Magyar Ifjúság, 1987. január-április (31. évfolyam, 1-17. szám)
1987-03-06 / 10. szám
telmű és bizonyos. Már az első évek is számottevően gazdagították a kommunista ifjúsági mozgalom tapasztalatait, hiszen új problémákkal kellett szembenézni, és új gondokat kellett megoldani. Más problémák, illetve a megoldásukért vívott küzdelem jellemzi a KISZ következő nagy korszakát is, amely 1962—1964-gyel vette kezdetét és napjainkban is tart. A korszak fő tartalmát abban foglalhatjuk össze, hogy harcolunk a KISZ kommunista, politikai jellegének erősítéséért, a társadalom egyetemes felelősségének növeléséért az ifjúság szocialista nevelésében. A hatvanas években nagy léptékű társadalmi fejlődés ment végbe Magyarországon. S a KISZ, az ifjúság természetesen érzékenyen reagált a változásokra, s ezekhez igazította vállalásait. Lelkes, pezsgő évek következtek! Ekkoriban lendül fel az építőtáborozás és születik meg a KISZ-védnökségi mozgalom, amely a szocialista munkaverseny több ifjúsági formáját egyesítve, sajátos ifjúsági versenyformává ötvöződött. Fő hivatása: népgazdaságunk új, nagy létesítményeinek határidőre és jó minőségben történő megvalósítása érdekében összefogni a dolgozó fiatalok munkáját. A KISZ VI. kongresszusa mozgósított a nagy vegyipari beruházások, rekonstrukciók, az alumínium- és földgázprogram, a gyógyszergyártás megvalósítására, s az ezekhez szükséges szakemberképzésre. A határozat szellemében a KISZ védnökséget vállalt: Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat építése megkezdésére, valamint a Borsodi Ércdarabosító megvalósítására. Ez a kongresszus vállal védnökséget a Tisza II Vízlépcső építése fölött, amely 260 millió köbméteres víztárolójával s csatornarendszerével félmillió hold öntözését teszi lehetővé. 1967-ben a KISZ VII. kongresszusa új akcióprogramot is elfogad, amely továbbra is kiemelten foglalkozik a vegyipari védnökségekkel. Bővül a kör: felsorakozik a feladatok közé a Borsodi és a Tiszai Vegyikombinát, a Péti Nitrogénművek építése, az alföldi kőolaj- és földgázprogram megvalósítása. Új feladatokat jelent a Záhonyi átrakókörzet, a 400 KW-os szovjet—magyar távvezeték, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, az Almásfüzitői Timföldgyár — Halimba II. bauxitbánya építése felett vállalt KISZ- védnökség programja. A VII. kongresszuson élénk ideológiai vita is folyt. Többek között ehhez szólt hozzá Kádár János is. A következőket mondotta: „Ami a korszerűséget és a modernséget illeti: nem külsőségek dolga, hogy valaki korszerű-e, modern-e. Miért volt korszerű Petőfi? Azért, mert abban a korban a nép számára legfontosabb kérdésben, a nemzeti függetlenség kivívásában és abban, hogy a népet ereszszék be az alkotmány sáncain belülre, kiállt, és az életét áldozta. Miért volt korszerű Ady? Mert a maga idejében annak a kornak a leghaladóbb törekvését, a polgári forradalmat sürgette. Miért volt korszerű József Attila? Mert a maga korának legkorszerűbb eszméjét fejezte ki, azért szállt síkra, amikor a bűzhödt, rothadt kapitalista rendszer pusztulásáért, a munkásosztályért és annak hatalmáért harcolt. Ezért volt korszerű József Attila. Ma nincs korszerűbb eszme a kommunizmus eszméjénél, és aki korszerű és forradalmár akar lenni és igaz magyar hazafi, az a kommunizmus eszméjét sajátítja el, azt vallja, és azt szolgálja életével és tevékenységével. Akkor lesz a legkorszerűbb és legmodernebb ember...” A hatvanas évek vége felé soha nem látott elemi erővel mozgósított a „Vádoljuk az imperializmust!” akció. A világ haladó erőivel együtt a magyar fiatalok is szolidárisak a harcoló vietnami néppel, s a KISZ-esek élenjárók ebben. 1971: a KISZ VIII. kongresszusa, amely új védnökségként vállalja az olefinprogram megvalósítását és a könnyűszerkezetes építési technológia bevezetését. 1971-ben a jogi szabályozók közül a legfontosabb számunkra az ifjúságról szóló IV. számú törvény elfogadása, amit az országgyűlés megszavazott. Az NDK után a világon másodikként vállalkoztunk a fiatalok jogainak és kötelességeinek komplex összefoglalására. Az ifjúsági törvény után számos, az ifjúsági témakörhöz tartozó kormányhatározat, miniszteri utasítás látott napvilágot. (Minisztertanácsi határozat foglalkozott például a pályaválasztással, a pályakezdéssel, az ifjúsági objektumok működésével, az ifjúsági turizmussal.) 1976-ban a KISZ IX. kongresszusa többek között arról számolhat be, hogy 1974-ben az első munkahelyi, intézményi ifjúsági parlamenteken több mint egymillió fiatal, a második alkalommal, 1976-ban 1,3 millió fiatal vett részt. Az első parlamentek célja, feladata volt, hogy állami fórumként értékeljék az ifjúsági törvény időarányos végrehajtását, és emellett váljanak a fiatalok közéleti tevékenységének sajátos színtereivé. 1974-ben a KISZ meghirdette az Alkotó ifjúsági pályázatot és kiállítást, óriási sikerrel! Terjed a KISZ-Radar, egyre jobban a minőségi munkavégzés, a takarékosság kerül előtérbe, igazodva a változóban levő társadalmi igényekhez, az átalakuló, forrásban levő gazdaságpolitikához. A KISZ IX. kongresszusa tizenöt központi védnökségről számol be, ezek közül öt sikeresen befejeződik: a Gagarin Hőerőmű és a gyöngyösvisontai Thorez külfejtés, a Kiskörei vízlépcső, a Péti Nitrogénművek műtrágyagyára és a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények első üteme. Folytatódik a leninvárosi ipari koncentráció, a fásítás, a zánkai úttörőváros építése. Ezen a kongresszuson KISZ-építkezéssé nyilvánítják a Paksi Atomerőművet és az orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésű létesítményeit. Itt határoztuk el, hogy ifjúsági építőbrigádot küldünk az uszty-ilimszki fafeldolgozó kombinát építéséhez. Itt jelentik be, hogy a KISZ állta a szavát, s hatékonyan segített abban, hogy elkészült 10 ezer szövetkezeti lakás, amit a VIII. kongresszus vállalt, s hogy négy év alatt az állami lakások 45 százalékát fiatal házasok kapták. Ha le is zárult aKISZ- lakásépítési akció, a kongresszusi határozat további lehetőségeket javasolt az otthonteremtés anyagi gondjainak az enyhítésére. A beszámoló hűen tükrözi az akkori hangulatot és valóságot az ifjúság és a társadalom viszonyában. „Ifjúságunk nemcsak élvezője, hanem egyúttal létrehozója is mindannak, amit társadalmunk az embereknek nyújtani tud, felelősen él jogaival, teljesíti társadalmi kötelességeit ...” — mondotta többek között dr. Maróthy László, a KISZ KB akkori első titkára. (Folytatjuk) (A részletek dr. Eperjesi László: A KISZ zászlóbontása című könyvéből és Szabó János 1997-es megemlékezéséből származnak.) Építőtáborozók a Hanságban KISZ-es fiatalok az árvízvédelemben 17