Magyar Ipar, 1883 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1883-10-27 / 20. szám

Megjelen minden hóban kétszer, a hó első és második felében. m­. kötet. Budapest, 1883. október 27. 20. szám. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,Industrie-Zeitung für Ungarn“ czimü német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos iparegyesület helyiségében: Budapest, újvilágutcza 14., I. emelet* TARTALOM : MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜ­LET Szerkesztő : Az országos ipar­egyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatárs: MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 8 frt., félévre 1 frt. SO­kp. GELLÉRI MÓR. Általános rész: Országos iparegyesület. — Munkáslakások. Dr. Reményi Ambrustól — A brassói iparosok érdekei. — Az iskolai takarékpénztárak. — Az oszágos kiállítás részletes programmja. (Folytatás.) — Kiállítások, versenyek. — Különféle közlemények. — Szállítási ügyek. — Hirdetések. Országos iparegyesület. November havi gyűlések. 5- én: Kertészeti szakosztály. 6- án: Kézműipari . 8- án: Ipartanodai felügyelő-bizottság. 9- én: Végrehajtó bizottság. 12- én: Ipartársulati szakosztály. 13- án: Gyáripari . 14- én: Mű- és építésipari szakosztály. 16 án: Pénzügyi bizottság. 17- én: Háziipari szakosztály. 20- án: Bútoriparosok szakosztálya. 22- én: Szeszes italok . 23- án: Igazgatóság. 29-én: Rajztanárok értekezlete. Deczember havi gyűlések. 3- án: Kertészeti szakosztály. 4- én: Kézműipari „ 6-án: Ipartanodai felügyelő­bizottság. 10- én: Ipartársulati szakosztály. 11- én: Gyáripari „ 13- án: Szeszes italok szakosztálya. 14- én: Pénzügyi bizottság. 15- én: Háziipari szakosztály. 18- án: Bútoriparosok szakosztálya. 19- én: Mű- és építésipari szakosztály. 20 án: Rajztanárok értekezlete. 21- én: Igazgatóság. Munkáslakások. Dr. Neményi Ambrus jelentéséből a fővárosi lakásügy tárgyában. A munkások tekintetében a fővárosi lakásügy­ben kiküldött bizottság kebelében is felmerült azon nézet , mely, mint tapasztaltuk, Budapesten a közönség tekintélyes részénél általános — hogy ezeknek lakszükségéről gondoskodni, a gyári vállala­toknak kötelessége. Sőt hallottunk oly véleményeket is, melyek az engedélyt gyáraknak felállítására a főváros területén, függővé kívánták tenni a tulajdo­nos által elvállalt azon kötelezettségtől, miszerint munkásainak legnagyobb részét lakásokkal fogja ellátni. Részünkről ezen követelést törvényesen alig indokolhatnak, helyi körülményeknél fogva pedig sem jogosultnak, sem kivihetőnek nem­ tartjuk. El­lenben csaknem bizonyosak vagyunk az iránt, hogy az általunk javaslatba hozott két módozat (melyet a munkáslakásokról és a közhasznú építkezési társula­tokról szóló fejezetekben kifejtettünk) elfogadása esetén czélhoz vezetend. Tény ugyan az, hogy a munkáslakásokról európaszerte a gyártulajdonosok szoktak gondoskodni. Utalunk e tekintetben azon néhány pregnáns példára, melyet alant felhozunk, de melylyel az ez irányban a külföldön történteknek igen csekély részét is alig merítettük ki. Felhoztuk ezeket azonban annak kon­­statálására, hogy szerintünk is a gyári munkások baján segíteni a gyártulajdonosoknak legalább erköl­csi kötelessége. Ha javaslatainkban mégis ezen elv­től eltértünk, arra csak igen fontos okok bízhattak, melyek úgy törvényeinkben, mint a létező és egye­lőre eltávolíthatatlan viszonyokban gyökereznek. Ha Magyarországon (a fővárosban és a vidé­ken) csak kivételesen találkozunk gyártulajdonosok Ezen számhoz a »Találmányok leírása« cz. melléklapunk I. kötetének 12. száma van mellékelve.

Next