Magyar Ifjúság, 1986. szeptember-december (30. évfolyam, 36-52. szám)

1986-11-07 / 45. szám

LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ (Megjelent a Magyar Ifjúság 38. számában, 1985. szeptember 20-án.) Kedves (­is)! 1. Az egyik lényegre helyesen rátapintott, és sajnos kicsiben ez tükrözi a nagyot. Miközben az egész világon autókínálat van, Kelet-Európában sorban állás, méghozzá elavult, nagy fogyasz­tású autótípusokra, és a szépen, elgondolt nemzetközi munkameg­osztás (mi csinálunk autóbuszt, a többiek személyautót) nem mű­ködik, ők csinálnak autóbuszt, mi meg nem tudunk vásárolni személyautót. Ez nem csak autó­nál van így. 2. Mivel így van, ezért kiala­kulnak a privilégium-rendszerek. Én privilegizált személy vagyok, és soron kívül kapok magán­autót. Igaz, hogy szerintem ez jo­gos is, mert hivatali útjaimra is azt használom, bár mindenféle privilégium rossz. Ezt a kor­mányzat is jól tudja, ezért 10 százalékkal többet kell fizetnem a kocsiért. 3. A világban valamennyi kol­légám az említett Mercedesen vagy annak megfelelő típusokon jár — azonban ez lenne a legki­sebb baj. Én szívesen vállalom a kisebb teljesítményű kocsit, ha minden más rendben van. Szívélyes üdvözlettel: Vámos Tibor igazgató MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete fedezetet, amelynek összegét minden évben — előre egyezte­tett tervezés alapján — az Egész­ségügyi Minisztérium állapítja meg. A szövetségnek nyújtott köz­ponti támogatások összege: 1984: 2,35 millió forint, 1985: 2,42 mil­lió forint. A szövetség költségvetési tá­mogatása az évenkénti pénzügyi automatizmusokkal (bér és do­logi automatizmusok), illetve egyes kiemelt szakmai feladatok teljesítésére adott összeggel emel­kedik. Az Egészségügyi Minisz­tériumtól központi támogatásban csak az országos szövetség ré­szesül. A helyi egyesületek költ­ségvetési támogatását az illeté­kes tanácsok állapítják meg. 3. A szövetség véleménye sze­rint a mozgáskorlátozottak tábo­ra 350 ezer főből áll. Félő, hogy ez a szám nem tükrözi megfe­lelően a valóságot. Nincs ugyanis megfelelő statisztikai felmérés a mozgássérültekről. (Egy korábbi reprezentatív felmérés alapján számukat 260 ezerre becsülték.) Az orvosi vizsgálatokon jelentke­zőkről készül ugyan adatfelvétel, azonban ebben mindenfajta moz­gássérülésben szenvedő szerepel. A csípőizületi sérülések különfé­le elváltozásai, a gerinc degene­­ratív és krónikus gyulladásos be­tegségei ugyanúgy szerepelnek a nyilvántartásban, mint pl. a tö­rések (kéz, illetve láb­törés). A súlyos, helyváltoztatásra képtelen vagy csak segítséggel képes mozgássérültek számát 20 ezer főre becsüljük. Amíg nem tudjuk meghatározni, hogy ki minősül mozgássérült személy­nek, addig a számukra vonatko­zó becsléseket óvatosan kell ked­e­zelni. 4. A mozgássérültek foglalkoz­tatási lehetőségei meglehetősen nehezek. A gond főként abban van, hogy nem mindig tudnak (akarnak) a munkáltatók ezeken az embereken munkával való el­látásuk útján segíteni. A ren­delkezésre álló információk sze­rint a lakóhelyen élő — tehát nem állami intézetben elhelye­zett — súlyos mozgássérültek foglalkoztatása általában biztosí­tott. Nem igaz tehát, hogy ,100 ezer azoknak a száma, akik nem találnak maguknak megfelelő munkavégzési lehetőséget. A mozgássérültek és általában a fogyatékosok gondjainak meg­oldása társadalmi összefogást igényel. Közügy. Az Egészség­­ügyi Minisztérium továbbra is segítséget nyújt a szövetség munkájához. Tisztelettel: dr. Csíki Károly, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója Az Ifjúsági Rendező Iroda ha­­gyományélesztésre vállalkozott. A Művelődési Minisztérium és a KISZ KB segítségével összeállí­tott és kiadott egy 264 oldalas naptárt az 1985/86-os tanévre (szeptember elsejétől a jövő év aug. 31-ig szól). Századunk első felében jelent meg hasonló. A mostani bábát úgy tervezik, hogy az elkövetkező években is kiad­ják a Diáknaptárt, ha a tanuló­­ifjúság megkedveli. Szerkesztésé­hez a jövőben segítséget várnak a diákoktól: saját írásokat, régi vagy új diáklapokat, fotókat, raj­zokat stb. A naptárrész újdonsága, hogy a napok emellett feltüntetik egy­­egy fontos történelmi vagy kul­­túrhistóriai esemény évszámát, jelentős magyar és külföldi személyiségek születésének vagy halálának dátumát. „Hasznos tudnivalók” főcímmel kezdődik az olvasmányos rész. Olyan ez, mint egy ajándékkosár, melyben mindenki talál kedvére valót. A hiányos történelemismeret héza­gait próbálja betömni a „Mi tör­tént Magyarországon?” című fe­jezet. Ezt követi a szocialista or­szágok ünnepeinek felsorolása. Fontos gyakorlati útmutató az­­Express által szervezett középis­kolás üdülőtáborok bemutatása. Hol-mikor mennyiért? Műszaki-tudományos diákköri dolgozatok írására buzdít a szá­mítástechnikai, híradás- és gép­járműtechnikai pályázat. A jövő év jelentős sporteseményének ígérkezik az IBUSZ MARATON ’86 címet viselő rendezvény, ezen belül pedig a MÉTA STAFÉTA tavasszal. Az a diák, aki szeret futni, kerékpározni, úszni, vízi túrákon részt venni és télen ki­rándulni, szinte biztos, hogy in­dulni fog az Olimpiai ötpróbán is. A nyertesek jutalma, hogy ott lehetnek majd Rómában a II. Atlétikai Világbajnokságon. A „Rendezvénynaptár” arról tájékoztat, milyen kulturális és egyéb rendezvények lesznek szerte az országban. Hangver­senyek, opera, balettelőadások, vásári komédiák és más színházi produkciók bőséges kínálatából válogathatnak a tanulók. Ugyanígy a képző- és iparművé­szet kedvelői is megtudhatják, hogy hol mi látható a múzeu­mokban. Az olvasni szeretők fi­gyelmét felhívja a Diáknaptár arra, hogy indulhatnak a „Kell a jó könyv” című olvasópályázaton. Ezen színes tévét, Hi-Fi tornyot is nyerhetnek. Egy másik pályá­zati felhívás az ifjúsági Amatőr Művészeti Ösztöndíj, illetve a Népművészet Ifjú Mestere cím elnyerésének feltételeiről tudó­sít. Az énekes világsztárok és együttesek megszállott rajongói­nak segít az a kis címlista, mely a legdivatosabb kedvencek pos­tacímeit tartalmazza. Valameny­­nyi diákot érintő fontos informá­ció az általuk igénybe vehető kedvezmények részletezése. A világot látni indulók hasznos ta­nácsokat kapnak a nemzetközi diákigazolványok felhasználásá­ról. Sokan talán csak most tud­ják meg, hogy ezekből 3 féle van forgalomban, s az Expressz irodákban igényelhetők. Akik az országhatáron belül akarnak újat és szépet látni, azok vízi-, gyalogos-, kerékpáros vándortá­borok helyének és idejének pon­tos adatait kapják segítségül. A sportban és tanulásban je­­leskedők elnyerhetik a Magyar Népköztársaság jó tanulója-spor­­tolója kitüntető címet. A KISZ KB Középiskolai és Szakmun­kástanuló Tanácsa irodalmi dí­jat alapított tehetséges fiatal „irodalmároknak” — Diáktoll címmel. A ma még távolinak tű­nő nyári szünidőre is gondoltak a szerkesztők, összeállítottak egy „Építőipari kódexet”. Nem feledkeztek­ meg a szerzők nap­jaink tinisztárjairól sem. Róluk és öregebb pályatársaikról sok eredeti fotót közölnek. A rock­zene vájt fülű szerelmesei már kiegészítő rocktörténetet is kap­nak ráadásul, önismereti teszt, valamint agytornáztató asszociá­ciós és nyelvi játék is helyet ka­pott a kötetben. Ennyit kedvcsinálónak erről az őszi ajándékról, melyről szer­kesztője és kiadója szerényen így vélekedik: „Nem mi találtuk fel a spa­nyolviaszt, nemes örökséget sze­retnénk folytatni.” Ilosvai Ferenc (Megjelent a Magyar Ifjúság 39. számában, 1985. szeptember 27-én.) Alulírott Süveges József Du­­naföldvár Paksi u. 84 sz. alatti lakos közlöm, hogy a Kovács Zoltán tollából a Magyar Ifjúság 1985. szeptember hó 27.-i számá­nak 9. oldal (1) bekezdésében a „Botel Admirál” című cikkében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, így kérem annak he­lyesbítését tegyék lehetővé. Indokolás: A „Botel Admirál” állóhajó, a Dunaföldvári Szövetkezeti Sport­kör tulajdona, azon belül a Mo­torcsónak Szakosztály bázisa. Az állóhajót — eredetileg „Győr” nevű motoros vontató — a MAHART-tól kapta sportkörünk, selejt állapotban. A hajó átala­kítására, üzemeltetésére a sport­körnek anyagi fedezete nem volt, így került sor egy bérleti szerződés megkötésére, amely tartalmazza azon feltételeket, amelyek biztosítják a tulajdon­jog megtartása mellett a szak­osztály működésének lehetőségét, vállalva az átalakítás és állóha­­jókénti üzemben tartás költsé­geit, évi 12 000 Ft bérleti díjat fizetek a sportkörnek. A hajón üzemelő panziót a Tolna megyei Idegenforgalmi Hi­vatallal kötött szerződéssel hasz­nosítjuk, így a cikk azon tétele is valótlan, hogy a dömsödi Dó­zsa Mgtsz-szel van közvetlen kapcsolatom. Az állóhajó és penzió működé­se megfelel valamennyi vonat­kozó hatósági és felügyeleti el­lenőrzésnek, jogszabályi rendel­kezésnek, ezért tartom sérelmes­nek a téves, hiányos és egyértel­műen rosszindulatú információ­kon alapuló cikk megjelenteté­sét. Kifogásolom, hogy a cikk író­ja az anyaggyűjtés során nem kereste fel sem az illetékes ta­nácsi, pártbizottsági, vagy sport­köri vezetőket, sem személyemet. Süveges József Dunaföldvár (Megjelent a Magyar Ifjúság 40. számában, október 4-én.) Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Ifjúság 1985. évi 40. számában jelent meg egy inter­jú a Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek, Országos Szövetsége elnökével. A beszélgetésben el­hangzottak bizonyos kérdésekben nem teljesen fedik a valóságot. Mint a szövetség feletti törvé­nyességi felügyeletet gyakorló minisztérium ezzel a kérdéssel foglalkozó munkatársa, szüksé­gesnek érzem a pontatlanságok helyesbítését. 1. Az alkotmány szerint a tár­sadalmi szervezetek elsősorban politikai funkciót betöltő tömeg­szervezetek. A szövetség végez ugyan köz­érdekű tevékenységet, munkáját mégsem minősíthetjük politikai funkciót betöltőnek. Ahhoz, hogy a szövetség társadalmi szervezet­té váljon, elsősorban politikai döntés szükséges. Meg kell jegyeznem, hogy az Egészségügyi Minisztérium tör­vényességi felügyelete alá tarto­zó valamennyi érdekképviseleti szervezet egyesületi (szövetségi) formában működik. 2. A szövetség éves költség­­vetési keretét nem 700 állami és társadalmi szervezet adja össze. A szövetség pénzügyi támogatá­sára az állami költségvetés nyújt 35

Next