Magyar Ipar, 1883 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1883-07-10 / 13. szám

IV. kötet. Budapest, 1883. julis 10. 13. szám. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület „Industrie-Zeitung für Ungarn“ czímű német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos iparegyesület helyiségében. Budapest, ujvilágutcza 14., I. emelet. Szerkesztő : Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatárs: MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ ORSZÁGOS IPAREGYES­­LET Megjelen, minden hóban kétszer, a hó első ás második felében. MUDRONY SOMA: Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 8 frt., félévre 1 írt. 80 kr. GELLÉRI MÓR. TARTALOM : Általános rész: A találmányok szabadalmaztatása. — A technológiai iparmuzeum. — A m. kir. technologiai iparmuz­um munkaprogrammja. — Az orsz. iparegyesület mü- és épités-ipari szakosztályának ügyrendje. — Különféle közlemények. — G­yakorlati iparűzés. — Hivatalos közlemé­nyek. (Közgyűlési jelentés.) — Nyugtázás. — Hirdetések. A találmányok szabadalmaztatása. Többen fordultak már hozzánk kérdésekkel a találmányok szabadalmaztatására vonatkozó felvilá­gosítások iránt, miért is érdekesnek tartjuk közölni a következő tájékoztatást. Általában szabadalmazható: I. valamely új iparmű; II. valamely iparmű előállításának új eszköze; III. valamely iparmű előállításának új módja. Azonban a szabadalmaztatni kért felfedezés, ta­lálmány vagy javítás újdonságára nézve, valamint a tulajdonjogi előnyök­ vagy hátrányokból eredő anyagi haszon- vagy károsodásra nézve, szabadalmazás előtt vizsgálatnak helye nincs, s e tekintetben a kormány semminemű felelősséget magára nem vállalhatván, a szabadalmat mindig csak azon feltétel alatt szolgál­tatja ki, hogy a szabadalom tárgyának tulajdonjogára és újdonságára nézve a felelősség folyamodót illeti; ezért tartozik folyamodó a szabadalom iránti kér­vényben kinyilatkoztatni, hogy azt, a­minek szaba­dalmazásáért folyamodik, sajátjának, legjobb tudta és lelkiismerete szerint újnak és felelősségére szaba­dalmazhatnak tartja. De szabadalmazás után, a fenn­álló bejelentési rendszerből kifolyólag, a szabadalom tárgyára nézve úgy a bíróságok elé tartozó tulajdon­­jogi kérdéseket illetőleg, valamint az iparhatóságok elé tartozó bitorlási esetekben, nemkülönben a mi­­nistérium illetékességéhez tartozó szabadalom meg­semmisítési ügyekben, legelső alapkövetelményt ké­pez annak kétségét kizáró megállapítása, hogy miben áll a per tárgyát képező találmány vagy javítás, miért is elengedhetetlenül szükséges, hogy már szabadalmazás előtt folyamodó maga állapítsa meg az újdonság mibenlétét, váljon például a szabadal­maztatni kért felfedezésnek, találmánynak vagy ja­vításnak tárgya is új, s előállítási eszközei vagy előállítási módja is újak; vagy hogy tárgya ismere­tes ugyan, de előállítása új eszközökkel vagy új, módon történik, vagy végtére, hogy tárgya új, ha­bár előállítása ismert eszközökkel vagy ismeretes módon történik. Általában nem szabadalmazhatók. A tápszerek, eledelek vagy italok és az orvos­ságok készítési módjai, továbbá olyan találmányok, melynek gyakorlatbavétele a közegészség, közerköl­­csiség, közbiztosság, vagy más államérdek iránti tekintetekből meg nem engedhető. Csak bizonyos korlátozás mellett szabadalmazhatók: 1. Külföldről behozott találmányok, melyek csak a külföldi szabadalom tulajdonosa vagy jog­utódja részére, és csak azon esetben szabadalmaz­­hatók, ha azon találmány külföldi szabadalma még érvényben van. 2. Egy már ismeretes, vagy egy már szaba­dalmazva lévő tárgynak javítása nem ad jogot az egész tárgyra vagy másnak találmányára is, hanem csak azon részre, a­mit a javító maga talált fel. 3. Valamely tudományos elv vagy tudományos tétel nem szabadalmazható, de egy tudományos elvnek különböző alkalmazási módjai szabadalmaz­hatók, ha általuk egy­ új iparkészítmény, új iparbeli eszközök vagy új előállítási módok létesítettnek. Ezen számhoz a »Találmányok leírása« cz. melléklapunk I. kötetének 5. száma van mellékelve.

Next