Magyar Ifjúság, 1989. január-május (33. évfolyam, 1-21. szám)
1989-03-10 / 10. szám
Hasonló közvetítő szerepet vállalhat a népi-nemzeti és a polgári liberális irányzatok felé az Új Márciusi Front, amelyet neves, eltérő szellemi arculatú, de valamilyen módon a reformkommunizmust képviselő személyek alakítottak. 2. Népi-nemzeti (keresztény) platform reprezentánsai. Az új társadalmi szerveződések közül a legmesszebbre a párttá alakulás feltételeinek megteremtésében a Magyar Demokrata Fórum jutott. 1987-es lakitelki zászlóbontása új fejezetet nyitott a magyarországi civil társadalom önszerveződésének folyamatában. Politikai platformja alapján a népi és nemzeti érdekeket akarja a kor követelményei szerint ötvözni. Elsőként biztosította az állampolgárok számára a politikai részvétel lehetőségét. „Ennél éskoalíciós jellegénél fogva... — a tagság összetétele rendkívül heterogén... — jó esélye van arra, hogy a népinemzeti orientációjú pártok nézetegyeztető ... fóruma legyen.” E két kategóriában Stumpf István részletesen ismerteti az újonnan alakuló pártok, a Kisgazdapárt, az MSZDP, az azóta Néppárttá alakult Veres Péter Társaság viszonyaitis. 3. A polgári liberális és radikális politikai áramlat két fő reprezentánsa a Szabad Kezdeményezések Hálózata, illetve az ebből kinőtt Szabaddemokraták Szövetsége és a FIDESZ. Állásfoglalásaik igen komoly szellemi potenciál meglétéről tanúskodnak, s az SZDSZ jutott el legtovább gazdasági és szociálpolitikai program kidolgozásában. Sokszínűbb a FIDESZ szellemi arculata. „Politikai ereje ma nem a taglétszám nagyságában van, hanem a morális válság közepette felmutatott erkölcsi meggyőződésében és bátorságában. Radikalizmusuk számos fiatalt távol tart a szervezettől, ugyanakkor vezetőik képzettsége, politikai iskolázottsága, kommunikációképessége növeli , a FIDESZ népszerűségét.”. E társadalmi szféra belső differenciáltsága gyorsan halad előre — véli összefoglalásképp Stumpf István. — Jelenleg azonban csak az MDF van olyan állapotban, hogy országos kihatású politikai befolyásra képes, a többi szervezetnek még nincs érdemleges befolyása a döntésekre. II. *Mint fentebb is olvasható, Stumpf István tanulmánya a januári állapotokat tükrözi. Így az erkölcsi tisztaságról és meggyőződésről szólva, nem is vehette figyelembe a FIDESZ bécsi pénzgyűjtő akcióját, ahol Tollas Tibor (a Nemzetőr című szélsőséges emigráns lap főszerkesztője, akit annak idején háborús bűnökért ítéltek tíz év fegyházra) nyitotta meg a rendezvényt, üdvözölte az ifjú demokraták tevékenységét. Nyílt levél az MSZMP KB főtitkárához Tisztelt Grósz Elvtárs! Ön mondta egy beszédében, hogy történelmünk során a „politikai közélet akkor élénkült meg igazán, ha megnőttek nehézségeink, gondjaink”. Ma igencsak megélénkült a politizálás hazánkban. Egyetértünk önnel abban, hogy az MSZMP ne közvetlenül irányítsa a gazdaságot, hanem politikai eszközökkel igyekezzen befolyásolni azt. Szükségesnek tartjuk, hogy az MSZMP-nek és vezető testületeinek legyen átfogó gazdaságpolitikai koncepciója, s legyen programja annak részterületeire is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a programok a párt minél szélesebb köreiben történő megvitatás után kerüljenek meghatározásra. Mi nem szívesen használjuk a reform szót,hisz ma már annyi értelemben mondják ezt, és persze kérdés az is, hogy kinek, mihez képest, mit jelent a reform. Mi azt valljuk, hogy az MSZMP koncepcionális ügyekben és konkrét kérdésekben is mondja ki, kiket támogat. Mi az MSZMP azon erőit támogatjuk, akik vallják, hogy át kell alakítani a tulajdon működtetésének jelenlegi rendszerét, s csökkenteni kell a jelenlegi értelemben vett állami tulajdon szerepét, és ki kell alakítani egy valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének lehetőségeit! Rá kell ébresztenünk a társadalmat: a tulajdonról kialakult jelenlegi elképzelésünk, amely ,a mai napig megőrizte a 30-as évek sztálini tulajdonfelfogásának jellemzőit, aligha képes biztosítani világpiaci versenyképességünk fokozódását! Mi azokat támogatjuk, akik minden területen fel kívánják számolni a monopolpozíciókat! Azokat támogatjuk, akik szabadabb teret kívánnak engedni a külföldi tőke beáramlásának, de a hazai egyéni és társas vállalkozásoknak is! Azok mellé állunk, akik egy hoszszabb távra érvényes gondolkodásmóddal akarják felváltani az állam rövid távú költségvetés-szemléletét! Azokkal értünk egyet, akik az egész bérrendszert akarják megszabadítani a kötöttségektől! Mi azt várjuk az MSZMP-től: képviselje a kormányzat felé, hogy elítéli, ha a gazdálkodó szervezetek a szervezetlen termelést, a sokszor gyárkapun belüli „munkanélküliséget” érvényesítik az egyre növekvő árakban! Hatékony termelést és megfizethető árakat akarunk! Esélyt kérünk a pályakezdésre, a családalapításra és a lakásszerzésre! Fontosnak tartjuk a kormányzat lakáskoncepciójának mielőbbi kidolgozását! Várjuk az MSZMP-től, hogy álljon ki amellett, hogy a koncepcionális kormányzati programok és döntések széles körű társadalmi viták után szülessenek meg! Mi a jogállamiság megteremtését, a parlamenti demokráciát és társadalmi pluralizmust támogatjuk! Hiszünk abban, hogy az ehhez vezető út fontos állomása a történelmi közelmúlt tárgyilagos értékelése. Bízunk abban, hogy az MSZMP a társadalom haladó erőinek centrumává válik, s ezáltal vezető szerepét politikai eszközökkel tudja megőrizni. Baranya Megyei Vállalkozó KISZ Szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége Baranya megyei szervezői Nagy Imre szerint Miért van ? — A KISZ azért van, hogy a tagsága érdekeit képviselje — mondta Nagy Imre, a KISZ KB első titkára a Mecseki Szénbányák Vállalat ifjúsági gyűlésén. — És folytatta — nem azért kell a szervezetnek a belső átszerveződési folyamaton átesnie, mert az alternatív szervezetek erre kényszerítenek bennünket, hanem az 56 után kialakult szervezeti keretek már nem felelnek meg akornak, az utóbbi években történt történelmi vál tozásoknak. A KISZ mesterségesen kikiáltott egysége tulajdonképpen erősen differenciált tagságot takar. Más problémák foglalkoztatják a tanuló ifjúságot, és megint más a munkásságot. Ami ma folyik a szervezetben, az egy alulról szerveződő, megújulási folyamat. Ezen a fórumon nem csupán KISZ-tagok találkozhattak Nagy Imrével, hanem azok is, akiket érzékenyen érint a párt ifjúsági szervezetének sorsa. A KISZ KB első titkára KISZ-ben alakuló új szerveződésekről, a KISZ és az MSZMP viszonyáról is beszélt. A hallgatóság soraiban sok nem KISZ-korú ember ült. A bevezető után Nagy Imre tőlük is kapottkérdéseket. íme néhány a kérdésekből és a válaszokból . Dr. Kékes Ferenc, a vállalat szociális igazgatója: — Miért nem valósultak meg a „Jövőnk a tét!”-akció elképzelései? Ennyire csupán akciónak szánta a KISZ? — A pontos és teljes választ nem tudom, csupán az igazság egyes elemeit. A KISZ gyorsabban zárta le a folyamatot, mintsem az kifutotta volna magát. Másrészt — az akció során megfogalmazott — javaslatsor megvalósulása nemcsak tőlünk függ, hanem attól is, hogy a párt mennyire válik politizáló párttá. Ami minket illet, a KISZ túl sokat vállalt, s a végrehajtás során nem volt erőnk ezeket következetesen érvényesíteni. Az is megmutatkozott, hogy nem tanultunk meg lobbyzni, és így nem találtuk meg azokat a szövetségeket, akik céljainkat segíthették volna. No, azért nem voltunk teljesen eredménytelenek, így sikerként könyvelem el a lakáskoncepciót, a foglalkoztatáspolitikai állásfoglalásunkat és a KISZ—kormány találkozó tárgyalásait. Csaba Imre, Komló város KISZ-bizottságának titkára: — Miért kell a KISZ-kongresszus előtt kilenc alkalommal országos tematikus politikai tanácskozásokat tartani? Nagy Imre: Az értekezlet a program kihordásának eszköze is lehet. Ezeken az értekezleteken (is) kell kimunkálni azokat a terveket, programokat és ötleteket, melyek a kongresszuson programunk elemeiként szóba kerülhetnek. Egy másik kérdés: Mi lesz a megszűnő KISZ-szervezetek vagyonával? Nagy Imre: A KISZ szervezeti szabályzata szerint a megszűnők vagyona a KISZ-é, a központi testület kasszáját növeli. Bár a szabályzat ezt világosan szabályozza, ez nem ment fel bennünket az alól, hogy ezen elveket felülvizsgáljuk, és ha kell, megváltoztassuk. Bátori László, a Mecseki Szénbányák KISZ-bizottságáról: — Az újonnan szerveződő szervezetek megkérdőjelezik a városi és területi apparátusok létét. Nem vezethet-e ez egy visszarendeződési folyamathoz? Nagy Imre: Elvben, elméletileg lehetséges. A gyakorlatban ennek nagyon kevés a realitása. Ha semmi mást nem teszünk, mint az elmúlt egy év folyamatait kivetítjük az elkövetkezendő évekre, akkor az világosan látszik, hogy ez nem következhet be. Egy másik kérdés: Igaz-e, hogy eladja a KISZ KB a számítógépeit, és ha igen, akkor miért épp ezeket? Nagy Imre: A támogatás csökkentése nehéz helyzetet teremtett. Apolitizáláshoz pénzre van szükség, de a politizálásból nem lehet megélni. Ezért szükséges az ilyenfajta megoldás. Ugye gondolkodtunk, hogy csak olyan eszközök eladásáról lehet szó, melyek értéke egyébként is csökkenne, tehát nem lehet eladni ingatlanokat, telkeket — így esett a választás a számítógépekre. — na