Magyar Ifjúság, 1987. január-április (31. évfolyam, 1-17. szám)

1987-03-06 / 10. szám

telmű és bizonyos. Már az első évek is számottevően gazdagították a kommu­nista ifjúsági mozgalom tapasztalatait, hiszen új problémákkal kellett szembenézni, és új gondo­kat kellett megoldani. Más problémák, illetve a meg­oldásukért vívott küzde­lem jellemzi a KISZ kö­vetkező nagy korszakát is, amely 1962—1964-gyel vet­te kezdetét és napjaink­ban is tart. A korszak fő tartalmát abban foglalhat­juk össze, hogy harcolunk a KISZ kommunista, poli­tikai jellegének erősíté­séért, a társadalom egye­temes felelősségének nö­veléséért az ifjúság szo­cialista nevelésében. A hatvanas években nagy léptékű társadalmi fejlődés ment végbe Ma­gyarországon. S a KISZ, az ifjúság természetesen érzékenyen reagált a vál­tozásokra, s ezekhez iga­zította vállalásait. Lelkes, pezsgő évek következtek! Ekkoriban lendül fel az építőtáborozás és születik meg a KISZ-védnökségi mozgalom, amely a szo­cialista munkaverseny több ifjúsági formáját egyesítve, sajátos ifjúsági versenyformává ötvöző­dött. Fő hivatása: népgaz­daságunk új, nagy létesít­ményeinek határidőre és jó minőségben történő megvalósítása érdekében összefogni a dolgozó fia­talok munkáját. A KISZ VI. kongresszu­sa mozgósított a nagy vegyipari beruházások, rekonstrukciók, az alumí­nium- és földgázprogram, a gyógyszergyártás meg­valósítására, s az ezekhez szükséges szakemberkép­zésre. A határozat szelle­mében a KISZ védnöksé­get vállalt: Százhalombat­tán a Dunai Kőolajipari Vállalat építése megkez­désére, valamint a Borso­di Ércdarabosító megvaló­sítására. Ez a kongresszus vállal védnökséget a Ti­sza II Vízlépcső építése fölött, amely 260 millió köbméteres víztárolójával s csatornarendszerével félmillió hold öntözését teszi lehetővé. 1967-ben a KISZ VII. kongresszusa új akcióprog­ramot is elfogad, amely továbbra is kiemelten fog­lalkozik a vegyipari véd­nökségekkel. Bővül a kör: felsorakozik a feladatok közé a Borsodi és a Tiszai Vegyikombinát, a Péti Nitrogénművek építése, az alföldi kőolaj- és földgáz­program megvalósítása. Új feladatokat jelent a Záho­nyi átrakókörzet, a 400 KW-os szovjet—magyar távvezeték, a Székesfehér­vári Könnyűfémmű, az Al­másfüzitői Timföldgyár — Halimba II. bauxitbánya építése felett vállalt KISZ- védnökség programja. A VII. kongresszuson élénk ideológiai vita is folyt. Többek között ehhez szólt hozzá Kádár János is. A következőket mon­dotta: „Ami a korszerűsé­get és a modernséget il­leti: nem külsőségek dol­ga, hogy valaki korszerű-e, modern-e. Miért volt kor­szerű Petőfi? Azért, mert abban a korban a nép számára legfontosabb kér­désben, a nemzeti függet­lenség kivívásában és ab­ban, hogy a népet eresz­szék be az alkotmány sán­cain belülre, kiállt, és az életét áldozta. Miért volt korszerű Ady? Mert a ma­ga idejében annak a kor­nak a leghaladóbb törek­vését, a polgári forradal­mat sürgette. Miért volt korszerű József Attila? Mert a maga korának leg­korszerűbb eszméjét fejez­te ki, azért szállt síkra, amikor a bűzhödt, rothadt kapitalista rendszer pusz­tulásáért, a munkásosztá­lyért és annak hatalmáért harcolt. Ezért volt korsze­rű József Attila. Ma nincs korszerűbb eszme a kom­munizmus eszméjénél, és aki korszerű és forradal­már akar lenni és igaz magyar hazafi, az a kom­munizmus eszméjét sajá­títja el, azt vallja, és azt szolgálja életével és tevé­kenységével. Akkor lesz a legkorszerűbb és legmo­dernebb ember...” A hatvanas évek vége felé soha nem látott elemi erővel mozgósított a „Vá­doljuk az imperializmust!” akció. A világ haladó erői­vel együtt a magyar fiata­lok is szolidárisak a har­coló vietnami néppel, s a KISZ-esek élenjárók eb­ben. 1971: a KISZ VIII. kong­resszusa, amely új véd­nökségként vállalja az ole­­finprogram megvalósítását és a könnyűszerkezetes építési technológia beveze­tését. 1971-ben a jogi szabá­lyozók közül a legfonto­sabb számunkra az ifjú­ságról szóló IV. számú törvény elfogadása, amit az országgyűlés megszava­zott. Az NDK után a vilá­gon másodikként vállal­koztunk a fiatalok jogai­nak és kötelességeinek komplex összefoglalására. Az ifjúsági törvény után számos, az ifjúsági téma­körhöz tartozó kormány­­határozat, miniszteri utasí­tás látott napvilágot. (Mi­nisztertanácsi határozat foglalkozott például a pá­lyaválasztással, a pálya­kezdéssel, az ifjúsági ob­jektumok működésével, az ifjúsági turizmussal.) 1976-ban a KISZ IX. kongresszusa többek között arról számolhat be, hogy 1974-ben az első munka­helyi, intézményi ifjúsági parlamenteken több mint egymillió fiatal, a második alkalommal, 1976-ban 1,3 millió fiatal vett részt. Az első parlamentek célja, feladata volt, hogy állami fórumként értékeljék az ifjúsági törvény időará­nyos végrehajtását, és emellett váljanak a fiata­lok közéleti tevékenységé­nek sajátos színtereivé. 1974-ben a KISZ meghir­dette az Alkotó ifjúsági pályázatot és kiállítást, óriási sikerrel! Terjed a KISZ-Radar, egyre jobban a minőségi munkavégzés, a takarékosság kerül elő­térbe, igazodva a változó­ban levő társadalmi igé­nyekhez, az átalakuló, for­rásban levő gazdaságpoli­tikához. A KISZ IX. kongresszu­sa tizenöt központi véd­nökségről számol be, ezek közül öt sikeresen befeje­ződik: a Gagarin Hőerőmű és a gyöngyösvisontai Thorez külfejtés, a Kiskö­rei vízlépcső, a Péti Nit­rogénművek műtrágyagyá­ra és a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények első üteme. Folytatódik a leninvárosi ipari koncent­ráció, a fásítás, a zánkai úttörőváros építése. Ezen a kongresszuson KISZ-épít­­kezéssé nyilvánítják a Paksi Atomerőművet és az orenburgi gázvezeték ma­gyar kivitelezésű létesít­ményeit. Itt határoztuk el, hogy ifjúsági építőbrigádot küldünk az uszty-ilimszki fafeldolgozó kombinát épí­téséhez. Itt jelentik be, hogy a KISZ állta a szavát, s ha­tékonyan segített abban, hogy elkészült 10 ezer szö­vetkezeti lakás, amit a VIII. kongresszus vállalt, s hogy négy év alatt az állami lakások 45 százalé­kát fiatal házasok kapták. Ha le is zárult a­­KISZ- lakásépítési akció, a kong­resszusi határozat további lehetőségeket javasolt az otthonteremtés anyagi gondjainak az enyhítésére. A beszámoló hűen tükrözi az akkori hangulatot és valóságot az ifjúság és a társadalom viszonyában. „Ifjúságunk nemcsak élve­zője, hanem egyúttal lét­rehozója is mindannak, amit társadalmunk az em­bereknek nyújtani tud, felelősen él jogaival, tel­jesíti társadalmi kötelessé­geit ...” — mondotta töb­bek között dr. Maróthy László, a KISZ KB akkori első titkára. (Folytatjuk) (A részletek dr. Eperjesi László: A KISZ zászlóbontása című könyvé­ből és Szabó János 1997-es meg­emlékezéséből származnak.) Építőtáborozók a Hanságban KISZ-es fiatalok az árvízvédelemben 17

Next