Magyar Ifjúság, 1988. május-augusztus (32. évfolyam, 19-35. szám)
1988-06-24 / 26. szám
Ha következetes lenne a világ, az angolokat, ahogy vannak, kivéve mondjuk a diplomáciai mentességet élvezőket, ki kellene tiltani mindenhonnan, minden országból. Ez így, ugye, ostobán hangzik. Pedig ha a futballistákkal meg lehetett csinálni? Mert az már biztos, hogy az angol játékosok, labdarúgók nem gyakorolhatják — legalábbis csúcsszinten - a szakmájukat, mert néhány száz, alkalmanként néhány ezer honfitársuk nemzetének felsőbbrendűségét éppen e sportág környezetében látja bizonyítandónak. Amiért kiterjeszthetőnek gondolom a kirekesztést, az egy a Sunday Timesban ismertetett rendőrségi jelentés néhány adata. E szerint ugyanis szó sincs arról, hogy a futball környékén valamiféle sajátos történések lennének. Jelenleg ugyanis a világ több mint száz országában tartanak börtönben brit alattvalókat, túlnyomó többségükben angolokat. Csak az idén a dolgozni, de még több esetben turistaútra külföldre érkező britek 1917 esetben kerültek összeütközésbe a fogadó ország hatóságaival. A szám önmagában is elképesztő, de még inkább azzá teszi a benne rejlő tendencia. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis az év első felében még csak 470 brit került külföldi börtönbe, 1980-ban már 800 az első hat hónapban leültetettek száma, tavaly 1400, s az idén 1917. Döntő többségük fiatal, lány elvétve akad csak köztük. Az elsősorban fiatalok utaztatásávalfoglalkozó irodák már éppen olyan problémákkal küszködnek, mint a futballklubok. Csoportjaik érkezéséről értesíteniük kell a fogadó ország repülőtéri hatóságait, vigyázniuk kell, hogy legalább az utazás alatt ne juthassanak alkoholhoz a fiatalok, s a rendőrség kéri őket, hogy szűrjék ki a bajkeverőket, ha lehet. Nekik sem igen sikerült. A jelentés tanúsága szerint tehát több mint száz országban foganatosított letartóztatások oka a legtöbb esetben garázdaság, lopás, rablás, közbotrányokozás. Tipikus balhék: az angol turista nemigen tűri, hogy egy szórakozóhelyet holmi zárórára hivatkozva becsukjanak, ha ő ott van, nem jól viseli, ha az automatákba olyan pénz szolgál, ami éppen nincs rz ANGOLOK - ra, akkor inkább feltöri a gépet, s egy bizonyos alkoholmérgezettségi szint fölött egyáltalán nem jól tűri, ha valaki nem angol, s mégsem engedelmeskedik az első szóra. Az angol turistákat, még ha nyilvánvaló is, hogy velük van a legtöbb gond, nem fogják kitiltani a világból. Talán, ha egyszer valahol - ne adj’ isten! - olyan tömeges katasztrófát okoznak, mint három éve Brüsszelben, a BEK-döntőn. De nem, az is képtelenség. Amit a futballistákkal meg lehet csinálni, azt nem lehet a nyaralni vágyó átlagangollal! A brit klubok az előző szezonban 4 és fél millió fontot költöttek a pályák rendjének megóvására, a rendőrség és a városok ehhez körülbelül még hétszer ennyit tettek hozzá. Ebből a harmincmillió fonttól vígan elélne egy évig a magyar labdarúgás. És mégis, látatlanban és hazai példák párhuzamára támaszkodva, azt mondom, nem tesznek meg mindent azért, hogy megóvják magukat a lokális vagy nemzeti felsőbbrendűség verekedő őrültjeitől. Nem hallottam ugyanis egyetlen meccsről sem, ahol a játékosok - érzékelvén, hogy fasisztoid hangulat van a nézőtéren, hogy uszító feliratok vannak a transzparenseken - abbahagyták volna a futballt. Nálunk is rendszeres a nézőtéren az ellenfél gyalázása, de még egy csapatkapitány se futballpályán, sem jégkorongozás közben, vagy kosárlabdameccsen — fel nem vette a labdát, korongot, hogy márpedig ő addig nem folytatja a játékot, ameddig ilyen hangulat van. A sport, a sportolók elhárítják magukról a felelősséget. Logikailag végül is levezethetően. Csak a kockázatvállalást hiányolom. A meghökkentő lépéseket, melyekkel az elvaduló környezetet befolyásolni kívánnák. Nem. Inkább taktikai lábtörésekkel játsszák a célfutballt. Az angol turistákat a világból, a FIFA-t a futballból, s a nézőket a Dózsa—Fradi hokirangadókról kitiltani nem lehet. Eddzük hát a lelkünket a komoly, igazán komoly dolgokhoz, de közben bízzunk benne, egyszer valaki vállalja a sokaság nevében a komolytalanság, a játék őrzésének kockázatát. Nagy N. Péter 47 A feladványok megfejtéséhez jól használható háttéranyagokat közöl a Magyar Televízió Ablak című műsora és a Magyar Rádió Napközben, Ötödik sebesség, valamint Csúcsforgalom adása is. A pályázat utolsó, szeptember 8-i fordulóját követően — október hónapban — a Magyar Televízió műsorában a meghívott versenyzők előtt mindazoknak a nevei közül sorsolják ki a nyerteseket, akik az adott határidő(k)ig helyes megfejtés(eke)t küldtek. Mindenkinek annyiszor szerepel a neve a sorsolókerékben, ahány fordulóban helysen válaszolt, így a versenybe még az utolsó fordulóban is érdemes bekapcsolódni! Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács 8 fordulós közlekedési pályázatot indít, középiskolás és szakmunkás korú fiatalok részvételére számítva. Az egyes rejtvények, feladványok a Magyar Ifjúságban jelennek meg, és ezzel egyidejűleg a Magyar Rádió Reggeli Csúcs című adásaiban is hallhatók. Az egyes feladványok, KALAMAJKÁK megfejtését postán az alábbi címre kell elküldeni: A NYEREMÉNYEK: I. díj: SIMSON ENDURO Jols-motorkerékpár bukósisakkal és fényvisszaverőkészlettel. II. díj: SIMSON segédmotoros kerékpár bukósisakkal és fényvisszaverő készlettel. III. díj: CSEPEL versenykerékpárok fényviszszaverő készlettel. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács 1051 Budapest V., Münnich Ferenc u. 28. ^MIT NYÚJT A TANULÓBIZTOSÍTÁS ? Balesetből eredő rokkantsági térítés /técr/1rd meg a helyes 1. Tűzkár 12. Balesetből eredő rokkantsági térítés 3. Gépjárműkár 4. Baleseti térítés 5. Kórházi ápolási térítés 6. Épületkár válaszok számát! JÁTÉK Beküldési - beérkezési határidő: 1988. június 30., csütörtök Magyar Ifjúság A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja Főszerkesztő: Gubcsi Lajos Főszerkesztő-helyettes: Pálfy G. István Felelős kiadó: dr. Király G. István Szerkesztőség: Budapest VI., Dessewffy utca 34. 1066. Telefon: 117-250. Telex: 22-6423. Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116-660. Készült a Zrínyi Nyomdában, rotációs ofszetnyomással. Felelős vezető: Vágó Sándorné 88.2309/26-66-22 Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) (Budapest XIII., Lehel u. 10/a. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj: havonta 27 Ft, negyedévre 81 Ft, fél évre 162 Ft, egy évre 324 Ft. Postai irányítószám: 1983 Index: 25 538 ISSN 0460-5551