Magyar Ifjúság, 1983. május-augusztus (27. évfolyam, 18-34. szám)

1983-05-06 / 18. szám

REFLEX Közönséges papírra Sokféle meghívót kaptam már életemben. Volt kö­zöttük díszes, fényes pa­pírra nyomott, aranyozott kacskari­ngós betűs, sok olyan, amit illett komo­lyan venni, s nem egy, ami pusztán a protokoll miatt jutott el a címzetthez. Az a meghívó, ami a na­pokban került a kezembe, nélkülözött minden külső­séget. Ám külseje — első oldala — sok mindent el­árult. Labirintust rajzol­tak rá, mellé (alá) pedig ezt írták: Lakásról, fiata­loknak. Az olyan meghívót, amely nem kertel, hanem egye­nest a meghívott arcába kiáltja a lényeget (s ezzel szinte ösztönöz, agitál, in­vitál arra, hogy tessék ké­rem elfáradni hozzánk) roppant kedvesem. Jelen invitálás az MSZMP Tata városi Bizottságára szólt a múlt héten, ahol ifjúsági lakásaktívára gyűltek ösz­­sze az érdekeltek. A pulpi­tus „túloldalán” ülők — a Tata Város Tanácsa vég­rehajtó bizottságának, a SZÖVTERV-nek, az OTP- nek, a Tüzép Vállalatnak, az építőipari kivitelező vál­lalatoknak a képviselői — azt tűzték ki célul, hogy a fiataloknak tájékoztatást adjanak az ifjúság lakás­hoz jutásának körülmé­nyeiről, s fórumot teremte­nek az új lakásügyi jogsza­bályokról hallható felveté­seknek, javaslatoknak. Szándékaik szerint közös összefogással kívánják se­gíteni a helyzet javulását, mégpedig a lehetőségek számbavételével, az anyag-, energia- és munkaerő-ka­pacitás egyeztetett felhasz­nálásával, úgy, hogy köz­vetlen kapcsolat jöjjön lét­re a tervező, a kivitelező és a vevők között. A kedv és az érdeklődés fokozásá­ra az aktívát megelőző hé­ten kiállítás nyílt a párt­­bizottság épületének aulá­jában a lakástervekből. Nos, a meghívó, amelyet közönséges papírra készí­tettek egyszerű, fénymá­soló eljárással, tartalmaz­ta mindeme információt. S aki eleget tett az egysze­rű, de szíves és célszerű invitálásnak, választ kap­hatott kérdéseire. Vagyis a labirintus, amelyet a meghívó első oldalára raj­zoltak, némiképp leegysze­rűsödött; ezentúl — felte­hetően — sokaknak köny­­nyebb lesz eljutniuk a ka­nyargós út végállomásáig, a lakásig. D. P. Csehszlovákia nemzeti ünnepén Május 9-én kettős ünnepet ülnek Csehszlovákiában: az ország népeinek teljes felszabadítása a hitleri fasizmus alól egybeesik a győzelem napjával, a náci seregek feltétel nélküli kapi­tulációjának időpontjával. 1945. május 9-én végképp elhallgattak a fegyverek Prágában, ahol az utolsóként ellen­álló német egységeket is felszámolták a szovjet csapatok a város lakóinak fegyveres támogatásával. Harminc­­nyolc esztendő telt el azóta. Ez alatt az idő alatt Csehszlovákia népe óriási lépést tett előre a társadalmi haladás útján. A felszabadulás utáni években a gazdaság helyreállításával egyidő­ben sikeres küzdelmet vívtak az or­szág kommunistái a politikai megúju­lásért is. 1948 februárjában a reakció feletti győzelemmel szabaddá vált az út a szomszédos baráti állam szocia­lista átalakulásához. Az elmúlt három és fél évtized alatt Csehszlovákia né­pei fejlett szocialista társadalmat épí­tettek fel, s a nemzetközi politikai életben is nagy tekintélyt vívtak ki maguknak következetes békepolitiká­jukkal. Nemzeti ünnepükön köszönt­jük Csehszlovákia népeit, és további sikereket kívánunk szocialista építő­­munkájukban. Ösztönző pályázat A JKISZ Központi Bizott­sága a műszaki, tudomá­nyos, technikai­­diákkörök számára országos pályáza­tot hirdet az 1983—84-es tanévre, együttműködve az Állami Ifjúsági Bizottság­gal, a Művelődési, az Ipa­ri, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riummal, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségével, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal és a Ma­gyar Honvédelmi Szövet­séggel. A pályázat célja, hogy a meglevő diák­köri formák fejlesztésére, az egyéni képességek ki­bontakoztatására és új kö­zösségi munkaformák meg­teremtésére ösztönözzön. Az első pályázatot a szá­mítástechnika,­ a gépjár­műtechnika, a rádió- és híradástechnika, valamint a modellezés, elsősorban a taneszköz-, szemléltetőesz­köz-készítés szakterületein hirdetik meg. A részletek­ről az érdeklődők ősztől az iskolákban kaphatnak fel­világosítást. KÖRKÉP TÖRTÉNELMI TUDAT, TÖRTÉNELEM­SZEMLÉLET Körkép - Körkép - Körkép A KISZ KB agitációs és propaganda osztálya megbízásából az Ifjúsá­gi Lapkiadó­­ Vállalat megjelentette új kiad­ványát Történelmi tu­dat — történelmi szem­lélet címmel. A kötet bevezetőjében ezt ol­vashatjuk: A társadal­mi életünkben végbe­menő változások az if­júsági szövetségtől is folyamatos megújulást követelnek. Teendőin­ket csak akkor tudjuk helyesen meghatározni, ha érzékenyen figyeljük, elemezzük a politikai, gazdasági környezet vál­tozásait, hatásukat a fiatalokra, az ifjúsági szervezet tevékenységére. Kiadványunkkal ehhez kívánunk segítséget nyújtani, rendszeresen összefoglaljuk és közreadjuk a különböző lapok, illetve folyóiratok hasábjain zajló társadalmi vitákat. Szándékunk sze­rint minden hasznos, figyelemre méltó vélemény­nek teret biztosítunk, még akkor is, ha esetenként a szerző véleménye nem találkozik a sorozat szerkesz­tőinek álláspontjával, meggyőződésével. Sorozatunk a „Körkép — Körkép — Kórkép” cí­met viseli. Körkép, mert a történelem egy bizo­nyos szakasza, a nyolcvanas évek Magyarországa kerül nagyító alá. Körkép, mert — a mozgalom szempontjából fontos társadalmi kérdések, jelen­ségek összességét érinteni kívánja. Kórkép, mert felhívja figyelmünket meglevő ellentmondásokra, még megoldásra váró feladatokra, a társadalmi fejlődés ütemét lassító jelenségekre. Ha elballag a Józsi Józsi ballag. Tizennyolc éves. Vállán a tarisznya, kezében nagy csokor virág. Az osztálytermeket né­zi sorra, a régi, jó osztálytermeket. „Elmegyek, elmegyek’’ — dúdolja Józsi. Egy frászt voltak jók azok az osztálytermek! Hány felelés, dolgozat gyötrelme szorult beléjük! Hány ugratás, mennyi unalmas óra! Ideje tőlük megszabadulni. Józsi ballag. Lekanyarodik az iskolaudvarra, sora­kozik még egyszer, mint a kisdiákok, akik most körülötte bámészkodnak — sok, kicsi elsős — meg­nézik, és összenevetnek a háta mögött. Hogy nevet­nek, gondolja Józsi, persze, hogy nevetnek a nagy mélákon, hiszen sehogy sem illik hozzá ez a sorba­állás. Jó, hogy vége lesz, ideje már. A sor mellett most Apa és Anya áll. Apa begom­bolt zakóban, arcán büszke mosoly, vajon ragadó, bátorító mosoly. Mellette Anya, sírós-nevetős, féltő tekintetét Apa zakója mögé rejti, úgy kapaszkodik belé. A dirit hallgatja, aki az életről beszél, néha Józsira néz, néha a fákat figyeli, azok meg nagyo­kat bólogatnak a szavakra. Pedig olyan furcsák, ért­hetetlenek a szavak. Mert mi ez az egész? Mit jelent a fojtott mosoly az osztályfőnök arcán, mit akar a diri a nagybetűs élettel, mely — mint tudjuk — tele van buktatók­kal, s melynek Józsi — így mondja a dili — most a kapujában áll? Mit jelent az intő-figyelmeztető mutatóujj-emelgetés, mit rejt a sokat sejtető, titkos tekintet, mely ott bújkál most minden szülő szemé­ben? S mit titkolnak a kipróbált közhelyek a csok­rok mellé tűzött, apró levélkékben: „Sok sikert az életben, fiam!”? Tényleg, mit titkol mindez? Hiszen buktatókból ed­dig is kijutott Józsinak, volt, amit elhibázott, s tud­ják ők jól, mutatóujj-emelgetők, került ő már ne­héz helyzetbe. Megtörtént jó néhányszor, hogy év vége felé — különösen, ha matekból vagy fizikából hívták — valamit megérzett a gyomrában. Csakúgy, mint amikor dohányzott a W. C.-ben, összebújva a többiekkel, nagyokat slukkolt s nem vette észre, hogy akkor, éppen akkor nyitott rájuk a rajztanár. Mi ez, ha nem buktató? — gondolja most Józsi, kezében a virággal, melyben ott lapulnak borítékba zárva a titkos közhelyek. Mi ez, ha nem buktató, igazi buktató, melynek jelenlétére oly pontosan utalt az a furcsa érzés a gyomrában? Igaz, ezek az esetek — s hány ilyen volt még — rendre megoldódtak. Hiszen Anya mindig észrevet­te, hogy valami történt Józsival, s Apának azt mondta, olyan furcsán viselkedik ez a gyermek mostanában. Apa pedig olyankor rendre elbeszél­getett vele, s bár Józsi rendre megsértette Apát­­ vagy Anyát, a gyomrából is rendre elillant az ér­zés. S most itt áll Józsi, kezében a virággal, nézi a titokzatos arcokat, s a buktatókon gondolkodik. Nem tudja, mit jelent, hogy az élet csupa harc, s egyedül kell megküzdeni vele. Csak azt tudja, hogy rossz volt az az érzés a gyomrában. Azt viszont nem, hogy visszatér-e még, s ha igen, lesz-e, aki megszabadítja tőle, mint Apa vagy Anya. Hiszen erre nem adott választ az iskola, soha. — bajnok — ■ Az Express ajánlataiból Románia. Kolozsvár (RH— 5): május 12—15.; autó­busszal, félpenzióval; 1720 Ft, diákár: 1520 Ft. Kolozs­vár—Algyógy—Temesvár— Nagyvárad (RG—4, 9): jú­nius 22—26, augusztus 17— 21.; autóbusszal: 2340 Ft. Kolozsvár—Marosvásárhely —Kolozsvár (RS—3, 4, 8, 16): június 20—24., 22—26., július 11—15., augusztus 10—14.; autóbuszai: 2580 Ft, diákár: 2280 Ft. Aradi— Déva—Karánsebes—Temes­vár (RD—4, 6): július­­5—9., augusztus 2—6.; autóbusz­szal; 2210 Ft, diákár: 2010 Ft. Brassó (RBR—4): augusztus 4—7.; autóbusz­­szal, teljes penzióval; 2390 Ft, diákár: 2190 Ft. Arad (RA—5, 11, 16): július 7— 10., augusztus 4—7., szep­tember 5—6.; autóbusszal; 2090 Ft. Algyógyfürdő (RGB—4): augusztus 18— 21.; autóbusszal, félpenzió­val: 2090 Ft, diákár: 1890 Ft. Részletes felvilágosítás és jelentkezés az Express-iro­­dákban.

Next