Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)
1980-07-25 / 30. szám
Egy - egy A holland Gerald Oscamp vezényelt a diósgyőri várban rendezett hangversenyen. A nemrég lezajlott karmesterverseny győztese csak ezen az egy koncerten lépett fel hazánkban. Vajon miért? Ki fáradt el a hosszú-hosszú televíziós versenyen? A közönség, a karmester vagy talán a szervezők? ! Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására július 14-én kétnapos, hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett. A Lázár György és Veszelin Gyuranovics vezette küldöttségek a tárgyalások során tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, az építőmunka eredményeiről. Értékelték a kétoldalú kapcsolatokat, a gazdasági együttműködés eddigi eredményeit és a továbbfejlesztés lehetőségeit. Véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalásokról közös közleményt adtakki. Veszelin Gyuranovicsot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, majd Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Veszetin Gyuranovics Magyarországra látogatón Kádár János fogadja Veszetin Gyuranovicsot SZÍN SZIN-es, változatos programmal várja az érdeklődő fiatalokat az ország minden tájáról a Szegedi Ifjúsági Napokra a város KISZ-bizottsága. A július 25. és 27. között megrendezésre kerülő ifjúsági napok programjából csak ízelítőnek sorolunk fel néhányat. A Szaniszló-kvartett, a Binder-kvartett és a Kisrákfogó együttes koncertjét hallgathatják a dzsesszmuzsika kedvelői. Akik inkább a diszkóra esküsznek, látogassanak el a város különböző ifjúsági klubjaiba, nem bánják meg, mert diszkó mellé karatebemutatóról is gondoskodnak a szervezők, sőt filmvetítés is lesz. A Tisza-parton rendezik meg a Zene, zene, zene című műsort, és ugyanott lépnek fel az Express-show-ban , Pegéék, a Mini együttes és a Korál. Akik a népzenét kedvelik jobban, hallgathatják a citerazenekarokat vagy a mai dalosok találkozójának hangversenyeit. Lesz még karnevál és utcabál, játékos sportvetélkedő, térzene, vidám műsor, kacagás. Tartalom - külalak „Nem kell a púder” — szoktuk mondani egymássközt, ha valaki túl nagy körítéssel tálalja mondanivalóját. „Üresjárat” — súgjuk a mellettünk ülő fülébe, ha az előadó beszél, beszél, de nem mond semmit. „Sok hűhó semmiért” — értékeljük a látványosan végzett, ámde értéktelen munkát. Nem szeretjük az üres, tartalmatlan formaságokat. De vajon minden forma felesleges formaság? Egyik ismerősöm kisfia ekképpen kommentálta iskolai dolgozatát: „A fogalmazásra ötöst kaptam, a külalakra hármast. De ez nem számít. A tartalom a lényeg, a külalak nem érdekes, az csak a forma. Ugye, apu?” A papa higgadtan bólintott. Megdicsérte a gyereket, és csupán a rend kedvéért tette hozzá, hogy a hármas azért nem túl jó jegy. A kisfiú abban a boldog tudatban ment játszani, hogy aznap maradéktalanul jót alkotott. És sok kisfiú hiszi ugyanezt. Aztán a kisfiúk felcseperednek, de még mindig úgy tudják, hogy „az csak forma”. Sőt kamaszkorban néhány lényeges dolgot is kézlegyintéssel üres formaságnak titulálnak. Ezek a kézlegyintések szolgálnak alapul a sokat emlegetett nemzedéki ellentéthez. Amiről viszont sok felnőttnek van meg a véleménye: nagyobb a füstje, mint a lángja. A gyerekekből felnőttek lesznek. Sokan közülük vezető beosztásba kerülnek. Emberekkel kell bánniuk. Ez már nem játék. Tudniuk kell, hogy nemcsak az a lényeg, amit mondanak, hanem a mód is, ahogy mondják. Sokszor a körülmények, a forma is meghatározó lehet. Lássunk egy példát. A múltkoriban rövid üzenetet kaptam: menjek be X elvtárshoz. A megadott időben pontosanmegjelentem. Vártam. Eltelt tíz perc — semmi. Fél óra — még mindig semmi. Bekopogtam, a titkárnő türelmet kért. Egy óra múlva X elvtárs még mindig sehol. Másfél óra múltán előkerült. Derűs mosollyal elnézést kért. Kérdően néztem rá. Ő közölte velem, hogy tulajdonképpen semmi lényegeset nem akart mondani, csupán szeretné megköszönni az eddig végzett társadalmi munkámat. Kézfogás, mosoly. Ennyi. Jó ideig bosszankodtam a dolgon. Nem tudtam csupán egy kézlegyintéssel elintézni. Eszembe jutott barátom kisfia, az iskolai fogalmazás. Lehet, hogy X elvtárs is így magyarázta valaha a külalak hármasát? Talán ő is gondtalanul ment utána játszani. És játszik ma is. Csakhogy azóta felnőttünk, a játék komolyra fordult. Már nemcsak a tanító néni meg a papa értékeli a „dolgozatot”. Már nem lehet a külalakot üres formának titulálni, mert az sokszor nagyon is összefügg a tartalommal. Kedves X elvtárs, kedves felnőtt fiúk! Felejtsük el a gyermekkori kézlegyintést, a lényegtelen külalakot, a papa elnéző mosolyát! De jusson néha eszünkbe az iskolai dolgozat. Hiszen most is, felnőtt , fejjel dolgozatokat írunk nap mint nap. A lap alján most is ott van a két betű T (tartalom): — K (külalak) . És a kettőspontok mögé most is osztályzatot ír valaki... I. N. T. Élettani világkongresszus Budapesten Július tizenharmadikán kezdte meg munkáját a huszonnyolcadik élettani világkongresszus Budapesten a nemzetközi vásárközpontban. A tudományos eseménysorozatot Lissák Kálmán akadémikus nyitotta meg, aki egyben a kongresszus elnöke is. Üdvözölte a tanácskozást Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a tudóstalálkozó fővédnöke, majd a megnyitón részt vevő politikai, társadalmi és tudományos életünk számos képviselője előtt mondott beszédet dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A plenáris ülésen pedig Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást.