Magyar Ipar, 1882 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1882-01-15 / 1. szám

egymást a nyár és tél, a kettő közé eső átmeneti évszakokkal együtt. De habár a főok mindenesetre általánosan működő természeti törvényekben rejlik , ezen törvé­nyek érvényesüléséhez mindenesetre még más ténye­zőknek is hozzá kell járulni. A jelen esetben különös okul szerepel a törvényhozás által megadott adó­­mentességi kedvezmény. Ez a kedvezmény is nem csupán önmagában mint ilyen idézte előtt a jelzett hatást, hanem sokkal inkább előidézte azon kézzel­foghatóan bebizonyosult jelenség, hogy a magyar állam határozottan az iparfejlesztés terére lépvén, áldozatokkal is elő akarja idézni a gyáripar emel­kedését és különösen új iparágak meghonosítását. E jelenség általánosságban biztosítást nyújtott a szunnyadó vállalkozási kedvnek, mert hiszen az adott kedvezményből mindenki láthatta, hogy az állam e téren megkezdte az ac­iót, és ha az első lépést e tekintetben megtenni hajlandó volt, a szük­séghez képest tovább is fog menni, a­mint hogy a vasúti politika terén kifejtett tevékenysége máris egy új lépést jelez a kijelölt czél felé. E szerint csakugyan bekövetkezett az, a­mit az egyesület egész öntudatos­sággal hangsúlyozott azon emlékiratában, melyben az érintett állami kedvezményeket először javaslatba hozta, hogy t. i. állami intézkedésekkel bizonyos lendítést kell adni a tétlen erőknek — a többi aztán magától fog menni. Az eddig is már látható és érezhető ered­mények után nem vonakodunk kimondani, hogy egyrészt az adómentességben, másrészt az iparfejlesz­tési c­élzatú vasúti tarifa­politikában rejlő lendítő erőt ma még sem maga a törvényhozás és kormány, sem a pénzvilág és iparos­ vállalkozók nem méltá­nyolják és nem méltányolhatják kellően.­­ A dolog még sokkal újabb, semhogy a köztudat azoknak kellő horderőt tulajdoníthatna. Hanem meg fog jönni az idő, midőn a hatást kézzelfoghatólag látni fogjuk, és midőn a nevezett tényezőknek az iparfejlesztésre gyakorolt hatása olyanforma dogmává fog válni, mint vált például a védvámokról szóló dogma. — Ha védvámok a világon soha nem léteztek volna, és hatásukat senki kézzelfoghatólag nem tapasztalta volna, és valakinek ma például eszébe jutna a hazai ipart védvámokkal előmozdítani akarni, ezer ember közül bizonyára kilenczszáz, és pedig különösen a routinier-k, kik csak szélesre taposott nyomokon szeretnek haladni, az intézményt megmosolyogták volna. Nem csoda tehát, hogy az adó- és vasúti szállítási kedvezmények iparfejlesztő hatása nem tűnik fel mindjárt oly frappáns színben, hogy mindenki előtt egész nagyságban felfogható lenne. De a tapasztalás — reméljük — közelebbről meg fog bennünket tanítani, ha a jó czélzatot a szűk keblű alkalmazás illusoriussá nem fogja tenni---­Az iparegyesület bizonyára egyik legszebb diadalai közé fogja számítani, ha látni fogja, hogy azon iparfejlesztési politika, melyet 1878-ban a vám­ügyi alku megkötése után kisegítő gyanánt javaslatba hozott, s melyet hosszabb agitatiók után végre 1881-ben érvényesíteni sikerült, a tőle várt eredmé­nyeket a kedvezőtlen viszonyok közepette is meg­hozza. És a jelenségek már ma is arra mutatnak, hogy meg fogja hozni. SZEMLE: A hazai szövő­ipar fejlesztése érde­kében a m. kir. közmunka- és közlekedési és a m. kir. kereskedelmi minisztériumok kezdeményezéséből a m. kir. államvasutak és a kassa-oderbergi vasút a következő viszonylatokban léptetnek díjmérsékléseket életbe és pedig : 1. Fonalárú küldeményekre Poprád-Felkáról Maros- Vásárhelyre és Földvárra; 2. a S.-Szt.-Györgyi szövő­gyárba szállítandó durva szövet­áruknál M.-Vásár­­helyről Földvárra; 3. az Erdélyből Poprád-Felkára szállítandó len- és cs­e­p­ű-küldeményekre. A Poprád-Felkáról M.-Vásárhelyre és Földvárra rendelt fonaláru­ küldeményeknél a kassa-oderbergi vasút saját vonalaira nézve, 1882. évben ugyanazon kedvez­ményeket fogja engedélyezni, mint a melyeket a múlt évre lapunk 1880. évi 153-ik számában 24. tétel­szám alatt kihirdetett; ennek értelmében a poprád-felka­­kassal viszonylatban 100 klgrmként 43*9 kr. mérsékelt díjtétel fog számittatni. Ezen díjkedvezmény, a rendes díjtétel 32°/0-al való mérséklésének felel meg. A m. kir. államvasutak részéről ezen küldeményekre nézve a rendes díjszabásszerű tételek 5O°/0-a engedtetik el mérséklés gyanánt, és ekként 1882. évi január 1-ével a következő közvetlen díjtételek lépnek rovatolás utján életbe: 100 klgrmként Poprád-Felkáról M.- Vásárhelyre . . . 186­ 5 kr. „ „ Földvárra.......................... 227.6 „ mely tételek — miután ezen vonalakban a kassa­­oderbergi vasútvonal része is benfoglaltatik — össze­vetve 46—47% mérséklésnek felel meg. A M.-Vásárhelyről Földvárra a S.-Szt.-Györgyi szövőgyárba szállítandó küldeményeknél az odaszállítás­­nál a teljes díjtétel fog ugyan számíttatni, de ha ezen küldemények említett gyár által az eredeti feladó czíme alatt M.-Vásárhelyre visszaküldetnek, a visszaszállítás díjmentesen eszközöltetik, mely díjengedmény tehát 50% mérséklésnek felel meg. A len- és csepű-küldeményekre nézve megjegyzendő egyébiránt, hogy az osztr.-magy. vasutak igazgatóinak f. évi november 10-én tartott értekezletén elhatároztatott, hogy é­len a B) osztályból a C) osztályba soroztassék.

Next