Magyar Ifjúság, 1981. január-április (25. évfolyam, 1-17. szám)
1981-01-30 / 5. szám
fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST Vill., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 MM AZ ORVOS VÁLASZOL : „HELP”. Tizennégy éves korban a menstruáció elmaradása, rendszertelensége nem jelent semmiféle betegséget. Persze csak akkor, ha ezt megelőzően nem követett el valamilyen meggondolatlanságot. • „NEM TUDOM, MIT TEGYÜNK?”. Sürgősen hagyják abba, mert az ilyen kapcsolatból semmiféle jó nem származhat. • „MINEK ÉL AZ OLYAN?”, „SZÉGYELLNEM KELL?” Fiatal fiúk zuhanyozásánál előforduló, nem kóros állapot miatt keseregnek. Oktalanul. • „AGGÓDOM”. Nincs oka tartani attól, hogy az említett eseménynek egészségkárosító hatása lenne, de ettől függetlenül véget kellene vetni az előzménynek, férje gyakori alkoholizálásának, mert annak súlyosabb következménye is lehet. „EJHA”. Ha a megszokott tevékenységét a jelzett időpontban gyakorolja, nincs annak más hatása, mintha máskor tenné. • „TANÁCSTALAN”. Nem fog kiderülni, hogy nem volt még szexuális kapcsolata. Nyugodtan menjen el a randevúra, vagy legalábbis igyekezzen nyugodt maradni. „GY.NÉ”. Forduljon ahhoz az orvoshoz, aki a gyógyszert felírta. Ha elmondja a történteket, feltételezhetően más orvosságot fog helyette javasolni. • „PIROS SZEGFŰ” jeligére kérdezi egy 18 éves menyasszony, hogy szerelmi előjátéktól teherbe eshet-e és ha igen, lehet-e ebből gyermeke? Mindenekelőtt tudni kellene, hogy mit ért a szerelmi előjáték alatt. Ha olyasmit, amitől más is teherbe esne, ne gondolja magát kivételnek. ? ! „MERRE VAN A HELYEST?” kérdi egy 17 éves elhagyott lány, aki még a gondolattól is remeg, ha az a bizonyos fiú az eszébe jut. Mi a véleményem arról, hogyha teljesítené a fiúnak eddig elutasított kérését, megszűnne-e a remegése. Ne tegye! Tartok attól, hogy eddig csak érte remegett, ezután majd miatta kell remegnie. • „MISKOLC ’80”. Leírása alapján a fitymaszűkületi műtét megoldása sikerrel járt. További beható szemlélődésre nincsen szükségg( 9 „NIMRÓD”. Érzéketlenségének bizonyára vannak előzményei. Ennek felderítése pszichiáterre tartozik. Eredményes kezelés után minden vágya teljesülni fog. Folyamatosan. • „BOLONDOK HAJÓJA”. Mit javasolok? Gyakori hidegvizes zuhanyozást, különösen akkor, amikor törni-zúzni támad kedve. A gyógymód otthon is megvalósítható! • „LESZERELEK ’81”. Sajnos, nem tudom a kívánságát teljesíteni, nincs lehetőségem arra, hogy e hasábokon részletesen elemezzem, miért nem elégül ki menyasszonya. Erről személyesen kellene beszélnem. Hármasban: 9 „SOS” Az orvostudomány mai álláspontja szerint rendszeresen menstruáló nő nem lehet terhes. A félreértést gyakran az okozza, hogy más jellegű váladékozást gondolnak menstruációnak. • „KÉK NEFELEJCS” jeligét választó 16 éves kislány az általános iskola alsó tagozatába járva olyasmit tett, aminek következményeként úgy gondolja, elvesztette a szüzességét, és ezzel szerinte jóvátehetetlenül tönkretette az életét. Kétségei vannak azonban, hogy valóban történt-e olyasmi, ami ha kiderülne, eljövendő élettársát elidegeníthetné. Elkeseredve kérdezi: érdemes-e így élni? Érdemes, de a tanulságot tessék levonni. Kisiskolás lányok életében sajnos előfordul hasonló „élmény”. Ebben azonban nem kizárólag ők a vétkesek, a szülők és a pedagógusok is felelősek azért, hogy kellő időben nem világosítják fel a leánygyermekeket és természetesen a fiúkat sem, mert az ilyen meggondolatlan cselekedeteknek két részvevője szokott lenni... Ami megtörtént, azon változtatni már nem lehet. Az őszintének tűnő megbánás mindenesetre arra utal, hogy lelkiismereti kérdéssé vált a múlt. Végzetes baj nem történt, a lányoknak az értékét nem az épen maradt szűzhártya határozza meg. A jövendőbeli a történteket csak akkor tudja meg, ha elmondja. Szerintem nem vét az őszinteség kötelező szintje ellen, ha erről nem szól. Az értelmes élettárs egyébként nem érdeklődik ilyesmi felől. • „KÉT SZERETŐ”. A hipermangános öblítésnél nagyobb biztonságot jelent a nemi betegség fenyegetésével szemben, ha olyan partnerrel tart kapcsolatot, aki nem híve a meggondolatlan változatosságnak. Azok, akik könnyen hajlandók kapcsolatot létesíteni, másoktól sem zárkóznak el, azoktól sem, akik nemi betegséggel fertőzöttek. • „VAN-E REMÉNY?”, „MIT TEGYEK?” Mindketten Budapesten adták fel a levelüket, gondolom, nincs akadálya annak, hogy a szerkesztőség titkárnőjétől kapott időpontban személyesen is találkozhassunk. • „LEHET, HOGY TUDATLAN VAGYOK?” írja egy menyasszonyjelölt, akinek fehér folyása van és úgy gondolja, emiatt nem mehet férjhez, mert nem lehet gyermeke. Jeligéjét találóan választotta meg. A kétkedés mindenesetre jó jel. A többit nőgyógyásszal beszélje meg, aki felvilágosítja és meggyógyítja. 9 „CSILLAG”. Rajzot is közölt annak magyarázatára, hogy mi okozza a gondját. Az ábra ismeretében nyugtathatom meg, hogy urológiai szakrendelésen az eredetin némi módosítást hajtanak végre, és ezzel megoldják a gondját. „MINDIG KELL EGY JÓBARÁT”, írja egy 16 éves lány, aki szeret egy fiút, és úgy tűnik, hogy érzelmei viszonzásra találnak, de ha megjelenik a barátnője, akkor úgy tűnik, mintha a srác neki udvarolna. Nem féltékeny, csak rosszul esik ez neki. Körülbelül egy óra múlva elmúlik a bánata. Mit tegyen? Várja ki az egy órát, később igyekezzen ezt az időt annyira csökkenteni, hogy meg se kezdődjön.? > „NEM TUDOK NÉLKÜLEZNI”. Ha jól értelmezem a leírását, akkor a „kellemes nyugtalanságot” okozó testfelületen feltételezéssel ellentétben nem tapintott semmi károsat, annak természetszerűen ott a helye. A bizonyosság kedvéért nem lenne felesleges, ha nőorvos is megszemlélné. Ő bizonyára megnyugtatja, hogy nyugodtan nyugtalaníthatja magát. Persze csak módjával. „ERIKA”. Először a nőgyógyászathoz forduljon, és ha ott úgy találják, hogy szülészeti esetről van szó, akkor a közvetlenül érdekelt személlyel tárgyalja meg a továbbiakat és közös vállalásukról tájékoztassa a szüleit. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Fegyelmi és bevonulás BALOGH FERENC hatvani olvasónk munkahelyi fegyelmi ügyében kér tanácsot. „Egy gyöngyösi vállalatnál dolgoztam tavaly október végéig. Ekkor bevonultam sorkatonai szolgálatra. Sajnos, még a bevonulásom előtt fegyelmi vétséget követtem el, de bevonulásomig nem történt semmi. A katonai szolgálat alatt küldték utánam a fegyelmi határozatot. Arra kérek választ, hogy ez jogos volt-e, lehet a hátaim mögött fegyelmi büntetést kiszabni?” Alapvető szabály, hogy az elévülési időn belül a dolgozót fegyelmileg felelősségre lehet vonni vétkes kötelezettségszegése miatt. Az elkövetéstől számított egy év az elévülési idő, de ha a fegyelmi jogkör gyakorlója már több mint három hónapja tud a kötelezettségszegésről, s nem indította meg az eljárást, akkor három hónap elteltével már nem indítható. Az ismertetett szabályból az is következik, hogy munkahely-változtatás esetén is mód van a dolgozó fegyelmi felelősségre vonására. Más a helyzet a katonai szolgálat esetén. A Honvédelmi Törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet szerint, ha a dolgozó ellen fegyelmi eljárás indul, és még a fegyelmi határozat közlése előtt katonai szolgálatra behívták, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha azonban előreláthatólag elbocsátás kiszabása szükséges, az eljárást a katonai szolgálat tartamára fel kell függeszteni. Olvasónk tehát forduljon panasszal munkahelye munkaügyi döntőbizottságához. Szabadság gyes után KEREKES KÁROLYNÉ recski olvasónk a gyermekgondozási segélyezés idejére járó szabadság iránt érdeklődik. ,,1975. július 1-én kezdtem dolgozni a jelenlegi munkahelyemen, de már előzőleg is dolgoztam. A következő év februárjában megszületett a kislányom, majd 1977-ben a kisfiam is. Tavaly szeptemberben járt le a három év, de a munkakönyvemet már májusban kiküldték. Nagy nehezen, hosszú levelezésre kifizették a szabadságomat, de csak 27 napot és ezt én kevésnek tartom. Kérhetek többet az öt évre?” A gyermekgondozási segély teljes tartamára nem jár a rendes szabadság. A gyermekgondozási segélyen töltött időből legfeljebb egy év arányában jár a rendes (alap- és pót-) szabadság. Ez gyermekenként különkülön megilleti az anyát, ha folytatólagosan több gyermekkel is gyermekgondozási segélyen van. Levélírónk egymás után két gyermeket szült, mind a kettővel igénybe vette a gyermekgondozási segélyt, így összesen két év arányában jár részére a rendes szabadság. Sajnos, leveléből nem derül ki, hogy mióta dolgozik, ezért nem tudjuk megállapítani, hogy 1980-ban mennyi lett volna az éves szabadsága. A közölt adatokból azonban úgy látjuk, hogy évi szabadsága 15—16 nap lehet, tehát összesen 30—32 nap szabadságra lett volna jogosult. Lehetséges, hogy már valamit igénybe vett előzőleg és így lett 27 nap a kifizetésre került szabadságmennyiség, illetve az is lehetséges, hogy a szabad szombatok miatti levonás csökkentette néhány nappal szabadságát. Ha semmilyen ok nem volt a csökkentésre, akkor a néhány napot követelheti volt vállalata munkaügyi döntőbizottságától. Felmentés nyugdíjnál PETHŐ JÓZSEF takácsi olvasónk nem kifejezetten fiatalokat érintő problémára vár választ, nyugdíjügyben kér tanácsot. „Idén februárban töltöm be a 60. életévemet. Több mint 34 év szolgálati időm lesz. A vállalatnál azt mondták, hogy majd a 60. születésnapom után mondanak fel, 42 napos felmondási idővel. Azt szeretném tudni, hogy köteles vagyok-e a felmondást ledolgozni, vagy jár-e a nyugdíjba menőnek egy hónap szabadság?” Elöljáróban tisztázzuk, hogy nem szabadságról van szó, hanem felmentési időről. A Munka Törvénykönyve előírása szerint, ha a dolgozó mond fel, bármilyen címen, akkor a munkáltató ragaszkodhat ahhoz, hogy a teljes felmondási időt ledolgozza. Ha azonban a vállalat mond fel, akkor a felmondási idő egy része vagy egésze alatt a dolgozót fel kell menteni a munka végzése alól. A felmentés mértékét — a felmondási idő mértékétől függően — a kollektív szerződés határozza meg a törvényben írt 15 nap és 30 nap között. Ha tehát levélírónknak a munkáltató mond fel nyugdíjazás címén, akkor valóban 42 napi felmondási ideje van, mivel 30 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik. A vállalati felmondásra tekintettel kötelesek felmenteni a kollektív szerződésben meghatározott időtartamra a munka végzése alól. Azt, hogy ez pontosan hány nap, a vállalatnál tudhatja meg. MRÜMMMHEMMHM Honvédelmi hozzájárulás KELEMEN PÉTER budapesti olvasónk a honvédelmi hozzájárulás időtartamáról érdeklődik. „Nemrégiben olvastam, hogy leszállították a sorkatonai szolgálat idejét 24 hónapról 18 hónapra. Arra kérnék választ, hogy ezzel összefüggésben a honvédelmi hozzájárulás fizetésének időtartamát is leszállították-e 24 hónapról?” Természetesen a sorkatonai szolgálat idejének csökkentésével egyidejűleg a honvédelmi hozzájárulás fizetésének időtartamát is csökkentették. Az új rendelkezések szerint a honvédelmi hozzájárulást 18 hónap tartamára köteles fizetni az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy két hónapnál rövidebb ideig teljesített; akit felvettek hivatásos vagy továbbszolgáló állományba, ha két hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati idejének együttes tartama a tizenegy hónapot nem haladja meg. A hozzájárulást 12 hónapig köteles fizetni az, aki 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább két hónapig teljesített sorkatonai szolgálatot, vagy akinek a két hónapnál rövidebb sorkatonai, továbbá hivatásos vagy továbbszolgálati ideje együttesen a 11 hónapot meghaladja, de nem éri el a 18 hónapot. Ez a szabály azonban csak azokra vonatkozik, akiknek a honvédelmi hozzájárulási kötelezettségét 1981. január 1. után állapították meg. Akiknek 1980. december 31. előtt állapították meg a fizetési kötelezettségét, azok még a régi időtartamig kötelesek fizetni, tehát az előbb felsorolt hétféle megkülönböztetés szerint 24 hónapig, illetve 16 hónapig.