Magyar Ifjúság, 1982. szeptember-december (26. évfolyam, 36-53. szám)
1982-12-17 / 51. szám
hogy kilyukasszák a színház mennyezetét, ha igazi holdfényt álmodtak az előadásba. 10 000 lépés. Az artista a csillagok között, Kóbor a színpadon menetel fáradhatatlanul. Csizmában, sisakban és zárt alakzatban egy harminc fős fiúcsapat nyomul át a színen. Még egy szám — A holló — és már jönnek is vissza, puskáikkal fenyegető mozdulatokat tesznek a színpad túlsó oldalán hajladozó lánycsapat felé. Mindez A hatalom színháza című kompozíció illusztrálása és értelmezése, kiegészülve Kóborral, aki egy magas őrtoronyból (?) énekel. Füst gomolyog, majd eloszlik. Ismét az új lemezről: Szemközt a rózsaszínnel. Debreceni két garnitúra dobfelszerelés között ingázik, a dobok akkor is szólnak, ha éppen úton van, s az ütőkkel a levegőben hadonászik. A megoldás: dobkomputer. Benkő mögött, a koncert számítógépközpontjában két tudományos-fantasztikus ember serénykedik. Szalay András és Szalay Sándor. „Megmondalak titeket a süket mamukámnak! Hanyatt esek a padlón és megeszem a nagyanyátok lepedőjét! Dobok. Micsoda nagy sok hang, akartok ti Forradalmat? Apokalipszis kéne? Puskapor hangotokon robbantani? Nem tudok eléggé felizgulni, Hangosabban!...” (Ginsberg: Punk és rock te vagy az én nagy nyafka bábucim című verséből, fordította Balázs Attila) 2012. Léna: Az utolsó nő is leplet bont, elhagyja az ágyszigetet, s kihajózik a látóhatár mögé. Isten veletek, lányok, good bye, meztelenség. Csak a Léna marad. Úgy tűnik, az Omegáról levált a színházi manír, akár egy kiégett hajtómű, ettől kezdve a saját energiája hajtja, ha nem számítjuk a trapézon bolyongót, aki látszólag ügyet sem vet arra, hogy alatta lassan felmelegszik a hangulat. Valaki tűzparancsot ad a lézerágyúknak, füst kúszik a nézők feje fölé, melyet a hol sztroboszkopikus izgatottságé, hol álmatag zöld fény pszichedelikus égbolttá feszít. Most jó..., most jó, hogy a huszadik század gyermekei vagyunk. Ez a mi igazi játékunk-szemfényvesztésünk, a mi időtlen varázslatunk ... Időrabló. Lebegünk tovább. A fehéringes, farmeros lányok és fiúk tavat imitálnak a színpadon, néhány táncos libben közéjük, akár a madár. Ismét a földön vagyunk, a koreográfiát egy újabb szám szülte, a Téli vadászat. Aztán jön Az üzenet, majd az Ezüst eső. Lézerbuborékok körbe-körbe, szállingóznak felragyog csillagos fényháttér. Helyarebillenünk. Kenyér és információ, őrültek órája. Az ének kicsit összezúg a hangszerekkel, a basszus néha ledöngöli a vokált. 20.38. A csarnok kupolájában, fenn a szerelvényhídon emberek jelennek meg. Vajon hogy mutathat a dolog onnan, fentről nézve? Harsány gitárszóló dübörög a talpunk alatt. A következő dal megint a legfrissebb, a XI. albumot idézi — A kötéltánc. 20.45. Valamit szórnak a kupolából, valamit, ami a lényegen nem változtat. 20.49. Lecseng az utolsó akkord, de szó sincs csendről, hiszen a tapsorkánban a saját hangunkat se hallanánk. Tíz másodperc telik el. Taps. Újabb tíz szekundum... Az Omega meghajol, Benkő előre tessékeli a két varázslót a számítógép mellől, meghajolnak a vendégmuzsikusok is, talán most bemutatja őket valaki, de nem, újabb tíz másodperc tapsfürdőben, a közönség a hirtelen megállapítja: nincs tovább, nem a szünet következik, vége a koncertnek ... A taps negyvenedik másodpercben ráadás indul: Addig élj! 20.55. Nem tudom a neved. 21.02. Gyöngyhajú lány — megrázkódik a nézőtér, feltámad a tömeg. Tízezren érzik most úgy — talán először ezen a koncerten —, hogy kivétel nélkül együtt vagyunk, benn, jó mélyen a nosztalgia bugyraiban. Pedig senki sem azért váltott jegyet, hogy nosztalgiázzon, mindegy, így jött össze. És hát ki hitte volna, hogy a Gyöngyhajú lány ránc nélkül ússza meg az elmúlt évtizedet? És hitte volna talán Jancsó Miklós húsz évvel ezelőtt, mikor az Oldás és kötést forgatta, hogy...? Persze, hogy nem. Mint ahogy most sem hiszi senki sem azt, amit majd húsz év múlva fog, az akkori Omega-koncerten, ha megszólal a Petróleum lámpa. 21.16. Hang a színpad felől: Viszlát, holnap! D. Szabó Ede SLÁGERLISTA A MAGYAR RApID ÉS A MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖS MŰSORA A SZERKESZTŐK AJÁNLATA SZÓLISTÁK 1. Nagy-Bradányi: SZERETNÉK MOST VELED LENNI (Bodnár Attila) 2. Malek-Solymos: SZERELEM ÉS DAL (Korda György) 3. Tolcsvay-Bródy: HOGY MONDJAM EL? (Koncz Zsuzsa) 4. Bakos-Brodányi: EL FOGJUK FELEJTENI EGYMÁST (Horváth Attila) 5. Bágya-Szenti: VAN ILYEN (Kovács Kati) 4. Faragó—Komár: SZép KRISZTA (Komár László) 7. Ihász—Hoilig: A VÁROSLIGET KELLŐS KÖZEPÉN (Ihász Gábor) (. Malek-Szonos: CSAK ÚGY SZERESS (Pál Györgyi és Baracsi István) 9. Máté-S. Nagy: EGYSZER VÉGET ÉR (Máté Péter) 10. Bródy: NE VÁRD A MÁJUST (Sztevanovity Zorán) EGYÜTTESEK 1. Szikora-Kékes: CSAŰ MARINA (Hungária) 2. Prognózis együttes HAJSZA KÖZBEN (Prognózis) 3. Végvári—Hatvani: ESZTERLÁND (Neoton Família) 4. Fischer-Horváth: A SZERETET KOLDUSAI (Korál) 5. Bokor fivérek: FÉLTELEK (Color) 6. Nagy-Kiss-S. Nagy: ÖRDÖGI KOR (Kati és a Kerek Perec) 7. Lerch-Demjén: Jégszív ( Moto-Rock) 8. Szigeti: REQUIEM (Kathago) 9. Póka—Földes: KŐBANYA BLUES (Hobo Blues Band) 10. Németh—S. Nagy: NE BÁNTSD A TANGÓT (Apostol) A Magyar Rádióval közösen készített Slágerlistánkra minden héten szerdán 12 óráig lehet szavazni. A címek: Magyar Rádió Könnyűzenei Rovata, Budapest 1800 Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1983 Kérjük, a borítékra írják rá: SLÁGERLISTA V_________J 31