Magyar Ipar, 1883 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1883-10-27 / 20. szám
Megjelen minden hóban kétszer, a hó első és második felében. m. kötet. Budapest, 1883. október 27. 20. szám. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,Industrie-Zeitung für Ungarn“ czimü német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos iparegyesület helyiségében: Budapest, újvilágutcza 14., I. emelet* TARTALOM : MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET Szerkesztő : Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. Főmunkatárs: MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 8 frt., félévre 1 frt. SOkp. GELLÉRI MÓR. Általános rész: Országos iparegyesület. — Munkáslakások. Dr. Reményi Ambrustól — A brassói iparosok érdekei. — Az iskolai takarékpénztárak. — Az oszágos kiállítás részletes programmja. (Folytatás.) — Kiállítások, versenyek. — Különféle közlemények. — Szállítási ügyek. — Hirdetések. Országos iparegyesület. November havi gyűlések. 5- én: Kertészeti szakosztály. 6- án: Kézműipari . 8- án: Ipartanodai felügyelő-bizottság. 9- én: Végrehajtó bizottság. 12- én: Ipartársulati szakosztály. 13- án: Gyáripari . 14- én: Mű- és építésipari szakosztály. 16 án: Pénzügyi bizottság. 17- én: Háziipari szakosztály. 20- án: Bútoriparosok szakosztálya. 22- én: Szeszes italok . 23- án: Igazgatóság. 29-én: Rajztanárok értekezlete. Deczember havi gyűlések. 3- án: Kertészeti szakosztály. 4- én: Kézműipari „ 6-án: Ipartanodai felügyelőbizottság. 10- én: Ipartársulati szakosztály. 11- én: Gyáripari „ 13- án: Szeszes italok szakosztálya. 14- én: Pénzügyi bizottság. 15- én: Háziipari szakosztály. 18- án: Bútoriparosok szakosztálya. 19- én: Mű- és építésipari szakosztály. 20 án: Rajztanárok értekezlete. 21- én: Igazgatóság. Munkáslakások. Dr. Neményi Ambrus jelentéséből a fővárosi lakásügy tárgyában. A munkások tekintetében a fővárosi lakásügyben kiküldött bizottság kebelében is felmerült azon nézet , mely, mint tapasztaltuk, Budapesten a közönség tekintélyes részénél általános — hogy ezeknek lakszükségéről gondoskodni, a gyári vállalatoknak kötelessége. Sőt hallottunk oly véleményeket is, melyek az engedélyt gyáraknak felállítására a főváros területén, függővé kívánták tenni a tulajdonos által elvállalt azon kötelezettségtől, miszerint munkásainak legnagyobb részét lakásokkal fogja ellátni. Részünkről ezen követelést törvényesen alig indokolhatnak, helyi körülményeknél fogva pedig sem jogosultnak, sem kivihetőnek nem tartjuk. Ellenben csaknem bizonyosak vagyunk az iránt, hogy az általunk javaslatba hozott két módozat (melyet a munkáslakásokról és a közhasznú építkezési társulatokról szóló fejezetekben kifejtettünk) elfogadása esetén czélhoz vezetend. Tény ugyan az, hogy a munkáslakásokról európaszerte a gyártulajdonosok szoktak gondoskodni. Utalunk e tekintetben azon néhány pregnáns példára, melyet alant felhozunk, de melylyel az ez irányban a külföldön történteknek igen csekély részét is alig merítettük ki. Felhoztuk ezeket azonban annak konstatálására, hogy szerintünk is a gyári munkások baján segíteni a gyártulajdonosoknak legalább erkölcsi kötelessége. Ha javaslatainkban mégis ezen elvtől eltértünk, arra csak igen fontos okok bízhattak, melyek úgy törvényeinkben, mint a létező és egyelőre eltávolíthatatlan viszonyokban gyökereznek. Ha Magyarországon (a fővárosban és a vidéken) csak kivételesen találkozunk gyártulajdonosok Ezen számhoz a »Találmányok leírása« cz. melléklapunk I. kötetének 12. száma van mellékelve.