Magyar Ifjúság, 1982. szeptember-december (26. évfolyam, 36-53. szám)

1982-10-01 / 40. szám

Fél évtized az atomerőmű-építkezésen Teljesítette a KISZ Köz­­­ponti Bizottságától kapott ötéves megbízatását a Lé­kai János KISZ-építőbri­­gád, s tagjai a paksi Mun­kás Művelődési­ Központ­ban megtartott levonulási ünnepségen búcsúztak az atomerőmű építkezésétől. Az 1975-ben­­ alakult brigád­nak összesen csaknem hat­­százan voltak hosszabb-rö­­videbb ideig a tagjai. A 22. számú Állami Építőipar­i Vállalat és az Szakipari Vállalat országos dolgo­zóiként harminc építőipari szakmát képviseltek az atomerőmű építése során. Több mint 650 millió fo­rint termelési értéket hoz­tak létre; hegesztő, laka­tos, ács­ állványozó, kőmű­ves és más szakemberei, műszaki dolgozói készítet­ték elő többek között a reaktorcsarnok óriásdaru­jának szerelését, ők szerel­ték ösre az 1. számú reak­torcsarnok acélszerkezetét és a gépház villamos galé­riáját. A munka mellett 130-an továbbképezték ma­gukat, újabb szakmát sze­reztek, elkezdték, illetve befejezték felsőfokú tanul­mányaikat. A KISZ-építő­­brigád tagjai a szocialista munkaversenyben 45 alka­lommal szereztek kitünte­tő címet. 1980-ban meg­kapták a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Ok­levelét, tavaly elnyerték a Kiváló KISZ-szervezet cí­met.­ A záróünnepségen Herendi Lajos,­­a KISZ-építőbrigád építésvezetője tett jelen­tést a fél évtizedes tevé­kenységről Juhász András­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága titkárának, majd Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes méltatta a fia­talok tevékenységét. munkálatokban részt vet­­­tek közül Ifjúságért Ér­demérem kitüntetést kapott Baranya Sándor, a 22. szá­mú Állami Építőipari Vál­lalat miniszteri igazgatóhelyettese, biztos. Szabó József, a 22. számú ÁÉV előadója, pártvezetőségi titkár. KISZ Érdemérem­mel tüntették ki Kovács Imrét, a 22. számú ÁÉV­­ vasbetonszerelőjét, KISZ vezetőségi titkárt és Schiller Györgyöt, a 22. számú ÁÉV művezetőjét, az MSZMP Atomerőmű Bi­zottsága ifjúsága munkabi­zottságának tagját. Nagyobb hatáskör a HISZ-nek TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ ÖSZTÖNDÍJRENDSZERRŐL Az idei tanévtől évenként 150 millió fo­rinttal — az eddigiekhez képest 30 százalékkal — felemelik a felsőokta­tási intézmények ösztöndíjalapját — mondta Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár az új ösz­töndíjrendszerről tartott sajtótájékoz­tatón. Az ösztöndíjak és azok a juttatások, amelyekben az egyetemek, főiskolák diákjai részesültek, túlzottan alacso­nyak voltak, ezért már régen változ­tatásra szorultak. A pénzügyi döntés előkészítésében a diákok érthetően nagy aktivitással vettek részt, határo­zottan tudták érvényre juttatni érde­keiket. A mostani rendelet — ellentét­ben a régi, túlszabályozott utasítással — lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy akár karonként, évfolyamonként is differenciálhassanak. Az új szabá­lyozás legfontosabb vonása, hogy ki­bővíti a felsőfokú intézmények és KISZ-szervezeteik hatáskörét, felelős­ségét az ösztöndíjak odaítélésében. A rendelet az általános ösztöndíj meg­állapításánál szabályozza az előző fél­évi tanulmányi átlageredmény alsó szintjét (hármas osztályzatban állapítja meg), valamint azt, hogy az összege havi kétszáztól ezerkétszáz forintig ter­jedhet. Ezen belül az intézményekben dönthetnek arról, hogy milyen átlag­eredményre, mekkora ösztöndíjat fi­zessenek, mely tantárgyak eredményét értékeljék kiemelten, s miként vegyék figyelembe a hallgatók egyéb tevékeny­ségét. Az állami támogatás különböző formáival kapcsolatos kérdések elbírálá­sára a felsőfokú oktatási intézmények­ben diákjóléti bizottságokat hoztak létre, amelyekben a hallgatók, az intézményi EISZ-szervezet képviselői érvényesít­hetik közösségük véleményét. Magyar elnök az ENSZ közgyűlésén New Yorkban, a Teknősbéka-öböl partján fekvő ENSZ-palotában meg­kezdte munkáját a világszervezet leg­magasabb fórumának, a közgyűlésnek 37. ülésszaka. A közgyűlés Hollai Im­rét, a Magyar Népköztársaság külügy­miniszter-helyettesét választotta — közfelkiáltással — eln­ökévé. A 37. ülésszak sok megoldatlan problémát örökölt az előzőtől, de a mintegy 130 megvitatásra váró téma között újak is szerepelnek. Ilyen a Falkland-, illetve Malvin-szigetek hovatartozásának kér­dése, az Irak és Irán közti konfliktus és Izrael libanoni agressziója. Hollai Imre beszédet mond megválasztása után. (Bal oldalán Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, jobbján William Buffum, a főtitkár helyettese látható) Országos agitációs és propagandatanácskozás A KISZ Központi Bizottsága szeptember 21-re és 22-re országos ifjúsági agitációs és propagandata­nácskozást hívott össze, amelyen részt vettek a bu­dapesti és a megyei KISZ-b­izottságok agit.-prop. titkárai, politikai képzési felelősei, járási, fővárosi kerületi, városi és nagyközségi KISZ-titkárok. A tanácskozás első napján Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte a több száz megjelentet, aki­k ezután meghallgatták Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előadását. Óvári Miklós bevezetőjében az agitáció és a pro­paganda növekvő jelentőségéről, az ifjúság között végzett politikai munka fontosságáról beszélt. A propaganda- és agitációs tevékenység célja, hogy a fiatal nemzedék is eligazodjék a jelenlegi nehéz helyzetben, következésképp a propagandistáknak fontos feladatuk és hivatásuk, hogy reálisan ma­gyarázzák a jelenségeket, gyorsan és elvhűen rea­gáljanak az előre nem várt eseményekre is. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha az ország és a világ fő folyamatait rendszeresen vizsgálják és elemzik, s ezekbe helyezik el az egyes konkrét eseményeket. Óvári elvtárs kiemelte: országépítő munkánk eddi­gi tapasztalatai azt is tanúsítják, hogy az ifjúság között végzett agitációs és propagandatevékeny­ségünk nehezebb körülmények között is meghoz­za gyümölcsét. Abból kell kiindulni, hogy népünk a felszabadulás óta elért eredmények alapján jog­gal lehet optimista, mert évszázados lemaradást hozott be, szocialista hazát teremtett magának. Vi­lágnézetünk is optimista felfogású; eszméinkhez ragaszkodunk — így hát ezek optimizmusát sem kell feladnunk. Hazánk — társadalmi, politikai rendszerét tekintve — a világ legfejlettebb orszá­gai közé tartozik. Most­ olyan embert próbáló évek­ben élünk, amikor évtizedre előre eldőlhet, hogy sikerül-e behozni azt a gazdasági elmaradottságot, amely évszázadok során alakult ki Európa gazda­ságilag fejlettebb országaihoz kép­est. A felszaba­dulás után a magyar ifjúság jelentős részt vállalt az ország­ újjáépítésében, egy új Magyarország alapjainak lerakásában — hangsúlyozta Óvári Miklós. „A mai helyzet természetesen nem ugyan­az, mint az 1945. évi vagy az 1957. évi. A feltéte­lek és a feladatok is mások. Mégis emlékeztetek ezekre az évekre, mert ma is vannak nehéz fel­adatok, értelmes célok, amelyek vállalásával újabb lendületet kaphat az ifjúsági mozgalom. És biztos vagyok abban is, hogy a mai fiatalok is becsület­tel részt vesznek a 80-as évek nagy történelmi fel­adatainak megoldásában” — mondta befejezésül Óvári Miklós, s előadása után kérdésekre válaszolt. Ezután Kovács László, az MSZMP KB alosztály­­­ vezetője tartott előadást a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, majd a tanácskozás résztvevői vitacentrumokon találkoztak társadalmi és köz­életünk neves személyiségeivel. A tanácsk­ozáson megjelentek másnap szekcióüléseken folytatták a vitát,, majd a rendezvény plenáris üléssel zárult.

Next