Magyar Ifjúság, 1982. január-április (26. évfolyam, 1-18. szám)

1982-01-08 / 2. szám

HHHHHHHHlwtmmmmMummmmm■Ni Mielőbb a színpadra Ardó Mária, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kola ének tanszakának végzős opera szakos hallga­tója, úgy látszik, nemcsak az operavizsgákon szerepel kitűnően. Nemrégiben elis­merő kritikát kapott az NSZK-beli Bayreuthban, ahol a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Táborban töltött há­rom hetet. A bayreuth-i si­ker azonban nem az első, már több versenyen előke­lő helyezést ért el... — 1977-ben szerepeltem először énekversenyen, a Magyar Rádió dalverse­nyén Ezt követte Karlovy Vary, ahol a negyedik let­tem, s elnyertem a város különdíját. Tavaly ugyan­itt második lettem, és ne­kem­­ítélték a Dvorák Mú­zeum különdíját. Szintén 1980-ban vettem részt a hollandiai Hertogenbosch hagyományos nemzetközi énekversenyén. Itt is má­sodik díjat nyertem. — A szép hangon, a tehet­ségen, Bende Zsolt és Si­­mándi József munkáján kí­vül mi áll e kimagasló si­ker mögött? — Az énekesnek magának kell rájönnie a technikai megoldásokra. A tanár megadja az irányvonalat, de a végrehajtás saját szervezetednek, adottsá­gaidnak megfelelő módját egyedül kell kikísérletez­ned, s ez sok időt igényel. Mivel azonban éneket nem lehet hosszasan gyakorolni, inkább a rendszerezett gyakorlás és a koncentrá­lás a fontos. — Mit énekelsz szívesen? — Elsősorban az opera ér­dekel. Hangfajom szerint szomorú, tragikus sorsú szerepeket kellene énekel­nem, de úgy érzem, időn­ként szükség van a válto­zatosságra, a könnyed hangvételű dalok, áriák tolmácsolására. — Ha a Zeneakadémián az ének szakosok számára nincs is sok fellépési lehe­tőség, gyakran kérnek fel vidéki szereplésekre, sőt, nemrégiben Simándy Jó­zseffel és Szabó Gyula színművésszel Érsekújvá­ron jártál. — Nagy megtiszteltetés volt ez a számomra! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetsége ren­dezte a hangversenyt, me­lyen Simándy József tanár úrral két duettet énekel­tem, Erkel, Hunyadi Lász­ló és Verdi: Traviata című operájából. Ezenkívül még két ária és két operettdal szerepelt a műsoromban. Legutóbb a jászberényi Művelődési Házban léptem fel egy koncertesten, Vá­cott J. S. Bach 21. Kantá­táját, Gödöllőn Beethoven koncertáriáját énekeltem. — Kérdezhetlek az álmaid­ról? — Minden siker egyben felelősséget jelent a jövőre nézve, mert az elért szin­tet továbbra is tartani kell. Jó volna ezt a nehéz fel­adatot megvalósítani! A főiskolán még két félévem van hátra, úgyhogy még távoli a második álmom: a diploma megszerzése után szeretnék, színpadra kerül­ni. Kövessy Marianne Téli diákcentrum A Műjégpálya környékén a megszokott kép: rengeteg vakációzó gyerek. A bol­dogok már bent siklanak a jégen. A többiek hosszú, tömött sorokban re­ménykednek a pénztárak előtt. Valami mégis más, mint máskor. A bejáraton a felirat: Téli diákcentrum. Bent az épületben nagy a nyüzsgés. Már elkez­dődött a sakkvillámtorna, és tart az előadás is: Sex, szerelem és... (korha­tár: 14 éven felülieknek). Dinnyés Jós­ka gitárját pengeti, de egyelőre még csak próbaképp a Dal délidőben cí­mű műsora, ahogy azt a neve is elárul­ja, csak délben kezdődik majd. Most érkezett B. Tóth László. És műsorának is ez a címe: „Most érkezett!” A leg­újabb lemezújdonságokkal szolgál a popzene rajongóinak. A tanácstalanok a műsort hirdető tábla előtt álldogálnak. Van miből választani. A bűvös órában, a bűvös játékok versenyét rendezik, és ha valaki az elméletre is kíváncsi, ak­kor ott lehet a „bűvös emberrel”, Rubik Ernővel folytatott beszélgetésen. A bű­vös órák után bolondos percek követ­keznek, Boncz Géza közreműködésével. Aki nemcsak kapni, hanem adni is sze­retne, annak találták ki a cserebere fórumot. (Csak hozott anyagból!) Hát ezeket kínálják a „fedettben”, de az igazi forró hangulat kint a jégen van. Korcsolyaoktatás, váltóversenyek, jég­foci és jégkosárlabda, léggömbcsata és jégdiszkó. És persze van, aki csak úgy korcsolyázik, merthogy a legtöbben ezért jöttek ide. És hogy három napon át a kori mellett volt diákcentrum is — hát ez a ráadás. A lényeg, hogy tar­talmasan, jól telt a szünidő e három napja is. I. N. T. TELEVÍZIÓ Trau Trau. Ezt a négybetűs nevet választotta a televízió a december 27-én este a második csatornán sugár­zott egyik műsora címéül. S talán éppen e riport­­részletekből, régi fotográfiákból és filmjelenetekből összeállított portréfilmnek köszönhetően ezután né­hány ezer kiállításlátogatónál többen tudják majd: a becenév Trauner Sándort, vagy, ahogyan a nagy­világban ismerik, Alexandre Traunert, a több mint fél évszázada Franciaországban élő festőt, díszlettervezőt jelöli. Az egykori Csók István-tanítvány, aki itthon a baloldali művészcsoportokhoz, Kassák Munka­köré­hez tartozott, szinte véletlenszerűen lett díszletter­vező („elmentem a filmgyárba exkuzálni a baráto­mat” — mondta a riporternek), s ma éppen olyan világhírnévnek örvend, mint partnerei. Olyan fil­mek díszleteit tervezte, mint a Szerelmek városa, Cyrano de Bergerac, A vád tanúja, Legénylakás, Irma, te édes é­­s olyan díszleteket tervezett, hogy kétszer kapott Oscar- és Cesar-dí­jat. Hetvenöt éve­sen is fiatalos élénkséggel, tréfálkozva járta be pályája állomásait, a párizsi utcákat, a francia délvidéket, idézte fel angliai, amerikai éveit. Mun­kamódszeréről, sikereiről ő maga jobbára félsza­vakkal szólt — beszéltek erről helyette díszletei, munkatársai, barátai. Például Francois Gachot, a magyar kultúra egyik legismertebb francia aposto­la, Yves Montand, vagy — egy régebbi filmből át­vett részletben — Jacques Prevert, akivel nem­csak alkotói, hanem hosszú, mély baráti kapcsolat fűzte össze. „A díszlettervező meghatározás nem fedi a lényeget — mondta Prevert. „ Trauner festő, építész, talán ennél is több. Amikor egy épületegyüttest felépít, megkomponálja a napsu­garat is.” A portréfilmben kevés szó esett Trauner festői mun­kásságáról. Ez azonban nem mulasztás: januárban a Nemzeti Galériában a díszlettervek, festmények is megtekinthetők. (Képünkön díszletterv a Szerelmek városához.) « (p. szabó) Sítúrák az Express-szel Csehszlovákia, Delni Kubin (CXV—821) Utazási időpont: február 20—27.; utazás autóbusszal, rész­vételi díj: 3080 Ft. Martin (CXV—820) Utazási időpont: február 28.— március 7.; utazás autóbusszal, részvételi díj: 3720 Ft. Tátralomnic (CXV—805) Utazási időpont: március 24—28; utazás autóbusszal, részvételi díj: 2360 Ft. Románia, Suior. Utazási időpont: január 31.—feb­ruár 7.; autazás autóbusszal, részvételi díj: 2660 Ft. Részletes felvilágosítás és jelentkezés az Express megyei kirendeltségein, a budapesti fiókirodákban.

Next