Magyar Ifjúság, 1987. május-augusztus (31. évfolyam, 18-35. szám)
1987-05-01 / 18. szám
2 panoráma Kádár János svédországi látogatása Tapasztalt stockholmi diplomaták és újságírók sem emlékeznek rá, hogy a svéd televízió 1. műsorának esti híradója valaha is beszámolt volna olyan protokoll-jellegű eseményről, mint egy külföldi vezető Svédországba érkezése. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának látogatásakor mégis ez történt, jelezve, hogy nemcsak a diplomáciai udvariasság mondatta a vendéglátókkal: „Kedves vendéget köszöntünk.” A látogatás két olyan ország kapcsolatait erősítette tovább, amelyek között sem a nemzetközi életet, sem a kétoldalú viszonyt illetően nincsenek vitás kérdések. Kádár János és Ingvar Carlsson miniszterelnök tárgyalásain a világpolitika időszerű problémái,, valamint a magyar—svéd gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei voltak a megbeszélés fő témái. Magyar és svéd részről is a nukleáris háború rémét tekintik a legnagyobb veszélynek. A nemzetközi helyzetben azonban vannak bizonyos kedvező változások. Reménykeltő előrehaladás tapasztalható a szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Tovább halad a helsinki folyamat. Ebben pedig nagy szerepük van a mieinkhez hasonló kis és közepes méretű országoknak is. Hasonló az egyetértés a gazdasági kérdésekben is. A magyarországi turizmus fejlesztéséről, a vegyesvállalatok alapításának lehetőségein át, a harmadik piacon való együttműködésig terjedt azoknak a kérdéseknek a skálája, amelyet a Svéd Nagykereskedők és Importőrök Szövetségének tagjai tettek fel találkozójukon Kádár Jánosnak. Várkonyi Péter külügyminiszter a tőkebefektetésekhez biztonságot nyújtó beruházásvédelmi megállapodást írt alá, Patkó András pénzügy- és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes tárgyalásain pedig szó esett országaink bankkapcsolatairól éppúgy, mint a vállalatközi együttműködés és a kooperációs termelés bővítéséről. S hogy az ilyen magas szintű, közvetlen kapcsolatfelvételnek milyen nagy jelentősége lehet, azt a világszerte ismert Volvo cégnél tett látogatás mutatta meg. Az élelmiszeriparban is erősen érdekelt konszern már több mint egy éve mezőgazdasági termékek feldolgozásában együttműködésre hajlandó magyar partnert keres. Mivel kérdésükre a konkrét ígéret is elhangzott, valószínűsíthető, hogy „társkeresésük” nem fog további hosszú hónapokig tartani. Eredményes volt tehát a Skandináviában töltött három nap. A továbblépésnek egy állomása máris biztos: Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Fazekas László Kádár János, Ingvar Carlsson, és a svéd királyi pár Programok a jövőre A KISZ Központi Bizottsága e heti csütörtöki ülésére olyan na ■ pirendi pontokat javasolt megtárgyalásra, amelyek közül a legtöbb közvetlenül érinti a magyar fiatalok lehetőségeit a jövőben. Ezúttal nemcsak arra a napirendi pontra gondolunk, amelynek keretében a KB most először, előzetes nekifutásban összegzi a „Jövőnk a tét” tapasztalatait — erre a mindanynyiunkat feltehetően elementárisan érintő ügyre lapunk még bővebben visszatért, hanem például arra, ahogyan a Központi Bizottság azt keresi: milyen feladatai vannak a fiataloknak, ezen belül a KISZ-nek az ország műszaki fejlődésében. A Központi Bizottság elé terjesztett javaslat nem meglepő, de sokunkat régóta nyugtalanító tételből indul ki: lelassult hazánkban a műszaki fejlődés, és üteme nyugtalanítóan elmaradt a fejlett ipari országokétól. A világ sok pontján megfigyelhető radikális tempójú műszaki fejlődés sok tekintetben új — és ezért rendkívül sürgető döntéseket kívánó — megvilágításba helyezi nemcsak a szűkebben vett műszaki fejlődést, hanem a magyar társadalom és gazdaság eddig elért eredményeit is. A KISZ Központi Bizottsága elé terjesztett dokumentum sürgeti, hogy az MSZMP KB 1989. decemberi döntése után minél előbb érdemi kormányzati intézkedések szülessenek, és a vállalatok is megtegyék a szükséges lépéseket. Ennek hátteréül természetesen jelentősen tovább kell fejleszteni, meg kell erősíteni a reformfolyamatokat , ami viszont szükségessé teszi a fő gazdaságpolitikai célok átértékelését. A KISZ átfogó programot vállal magára, ami természetes is, ha az a véleménye, hogy a hatékony és gyors műszaki fejlesztés a nemzeti létkérdés. A feladatok között sürgeti a középfokú oktatásban a modern szakmai felkészítést, valamint azt, hogy a felsőfokú intézményeket a tudományos diákkörökben formálódó „agytrösztökre” építve, a műszaki fejlesztés szellemi bázisává kell tenni. Természetesen a fiatalok műszaki fejlesztésben való részvételének legfontosabb fóruma maga a munkahely. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés, az innovációs körök, a „Vándorbot” akció vagy az Ifjúsági Műszaki Központ, a „Széchenyi kör” néven létrehozandó alapítvány, az Elektronikai Ifjúsági Program mind olyan, már működő vagy éppen most döntés előtt álló keret, amely végtelen teret nyit új erőfeszítésekre. Persze őszintén reméljük, hogy az ifjúsági szövetség nem feledkezik meg az ösztönző rendszerek legalább ennyire kiterjedt és elegáns változatairól sem. A KISZ Központi Bizottsága napirendre tűzte az ifjúsági szövetség politikai képzésű rendszerének továbbfejlesztését is. A „továbbfejlesztés” szó szerénysége mögött egyrészt határozott önkritikára valt szükség, mert a mostani politikai képzési rendszer legalábbis két értelemben elmaradt a kor követelményeitől. Egyrészt a KISZ önmaga is túllendült a régi hagyományos formákon, és ezen belül megváltozott a fiatalok, a KISZ-aktivisták életritmusa. Másrészt gyorsan változó, alkalmanként száguldó, máskor pedig megválaszolatlan kérdéseket élesen felvető korunk rugalmasságot, több nyíltságot követel az ifjú politikusok minden körében. Követel, mert ha nem ilyen nyersen fogalmazzuk meg a teendőket, akkor lassúbb, enerváltabb ütemben fejlődik tovább a politikai képzés rendszere is. Márpedig a „Jövőnk a tét” mozgalom nem csupán országos ügyekben vet föl kérdéseket és támaszt új követelményeket, hanem sokkal magasabbra helyezte a mércét a KISZ-vezetőkkel szemben is. A helyben járás lemaradás. Jegor Ligacsov sajtóértekezlete Elutazott hazánkból Jegor Ligacsovt, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki április 22-étől 26-áig hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. Az elutazása előtti napon megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával. Magyarországi tapasztalatairól és a magas szintű találkozóról sajtóértekezleten tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit. Bevezető nyilatkozatában elmondta, hogy az MSZMP főtitkárával folytatott megbeszélésen mindvégig megnyilvánult a két párt és nép nézetazonossága a megvitatott kérdésekben, beszámolt a Szovjetunióban folyó átfogó reform tapasztalatairól. A szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokban — mondotta — új szakasz kezdődik, az együttműködést új szintre kell emelni, minden ország és párt önállóságának és egyenjogúságának figyelembevételével. A sajtóértekezlet egész lefolyását érezhetően meghatározta. Jegor Ligacsov látogatása Magyarországon munkalátogatás volt, s a vendég kedvező benyomásokkal távozik. Több külföldi tudósító kérdése irányult a magyar gazdasággal kapcsolatos szovjetunióbeli nézetekre. Ligacsov nyomatékosan utalt rá: a két ország közös ideológiai alapon áll, közösek a céljai. A köztük lévő különbségek az eltérő nemzeti-történelmi hagyományokból adódnak. Moszkvában nagy figyelemmel kísérik a magyar tapasztalatokat, hiszen számos olyan probléma merül fel náluk, amelyeket Magyarországon már megoldottak. A több mint egyórás sajtóértekezleten a kérdésekre válaszolva a szovjet politikus számos nemzetközi témát érintett. Megerősítette, hogy hazája kompromisszumkészsége a leszerelés kérdéseiben változatlan, amennyiben a tárgyalások alapjául a kölcsönös biztonság elve szolgál. K. L.