Magyar Ifjúság, 1989. január-május (33. évfolyam, 1-21. szám)

1989-03-10 / 10. szám

Hasonló közvetítő szerepet vállalhat a népi-nemzeti és a polgári liberális irányzatok felé az Új Márciusi Front, amelyet neves, eltérő szellemi arculatú, de valamilyen módon a reform­kommunizmust képviselő szemé­lyek alakítottak. 2. Népi-nemzeti (keresztény) platform reprezentánsai. Az új társadalmi szerveződések közül a legmesszebbre a párttá alakulás feltételeinek megterem­tésében a Magyar Demokrata Fórum jutott. 1987-es lakitelki zászlóbontása új fejezetet nyitott a magyarországi civil társadalom önszerveződésének folyamatá­ban. Politikai platformja alapján a népi és nemzeti érdekeket akarja a kor követelményei sze­rint ötvözni. Elsőként biztosítot­ta az állampolgárok számára a politikai részvétel lehetőségét. „Ennél és­­koalíciós jellegénél fogva... — a tagság összetétele rendkívül heterogén... — jó esélye van arra, hogy a népi­nemzeti orientációjú pártok né­zetegyeztető ... fóruma legyen.” E két kategóriában Stumpf Ist­ván részletesen ismerteti az újonnan alakuló pártok, a Kis­gazdapár­t, az MSZDP, az azóta Néppárttá alakult Veres Péter Társaság viszonyait­­is. 3. A polgári liberális és radi­kális politikai áramlat két fő reprezentánsa a Szabad Kezde­ményezések Hálózata, illetve az ebből kinőtt Szabaddemokraták Szövetsége és a FIDESZ. Állás­foglalásaik igen komoly szellemi potenciál meglétéről tanúskod­nak, s az SZDSZ jutott el leg­tovább gazdasági és szociálpoli­tikai program kidolgozásában. Sokszínűbb a FIDESZ szellemi arculata. „Politikai ereje ma nem a taglétszám nagyságában van, hanem a morális válság közepette felmutatott erkölcsi meggyőződésében­ és bátorságá­ban. Radikalizmusuk számos fiatalt távol tart a szervezettől, ugyanakkor vezetőik képzettsége, politikai iskolázottsága, kom­munikációképessége növeli , a FIDESZ népszerűségét.”. E társadalmi szféra belső dif­ferenciáltsága gyorsan halad előre — véli összefoglalásképp Stumpf István. — Jelenleg azon­ban csak az MDF van olyan álla­potban, hogy országos kihatású politikai befolyásra képes, a többi szervezetnek még nincs ér­demleges befolyása a döntésekre. I­I. *Mint fentebb is olvasható, Stumpf István tanulmánya a ja­nuári állapotokat tükrözi. Így az erkölcsi tisztaságról és meggyő­ződésről szólva, nem is vehette figyelembe a FIDESZ bécsi pénzgyűjtő akcióját, ahol Tollas Tibor (a Nemzetőr című szélső­séges emigráns lap főszerkesztő­je, akit annak idején háborús bűnökért ítéltek tíz év fegyház­­ra) nyitotta meg a rendezvényt, üdvözölte az ifjú demokraták tevékenységét. Nyílt levél az MSZMP KB főtitkárához Tisztelt Grósz Elvtárs! Ön mondta egy beszédében, hogy történelmünk során a „politikai köz­élet akkor élénkült meg igazán, ha megnőttek nehézségeink, gond­jaink”. Ma igencsak megélénkült a politizálás hazánkban. Egyetértünk önnel abban, hogy az MSZMP ne közvetlenül irányítsa a gazdaságot, hanem politikai eszkö­zökkel igyekezzen befolyásolni azt. Szükségesnek tartjuk, hogy az MSZMP-nek és vezető testületeinek legyen átfogó gazdaságpolitikai kon­cepciója, s legyen programja annak részterületeire is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a programok a párt mi­nél szélesebb köreiben történő meg­vitatás után kerüljenek meghatáro­zásra. Mi nem szívesen használjuk a reform szót,­­hisz ma már annyi ér­telemben mondják ezt, és persze kér­dés az is, hogy kinek, mihez képest, mit jelent a reform. Mi azt valljuk, hogy az MSZMP koncepcionális ügyekben és konkrét kérdésekben is mondja ki, kiket támogat. Mi az MSZMP azon erőit támo­gatjuk, akik vallják, hogy át kell alakítani a tulajdon működtetésének jelenlegi rendszerét, s csökkenteni kell a jelenlegi értelemben vett állami tulajdon szerepét, és ki kell alakí­tani egy valóságos társadalmi tulaj­don megteremtésének lehetőségeit! Rá kell ébresztenünk a társadalmat: a tulajdonról kialakult jelenlegi el­­képzelésünk, amely ,a mai napig megőrizte a 30-as évek sztálini tu­lajdonfelfogásának jellemzőit, aligha képes biztosítani világpiaci verseny­­képességünk fokozódását! Mi azokat támogatjuk, akik min­den területen fel kívánják számolni a monopolpozíciókat! Azokat támogatjuk, akik szabadabb teret kívánnak engedni a külföldi tőke­­ beáramlásának, de a hazai egyéni és társas vállalkozásoknak is! Azok mellé állunk, akik egy hosz­­szabb távra érvényes gondolkodás­­móddal akarják felváltani az állam rövid távú költségvetés-szemléletét! Azokkal értünk egyet, akik az egész bérrendszert akarják megsza­badítani a kötöttségektől! Mi azt várjuk az MSZMP-től: kép­viselje a kormányzat felé, hogy el­ítéli, ha a gazdálkodó szervezetek a szervezetlen termelést, a sokszor gyárkapun belüli „munkanélkülisé­get” érvényesítik az egyre növekvő árakban! Hatékony termelést és megfizethető árakat akarunk! Esélyt kérünk a pályakezdésre, a családalapításra és a lakásszerzésre! Fontosnak tartjuk a kormányzat lakáskoncepciójának mielőbbi kidol­gozását! Várjuk az MSZMP-től, hogy álljon ki amellett, hogy a koncepcio­nális kormányzati programok és döntések széles körű társadalmi viták után szülessenek meg! Mi a jogállamiság megteremtését, a parlamenti demokráciát és társa­dalmi pluralizmust támogatjuk! Hi­szünk abban, hogy az ehhez vezető út fontos állomása a történelmi kö­zelmúlt tárgyilagos értékelése. Bízunk abban, hogy az MSZMP a társadalom haladó erőinek cent­rumává válik, s ezáltal vezető sze­repét politikai eszközökkel tudja megőrizni. Baranya Megyei Vállalkozó KISZ Szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult Magyar Dolgozók Ifjúsági Szövetsége Baranya megyei szervezői Nagy Imre szerint Miért van ? — A KISZ azért van, hogy a tagsága érdekeit képviselje — mondta Nagy Imre, a KISZ KB első titkára a Mecseki Szén­bányák Vállalat ifjúsági gyűlé­sén. — És folytatta — nem azért kell a szervezetnek a belső át­­szerveződési folyamaton átesnie, mert az alternatív szervezetek erre kényszerítenek bennünket, hanem az 56 után kialakult szervezeti keretek már nem fe­lelnek meg a­­kornak, az utóbbi években történt történelmi vál­­ tozásoknak. A KISZ mestersé­gesen kikiáltott egysége tulaj­­­donképpen erősen differenciált tagságot takar. Más problémák foglalkoztatják a tanuló ifjúsá­got, és megint más a munkás­ságot. Ami ma folyik a szerve­zetben, az egy alulról szervező­dő, megújulási folyamat. Ezen a fórumon nem csupán KISZ-tagok találkozhattak Nagy Imrével, hanem azok is, akiket érzékenyen érint a párt ifjúsági szervezetének sorsa. A KISZ KB első titkára KISZ-ben alakuló új szerveződésekről, a KISZ és az MSZMP viszonyáról is be­szélt. A hallgatóság soraiban sok nem KISZ-korú ember ült. A bevezető után Nagy Imre tőlük is kapott­­kérdéseket. íme né­hány a kérdésekből és a vála­szokból . Dr. Kékes Ferenc, a vállalat szociális igazgatója: — Miért nem valósultak meg a „Jövőnk a tét!”-akció elképze­lései? Ennyire csupán akciónak szánta a KISZ? — A pontos és teljes választ nem tudom, csupán az igazság egyes elemeit. A KISZ gyorsab­ban zárta le a folyamatot, mint­sem az kifutotta volna magát. Másrészt — az akció során meg­fogalmazott — javaslatsor meg­valósulása nemcsak tőlünk függ, hanem attól is, hogy a párt mennyire válik politizáló párttá. Ami minket illet, a KISZ túl sokat vállalt, s a végrehajtás során nem volt erőnk ezeket következetesen érvényesíteni. Az is megmutatkozott, hogy nem tanultunk meg lobbyzni, és így nem találtuk meg azokat a szö­vetségeket, akik céljainkat se­gíthették volna. No, azért nem voltunk teljesen eredménytele­nek, így sikerként könyvelem el a lakáskoncepciót, a foglalkoz­tatáspolitikai állásfoglalásunkat és a KISZ—­kormány találkozó tárgyalásait. Csaba Imre, Komló város KISZ-bizottságának titkára: — Miért kell a KISZ-kong­­resszus előtt kilenc alkalommal országos tematikus politikai ta­nácskozásokat tartani? Nagy Imre: Az értekezlet a program kihordásának eszköze is lehet. Ezeken az értekezlete­ken (is) kell kimunkálni azokat a terveket, programokat és ötle­teket, melyek a kongresszuson programunk elemeiként szóba kerülhetnek. Egy másik kérdés: Mi lesz a megszűnő KISZ-szervezetek va­gyonával? Nagy Imre: A KISZ szervezeti szabályzata szerint a megszű­nők vagyona a KISZ-é, a köz­ponti testület kasszáját növeli. Bár a szabályzat ezt világ­osan szabályozza, ez nem ment fel bennünket az alól, hogy ezen elveket felülvizsgáljuk, és ha kell, megváltoztassuk. Bátori László, a Mecseki Szén­bányák KISZ-­bizottságáról: — Az újonnan szerveződő szer­vezetek megkérdőjelezik a városi és területi apparátusok létét. Nem vezethet-e ez egy vissza­rendeződési folyamathoz? Nagy Imre: Elvben, elméleti­leg lehetséges. A gyakorlatban ennek nagyon kevés a realitása. Ha semmi mást nem teszünk, mint az elmúlt egy év folyama­tait kivetítjük az elkövetkezendő évekre, akkor az világosan lát­szik, hogy ez nem következhet be. Egy másik kérdés: Igaz-e, hogy eladja a KISZ KB a szá­mítógépeit, és ha igen, akkor miért épp ezeket? Nagy Imre: A támogatás csök­kentése nehéz helyzetet terem­tett. A­­politizáláshoz pénzre van szükség, de a politizálásból nem lehet megélni. Ezért szükséges az ilyenfajta megoldás. Ugye gon­dolkodtunk, hogy csak olyan eszközök eladásáról lehet szó, melyek értéke egyébként is csökkenne, tehát nem lehet el­adni ingatlanokat, telkeket — így esett a választás a számító­gépekre. — na

Next