Magyar Ifjúság, 1984. január-április (28. évfolyam, 1-17. szám)

1984-01-06 / 1. szám

Gazdasági sikerek, újabb feladatok December 26—27-én i A Szovjetunió Kommunista Pártja plénuma jóváhagy­ta, az ezt­­követő napokban pedig az or­szág legfőbb törvényhozói­­testü­lete, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka megsza­vazta a Szovjetunió 1984. évi népgazda­sági­­tervét és költségvetését.­­A terv az SZKP 1982. évi, novemberi plénumán megindult folyamat folytatását és to­vábbfejlesztését, a­­gazdaság fellendíté­sét, a népjólét emelését tűzte ki célul. Jurij A­ndropov, aki időleges akadá­lyoztatása­­miatt nem­­jelenhetett meg a legfőbb párt- és a legfőbb állami veze­tő testület ülésén, a KB elé­­terjesztett írásos hozzászólásában az eddig elért eredményekről szólva hangsúlyozta, hogy a sikerek ugyan jelentősek, de csak a­­kezdetét jelentik a szovjet gazdaság hatékonyságának növelésében. Konkrét eredményként említette meg az SZKP főtitkára, hogy javult a szer­vezettség, jobb lett a fegyelem, növeke­dett a kezdeményezés, javult a dolgo­zók anyagi helyzete, ellátása. A felada­tokról szólva Jurij­­Andropov a teendők között a szervezés továbbá javítását a termelésben, a szállítási szerződések pontosabb teljesítését, a kapacitások teljes kihasználását, a tudományos­műszaki eredmények alkalma­zásának meggyorsítását a, beruházá­sok ésszerűsítését, az építőipar mun­kájának jobb megszervezését, a szállítás javítását, az ellátás fejlesztését, a kör­nyezet védelmét, a munka tudatosságá­nak növelését említette első helyen. En­nek érdekében az SZKP KB plénuma jóváhagyta és a Legfelsőbb Tanács ülés­szaka elfogadta azt a döntését, hogy következetesen­­továbbfejlesztik a ter­vezés és gazdaságirányítás korszerű, az eddiginél jóval hatékonyabb módsze­reit. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszaka fontos külpolitikai do­kumentum elfogadásáról is­­döntött. A határozat — egyebek között — újból hangot ad a Szovjetunió­­békejavasla­­taimnak, és megerősíti: ha az­­Egyesült Államok és a többi NATO-ta beálltana kész visszatérni az amerikai közép-hatótá­volságú ,nukleáris rakéták európai tele­­pítésének megkezdése előtti állapothoz, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Olajpuccs Nigériában? Afrika legnépesebb orszá­gában, a mintegy 90 milliós Nigériában az óév utolsó napján ismét katonák vet­ték át a hatalmat. S­hehu Shagari államfőt és kor­mányát elmozdították az or­szág éléről, s a puccs indo­kaiként az Afrikában oly sokszor elhangzott okokat sorolták fel a flagosi rádió­ban: korrupció, a­­gazdasá­gi helyzet romlása, infláció, az ország külföldi eladóso­dása, s a hozzá nem értő vezetés. A nigériai polgári demokrácia, amely 1979 óta több próbát­­kiállt, ezúttal bukásra ítéltetett. A kato­nai beavatkozás már az öt hónappal ezelőtt megrende­zett választások heteiben is a „levegőben lógott”, és She­­hu Shagari elnök győzelme ellenére bizonytalannak tűnt a­z NPN (­Nigériai Nemzeti Néppárt), a kor­mánypárt helyzete. Nem­csak a főként törzsi alapo­kon szerveződött pártok versengése és gyűlölködése miatt, hanem a sokféle et­nikai csoport ellentéte tük­rében is. Hiszen­­Nigériá­ban mintegy 250 nyelvet beszélnek és a négy leg­népesebb etnikum — a hauszák, libák, jorubák és fulam­ik — hatalomból való részesedését aligha lehet patikamérlegen valamennyi csoport­­megelégedésére el­osztani. A korábbi puccsok egyik oka is ez volt, valamint az olaj, amelyből­­Nigéria a csúcsidőben közel­­100 mil­lió tonnát volt képes ter­melni egy esztendőben. Az olaj vezetett a három évig tartó biafrai háborúhoz, amely 1970-ben ért véget, de a katonai kormányzás tovább tartott. Shehu Sha­gari négy éven át­­a nemze­ti egység megtestesítője volt, de az olajdollárok 1981-ben apadni kezdtek, és ma Nigéria adósságait mil­­liárdokban számolják. A gazdasági helyzeten először a több százezer afrikai — főként ghánai — vendég­­munkás kitoloncolásával próbáltak változtatni, az ál­lami kiadásokat csak ké­sőbb csökkentették — s a mérleg nyelve ia túloldalra billent. Az olaj­kitermelés is felére csökkent. Most iá ka­tonatisztek az új nigériai államfő, Mohamed Buhari dandártábornok vezetésé­vel igyekeznek a bajokért a leváltott kormányt és sze­mélyesen Shehu Shagarit felelőssé tenni. Programju­kat még nem körvonalaz­ták, csak a külpolitika fo­lyamatosságára tettek ígé­retet. Kérdés, hogy a más­fél évtizeden át ikormá­­nyozhatatlannak tartott Ni­gériát a katonai kormány­zat idején olajszakértővé vált Mohamed Buhari ho­gyan akarja révbe kormá­nyozni ? S. T. DIVSZ-hírek Hol a helye az ifjúságnak a mai tár­sadalmakban? Milyen lehetőségük van a fiataloknak a munkára? Mi a véle­ménye a fiatalságnak a haladásról, a világ fejlődéséről? Ezekkel a témakörökkel foglalkozott A nyolcvanas évek ifjúsága címen ösz­­szehívott nemzetközi ifjúsági találko­zó, melyet a DÍVSZ és francia tagszer­vezete, a Francia Kommunista Ifjúsági Mozgalom (MJCF) rendezett Párizsban december 16—18. között. A találkozó jelentőségét növelte, hogy hosszú idő után először került sor DIVSZ-rendez­­vényre Franciaországban. A tanácskozás fő célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a DIVSZ tag­­szervezeteinek a fiatalságot érintő kü­lönböző társadalmi problémák megvi­tatására. Bár a tapasztalatcserén részt vett ifjúsági szervezetek különböző országokban és eltérő körülmények kö­zött dolgoznak, az elemző tanácskozás­nak nagy jelentősége volt, hiszen a napjainkban végbemenő társadalmi, gazdasági és politikai változások hosz­­szú távon befolyásolják a fiatalok éle­tét. A DÍVSZ görög tagszervezete, a Görög Kommunista Ifjúság (KNE) december 14-től 18-ig tartotta III. kongresszusát Athénban. Az alapításának 15. évfor­dulóját ünneplő szervezetnek ez volt az első kongresszusa a legutóbbi gö­rögországi választások óta. A kongresszus áttekintette a görög fiatalok békéért, nemzeti függetlensé­gért és társadalmi haladásért folyta­tott harcának eredményeit, állást fog­lalt a görög kormány ifjúságpolitikai intézkedéseivel kapcsolatban, és javas­latokat terjesztett a kormány elé az ifjúság élet- és munkakörülményeit közvetlenül érintő problémák megol­dására. U. T. Törvényváltozások Nagy jelentőségű döntések születtek, emelkedtek törvényerőre az országgyűlés legutóbbi, téli ülés­szakán. Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünk megvitatta és elfogadta az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és ta­nácstagok választásával foglalkozó törvényjavasla­tot, és törvényerőre emelte a Magyar Népköztár­saság 1984. évi költségvetéséről szóló javaslatot. A törvényjavaslat az alkotmány, s ezen belül fő­ként az országgyűlési képviselők és tanácstagok választási rendszerének módosításával hónapokon át vitatéma volt a legkülönfélébb szak- és társa­dalmi fórumokon. A választási rendszer módosítá­sáról sok szó esett, nemcsak úgymond hivatalból, hanem baráti beszélgetéseken is vitatémává vált demokráciánk gyakorlásának e fontos­­ kérdése. Maguk a törvény fogalmazói, végső rendszerbe ön­tői is figyelembe vették a társadalom legszélesebb rétegeiből érkező javaslatokat, érveket, ellenérve­ket, míg végül is kialakult a most már törvénnyé emelkedett javaslat. Amint az az országgyűlés ülésszakán elhangzott, a módosításokra nem azért volt szükség, mert az Al­kotmány, illetve az eddig gyakorolt választási rendszer rossz volt, vagy nem funkcionált alapjá­ban jól, csupán néhány kérdésben túlhaladta az idő. A társadalom fejlettségének mai szintjén fo­kozottabban szükség van az alkotmányosság vé­delmére. Ennek érdekében hozták létre az alkot­mányjogi tanácsot, amelynek fő feladata az lesz, hogy a jogalkotást — az alkotmányosság szem­pontjából — ellenőrizze. Anélkül azonban, hogy a jogalkotó szervek és az igazságügyminiszter hatás­körét, felelősségét csökkentené. Hazánkban alkot­mányos rend van, ami nagy vívmány. Ám ma már a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi dön­tései mellett a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői is számos irányelvet, elvi állás­­foglalást, tájékoztatót adnak ki, melyek fontos sze­repet töltenek be a jogszabályok alkalmazásában, csakhogy nő közben a veszély is, hogy a jogalko­tás, illetve -alkalmazás összhangja esetleg meg­bomlik. Ezért szükséges egy ilyen újfajta ellenőr­zés. Megváltozott az államtitkárok hatásköre is. Eled­dig az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok rendelkezései nem vonat­koztak az állampolgárokra, csak a jogi személyek­re, például vállalatokra, intézményekre. Ma már nagyon is indokolt, hogy például egy államtitkár környezetvédelmi rendelkezésével az állampolgárt is kötelezhesse a megfelelő magatartásra. Az idő szaladt el a járások fölött is. Ma már 109 váro­sunk van, de létük a környező falvak, tanyák életét is döntően befolyásolja. Az új választójogi törvény intézményei közül a kettős és a többes jelölés, az országos választási lista, és a szavazási rend váltott ki vitát, de szin­te valamennyi, a vitában résztvevő ember állás­pontja az volt, hogy részvételünk legyen tevőle­ges részvétel a majdani képviselő- és tanácstag­választásokon. M. G. Évzáró KPEB-ü­lés A megyei pénzügyi ellen­őrző bizottságok vezetői­nek részvételével kibőví­tett kétnapos üléssel fejez­te be éves munkáját a KISZ KB Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottsága. A résztvevők megvitatták az érdeklődési körönként szerveződő KISZ-alapszer­­vezetek anyagi, technikai feltételrendszerének vizs­gálatáról készült jelentés tapasztalatait. Meghallgat­ták a KISZ Csongrád me­gyei Bizottsága átfogó gaz­dasági és pénzügyi ellen­őrzéséről, a KISZ appará­tusi szintű gazdasági sza­bályozó rendszeréből a költségvetési tervezés és a bérgazdálkodás vizsgála­táról készült beszámolókat. Megvitatták az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Keres­­kedelm­i Vállalatnál, a múlt évben tartott átfogó felügyeleti ellenőrzés ta­pasztalatait, majd megha­tározták az ellenőrző bi­zottságok ez évi legfonto­sabb feladatait. A Közpon­ti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság mun­katervében — többek között — a KISZ 1983. évi költségvetési gaz­dálkodásának vizsgálata, a KISZ KB belső gazdasági ügyrendje érvényesülésének vizsgálata, a KISZ Buda­pesti Bizottsága átfogó pénzügyi gazdasági ellen­őrzése, valamint a KPEB és a megyei PEB-ek múlt évi munkájának az érté­kelése is helyet kapott. 3

Next