Magyar Ipar, 1885 (6. évfolyam, 1-24. szám)

A királyi pavilion. 242. Az erdélyi aranybányák. 244. A fővárosi iparos részvényvállalatok. 245. Munkás-ünnepély Kühne Edénél Moson­­ban 247. Kereskedelmi múzeum 257. A kiállítás elnökének rendezett ováczió. 258. A kiállítók végleges statistikája. 261. Az iparhatósági megbízottak (Szontagh Jenő). 262. Magyarország vasipara az orsz. kiállítás idejében (Kerpely Antal). 266. Házi­ipari országos értekezlet (felhívás). 273. Az iparhatósági megbízottak választása. 275. Segédek és munkások se­­lypénztárainak mintája. 278. Az ipartestületben létesítendő szövetke­zetek mintája. 280. A m. kir. technológiai iparmúzeum jelen­tése. 285. 293. A kiállítás ünnepélyes berekesztése. 289. A kiállítás után. 291­ .A Haladásunk a gépipar terén. 291 A konzulátusok a kereskedelem szolgála­tában. 292. A vám- és kereskedelmi szerződés tár­gyában az iparegyesület felterjesztése.305. Az országos házi-ipari értekezlet jegyző­könyve. 313. Az iparoktatás ügyében (felterjesztés a városi tanácshoz). 321. Az erő átvitele. 324. A házi-ipar hazánkban (dr. Jekkelfalusy József). 325. Egy könyv az áruforgalomról. 328. A házaló kereskedés szervezése. 344. Iparhatósági megbízottak választása Buda­pesten. 345. Iparosainkról (Szijj Sándor). 347. Idegen feliratú hazai gyártmányok (Keleti Lajos). 347. Posta-takarékpénztár. 348. Elvi határozatok iparügyekben. Az 1880: XXXIV. törvényczikk értelmé­ben a földesúri malomjog szempontjából nem korlátozható gőzmalmok őrölhet­nek-e egyes felek részére vámért? 97. A hamis czégek és feliratok. 114. Az ipartövény (1884 : XVII. t.-cz.) 52. §-a szerint oly üzletek részére, melyek már legalább két év óta állanak fenn, vég­­eladás vagy árverés nemcsak üzlet­­lebonyolítás czéljából, hanem oly áruk elárusítása végett is engedélyezhető, melyek régibb idő óta felhalmozódtak, megsérültek, divatból kijöttek vagy más okból a kereskedőre nézve kevésbé érté­kessé váltak. Tartozik azonban az en­gedélyért folyamodó az elárusításra szánt áruk pontos leltárát bemutatni az iparhatóságnak. 217. Szatócsok árulhatnak-e kenyeret és süte­ményeket ? 217. Iparhatósági megbízottak fuvardíjai. 218. Telepengedélyhez nem kötött fatelepek szabadon, bárhol állíth­atók-e fel ? 234. Szabad-e bejelentés nélkül fióküzletet tar­tani ? 234. Várjon oly esetekben, midőn a zálog­üzletekben némely tárgyak árverésénél az üzlet követelése nem fedeztetik, jo­gosult-e a tulajdonos ezen hiányt azon többletbevételekből pótolni, melyek né­mely tárgyaknál eléretnek? Az égetett szeszes folyadékoknak az adó­­visszatérítés föntartása mellett vastar­tályokban külföldre való kivitele. 234. A borkereskedők jogosítva vannak-e ká­­dárságot űzni ? 339. Árjegyzékkel ellátott hirdetések esetén a tömeges elárusításhoz iparengedély nem kívántatik. 339. Kötelesek-e a sokszorosító gépek­, kő- és könyvnyomdák tulajdonosai biztosí­tékot tenni ? 339. A szikvíz iparszerű gyárth­atására az ipar­igazolvány a képesítés előzetes igazo­lása nélkül kiszolgáltatható-e ? 340. A hizlaldák felállítása nem tartozik az ipartörvény alá ? 340. A rituális baromfimetszés jogositatlan ű­zése. 340. Fióküzletre szóló iparigazolvány kérése alkalmából az 1884: XVII. t.-cz 46. § a értelmében a helybenlakó üzetvezető is bejelentendő. Ennek elmulasztása azonban ipari kihágásnak nem minő­­síthető , de az üzlet megkezdése, a be­jelentés pótlásáig elhalasztandó. 340. A cséplési vállalkozás iparszerű űzésére adott iparigazolványban kiköthető azon feltétel, hogy a gőzcséplőgép felállítási helyét az illető hatóság jelölheti ki. 340. A kóserhús-mérés nem szabad ipar. 311. A kávéházaknak más helyre való áthelye­zése az 1872 : VIII. t.-cz. szerint korláto­zás alá nem esett. Az 1884 : XVII. t.-cz. 34. §-a értelmében sem tekinthetők a kávéházak zajt okozó üzleteknek. 341 Korcsmának csak azon hely tekinthető, hol bor és szeszes italok üllő vendégek­nek méretnek ki. A szatócs bort házon kívülre eladni jogosítva van, ha csak regalejogi szempontból ez ellen kifogás nem létezik. 341. Átmenet a képesítettséghez kötött egyik iparágról a másikra. 341. Nem a czég szövege szerint bírálandó az meg, vájjon az üzlet mely idő óta áll fenn. Ha az üzlet előbb társas, utóbb pedig, ha egy évnél kevesebb ideig is, egyéni c­ég alatt folytattatott, végeladás engedélyezésekor az ipartörvény 52. §-a alkalmazandó. 342. A kihágási cselekmény folytonossága az elévülés bekövetkeztét kizárja. — Régi iparjogosultak tartoznak-e az 1872. Vili., illetőleg az 1884 : XVII. t.-cz. sze­rint iparukat szintén bejelenteni. 342. A fát, deszkát, stb. mint erdei terményt kivan jogosítva a hetivásárokon eladni? 342. Ipartestületi alapszabályok és peres iratok bélyegmentessége. 343. A czégtáblán, nyomtatványokon és egyéb hirdetéseken a jelzők aként használan­dók, hogy tévesztések kikerültessenek. 343. Ipartestületek létesítése és működése. Budapesten. 9. Jászberény. 10. Dobsina. 10. Detta. 10. Móriczfalva. 10. Rozsnyó. 10. H-M.­Vásárhely. 10. Ungvár. 58. Veszprém. 59. Szolnok. 59. 107. 300. Keszthely. 93. Szeged. 123. 299. Szarvas. 124. Zsombolya. 124. Békés. 205. T.-Szt.­Miklós 206. Kún­félegyháza. 228 319. Monor. 230. Túrkeve 317. Ipari mozgalmak. A szegedi iparos-ifjúsági egylet. 10. A kézmű-ipari szakosztály ülése deczem­­ber 2-án. Mudrony S. szemelvények a külföldi szaklapokból; Rát­k K. érteke­zése a motor és munkagépekről a kis­iparban ; a hetivásárok kérdése tekin­­­tettel az ipartörvényre; az asztalos­segédek önképző-egyletének kérvénye ; Kanitz hazai vászonczikkek bizományi raktára; müipari mintalapok II. füze­tének bemutatása. Jungfer Gyula dísz­­müipari tárgyai. 10. A házi-ipari szakosztály ülése deczem­ber 2­­-án. Szövészeti czikkek árucsarnoka. Váczi kosárfonótanműh­ely. Házi-ipari országos értekezlet. Házi-ipari muzeum. Fafestési czikkek bemutatása. 11. A kézmű­ipari szakosztály ülése január 13-án. Mudrony L. szemelvények ; jelen­­tések az egyesület díszérmére és Szabóky­­éle pályázatról; Kanitz Ferencz hazai vászonraktára; Wanek J. japáni tár­gyai ; Mocznik L. üvegzára, új talál­mány. 23. A mű- és építésipari szakosztály ülései január 14. és 21. Jelentések a műipar­­ágakról, egyes, díszérem, évi közgyűlés. Cyclometer, pályázatok kiírása, felolva­sások külföldi szaklapok, műipari tár­gyak. 24. A gyáripari szakosztály ülése január 20- án. A gyári rendszabályok tárgyában kiküldött bizottság jelentése. Az anta­­lóczi vasgyár kérvénye. A gyári munká­sok segélypénztári ügye. Jelentés és intézkedés az érempályázatok tárgyá­ban. A Szabóky-ösztöndíj. Ifj. Kölber fölolvasása. Mocznik légmentes üveg­­zára. Szabadalmi törvény. 25. Az ipartársulati szakosztály ülése január 21- én. Jelentés a testületek alakulásáról a fővárosban és a vidéken. A tanoncz­­szegődtetési és felszabadítási díjak és a testületi alapszabályokra vonatkozó egyéb elvi kérdések. A munkás­pénz­tárak ügye. A fővárosi csoportos testü­letek szervezésének előkészítése III. or­szágos iparosgyűlés. 26. A szegedi ipartársulat. 27. A veszprémi iparoskor. 27. A kertészeti szakosztály tisztújító ülése január 19—27. A bútoripari szakosztály ülése január 27-én. A végeladások szabályozása. 27. A hódmező­vásárhelyi iparegylet. 45. Az iparművészeti társulat ülése. 53. A kertészeti sz. o. ülése február 9-én. 58. A szentesi polgári iparos és gazdasági kör 59. A kertészeti sz. o. ülése április 2-án. 74. A budapesti sütőipartársulat. 75. A gyulai csizmadia-ipartársulat. 75. A szolnoki ipartársulat. 76. Szabóiparosok sz. o. 76. A k­.­m.-vásárhelyi munkakiállítás. 76. A kézmű­ipari sz. o. ülése márczius 3-án. Jelentés a sárgaréz- és aczéláruk, úgy a szabadalmi törvényjavaslat tárgyában tett felterjesztésről. Dr. Toldy László

Next