Magyar Ifjúság, 1981. január-április (25. évfolyam, 1-17. szám)

1981-01-30 / 5. szám

fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST Vill., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 MM AZ ORVOS VÁLASZOL : „HELP”. Tizennégy éves kor­ban a menstruáció elmaradása, rendszertelensége nem jelent semmiféle betegséget. Persze csak akkor, ha ezt megelőzően nem követett el valamilyen meggondo­latlanságot. • „NEM TUDOM, MIT TE­GYÜNK?”. Sürgősen hagyják ab­ba, mert az ilyen kapcsolatból semmiféle jó nem származhat. • „MINEK ÉL AZ OLYAN?”, „SZÉGYELLNEM KELL?” Fia­tal fiúk zuhanyozásánál előfor­duló, nem kóros állapot miatt ke­seregnek. Oktalanul. • „AGGÓDOM”. Nincs oka tar­tani attól, hogy az említett ese­ménynek egészségkárosító hatása lenne, de ettől függetlenül véget kellene vetni az előzménynek, férje gyakori alkoholizálásának, mert annak súlyosabb következ­ménye is lehet.­­ „EJHA”. Ha a megszokott te­vékenységét a jelzett időpontban gyakorolja, nincs annak más ha­tása, mintha máskor tenné. • „TANÁCSTALAN”. Nem fog kiderülni, hogy nem volt még sze­xuális kapcsolata. Nyugodtan menjen el a randevúra, vagy leg­alábbis igyekezzen nyugodt ma­radni.­­ „GY.­NÉ”. Forduljon ahhoz az orvoshoz, aki a gyógyszert fel­írta. Ha elmondja a történteket, feltételezhetően más orvosságot fog helyette javasolni. • „PIROS SZEGFŰ” jeligére kérdezi egy 18 éves menyasszony, hogy szerelmi előjátéktól teherbe eshet-e és ha igen, lehet-e ebből gyermeke? Mindenekelőtt tudni kellene, hogy mit ért a szerelmi előjáték alatt. Ha olyasmit, amitől más is teherbe esne, ne gondolja magát kivételnek. ? ! „MERRE VAN A HELYES­T?” kérdi egy 17 éves elha­gyott lány, aki még a gondolattól is remeg, ha az a bizonyos fiú az eszébe jut. Mi a véleményem ar­ról, hogyha teljesítené a fiúnak eddig elutasított kérését, meg­­szűnne-e a remegése. Ne tegye! Tartok attól, hogy ed­dig csak érte remegett, ezután majd miatta kell remegnie. • „MISKOLC ’80”. Leírása alap­ján a fitymaszűkületi műtét meg­oldása sikerrel járt. További be­ható szemlélődésre nincsen szük­ségg( 9 „NIMRÓD”. Érzéketlenségé­nek bizonyára vannak előzmé­nyei. Ennek felderítése pszichiá­terre tartozik. Eredményes keze­lés után minden vágya teljesülni fog. Folyamatosan. • „BOLONDOK HAJÓJA”. Mit javasolok? Gyakori hidegvizes zu­hanyozást, különösen akkor, ami­kor törni-zúzni támad kedve. A gyógymód otthon is megvalósít­ható! • „LESZERELEK ’81”. Sajnos, nem tudom a kívánságát teljesí­teni, nincs lehetőségem arra, hogy e hasábokon részletesen elemez­zem, miért nem elégül ki meny­asszonya. Erről személyesen kelle­ne beszélnem. Hármasban: 9 „SOS” Az orvostudomány mai álláspontja szerint rendszeresen menstruáló nő nem lehet ter­hes. A félreértést gyakran az okozza, hogy más jellegű váladé­kozást gondolnak menstruációnak. • „KÉK NEFELEJCS” jeligét választó 16 éves kislány az álta­lános iskola alsó tagozatába járva olyasmit tett, aminek következmé­nyeként úgy gondolja, elvesztette a szüzességét, és ezzel szerinte jó­­vátehetetlenül tönkretette az éle­tét. Kétségei vannak azonban, hogy valóban történt-e olyasmi, ami ha kiderülne, eljövendő élet­­társát elidegeníthetné. Elkesered­ve kérdezi: érdemes-e így élni? Érdemes, de a tanulságot tes­sék levonni. Kisiskolás lányok életében sajnos előfordul hasonló „élmény”. Ebben azonban nem kizárólag ők a vétkesek, a szülők és a pedagógusok is felelősek azért, hogy kellő időben nem vi­lágosítják fel a leánygyermeke­ket és természetesen a fiúkat sem, mert az ilyen meggondolat­lan cselekedeteknek két részve­vője szokott lenni... Ami megtörtént, azon változtat­ni már nem lehet. Az őszintének tűnő megbánás mindenesetre arra utal, hogy lelkiismereti kérdéssé vált a múlt. Végzetes baj nem történt, a lányoknak az értékét nem az épen maradt szűzhártya határozza meg. A jövendőbeli a történteket csak akkor tudja meg, ha elmondja. Szerintem nem vét az őszinteség kötelező szintje el­len, ha erről nem szól. Az értel­mes élettárs egyébként nem ér­deklődik ilyesmi felől. • „KÉT SZERETŐ”. A hiper­­mangános öblítésnél nagyobb biz­tonságot jelent a nemi betegség fenyegetésével szemben, ha olyan partnerrel tart kapcsolatot, aki nem híve a meggondolatlan vál­tozatosságnak. Azok, akik kön­­­nyen hajlandók kapcsolatot léte­síteni, másoktól sem zárkóznak el, azoktól sem, akik nemi betegség­gel fertőzöttek. • „VAN-E REMÉNY?”, „MIT TEGYEK?” Mindketten Budapes­ten adták fel a levelüket, gon­dolom, nincs akadálya annak, hogy a szerkesztőség titkárnőjétől kapott időpontban személyesen is találkozhassunk. • „LEHET, HOGY TUDATLAN VAGYOK?” írja egy menyas­­­szonyjelölt, akinek fehér folyása van és úgy gondolja, emiatt nem mehet férjhez, mert nem lehet gyermeke. Jeligéjét találóan választotta meg. A kétkedés mindenesetre jó jel. A többit nőgyógyásszal beszél­je meg, aki felvilágosítja és meg­gyógyítja. 9 „CSILLAG”. Rajzot is közölt annak magyarázatára, hogy mi okozza a gondját. Az ábra isme­retében nyugtathatom meg, hogy urológiai szakrendelésen az ere­detin némi módosítást hajtanak végre, és ezzel megoldják a gond­ját.­­ „MINDIG KELL EGY JÓBA­RÁT”, írja egy 16 éves lány, aki szeret egy fiút, és úgy tűnik, hogy érzelmei viszonzásra találnak, de ha megjelenik a barátnője, akkor úgy tűnik, mintha a srác neki udvarolna. Nem féltékeny, csak rosszul esik ez neki. Körülbelül egy óra múlva elmúlik a bánata. Mit tegyen? Várja ki az egy órát, később igyekezzen ezt az időt annyira csökkenteni, hogy meg se kezdőd­jön.? > „NEM TUDOK NÉLKÜLE­ZNI”. Ha jól értelmezem a le­írását, akkor a „kellemes nyugta­lanságot” okozó testfelületen fel­­tételezéssel ellentétben nem tapin­tott semmi károsat, annak termé­szetszerűen ott a helye. A bizo­nyosság kedvéért nem lenne fe­lesleges, ha nőorvos is megszem­lélné. Ő bizonyára megnyugtatja, hogy nyugodtan nyugtalaníthatja magát. Persze csak módjával.­­ „ERIKA”. Először a nőgyógyá­szathoz forduljon, és ha ott úgy találják, hogy szülészeti esetről van szó, akkor a közvetlenül ér­dekelt személlyel tárgyalja meg a továbbiakat és közös vállalásuk­ról tájékoztassa a szüleit. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Fegyelmi és bevonulás BALOGH FERENC hatvani olvasónk munkahelyi fegyelmi ügyében kér tanácsot. „Egy gyöngyösi vállalatnál dolgoztam tavaly október végéig. Ek­kor bevonultam sorkatonai szolgálat­ra. Sajnos, még a bevonulásom előtt fegyelmi vétséget követtem el, de be­vonulásomig nem történt semmi. A katonai szolgálat alatt küldték utá­nam a fegyelmi határozatot. Arra kérek választ, hogy ez jogos volt-e, lehet a hátaim mögött fegyelmi bün­tetést kiszabni?” Alapvető szabály, hogy az elévülé­si időn belül a dolgozót fegyelmileg felelősségre lehet vonni vétkes köte­lezettségszegése miatt. Az elkövetés­től számított egy év az elévülési idő, de ha a fegyelmi jogkör gyakorlója már több mint három hónapja tud a kötelezettségszegésről, s nem indította meg az eljárást, akkor három hónap elteltével már nem indítható. Az is­mertetett szabályból az is következik, hogy munkahely-változtatás esetén is mód van a dolgozó fegyelmi felelős­­ségre vonására. Más a helyzet a ka­tonai szolgálat esetén. A Honvédelmi Törvény végrehajtására kiadott mi­nisztertanácsi rendelet szerint, ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indul, és még a fegyelmi határozat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha azonban előreláthatólag elbocsá­tás kiszabása szükséges, az eljárást a katonai szolgálat tartamára fel kell függeszteni. Olvasónk tehát forduljon panasszal munkahelye munkaügyi döntőbizottság­ához. Szabadság gyes után KEREKES KÁROLYNÉ recski olva­­sónk a gyermekgondozási segélyezés idejére járó szabadság iránt érdeklő­dik. ,,1975. július 1-én kezdtem dol­gozni a jelenlegi munkahelyemen, de már előzőleg is dolgoztam. A követ­kező év februárjában megszületett a kislányom, majd 1977-ben a kisfiam is. Tavaly szeptemberben járt le a három év,­ de a munkakönyvemet már májusban kiküldték. Nagy ne­hezen, hosszú levelezésre kifizették a szabadságomat, de csak 27 napot és ezt én kevésnek tartom. Kérhetek többet az öt évre?” A gyermekgondozási segély teljes tartamára nem jár a rendes szabad­ság. A gyermekgondozási segélyen töltött időből legfeljebb egy év ará­nyában jár a rendes (alap- és pót-) szabadság. Ez gyermekenként kü­lön­­külön megilleti az anyát, ha folyta­tólagosan több gyermekkel is gyer­mekgondozási segélyen van. Levél­írónk egymás után két gyermeket szült, mind a kettővel igénybe vette a gyermekgondozási segélyt, így ös­­­szesen két év arányában jár részére a rendes szabadság. Sajnos, leveléből nem derül ki, hogy mióta dolgozik, ezért nem tudjuk megállapítani, hogy 1980-ban mennyi lett volna az éves szabadsága. A közölt adatokból azon­ban úgy látjuk, hogy évi szabadsága 15—16 nap lehet, tehát összesen 30—32 nap szabadságra lett volna jogosult. Lehetséges, hogy már valamit igénybe vett előzőleg és így lett 27 nap a kifizetésre került szabadságmennyiség, illetve az is lehetséges, hogy a sza­bad szombatok miatti levonás csök­kentette néhány nappal szabadságát. Ha semmilyen ok nem volt a csök­kentésre, akkor a néhány napot kö­vetelheti volt vállalata munkaügyi döntőbizottságától. Felmentés nyugdíjnál PETHŐ JÓZSEF takácsi olvasónk nem kifejezetten fiatalokat érintő problémára vár választ, nyugdíjügy­ben kér tanácsot. „Idén februárban töltöm be a 60. életévemet. Több mint 34 év szolgálati időm lesz. A vállalat­nál azt mondták, hogy majd a 60. születésnapom után mondanak fel, 42 napos felmondási idővel. Azt szeret­ném tudni, hogy köteles vagyok-e a felmondást ledolgozni, vagy jár-e a­­ nyugdíjba menőnek egy hónap sza­badság?” Elöljáróban tisztázzuk, hogy nem szabadságról van szó, hanem felmen­tési időről. A Munka Törvénykönyve előírása szerint, ha a dolgozó mond fel, bármilyen címen, akkor a mun­káltató ragaszkodhat ahhoz, hogy a teljes felmondási időt ledolgozza. Ha azonban a vállalat mond fel, akkor a felmondási idő egy része vagy egé­sze alatt a dolgozót fel kell menteni a munka végzése alól. A felmentés mértékét — a felmondási idő mértékétől függően — a kollektív szerződés határozza meg a törvény­ben írt 15 nap és 30 nap között. Ha tehát levélírónknak a munkáltató mond fel nyugdíjazás címén, akkor valóban 42 napi felmondási ideje van, mivel 30 évnél hosszabb munkavi­szonnyal rendelkezik. A vállalati fel­mondásra tekintettel kötelesek fel­menteni a kollektív szerződésben meghatározott időtartamra a munka végzése alól. Azt, hogy ez pontosan hány nap, a vállalatnál tudhatja meg. MRÜMMMHEMMHM Honvédelmi hozzájárulás KELEMEN PÉTER budapesti olva­­sónk a honvédelmi hozzájárulás idő­tartamáról érdeklődik. „Nemrégiben olvastam, hogy leszállították a sor­katonai szolgálat idejét 24 hónapról 18 hónapra. Arra kérnék választ, hogy ezzel összefüggésben a honvé­delmi hozzájárulás fizetésének idő­tartamát is leszállították-e 24 hónap­ról?” Természetesen a sorkatonai szolgá­lat idejének csökkentésével egyide­jűleg a honvédelmi hozzájárulás fi­zetésének időtartamát is csökkentet­ték. Az új rendelkezések szerint a honvédelmi hozzájárulást 18 hónap tartamára köteles fizetni az a had­köteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy két hónapnál rövidebb ideig teljesített; akit felvet­tek hivatásos vagy továbbszolgáló ál­lományba, ha két hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati idejének együttes tartama a tizenegy hónapot nem ha­ladja meg. A hozzájárulást 12 hóna­pig köteles fizetni az, aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hóna­pig teljesített sorkatonai szolgálatot, vagy akinek a két hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati ideje együttesen a 11 hónapot meghaladja, de nem éri el a 18 hónapot. Ez a szabály azonban csak azokra vonatkozik, akiknek a honvédelmi hozzájárulási kötelezett­ségét 1981. január 1. után állapították meg. Akiknek 1980. december 31. előtt állapították meg a fizetési kötelezett­ségét, azok még a régi időtartamig kötelesek fizetni, tehát az előbb fel­sorolt hétféle megkülönböztetés sze­rint 24 hónapig, illetve 16 hónapig.

Next