Magyar Ifjúság, 1980. szeptember-december (24. évfolyam, 36-52. szám)
1980-09-26 / 39. szám
Délután elkapott a tüsszögés. Estefelé gyanúsan kaparni kezdett a torkom. Estére bedagadtak a szemeim, és nem kaptam egy deka levegőt sem. Fájt a fejem, folyt az orrom. Utáltam a világot.. — Maga náthás — közölte velem az orvos másnap. — Menjen haza, tartózkodjon melegben. Kaptam még Novorint, C-vitamint, és láz esetére kis Amidazophent. Kész. Ennyi? Doktor, hiszen a végét járom! Ismerőseim aztán kérés nélkül elláttak jó tanáccsal: — Kapj be néhány Chinacizált, jobb az bárminél. — Bírja a gyomrod a Kalmopyrint? Csak az az igazi. — Inhalálj kamillával, és igyál bodza teát. — Istopirin, Salvoseptyl, Superseptyl, nem akarsz egy kis nyugati Aszpirint? — Ne hallgass senkire, a Bayrenát erre találták ki. Csak nem verik nagydobra! — Én öregem megiszom egy liter forralt bort és amikor elkezd a víz folyni rólam, érzem, hogy a gyógyulás rögös útjára léptem. Futottak még: eukaliptusz-olajos belégzés, forró-hideg fürdő, vénás C-vitamin és napikazolinos szemcsepp... * Elég! Mátyás király bolondja óta kétségtelen, hogy mindenki orvos. Én nem. Én csak náthás. .. „Csak” náthás. És eljutottunkszázadunk legitriviálisabb betegségéhez. A nátha legalább évente kétszer kijut mindenkinek, beleértve a csecsemőket is. A náthával otthon töltött táppénzes napok száma csillagászati, megelőzi az összes többi „komoly” betegséget. — Furcsa helyzet, annyi bizonyos — mondja az üzemorvosnő. — A Belgyógyászat és a Diagnosztika tankönyvben a nátha három oldalt sem tesz ki. És a mindennapi gyakorlatban ezzel a betegséggel találkozunk a legtöbbet. „Szemétkosár-diagnózisnak” is nevezik. Ebbe minden belefér: torokfájás, orrfolyás, tüsszögés, köhögés. Gyógyszert a tünetek alapján adunk, igaz, orrcsepp és kalmopyrin recept nélkül is kapható. Ha a beteg száraz melegben tartózkodik, sok folyadékot iszik, a nátha rendszerint három nap alatt elmúlik. Nem szeretem, ha a beteg legyint és hősiesen „lábon” akar maradni. Végigfertőzi a műhelyt és velem is újra találkozik, csak akkor már egy enyhe vagy súlyosabb szövődménynyel jön. Ilyenkor „vetjük be” az antibiotikumokat. Egy közönséges náthára viszont, ellentétben a hiedelmekkel, semmit nem használ. Tény, hogy a nátha és az influenza okozta hiányzás a Szovjetunióban például a kieső munkanapok egyhatoda. Az USA- ban évi egymilliárd dollár veszteség, Angliában 40 millió kárba veszett munkaóra. Néhány évvel ezelőtt készült felmérés szerint a Csepel Vas- és Fémművekben a téli hónapokban átlagban 1500—2500 munkás hiányzott felső légúti, náthás megbetegedések miatt. Ez hozzávetőleg 6000—6500 munkanapkiesést okozott. A sokfajta gyógyszer is jelez valamit. Ha egy betegségre számtalan medicina ajánlatos, akkor félő, hogy a generális orvosság igencsak hiányzik. — Így igaz — erősíti meg dr. Dömök István, az Országos Közegészségügyi Intézet Vírusosztályának vezetője. — Gondolhatja, hogy nem ülünk tétlenül, és nemcsak mi, hanem világszerte nagy apparátusok kutatják a nátha kórokozóit. — Hol tartanak? — A nátha kórokozói jobbára vírusok. Ezek közül is a leggyakoribbak a Rhino-vírusok, amelyekből jelenleg száztizenegy fajtát ismerünk. Ezenkívül ismerünk még jó néhány víruscsaládot, amelyek egyes tagjai képesek náthát okozni. A vírusok ellen hatékony szerekkel nem rendelkezünk. A vírus egy fertőző genetikai információ, amire a hagyományos gyógyszerek nem halznak. A vírusok bejutnak a sejtbe, és pillanatokon belül „átkódolják” azt. A sejt attól kezdve csak „nekik” dolgozik és bőszen kezdi gyártani a vírusokat. Kész a fertőzés. A náthavírusok