Magyar Ifjúság, 1981. május-augusztus (25. évfolyam, 18-35. szám)

1981-05-08 / 19. szám

AZ ORVOS VÁLASZOL : „KIS CIGARETTA VALÓDI FINOM.” A múlt héten közölt genetikai kérdésekhez kapcsoló­dó levelét egyetértéssel olvastam. Igaza van! Azt javaslom, hogy a szakszervezeti bizalmi közremű­ködésével tiltakozzon a születen­dő gyermekének egészségét is ve­szélyeztető, zabolátlan munkahe­lyi dohányzás ellen. Sajnos, nem lehet eléggé hatékonyan figyel­meztetni erre a veszélyre. Dr. Czeizel Endre genetikus közölte azt a rendkívül elgondolkoztató adatot, hogy a terhes nők 35 szá­zaléka dohányzik. Ha abbahagy­nák a cigarettázást, a koraszülöt­tek száma 20 százalékkal csök­kenne! Az pedig úgyszintén elég­gé ismert tény, hogy napjaink­ban minden nyolcadik magyar gyermek 2500 grammnál kisebb súllyal látja meg a napvilágot. És ez az állapot kedvezőtlenül hat egészségükre. A dohányzás kimutathatóan csökkenti a magzat súlyát. De nemcsak az anyák által szívott dohány füstje hat károsítólag — ha kisebb mértékben is —, ugyanilyen hatást kelt a mások dohányzása is. Említettem a születendő gyer­mek súlyának jelentőségét, de szólni kell más, ugyancsak rend­kívül jelentős veszélyről. Az anya vérébe kerülő dohányfüst­nek nikotintartalma az ereket összehúzza, ami azzal a követ­kezménnyel jár, hogy magzatá­nak vérkeringése akadályozottá válik, és ez fejlődési rendellenes­ségekhez vezethet. Az eléggé is­mert, hogy a hírhedt Contergan gyógyszer hatására kéz és láb nélküli gyermekek születtek, de azt kevesen tudják, hogy dohány­zás következménye is lehet cson­ka végtagokkal születő gyermek. Az esély ugyan kicsi, de ez szin­te kizárólag csak a meggondolat­lan anyák utódjait fenyegeti. A cigaretta füstjéből sem hiányzó égéstermék a szénmo­­noxid, ami háromszázszor erőseb­ben kötődik a szervezet megma­radását biztosító, tápanyagokat szállító vérhez, mint az­­élet fenn­tartásához nélkülözhetetlen oxi­gén. Ha a belélegzett levegőből kevesebb oxigén jut el a magzat­hoz, attól az emberjelölt egész teste szenved, és különösen nagy kór keletkezhet az ilyenkor rend­kívül érzékeny idegrendszerében, az agy szürkeállománya károsul, és ez a születendő gyermek szel­lemi képességét rontja. (Amikor anyuka a gyereket rossz bizonyít­ványa miatt szidja, vajon gon­dol-e arra, hogy ehhez a terhes­ség alatti dohányzása is hozzá­járul.) És mint levelezőm írja, tenni kellene a mind szélesebb körben terjedő passzív dohányzás leküz­désére, a mások cigarettafüstjé­nek károsító hatása kivédése ér­dekében. Munkavédelmi előírá­saink szerint, ha a termelő üze­mekben egy köbméter levegőben 30 mg-nál több a szénmonoxid, kötelező a gázálarc viselése. Ér­tekezleten is, irodákban ennek a mennyiségnek a többszörösét is lehetne mérni, mégsem tesznek a veszély elhárítására hatékony intézkedéseket.. Jó néhány kül­földi példa bizonyítja, hogy a dohányzás „szabadsága” nem tartozik a mindenütt érvényesít­hető emberi jogok közé. Nemcsak a terhes anyák állapotát veszé­lyezteti, de károsan befolyásolja — többek között — a szívritmus­­zavarokat, a trombóziskészséget, az infarktusra va­ló hajlamossá­got. Egyetértek javaslatával, ide­je lenne már határozottabban fellépni a nyilvánvalóan oppor­tunista nézettel szemben, amely cinkos módon szemet hunyt a do­hányzás zárt téri gyakorlatával. • „SPINA BIFIDA” egy aggódó hódmezővásárhelyi anyuka jel­igéje, orvosi szakkifejezés, azt az állapotot jelzi, amikor a gyermek nyitott gerinccel születik. Évente több mint négyszáz ilyen eset fordul elő. Műtéttel ez a súlyos állapot többnyire megszüntethető, de bármilyen gondos a sebészeti beavatkozás, a megműtött esetek felénél nem akadályozható meg, hogy az ilyen rendellenességgel született gyerekek szellemileg és testileg súlyosan ne károsodja­nak, s egész életükre állandó gondozásra ne szoruljanak. Nagy fájdalmat jelent ez a szülőknek, nehéz életet azoknak, akik így léteznek, és súlyos terhet a tár­sadalomnak, amelynek a szomorú életúthoz nem kis mértékű anya­gi támogatást kell vállalnia. A kutató orvosok megállapítot­ták, hogy a nyitott gerinc a ter­hesség harmadik hónapja előtt megállapítható. Az anya és a magzat károsodása nélkül nyer­hető magzatvízben bőségesen ta­lálható az alfa-foto-protein en­zim, ami nagy biztonsággal utal a súlyos elváltozásra. Ha idejé­ben felfedezik a nyitott gerinc létezését, művi terhességmegsza­kítással elkerülhető a születés, ami viszont nem zárja ki azt, hogy az anyának ezt követően másik, egészséges gyermeke jö­hessen a világra. A mozgatvíz­­vizsgálat azonban nem egyszerű orvosi művelet, nagy gondosságot igénylő műtét. Évente több mint százhatvanezer terhességnél elvé­­gezhetetlen feladatot jelentene az orvosok számára. De erre nincs is szükség, mert a terhes anyák­tól kötelezően vett vérmintákban is található meglehetősen nehe­zen kimutatható, kis mennyiségű alfa-föto-protein, ami ugyancsak utalhat a veszélyre. Ilyenkor per­sze indokolt a magzatvíz vizsgá­lata is. Az, hogy az anyai vérből az alfa-föto-proteint is ki kell mutatni, a laboratóriumi költsé­gek jelentős emelkedését vonja maga után, mégis érdemes len­ne utánaszámolni, hogy mi kerül többe: a vizsgálat vagy az ér­telmi fogyatékosok eltartása? Az aggódó hódmezővásárhelyi anyukának szerintem indokolat­lan félelmét a Csongrád megyei Genetikai Tanácsadóban oszlat­hatják el. A címét és a rendelés idejét a múlt héten közöltük itt a rovatban. • „VÁRJAK még EGY ÉVET?” Levelezőm már egy esztendeje ti­tokban szerelmes egy fiúba, aki vele egy házban lakik, az utolsó előtti emeleten. Csak a vezeték­nevét ismeri, és a motorkerék­párját, amit az utcán rendszerint akkor szokott javítani, amikor neki tanulnia kellene. A leküzd­hetetlen vonzódás az ablakhoz köti, és emiatt tanulmányi átlaga lényegesen leromlott. Már egy éve készül arra, hogy ír a fiú­nak, de nagyon fél az ismerke­déstől, hátha a fiú nem „csípi” őt. Arról is tájékoztatott, hogy barátnői szerint csinos az arca, de sajnos dagi, súlya 80 kiló. Megfogadta, hogy fogyókúrázni fog, és kiszámította, hogy január közepén ötvennyolc kiló lesz, és ez már megfelelő alap, illetve alak lehet arra, hogy a fiúnak tetsszen. De a szívét mégis kétség szorítja, hátha nem is kellene ilyen sokáig várni, lehet, hogy így is elég csinosnak tartja. Rám ruházza a gondját, hogy most mit tegyen? A fogyókúrával mindenesetre egyetértek. Ezzel egyrészt azt bi­zonyítja, hogy számolni tud, más­részt, ha megvalósítja az elkép­zelését, az komoly akaraterőről tanúskodik. És ha van akaratere­je, azt arra is hasznosíthatja, hogy ritkábban lép az ablakhoz. De azt sem tartom elképzelhetet­lennek, hogy írjon a fiúnak. Eb­ből még baj nem származik. És ha netán a fiúnak nem lenne elég szimpatikus, mert dagi, vigasztal­ja a tudat, hogy a csinos arca­­ mellett január közepétől már karcsú is lesz, és akkor bizonyára akad más is, aki a jelenlegi mo­toros helyett „csípni” fogja. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Igazolatlan mulasztás BAJZEK JÓZSEF paksi olvasónk az igazolatlan mulasztás következmé­nyeit panaszolja. ,,Úgy érzem, hogy méltatlan dolog történt velem, és négy munkatársammal. Április elején a munka befejezése előtt egy órával­­ előbb hagytuk el az építkezést, mert egy barátom gépkocsival jött, és mi­nél előbb szerettünk volna hazaér­kezni. A művezetőnk nem engedett előbb el bennünket, de mi elmen­tünk. Ezért igazolatlan mulasztásnak vették ezt az egy órát. Ezt megért­jük, de azt már sérelmezzük, hogy szerződésünk szerint a fizetésünkön felül minden hónapban 1500 forint külön díjazás jár, és ebből 1000 fo­rintot levontak. Ez igazságos volt?” A szerződést nem ismerjük, így nem tudunk válaszolni arra, hogy jogsze­r volt-e a vállalat eljárása. Az azonban tény, hogy ha a dolgozó el­késik, vagy a munkát engedély nél­kül előbb abbahagyja, akkor igazo­latlanul mulaszt. Az igazolatlan mu­lasztás következménye először az, hogy a mulasztott időre járó bért le kell vonni. A másik következménye pedig az, hogy az ilyen magatartás fegyelmi vétséget is megvalósíthat, és ezért a dolgozót fegyelmi büntetéssel is sújthatják. Mint említettük, nem ismerjük a hivatkozott szerződést, de elképzelhető, hogy van abban olyan kitétel, amely szerint a külön jutta­tást csökkenteni vagy megvonni le­het abban a hónapban, amelyben a dolgozó igazolatlanul mulaszt vagy más fegyelmi vétséget elkövet. Ha nincs ilyen kitétel, forduljanak pa­naszukkal a munkaügyi döntőbizott­sághoz. Illeték GYEBNÁR MIHÁLYNÉ budapesti olvasónk az ingatlanátruházási ille­tékről érdeklődik. „Tavaly áprilisban vásároltunk egy 100 négyszögöles épí­tési telekrészt, azzal a szándékkal, hogy arra építkezzünk. Még abban a hónapban az ügyvéd befizette az illetéket is, de később megtudtam, hogy nem kell illetéket fizetni, ha há­rom éven belül befejezzük az épít­kezést. A jelek szerint a tavaly nyá­ron elkezdett építkezést ez év végé­re be is fejezzük. Visszakövetelhetem az összeget?” 1979 decemberében megjelent, és 1980. január 1-től érvényes rendelke­zések szerint a visszterhes ingatlan­vagy­on-átruházási illeték alól mentes a lakóházépítéshez szükséges telek­tulajdon szerzése, ha az építkezést a telektulajdon átruházásáról készült szerződés illetékkiszabásra való be­mutatásától számított három éven belül befejezik. Az építkezés befe­jezését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhi­vatalnál a használatbavételi enge­déllyel kötelesek igazolni. Így sajnos, az ügyvéd elkapkodta az illeték be­fizetését, mert a jelzett esetben nem kellett volna illetéket fizetni. Termé­szetesen annak semmi akadálya, hogy az igazolás időpontjában kérjék az illeték visszafizetését. 34 A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST Vili, SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 ■■M forum Családi segély RADICS JÁNOSNÉ lakitelki és KAZKA JÁNOSNÉ egerfarra­si olva­sónk lényegében azonos kérdést tett fel. Első levélírónk gyesen van, fér­je sorkatonai szolgálatát tölti. Kért segélyt, és 850 forintot kapott. Van, aki azt mondja, hogy több jár. Má­sodik levélírónk májusban szül, fér­je február óta teljesít sorkatonai szolgálatot. Kérdése az, hogy ilyen esetben jogosult-e valamilyen segély­re, s honnan ? A sorkatonai szolgálatot teljesítő hozzátartozójának családi segély jár — amelyet a helyi tanácstól kell igé­nyelni a katonai szolgálat igazolása mellett —, ha a bevonult a bevonu­lása előtt a hozzátartozót eltartotta, illetve eltartási kötelezettsége a kato­nai szolgálat alatt kezdődött, a hoz­zátartozó munkaképtelen és eltartás­ra szorul. A gyesen levő kismama munkaképtelennek számít e szem­pontból, és ha jövedelme nem éri el a jogszabályban írt mértéket, ak­kor tartásra szorulónak kell tekin­teni. Mindkét érdeklődőnek jár te­hát ez a családi segély. Ennek össze­ge az eltartásra szoruló hozzátartozó keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme és a jogszabály­ban meghatározott összegek közti kü­lönbözet. Az anya és egy gyermek esetén 1650 forint jár. Mivel levél­írónk 800 forint gyest kap, így a 850 forintot helyesen állapították meg. Családi pótlék HORVÁTH SÁNDORNÉ vásárosna­­ményi olvasónk a családi pótlék megvonásával kapcsolatban kér vá­laszt. ,,A fiam harmadéves szakmun­kástanuló, de az utána járó családi pótlékot megvonták azzal, hogy nem jár, mivel harmadéves tanuló, ő azonban nem fizetést kap, hanem csak ösztöndíjat. Mi a szabály ilyen esetben?” Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár családi pótlék a harmadéves szakmunkásta­nuló után. A folyósító szerv tehát törvényesen járt el, amikor a családi pótlékot múlt év szeptember 1-től megvonta olvasónk harmadéves szak­munkástanuló gyermeke után. Ebben az esetben azonban a havi 180 fo­rintos jövedelempótlékot fizetnie kell az ösztöndíjat folyósító szervnek. Ha tehát nem kapta meg ezt a gyerek az ösztöndíjjal együtt, forduljanak az ösztöndíjat folyósító szervhez, és ott követeljék a jövedelempótlék össze­gét. OLVASÓINK FIGYELMÉT felhív­juk, hogy jogi kérdésekre csak pon­tos névvel és címmel ellátott levelek esetén válaszolunk. Névtelen, illetve cím­telen kérdésekre lapunk hasáb­jain sem adunk választ.

Next