hol simára fésült, hol begöndörített hosszú, szőke haja. Hiába okos a szövegíró, el­árulják a szöveget. A Trombitás Fré­di kiabáló nosztalgiája, a Miénk itt a tér nyolca­dik kerületének siváran romantikus sóhaja, a Ringasd el magad kábító áhítata. Ezek a vers­­szövegek nem mérhetők­­klasszikus és modern versformákkal, csak saját magukkal. Nem rímek és időmértékek függvényei, de a koré. A hatva­nas évek életre fogékony korszakáé, amikor jo­gászok és mérnökök, bölcsészek és orvosok úgy döntöttek, hogy — mondjuk a Beatles hatására — farmert húznak és üvölteni fognak. Az üvöltés halkult. Halkan mást jelent. A Ruszt-féle Versek és képek című portréfilm még­sem a másságot érzékeli Adamis Anna arcké­péről a nőt, a szép nőt, a sikereset és a lenyűgözőt bontja ki. Láttatja gyermekkorát Szentendréjének fényével, sminkes bohócarccal és joghallgatóként, anyaszerepben és háziasszonynak — hitellel. Ha néhány mozdulat sztárkodónak tűnik, túlzottnak a vallomás, túl szépnek a pillanat — talán a hosszú ismeretség az oka. De nem baj, h ha a ren­dező elfogult. És az sem baj, ha szendvicset maj­szol a megkérdezettel. Ha nem boldogítja, zsige­­reli, fárasztja idegen ötletekkel — csak kíséri. Szeretettel. (magyar)

Next