Magyar Ipar, 1882 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1882-01-15 / 1. szám
egymást a nyár és tél, a kettő közé eső átmeneti évszakokkal együtt. De habár a főok mindenesetre általánosan működő természeti törvényekben rejlik , ezen törvények érvényesüléséhez mindenesetre még más tényezőknek is hozzá kell járulni. A jelen esetben különös okul szerepel a törvényhozás által megadott adómentességi kedvezmény. Ez a kedvezmény is nem csupán önmagában mint ilyen idézte előtt a jelzett hatást, hanem sokkal inkább előidézte azon kézzelfoghatóan bebizonyosult jelenség, hogy a magyar állam határozottan az iparfejlesztés terére lépvén, áldozatokkal is elő akarja idézni a gyáripar emelkedését és különösen új iparágak meghonosítását. E jelenség általánosságban biztosítást nyújtott a szunnyadó vállalkozási kedvnek, mert hiszen az adott kedvezményből mindenki láthatta, hogy az állam e téren megkezdte az aciót, és ha az első lépést e tekintetben megtenni hajlandó volt, a szükséghez képest tovább is fog menni, amint hogy a vasúti politika terén kifejtett tevékenysége máris egy új lépést jelez a kijelölt czél felé. E szerint csakugyan bekövetkezett az, amit az egyesület egész öntudatossággal hangsúlyozott azon emlékiratában, melyben az érintett állami kedvezményeket először javaslatba hozta, hogy t. i. állami intézkedésekkel bizonyos lendítést kell adni a tétlen erőknek — a többi aztán magától fog menni. Az eddig is már látható és érezhető eredmények után nem vonakodunk kimondani, hogy egyrészt az adómentességben, másrészt az iparfejlesztési célzatú vasúti tarifapolitikában rejlő lendítő erőt ma még sem maga a törvényhozás és kormány, sem a pénzvilág és iparos vállalkozók nem méltányolják és nem méltányolhatják kellően. A dolog még sokkal újabb, semhogy a köztudat azoknak kellő horderőt tulajdoníthatna. Hanem meg fog jönni az idő, midőn a hatást kézzelfoghatólag látni fogjuk, és midőn a nevezett tényezőknek az iparfejlesztésre gyakorolt hatása olyanforma dogmává fog válni, mint vált például a védvámokról szóló dogma. — Ha védvámok a világon soha nem léteztek volna, és hatásukat senki kézzelfoghatólag nem tapasztalta volna, és valakinek ma például eszébe jutna a hazai ipart védvámokkal előmozdítani akarni, ezer ember közül bizonyára kilenczszáz, és pedig különösen a routinier-k, kik csak szélesre taposott nyomokon szeretnek haladni, az intézményt megmosolyogták volna. Nem csoda tehát, hogy az adó- és vasúti szállítási kedvezmények iparfejlesztő hatása nem tűnik fel mindjárt oly frappáns színben, hogy mindenki előtt egész nagyságban felfogható lenne. De a tapasztalás — reméljük — közelebbről meg fog bennünket tanítani, ha a jó czélzatot a szűk keblű alkalmazás illusoriussá nem fogja tenni---Az iparegyesület bizonyára egyik legszebb diadalai közé fogja számítani, ha látni fogja, hogy azon iparfejlesztési politika, melyet 1878-ban a vámügyi alku megkötése után kisegítő gyanánt javaslatba hozott, s melyet hosszabb agitatiók után végre 1881-ben érvényesíteni sikerült, a tőle várt eredményeket a kedvezőtlen viszonyok közepette is meghozza. És a jelenségek már ma is arra mutatnak, hogy meg fogja hozni. SZEMLE: A hazai szövőipar fejlesztése érdekében a m. kir. közmunka- és közlekedési és a m. kir. kereskedelmi minisztériumok kezdeményezéséből a m. kir. államvasutak és a kassa-oderbergi vasút a következő viszonylatokban léptetnek díjmérsékléseket életbe és pedig : 1. Fonalárú küldeményekre Poprád-Felkáról Maros- Vásárhelyre és Földvárra; 2. a S.-Szt.-Györgyi szövőgyárba szállítandó durva szövetáruknál M.-Vásárhelyről Földvárra; 3. az Erdélyből Poprád-Felkára szállítandó len- és csepű-küldeményekre. A Poprád-Felkáról M.-Vásárhelyre és Földvárra rendelt fonaláru küldeményeknél a kassa-oderbergi vasút saját vonalaira nézve, 1882. évben ugyanazon kedvezményeket fogja engedélyezni, mint a melyeket a múlt évre lapunk 1880. évi 153-ik számában 24. tételszám alatt kihirdetett; ennek értelmében a poprád-felkakassal viszonylatban 100 klgrmként 43*9 kr. mérsékelt díjtétel fog számittatni. Ezen díjkedvezmény, a rendes díjtétel 32°/0-al való mérséklésének felel meg. A m. kir. államvasutak részéről ezen küldeményekre nézve a rendes díjszabásszerű tételek 5O°/0-a engedtetik el mérséklés gyanánt, és ekként 1882. évi január 1-ével a következő közvetlen díjtételek lépnek rovatolás utján életbe: 100 klgrmként Poprád-Felkáról M.- Vásárhelyre . . . 186 5 kr. „ „ Földvárra.......................... 227.6 „ mely tételek — miután ezen vonalakban a kassaoderbergi vasútvonal része is benfoglaltatik — összevetve 46—47% mérséklésnek felel meg. A M.-Vásárhelyről Földvárra a S.-Szt.-Györgyi szövőgyárba szállítandó küldeményeknél az odaszállításnál a teljes díjtétel fog ugyan számíttatni, de ha ezen küldemények említett gyár által az eredeti feladó czíme alatt M.-Vásárhelyre visszaküldetnek, a visszaszállítás díjmentesen eszközöltetik, mely díjengedmény tehát 50% mérséklésnek felel meg. A len- és csepű-küldeményekre nézve megjegyzendő egyébiránt, hogy az osztr.-magy. vasutak igazgatóinak f. évi november 10-én tartott értekezletén elhatároztatott, hogy élen a B) osztályból a C) osztályba soroztassék.