Magyar Ifjúság, 1981. május-augusztus (25. évfolyam, 18-35. szám)
1981-05-08 / 19. szám
AZ ORVOS VÁLASZOL : „KIS CIGARETTA VALÓDI FINOM.” A múlt héten közölt genetikai kérdésekhez kapcsolódó levelét egyetértéssel olvastam. Igaza van! Azt javaslom, hogy a szakszervezeti bizalmi közreműködésével tiltakozzon a születendő gyermekének egészségét is veszélyeztető, zabolátlan munkahelyi dohányzás ellen. Sajnos, nem lehet eléggé hatékonyan figyelmeztetni erre a veszélyre. Dr. Czeizel Endre genetikus közölte azt a rendkívül elgondolkoztató adatot, hogy a terhes nők 35 százaléka dohányzik. Ha abbahagynák a cigarettázást, a koraszülöttek száma 20 százalékkal csökkenne! Az pedig úgyszintén eléggé ismert tény, hogy napjainkban minden nyolcadik magyar gyermek 2500 grammnál kisebb súllyal látja meg a napvilágot. És ez az állapot kedvezőtlenül hat egészségükre. A dohányzás kimutathatóan csökkenti a magzat súlyát. De nemcsak az anyák által szívott dohány füstje hat károsítólag — ha kisebb mértékben is —, ugyanilyen hatást kelt a mások dohányzása is. Említettem a születendő gyermek súlyának jelentőségét, de szólni kell más, ugyancsak rendkívül jelentős veszélyről. Az anya vérébe kerülő dohányfüstnek nikotintartalma az ereket összehúzza, ami azzal a következménnyel jár, hogy magzatának vérkeringése akadályozottá válik, és ez fejlődési rendellenességekhez vezethet. Az eléggé ismert, hogy a hírhedt Contergan gyógyszer hatására kéz és láb nélküli gyermekek születtek, de azt kevesen tudják, hogy dohányzás következménye is lehet csonka végtagokkal születő gyermek. Az esély ugyan kicsi, de ez szinte kizárólag csak a meggondolatlan anyák utódjait fenyegeti. A cigaretta füstjéből sem hiányzó égéstermék a szénmonoxid, ami háromszázszor erősebben kötődik a szervezet megmaradását biztosító, tápanyagokat szállító vérhez, mint azélet fenntartásához nélkülözhetetlen oxigén. Ha a belélegzett levegőből kevesebb oxigén jut el a magzathoz, attól az emberjelölt egész teste szenved, és különösen nagy kór keletkezhet az ilyenkor rendkívül érzékeny idegrendszerében, az agy szürkeállománya károsul, és ez a születendő gyermek szellemi képességét rontja. (Amikor anyuka a gyereket rossz bizonyítványa miatt szidja, vajon gondol-e arra, hogy ehhez a terhesség alatti dohányzása is hozzájárul.) És mint levelezőm írja, tenni kellene a mind szélesebb körben terjedő passzív dohányzás leküzdésére, a mások cigarettafüstjének károsító hatása kivédése érdekében. Munkavédelmi előírásaink szerint, ha a termelő üzemekben egy köbméter levegőben 30 mg-nál több a szénmonoxid, kötelező a gázálarc viselése. Értekezleten is, irodákban ennek a mennyiségnek a többszörösét is lehetne mérni, mégsem tesznek a veszély elhárítására hatékony intézkedéseket.. Jó néhány külföldi példa bizonyítja, hogy a dohányzás „szabadsága” nem tartozik a mindenütt érvényesíthető emberi jogok közé. Nemcsak a terhes anyák állapotát veszélyezteti, de károsan befolyásolja — többek között — a szívritmuszavarokat, a trombóziskészséget, az infarktusra való hajlamosságot. Egyetértek javaslatával, ideje lenne már határozottabban fellépni a nyilvánvalóan opportunista nézettel szemben, amely cinkos módon szemet hunyt a dohányzás zárt téri gyakorlatával. • „SPINA BIFIDA” egy aggódó hódmezővásárhelyi anyuka jeligéje, orvosi szakkifejezés, azt az állapotot jelzi, amikor a gyermek nyitott gerinccel születik. Évente több mint négyszáz ilyen eset fordul elő. Műtéttel ez a súlyos állapot többnyire megszüntethető, de bármilyen gondos a sebészeti beavatkozás, a megműtött esetek felénél nem akadályozható meg, hogy az ilyen rendellenességgel született gyerekek szellemileg és testileg súlyosan ne károsodjanak, s egész életükre állandó gondozásra ne szoruljanak. Nagy fájdalmat jelent ez a szülőknek, nehéz életet azoknak, akik így léteznek, és súlyos terhet a társadalomnak, amelynek a szomorú életúthoz nem kis mértékű anyagi támogatást kell vállalnia. A kutató orvosok megállapították, hogy a nyitott gerinc a terhesség harmadik hónapja előtt megállapítható. Az anya és a magzat károsodása nélkül nyerhető magzatvízben bőségesen található az alfa-foto-protein enzim, ami nagy biztonsággal utal a súlyos elváltozásra. Ha idejében felfedezik a nyitott gerinc létezését, művi terhességmegszakítással elkerülhető a születés, ami viszont nem zárja ki azt, hogy az anyának ezt követően másik, egészséges gyermeke jöhessen a világra. A mozgatvízvizsgálat azonban nem egyszerű orvosi művelet, nagy gondosságot igénylő műtét. Évente több mint százhatvanezer terhességnél elvégezhetetlen feladatot jelentene az orvosok számára. De erre nincs is szükség, mert a terhes anyáktól kötelezően vett vérmintákban is található meglehetősen nehezen kimutatható, kis mennyiségű alfa-föto-protein, ami ugyancsak utalhat a veszélyre. Ilyenkor persze indokolt a magzatvíz vizsgálata is. Az, hogy az anyai vérből az alfa-föto-proteint is ki kell mutatni, a laboratóriumi költségek jelentős emelkedését vonja maga után, mégis érdemes lenne utánaszámolni, hogy mi kerül többe: a vizsgálat vagy az értelmi fogyatékosok eltartása? Az aggódó hódmezővásárhelyi anyukának szerintem indokolatlan félelmét a Csongrád megyei Genetikai Tanácsadóban oszlathatják el. A címét és a rendelés idejét a múlt héten közöltük itt a rovatban. • „VÁRJAK még EGY ÉVET?” Levelezőm már egy esztendeje titokban szerelmes egy fiúba, aki vele egy házban lakik, az utolsó előtti emeleten. Csak a vezetéknevét ismeri, és a motorkerékpárját, amit az utcán rendszerint akkor szokott javítani, amikor neki tanulnia kellene. A leküzdhetetlen vonzódás az ablakhoz köti, és emiatt tanulmányi átlaga lényegesen leromlott. Már egy éve készül arra, hogy ír a fiúnak, de nagyon fél az ismerkedéstől, hátha a fiú nem „csípi” őt. Arról is tájékoztatott, hogy barátnői szerint csinos az arca, de sajnos dagi, súlya 80 kiló. Megfogadta, hogy fogyókúrázni fog, és kiszámította, hogy január közepén ötvennyolc kiló lesz, és ez már megfelelő alap, illetve alak lehet arra, hogy a fiúnak tetsszen. De a szívét mégis kétség szorítja, hátha nem is kellene ilyen sokáig várni, lehet, hogy így is elég csinosnak tartja. Rám ruházza a gondját, hogy most mit tegyen? A fogyókúrával mindenesetre egyetértek. Ezzel egyrészt azt bizonyítja, hogy számolni tud, másrészt, ha megvalósítja az elképzelését, az komoly akaraterőről tanúskodik. És ha van akaratereje, azt arra is hasznosíthatja, hogy ritkábban lép az ablakhoz. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy írjon a fiúnak. Ebből még baj nem származik. És ha netán a fiúnak nem lenne elég szimpatikus, mert dagi, vigasztalja a tudat, hogy a csinos arca mellett január közepétől már karcsú is lesz, és akkor bizonyára akad más is, aki a jelenlegi motoros helyett „csípni” fogja. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Igazolatlan mulasztás BAJZEK JÓZSEF paksi olvasónk az igazolatlan mulasztás következményeit panaszolja. ,,Úgy érzem, hogy méltatlan dolog történt velem, és négy munkatársammal. Április elején a munka befejezése előtt egy órával előbb hagytuk el az építkezést, mert egy barátom gépkocsival jött, és minél előbb szerettünk volna hazaérkezni. A művezetőnk nem engedett előbb el bennünket, de mi elmentünk. Ezért igazolatlan mulasztásnak vették ezt az egy órát. Ezt megértjük, de azt már sérelmezzük, hogy szerződésünk szerint a fizetésünkön felül minden hónapban 1500 forint külön díjazás jár, és ebből 1000 forintot levontak. Ez igazságos volt?” A szerződést nem ismerjük, így nem tudunk válaszolni arra, hogy jogszer volt-e a vállalat eljárása. Az azonban tény, hogy ha a dolgozó elkésik, vagy a munkát engedély nélkül előbb abbahagyja, akkor igazolatlanul mulaszt. Az igazolatlan mulasztás következménye először az, hogy a mulasztott időre járó bért le kell vonni. A másik következménye pedig az, hogy az ilyen magatartás fegyelmi vétséget is megvalósíthat, és ezért a dolgozót fegyelmi büntetéssel is sújthatják. Mint említettük, nem ismerjük a hivatkozott szerződést, de elképzelhető, hogy van abban olyan kitétel, amely szerint a külön juttatást csökkenteni vagy megvonni lehet abban a hónapban, amelyben a dolgozó igazolatlanul mulaszt vagy más fegyelmi vétséget elkövet. Ha nincs ilyen kitétel, forduljanak panaszukkal a munkaügyi döntőbizottsághoz. Illeték GYEBNÁR MIHÁLYNÉ budapesti olvasónk az ingatlanátruházási illetékről érdeklődik. „Tavaly áprilisban vásároltunk egy 100 négyszögöles építési telekrészt, azzal a szándékkal, hogy arra építkezzünk. Még abban a hónapban az ügyvéd befizette az illetéket is, de később megtudtam, hogy nem kell illetéket fizetni, ha három éven belül befejezzük az építkezést. A jelek szerint a tavaly nyáron elkezdett építkezést ez év végére be is fejezzük. Visszakövetelhetem az összeget?” 1979 decemberében megjelent, és 1980. január 1-től érvényes rendelkezések szerint a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alól mentes a lakóházépítéshez szükséges telektulajdon szerzése, ha az építkezést a telektulajdon átruházásáról készült szerződés illetékkiszabásra való bemutatásától számított három éven belül befejezik. Az építkezés befejezését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatalnál a használatbavételi engedéllyel kötelesek igazolni. Így sajnos, az ügyvéd elkapkodta az illeték befizetését, mert a jelzett esetben nem kellett volna illetéket fizetni. Természetesen annak semmi akadálya, hogy az igazolás időpontjában kérjék az illeték visszafizetését. 34 A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST Vili, SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 ■■M forum Családi segély RADICS JÁNOSNÉ lakitelki és KAZKA JÁNOSNÉ egerfarrasi olvasónk lényegében azonos kérdést tett fel. Első levélírónk gyesen van, férje sorkatonai szolgálatát tölti. Kért segélyt, és 850 forintot kapott. Van, aki azt mondja, hogy több jár. Második levélírónk májusban szül, férje február óta teljesít sorkatonai szolgálatot. Kérdése az, hogy ilyen esetben jogosult-e valamilyen segélyre, s honnan ? A sorkatonai szolgálatot teljesítő hozzátartozójának családi segély jár — amelyet a helyi tanácstól kell igényelni a katonai szolgálat igazolása mellett —, ha a bevonult a bevonulása előtt a hozzátartozót eltartotta, illetve eltartási kötelezettsége a katonai szolgálat alatt kezdődött, a hozzátartozó munkaképtelen és eltartásra szorul. A gyesen levő kismama munkaképtelennek számít e szempontból, és ha jövedelme nem éri el a jogszabályban írt mértéket, akkor tartásra szorulónak kell tekinteni. Mindkét érdeklődőnek jár tehát ez a családi segély. Ennek összege az eltartásra szoruló hozzátartozó keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme és a jogszabályban meghatározott összegek közti különbözet. Az anya és egy gyermek esetén 1650 forint jár. Mivel levélírónk 800 forint gyest kap, így a 850 forintot helyesen állapították meg. Családi pótlék HORVÁTH SÁNDORNÉ vásárosnaményi olvasónk a családi pótlék megvonásával kapcsolatban kér választ. ,,A fiam harmadéves szakmunkástanuló, de az utána járó családi pótlékot megvonták azzal, hogy nem jár, mivel harmadéves tanuló, ő azonban nem fizetést kap, hanem csak ösztöndíjat. Mi a szabály ilyen esetben?” Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár családi pótlék a harmadéves szakmunkástanuló után. A folyósító szerv tehát törvényesen járt el, amikor a családi pótlékot múlt év szeptember 1-től megvonta olvasónk harmadéves szakmunkástanuló gyermeke után. Ebben az esetben azonban a havi 180 forintos jövedelempótlékot fizetnie kell az ösztöndíjat folyósító szervnek. Ha tehát nem kapta meg ezt a gyerek az ösztöndíjjal együtt, forduljanak az ösztöndíjat folyósító szervhez, és ott követeljék a jövedelempótlék összegét. OLVASÓINK FIGYELMÉT felhívjuk, hogy jogi kérdésekre csak pontos névvel és címmel ellátott levelek esetén válaszolunk. Névtelen, illetve címtelen kérdésekre lapunk hasábjain sem adunk választ.