Magyar Ifjúság, 1985. szeptember-december (29. évfolyam, 36-52. szám)

1985-12-27 / 52. szám

28 шшШшшшяшшяшшяшюяшшашшйшшШЯш шйягавяашяткшявташяятатишшшштшаяшшшшш A történet még ma is úgy hat, mint a mese, habár valóságos. Jó ne­gyedszázada egy addig ismeretlen indiai filozófiapro­fesszor vigaszt ígérő tanokkal kezdett el házalni a szubkonti­nens városaiban. Lelki terápiá­kat kínált boldognak, boldogta­lannak, indusnak és külföldinek egyaránt. Radzsnis Csandra Mohan, aki önmagát nemes egyszerűséggel Buddha XX. századi apoteózisá­­nak, „megvilágosultnak” tekinti, voltaképpen a Távol-Kelet böl­csességét ötvözte a modern pszichoanalízis eredetien átfor­mált módszereivel és tételeivel. Üstökösszerű felemelkedését az 1960-as évek fiatal, hátizsákos turistáinak köszönhette, akik tö­megével csődültek a lélek rej­telmeit boncolgató előadásaira. Ez volt az az emlékezetes kor­szak, amikor a „virág gyerme­kei”, a szőkébb hazájuk polgári unalomtól, életút-sablonjától megriadt fiatalok új eszmék után kutatva megpróbálkoztak a kábítószerekkel, majd kezdték felfedezni a gondolkodásmódjuk­tól, életviszonyaiktól oly messze eső keleti filozófiai irányzatokat. Radzsnis, akkor még csak így hívták, valóságos űrt töltött be kínálatával. Mint „megvilágo­­sult”, nem kevesebbet ígért ko­rai, első­­követőinek­ nyomába Síla az erőszakos fegyelmező és egykori engedelmes szerető szegődhetnek a különleges lelki magaslatok felé vezető úton, ha tanítását, intelmeit megfogadják. S hamarosan a legtágasabb ter­mek is szűkké váltak, előadásai és meditációs napjai mágnesként vonzották a fiatalokat a nyugati világ legkülönbözőbb szegletei­ből. Akkor már Bhagvannak hívták és egy Poona nevű indiai városikában az idesereglett fiata­lok bevonásával asramot, egy új típusú, terápiás kezeléssel egybekötött kommunát szerve­zett. A „megvilágosult” szekta­vezér itt fejlesztette tökélyre az általa megteremtődő új ember kialakításának technikáját. Mind szélesebben szárnyaló előadásain arra szólította fel hallgatóságát, eszméi nyomán igyekezzenek megtalálni a mélyben nyugvó belső harmóniát, ébredjenek rá saját tudatukra, a mögöttes énre. Meditációit gyakorta tarkítot­ták állítólag érzelmeket felsza­badító, mély, szaggatott lélegzet­­vételek, majd a tűnődés perceit önfeledt tánc, esetenként a zen­­buddhizmus rituális gyakorlatai követték. A magával ragadó, már akkor, az 1970-es évek má­sodik felében is ősz szakállú lel­kipásztor a belső én keresése során arra oktatta szaporodó hí­veit, távolítsanak el minden fa­lat az emberi érintkezés útjából, vessék le a lepleket, tárják fel valódi önmagukat. Ez utóbbit hirdetvén, Bhagvan természete­sen nem rekedt meg holmi sivár elméletiség mocsarában. Népes tábora a szó fizikai értelmében is eldobta a lepleket, s az önfel­szabadítást a tömeges és együt­tes pásztorórák kellemes élmé­nyeivel zárták. A korai híradá­sok tanúsága szerint a szexuális csoportterápia során valóban si­került a mes­ter útmutatása sze­rint kivetkőzni a parlagi meg­­szokottságból. Néha túl jól si­került. Egy Éva Renzi nevű svájci színésznő elkeseredetten számolt be arról, miként erősza­kolták meg az egyik Bhagvan­­csoportban. Tízezrével tódultak az immár nem csupán lelki gyönyöröket kínáló poonai kommunába. Bhagvan lassacskán egy sajátos, új, zavarosságával szédítő vallá­si irányzat középpontjává vált. A született hinduból okkultista jógivá átvedlett, rafinált szekta­vezér 1981-ben hirtelen felosz­latta a poonai kommunát és át­telepedett az Egyesült Államok­ba. Meglepetésszerű távozását egészségügyi okokkal magyarázta, ami annyiban igaz is volt, hogy az indiai pénzügyi hatóságok az idegeire mentek. Szökése előes­téjén több millió dolláros adó­csalással vádolták, s küszöbön állt letartóztatása. A szekta ugyanis addigra gazdaságilag gyümölcsöző vállalkozássá ala­kult át, maga Bhagvan pedig, új­gazdagként ugyan, de csatlakoz­hatott a dollár-multimilliomosok igencsak korlátozott létszámú klubjához. Ám a paradicsomi ki­­teljesedés az amerikai Oregon állam hétmillió dollárért megvá­sárolt, 260 négyzetkilométernyi földdarabján bontakozott ki. Itt vált világossá, hogy Bhagvan nemcsak a lelkek megnyerésé­nek elsőrangú szakembere, ha­nem jelesen, nagystílűen elboldo­gul az indiainál bonyolultabb amerikai, nyugati pénzügyi élet­ben is. Eladdig a lélek rezdüléseinek igézetét hirdette, Oregonban azonban már ez volt a jelsza­va: csináljatok minél több pénzt, használjátok ki a kapitalizmust. S mint mindig, most is igyeke­zett a legjobb példával elöljárói. Adománygyűjtő akciókból olyan bevételekre tett szert, hogy Radzsnispuramnak keresztelt oregoni törzshelye valóságos kis birodalommá vált, saját repülő­térrel, út- és csatornahálózattal. A világ 1500 gyermeke állandóan itt élt, vezették a Radzsnis Légitársaság gépeit, a 75 da­rabból álló Rolls-Royce flottát (egységár: 120 ezer dollár), mű­velték a „birodalom” földjeit, kertjeit, gondozták szállodáit, műhelyeit. A „megvilágosult” felköltözött a telephely legmaga­sabb pontjára, ahová a köznép­nek tilos volt betennie a lábát. A fürdőmedencés, rózsakertes birodalmi központot kizárólag Bhagvan orvosai, testőrei, s egy válogatott hölgycsoport látogat­ ШШШШШИШШЯШШЯШЯШШШШШЯШЯШШШШШШЯЯввЯШШШЯШШШШШШ A „megvilágosult” kalandj жавяшвштШввЯШШШЯШШШШI A Bhagvan-szekta tagjai Sila vezetésével kirándulnak­­ tetőtől talpig mezitláb

Next