Magyar Ifjúság, 1982. szeptember-december (26. évfolyam, 36-53. szám)
1982-10-01 / 40. szám
Fél évtized az atomerőmű-építkezésen Teljesítette a KISZ Központi Bizottságától kapott ötéves megbízatását a Lékai János KISZ-építőbrigád, s tagjai a paksi Munkás Művelődési Központban megtartott levonulási ünnepségen búcsúztak az atomerőmű építkezésétől. Az 1975-ben alakult brigádnak összesen csaknem hatszázan voltak hosszabb-rövidebb ideig a tagjai. A 22. számú Állami Építőipari Vállalat és az Szakipari Vállalat országos dolgozóiként harminc építőipari szakmát képviseltek az atomerőmű építése során. Több mint 650 millió forint termelési értéket hoztak létre; hegesztő, lakatos, ács állványozó, kőműves és más szakemberei, műszaki dolgozói készítették elő többek között a reaktorcsarnok óriásdarujának szerelését, ők szerelték ösre az 1. számú reaktorcsarnok acélszerkezetét és a gépház villamos galériáját. A munka mellett 130-an továbbképezték magukat, újabb szakmát szereztek, elkezdték, illetve befejezték felsőfokú tanulmányaikat. A KISZ-építőbrigád tagjai a szocialista munkaversenyben 45 alkalommal szereztek kitüntető címet. 1980-ban megkapták a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevelét, tavaly elnyerték a Kiváló KISZ-szervezet címet. A záróünnepségen Herendi Lajos,a KISZ-építőbrigád építésvezetője tett jelentést a fél évtizedes tevékenységről Juhász Andrásnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának, majd Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes méltatta a fiatalok tevékenységét. munkálatokban részt vettek közül Ifjúságért Érdemérem kitüntetést kapott Baranya Sándor, a 22. számú Állami Építőipari Vállalat miniszteri igazgatóhelyettese, biztos. Szabó József, a 22. számú ÁÉV előadója, pártvezetőségi titkár. KISZ Érdeméremmel tüntették ki Kovács Imrét, a 22. számú ÁÉV vasbetonszerelőjét, KISZ vezetőségi titkárt és Schiller Györgyöt, a 22. számú ÁÉV művezetőjét, az MSZMP Atomerőmű Bizottsága ifjúsága munkabizottságának tagját. Nagyobb hatáskör a HISZ-nek TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ ÖSZTÖNDÍJRENDSZERRŐL Az idei tanévtől évenként 150 millió forinttal — az eddigiekhez képest 30 százalékkal — felemelik a felsőoktatási intézmények ösztöndíjalapját — mondta Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár az új ösztöndíjrendszerről tartott sajtótájékoztatón. Az ösztöndíjak és azok a juttatások, amelyekben az egyetemek, főiskolák diákjai részesültek, túlzottan alacsonyak voltak, ezért már régen változtatásra szorultak. A pénzügyi döntés előkészítésében a diákok érthetően nagy aktivitással vettek részt, határozottan tudták érvényre juttatni érdekeiket. A mostani rendelet — ellentétben a régi, túlszabályozott utasítással — lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy akár karonként, évfolyamonként is differenciálhassanak. Az új szabályozás legfontosabb vonása, hogy kibővíti a felsőfokú intézmények és KISZ-szervezeteik hatáskörét, felelősségét az ösztöndíjak odaítélésében. A rendelet az általános ösztöndíj megállapításánál szabályozza az előző félévi tanulmányi átlageredmény alsó szintjét (hármas osztályzatban állapítja meg), valamint azt, hogy az összege havi kétszáztól ezerkétszáz forintig terjedhet. Ezen belül az intézményekben dönthetnek arról, hogy milyen átlageredményre, mekkora ösztöndíjat fizessenek, mely tantárgyak eredményét értékeljék kiemelten, s miként vegyék figyelembe a hallgatók egyéb tevékenységét. Az állami támogatás különböző formáival kapcsolatos kérdések elbírálására a felsőfokú oktatási intézményekben diákjóléti bizottságokat hoztak létre, amelyekben a hallgatók, az intézményi EISZ-szervezet képviselői érvényesíthetik közösségük véleményét. Magyar elnök az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, a Teknősbéka-öböl partján fekvő ENSZ-palotában megkezdte munkáját a világszervezet legmagasabb fórumának, a közgyűlésnek 37. ülésszaka. A közgyűlés Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettesét választotta — közfelkiáltással — elnökévé. A 37. ülésszak sok megoldatlan problémát örökölt az előzőtől, de a mintegy 130 megvitatásra váró téma között újak is szerepelnek. Ilyen a Falkland-, illetve Malvin-szigetek hovatartozásának kérdése, az Irak és Irán közti konfliktus és Izrael libanoni agressziója. Hollai Imre beszédet mond megválasztása után. (Bal oldalán Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, jobbján William Buffum, a főtitkár helyettese látható) Országos agitációs és propagandatanácskozás A KISZ Központi Bizottsága szeptember 21-re és 22-re országos ifjúsági agitációs és propagandatanácskozást hívott össze, amelyen részt vettek a budapesti és a megyei KISZ-bizottságok agit.-prop. titkárai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi és nagyközségi KISZ-titkárok. A tanácskozás első napján Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a több száz megjelentet, akik ezután meghallgatták Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előadását. Óvári Miklós bevezetőjében az agitáció és a propaganda növekvő jelentőségéről, az ifjúság között végzett politikai munka fontosságáról beszélt. A propaganda- és agitációs tevékenység célja, hogy a fiatal nemzedék is eligazodjék a jelenlegi nehéz helyzetben, következésképp a propagandistáknak fontos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan magyarázzák a jelenségeket, gyorsan és elvhűen reagáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az ország és a világ fő folyamatait rendszeresen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseményeket. Óvári elvtárs kiemelte: országépítő munkánk eddigi tapasztalatai azt is tanúsítják, hogy az ifjúság között végzett agitációs és propagandatevékenységünk nehezebb körülmények között is meghozza gyümölcsét. Abból kell kiindulni, hogy népünk a felszabadulás óta elért eredmények alapján joggal lehet optimista, mert évszázados lemaradást hozott be, szocialista hazát teremtett magának. Világnézetünk is optimista felfogású; eszméinkhez ragaszkodunk — így hát ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Hazánk — társadalmi, politikai rendszerét tekintve — a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Most olyan embert próbáló években élünk, amikor évtizedre előre eldőlhet, hogy sikerül-e behozni azt a gazdasági elmaradottságot, amely évszázadok során alakult ki Európa gazdaságilag fejlettebb országaihoz képest. A felszabadulás után a magyar ifjúság jelentős részt vállalt az ország újjáépítésében, egy új Magyarország alapjainak lerakásában — hangsúlyozta Óvári Miklós. „A mai helyzet természetesen nem ugyanaz, mint az 1945. évi vagy az 1957. évi. A feltételek és a feladatok is mások. Mégis emlékeztetek ezekre az évekre, mert ma is vannak nehéz feladatok, értelmes célok, amelyek vállalásával újabb lendületet kaphat az ifjúsági mozgalom. És biztos vagyok abban is, hogy a mai fiatalok is becsülettel részt vesznek a 80-as évek nagy történelmi feladatainak megoldásában” — mondta befejezésül Óvári Miklós, s előadása után kérdésekre válaszolt. Ezután Kovács László, az MSZMP KB alosztály vezetője tartott előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd a tanácskozás résztvevői vitacentrumokon találkoztak társadalmi és közéletünk neves személyiségeivel. A tanácskozáson megjelentek másnap szekcióüléseken folytatták a vitát,, majd a rendezvény plenáris üléssel zárult.