Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)
1983-05-06 / 18. szám
Kádár János látogatása a KISZ KB-nál Sokéves hagyomány folytatódott azzal, hogy a nemzetközi munkásünnep. Május 1. közeledtével Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ezúttal is ellátogatott Angyalföldre, a nagy munkásmozgalmi múltú XIII. kerületbe , ahol az egyik választókerület országgyűlési képviselője is. Április 28-án a nap délelőttjét a KISZ Központi Bizottságának székházában, majd a kerületi pártbizottságon töltötte, a délutáni órákban pedig a Csavaripari Vállalat, valamint a Kender-Juta és Politextil Vállalat munkáskollektívájával találkozott. Elkísérte Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s társaságában voltak a fővárosi, illetve kerületi párt- és állami vezetők is. Virággal, szíves szóval fogadták a Központi Bizottság első titkárát az ifjúsági szövetség székházába érkezésekor. Csak éppen beköszönni jöttem — mondta Kádár János, mindjárt a hangulatát is megalapozva annak a kötetlen, baráti beszélgetésnek, amelyre a KISZ KB Intéző bizottságának tagjaival ült le. Fejti György, a KISZ KB első titkára ezután az ifjúságot leginkább foglalkoztató dolgokról tájékoztatta a szeretettel várt, afigyelmesség sokféle jelével fogadott vendéget. Mindenekelőtt arról, hogy azMSZMP Központi Bizottságának az eredményeket számba vevő és a továbbiteendők eredményes elvégzésére serkentő határozatát a KISZ-fiatalok túlnyomótöbbsége megelégedéssel fogadta. Nemcsak mint politikai dokumentumot —mondta Fejti György —, hanem mintolyan mérleget is, amelynek realitásai to-vábbi biztatásul szolgálhatnak az ifjú korosztályok munkájához, egyéni s köösségi életéhez. Kritikai észrevételeket is tettek persze a fiatalok — jobbára a saját környezetükből szerzett tapasztalatok alapján, így például — mondták — meghatározzuk a feladatokat, s aztán nem mindig sikerül megfelelően a végrehajtás. Sok helyütt tapasztalható még a bürokrácia, nehézkesség az ügyintézésben. S ez mindenkit bosszant, a fiatalokat különösen. Nem mindenben megfelelő még az ösztönzési rendszer, és erre ugyancsak érzékenyek a felnőtt életre készülő korosztályok. Náluk — akár a munkahelyeken, akár az oktatási intézményekben — a pályára, a családalapításra készülés-készülődés törekvései nemcsak gondként jelentkezhetnek — hanem tennivalóként is: tegyünk többet, jobban azért, hogy felhőtlenebb legyen a holnapunk. Többszörösen is aláhúzta a KISZ KB első titkára az ifjú korosztályok tenniakarását, tettre készségét. E gondolatokra egyetértően válaszolt Kádár János, megelégedéssel nyugtázva a fiatalok további, erősödő cselekvési szándékát az ország boldogulásáért. Persze — fűzte hozzá — a szándékhoz a feladatok pontos ismerete kell, és tudatosság. A szocialista viszonyok nem automatikusan biztosítják a szocialista tudatot; azt formálni, fejleszteni kell a fiataloknál. S ebben nemcsak szép küldetése, hanem nagy felelőssége is van a KISZ-nek. Világosan, egyértelműen meg kell jelölni a reális helyzetelemzés alapján a perspektívát, azt, hogy nem kell feladnunk a kitűzött célokat. Azok elérhetők, el is fogjuk érni, összefogással , amelyben az idősebb korosztályokkal együtt feltétlenül ott van a helyük, ott kell hogy legyen az erejük a fiataloknak is. És felelősséggel, becsületesen, tisztességgel végzett munkával. Emellett persze az élethez nélkülözhetetlen derűvel, jó közérzettel. Az utóbbihoz hozzátartozik az is, hogy soha ne külsőségek — frizura, divat, a szórakozás mikéntje — szerint ítéljük meg az ifjúságot, hanem az általános mércével: milyen az emberi tartása, viselkedése a munkapadnál vagy az iskolapadban, a családban, a társak között, az egyéni életben. E tekintetben nemes küldetése, szép feladatai vannak a KISZ-nek. Ehhez a munkához további sikereket kívánva fejezte be a beszélgetést Kádár János. Marx-emlékülés az Akadémián A 165 évvel ezelőtt született, 100 évvel ezelőtt elhunyt Marx Károly életműve ma sem csupán a tudomány, az emberi gondolkodás történetének fontos, de lezárult fejezete, hanem ma is élő, napjaink tudományos gondolkodását s a társadalmi gyakorlatot meghatározó eszmerendszer. Ez az eszmerendszer ma is folyamatban levő hatalmas társadalmi változások elindítója volt, s a hétköznapi gyakorlati munkában és a politikai harcokban ma is a szocializmusért küzdők nélkülözhetetlen vezérfonala. Nemcsak a tiszteletet rója le tehát az utókor a múlt egyik kiemelkedő személyisége előtt, hanem egy ma is élő, fejlődő eszme jegyében kutatjuk, keressük az érvényes válaszokat a jelen kérdéseire. A fentieket Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondotta abban az előadói beszédében, amelyet az április 27—28-án a Magyar Tudományos Akadémián Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésen tartott. A Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete és Politikai Főiskolája által közösen rendezett tanácskozás elsősorban arra kívánta ráirányítani a figyelmet, hogy miként hat napjainkban a marxi életmű, miként érvényesül a politikában, a gazdaságban, a tudományban és a kultúrában. Ennek megfelelően Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA alelnöke elnöki megnyitója, majd Óvári Miklós előadása után a korreferátumok a marxi eszmerendszer és a napjaink felvetette elméleti, gyakorlati kérdések kapcsolatát igen sokoldalúan vizsgálták. Tőkei Ferenc akadémikus Marx és napjaink szocializmusa címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Erényi Tibor A forradalom és a reform kérdései Marx munkásságában, Szabó Kálmán A marxi gazdasági elmélet és gazdaságpolitikánk, Bognár József A marxi elmélet és a mai világgazdaság, Kulcsár Kálmán A marxi elmélet és a mai magyar társadalmi fejlődés, Halay Tibor A marxizmus és az ifjúság a mai Magyarországon, Almási Miklós Marx és a kultúra nyitottsága címmel tartott korreferátumot. A tanácskozás második napján Szentágothai János A marxizmus filozófiája és a pszichoneurális kapcsolat, Pál Lénárd Marxizmus és természettudomány, Lukács József Marx és a társadalomtudományok mai módszertani problémái, Glatz Ferenc Marx és a történettudomány, Halász József Marx és az államtudományok, Wirth Ádám A marxizmus filozófiája és a jelenkor elméleti kihívása című korreferátuma hangzott el, majd Huszár Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagja,clak zárszavával ért véget a tanácskozás. GYERTEK 12 ÓRÁRA A SZÉNA TÉRRE! MÁJUS 7-ÉN, SZOMBATON DIÁK BÉKEMENET ÉS -FESZTIVÁL BUDAPESTEN TALÁLKOZÓ, déli 12 órakor a Széna téren. A BÉKEMENET ÚTVONALA: Széna tér - BÉKEFESZTIVÁL: Gazdag program A helyszínen az indulás előtt Mártírok útja - Margit-híd - Szigeti lejáró - egészen este tíz óráig. A Rockszínház előadása a Vörösmarty Kertmoziban. Filmvetítés: a Latin Combo és a Victor Jara együttes játszik, fellép Csizmadia Sándor polbeat énekes. Bródy János énekelt Centenáriumi emlékmű - Casino - „Nagyrét" Jelszavunk: „A békéért, az életért a nukleáris háború ellen!" .